Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 3. A szelíd motoros Mindig nagy tisztelettel adóztam azoknak, akik mo­torkerékpáron száguldoznak nyaranta, ha beköszönt a jó idő. Csodálatomat az is erő­síti, hogy jómagam sosem tudtam megbarátkozni a több lóerős kétkerekűekkel. Ha tolom, akkor nehéz, ha veze­tem, akkor gyors, és persze könnyen borul... Így in­kább az autó mellett dön­töttem. Nem így Komáromi Katalin, akit Szolnok utcáin egy 350 köbcentiméteres Ja- wa motorkerékpáron látni néha elsuhanni. — Hogy jutott eszedbe motorozni? — Kisebb koromban az unokatestvérem vitt ide-oda motorral. Ez nagyon tetszett, de csak később, az érettségi után mertem egyedül motor­ra ülni. Szeretem, hogy nem vagyok időhöz kötve; pél­dául Rákóczifalváról járok be Szolnokra a Hetényi kór­házba dolgozni. Ha fél 6 után indulok, már 6 előtt 5 perccel beöltözve fent va­gyok a szülészeten. Ha úgy hozza kedvem, otthonról át­ugrok Tiszaföldvárra fagyiz­ni, nem kell buszra várai, menetrendre figyelni. — Nem sok ápolónő jár motorral dolgozni, a kolléga­nőid, ismerőseid mit szólnak hozzá? — Minden csoda három napig tart. Amikor felfedez­ték, kicsit furcsállták, de aztán megszokták. Egyéb­ként sok ismerősöm nem is tudja, vagy csak nemrég tudta meg, hogy motorral közlekedem. A motoros ove- rallom elég jól álcáz. Az ut­cai forgalomban nem tfftiök fel, legfeljebb a benzinkút­nál engednek előre a kocsik, meg a kutas tankol előzé­kenyen, hogy ne kenjem ösz- sze magam. — A legnagyobb sebesség? — Százhúszig mertem ki­próbálni. — A leghosszabb út? — Egy kirándulás Pécsre. — Kedvenc szórakozásod? — Szeretek motocross- versenyre járni. Tavaly ol­dalkocsis motorkerékpár- versenyt láttam, nagyon tet­szett. — Szerencseszámod? — A 13-as, rajta van a si­sakomon is. — Baleseted volt már? — Szerencsére komolyabb nem. Egyszer egy kocsi le­szorított az útról, és borul­tam, de még esés közben si­került a motorról leugranom. Mire a kocsiból kiszálltak, már felállítottam a Jawát, pedig az száznyolcvan kiló, én meg csak ötven. Megúsz­tam, csupán a nadrágom sza­kadt el. Egyébként anyukám izgul a legjobban, ha mentőt hall, mert mindig azt hiszi, hogy engem visznek. Pedig, ha néha kissé sportosan is hajtok, azért vigyázok ma­gamra. — Terveid? — Egy hosszabb külföldi út, csak nehezen jön rá ösz- sze a pénz. R. G. IRádió I SZOLNOKI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hírek. — 17.05: Brenda Lee énekel. — 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Gulyás Erika. — 17.30: A 100 Folk Celsius együt­tes gyermekdalaiból. — 17.40: Üzemi laoszemle. — 17.45: Klasz.- szikus melódiák átirataiból ját­szik James Last zenekara. — 18.00—IS. 10: Alföldi krónika. klarinétezik. — 13.06: popzene sztereóban. — 14.00: Gyöngyös- sy Zoltán fuvolázik. — lif.15: Nyolc rádió — nyolc dala. — 14.45: Résen találkoztunk. — 15.06: Vietnami népdalok. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Tini-tonik. — 18.30: Táncház! muzsika. — 19.06: Csak fiata­loknak! — 20.00: Népi zene. — 20.34: Anyanyelvemben őrizlek téged... — 21.05: Indul a bak- terház. — 21.30: Dévai Nagy Televízió 1. MŰSOR: 9.23: Műsorismertetés. —9.25: Idősebbek Is elkezdhetik. Tévé- torna (ism.). — 9.30: Hullának Is kell lennie. NDK film. — I MŰSOROK I KOSSUTH: 8.20: Társalgó. — 9.44: Talál­kozás a Hang-villában. — 10.05: Két hangon. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.50: Népdaltsokor. — 11.40: Védett férfiak. —12.30: KI nyer ma? — 12.45: A Rádió Dalszínháza. — 14.10: Magyarán szólva... — l4.2ö: Orvosi ta­nácsok. — 14.30: Dzsessz. —16.00: Élő világirodalom: Finnország. — 15.19: Melis György énekel. — 15.29: Tíz opera — tíz te­norhős. — 16.05: A Nyitnikék postája. — 17.00: A huszadik század ,.pestise”. — 17.30: Be­szélni nehéz. — 17.45: A Sza­bó család. — 19.15: Gondolat. — 20.00: zenekari muzsika. — 21.00: Operaáriák. — 20.30: Meg­oldás? — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Bársony László brácsázik. — 23.30: Szimfonikus táncok. — 0.15—420: Éjfél után. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napköziben. — 12.10: Fúvósmu- zsjtea. — 1250: Fátyol József Kamilla népdalfelvételeiből. — 21.54: Filmfül. — 23.20: Dzsessz. — 24.00: Fúvószene. — 0.15— 4.20: Éjfél után. 3. MŰSOR: 9.08: A Kanadai filharmonikus zenekar hangversenye. — 10.44: Spanyol ritmusok... — 11.20 : Üj lemezeinkből. — 12.00: Ze­nekari operarészletek. — 12.45: Payer András énekel. — 33.05: Külpolitikai könyvespolc. — 13.20: Artur Rubinstein, zongo­rázik. — 14.32: Kamarazene réz- fúvókra. — 14.50: zenekari mu­zsika. — 16.10: Operettrészletek. — 16.56: Matuz István hangver­senyei. — 18.30: Na matemjem jeziku. — 19.05: In der Mut­tersprache. — 19.35: Beethoven: D-dúr vonósnégyes. — 20.00: Eszmecsere a zrínyi Könyvki­adó munkásságáról. — 20.33: Zeneközeiben a magnósok. — 21.31: Részletek Puccini Tosca operájából. — 22.38: Kodály ze­néjének külső párhuzamaiból. 10.50: Képújság. — 16.40: Hírek. — 16.45: Mincso Mincsev hege­dül Bojana Vujcseva zongorá­zik. Bolgár film. — 17.15: A velünk élő történelem. VH/L rész: „Lesz magyar újjászüle­tés...” (ism.). — 18.15: Kép­újság. 18 20: Reklám. — 18.25: Diagnózis. — 18.45: Három nap tévéműsora. — 18.50: Reklám. — ’.9.05: Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Té- vétoma. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Sze­relem és barátság története. Olasz tévésorozat. VI/1. rész: A barátság — 1935—1936. — 21.06: Stúdió ’85. A televízió kulturá­lis hetilapja. — 22.05: A H. vi­lágháború a Csendes-óceánon -.. ahogy a japán gyerekek megél­ték (ff). Japán dokumentum- film. — 22.55: Tv-híradó 3. — 23.06: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság. — 18.60: Zseb­tévé (ism.). — 18.30: Körzeti adások. — Budapest. — Szeged. — Pécs. — 19.05: Sakk-matt. — — 19.25: Mexikói ballada. Fran­cia rajzfilm (ism.). — 19.40: Üt a rivaldafényig, szovjet rövid­Rés a kerítésen Az öregember szorongva kémlelte felesége arcát. Az asszony tudta, hogy férje szívét is ugyanaz a bánat marja, mint az övét; mégis, amikor ránézett, tekintetéi ben ott volt a vád: hagyta, hogy elvigyék kincsüket; unokájukat. Az ember pá­rásodé szemével felelt, hogy igen, ilyen tehetetlen sem­mivé válik az ember, ha megöregszik. Szólni egyikük se mert. Tudták, ha beszél­nek, kérdezni kell, a válasz­tól pedig rettegtek. * * * Az ájult álomból — ami­be az Eunoctin tablettától süllyedt — hajnalban ébredt. A konyhából beszűrődő edénycsörömpölésre ijedten tápászkodott fel. Sietősen — jnár amennyire a bénaság­gal még viaskodó bal oldala engedte — magára cihái ta ruháit. Felöltözve ült az ágy szélén, amikor férje be­hozta a reggelit. Étvágytalanul forgatták szájukban az ételt, és kerül­ték egymás tekintetét. Az asszorfy szégyellte, _ hogy gondolatban bántotta férjét. Az ember néma haraggal szidta a sorsot, amiért neki kellett elmondani, hogy a gyámügyi hatóság állami gondozásba küldte unokáju­kat, Misikét. Azt mondták, hogy a nagyszülők — a 71 esztendős öregember és az agyvérzés után félig megbé­nult mama — képtelenek gondoskodni a 7 éves kisfiú­ról. Lélekölő semmittevésben teltek a szürke hétköznapok, és maradt a gyermekzsivaj nélküli nyomasztó csend. Szívükre nehezedő hallga­tás és túl sok idő a gyötrő gondolkodásra. Különösen a tétlenségre kárhoztatott asz- szony kényszerült arra, hogy gondolatban gyakrabban ve­gye számba eddigi életét. • * * Apja halála után türelem­mel ápolta betegeskedő édes­anyját. Csak, amikor azt is eltemdtte eszmélt rá, hogy már 27 éves. Félt a fenyege­tő magánytól, az első kérőjé­nek igent mondott. Kisfia szjületett, a gyermekáldás szebbé de nehezebbé is tette szegénységüket. Fiukat azért becsülettel felnevelték, óha­ja szerint erdész lett belőle. Legszebb emlékei között őrzi a napot, amikor meg­született a kisunoka. Csak visszafogottan mer emlékez­ni arra az időre, még min­dig fél, hogy bűn az, ha egy filro (isim.). — 20.06: Beetheven- ciklus. NSZK íilimsorozat — XI/lo. rész.. — 21.00: Tv-)iíradó 2. — 21.20: Égből hullott aján­dék. NSZK tévéfilm. — 22.50: Képújság. MOSZKVA I. 12.30: Hírek. — 12.50: Szibé­ria és Távol-Kelet. — 13.30: Ta­tár népi dallamok. — 13.45: Irodalmi találkozás. — 14.06: Hírek. — 14.10: Szovjet képző­művészet. — 15.10: Koncért. — 16.00: a mi kertünk. — 16.30: Minden rajzon a Nap. — 16.46: Ma a világban . . — 17.00: Sakk VB. — 17.05: Ember és tör­vény. — 17.3S: Koncert. — 17.56: Hírcflc. — 18.00: A győzelem stratégiája. Dokumentumfilm. — 19.00: Híradó. — 19.35: A Szov­jetunió labdarúgó-bajnoksága. — Dinamo Kitev—Sahtyor. — 2020: A Szovjetunió labdarúgó-baj­noksága. Torpedo Moszkva— Zsalgirisz. — 21.05: Ma történt a világiban... — 21.20: Sakk­VB. — 21.56: Estétől délig — tévéfilm. — 22.02: Hírek. — 22.07: Sportműsor. — 22.37: A Berjozka együttes műsora. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ: 17.00: Hírek. — 17.05: Vigyá­zat. tűz van! — Riportműsox (ism.). — 17.25: Fejezetek a modem pszichológiáról. — 17.50: Népdalkoncert. — 18.30: szak­munkástanulók műsora. —19.00: Tv-torna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fia­talok tv-klubja. — 21.30: Idő­szerű események. — 21.56: Idő­járási elöntés. — 22.00: Ez tör­tént 24 óra alatt. — 22.10: Grif­fin és Phoenix. Amerikai film. BUKAREST: 20.00: Tv-híradó. — 20.29: Gaz­dasági figyelő. — 20.35: Törté­nelem. — 20.50: A mai Romá­nia. — 21.10: Balettest. — 21.50: TV-híradó. anya szívében az édes gyer­mekénél is elevenebben él az unoka képe. Nem felejti, hogy az a boldogság se volt mindig felhőtlen. Unokájuk arfyja... nem, még mindig és gondolatban se tudja annak nevezni, merít nem anya az, aki egy másik emberért ott­hagyja családját, hites urát és egyéves kisfiát. A bíróságon kimondták, hogy a gyerek nem marad­hat az anyánál. Az apánál sem, mert ő otthonától távol dolgozik, kéthetenként jár haza, így a kisfiú állami gondozásiba kerül, ök nem tudtak belenyugodni, ma­gukhoz vették Misikét. Az ember akkor 65, ő pedig 56 esztendős volt. Sokat kellett kilincselni azért, hogy náluk maradihasson az unoka. A járkálésból azután is kijutott. Megtudták, hogy lá­bakat fájdító messzeségre van a bolt, ahová már na­ponta kellett elmenni friss tejért. Azt is, hogy mit je­lent öregen lépésit tartani a mindenre rácsodálkozó, örökmozgó emberkével. Misiké az általános iskola első osztályos tanulója volt, amikor hozták a kegyetlen hírt. A gyerek édesapját, er­dész fiúkat egy orwadász halálosan megsebesítette. Ez sok volt a mamának. A kórházban tért magához, ahová agyvérzéssel szállítot­ták be. * * * Az öregember szívét is görcsösen szorította a rásza­kadt magány. Fiát elvesztet­te, unokáját elvették, és — mert tapasztalatból tud­ta. hogy a veszedelem csa­patostul jár —, retteghet at­tól, hogy az asszony is • itt­hagyja”. A doktor legutóbbi látogatásakor mondta, hogy a szervezet már legyűrné a betegséget, csak a bajon, ami belül emészti, azon tudna úrrá lenni az asszony. Az ember régen tudta, biz­tatta is sokszor feleségét, 'hogy akarjon meggyógyulni, aztán együtt majd kigondol­ják, mihez kezdjenek azu­tán. Hitte, amit mondott, bi­zakodott is egészen ma dél­utánig. Az ebéd utáni csen­det az asszony azzal törte meg, hogy maga mellé ül­tette férjét és megkérte, hallgassa végig. Fásult han­gon elmondta: tudja, neki már nincs sok hátra, sajnál­ja, hogy magára hagyja pár­ját. és perel a sorssal, amiért nem engedi, hogy mégegy- szer láthassa unokáját, máé- lött lehunyja szemét. Még nem kelt fel a nap, amikor bezörgetett a szom­szédhoz. Kérte az asszonyt, napközben nézzen át a be­teghez. ő bemegy a város­ba... kiváltani a szemüveget. NVolc órakor már ott volt az intézet előtt, a drótkerí­tésen át leste az udvaron játszó gyerekeket. Dél felé járhatott az idő, amikor az egyik kisfiú kivált a csoport­ból, és odarohant a kerítés^ hez. Megmarkolta a drót­hálót és mondta, ki tudja hogy hányszor, hogy tatu- kám, édes tatukám, ugye ér­tem jöttél? Mire ebédhez hívták a gyerekeket, már mindent megbeszéltek. A parkban egy elhagyott pádon pihent meg. Itt vár­ja ki az estét, akkor vissza­megy a kerítéshez és ha Misikének sikerül észrevét­lenül kilopózni, ő a táskáiban hozott drótvágó ollóval rést nyit a kerítésen, aztán in- dülhatnak haza a mamához... ha sikerül kilopózni unoká­jának, a szófogadó gyerek­nek, akit csak a jóra taní­tottak. Most pedig ő, a nagy­apa biztatja, hogy alakos- kodjon, alvást színleljen, az­tán surranjon ki a kerítés­hez, szökte tőjéhez. Tudja, hogy mire vállal­kozik. Tudakozott már, és volt. aki úgy vélte, hogy ez gyermekrablás, máshol meg Maiam! olyasfélét mondtak, hogy a gyermek elhelyezésé­nek jogtalan megváltoztatá­sa. Dicséretet biztosan nem kap, hiszen azon a napon még azt is a lelkére kötötték, hogy egy darabig ne láto­gassa unokáját. 0 mégis mást tesz. Sötét este volt, amikor Misiké kezét fogva benyitott lakásuk ajtaján. A vonaton még kételyek gyötörték, de amikor látta feleségét, ho­gyan öleli erőtlen karjával unokáját, elcsukló hangon pedig csak mondja, csak mondja, hogy „kincsem, Mi­sikéin egyetlen unokám”. Akkor már tudta: „nem te­hetett másként fi yen örö­met — egyórányi boldogsá­got — tán soha még " nem tudott szerezni asszonyá­nak ... Egyórányi boldogságot mert nem volt több. A gyerek kócos hajálban turkáló, reszkető kéz egy­szer csak lehanyatlott, a te­kintettel simogató fényt el­takarta az örökre lecsukódó szemhéj. Csak ajka körül maradt ott a boldog mosoly, arcán pedig a megbékélés, hogy mégiscsak kegyes volt a sorsi * • • A megrendült öregember még várt egy keveset aztán kézen fogva unokáját, elbal­lagott keresztlányához. Meg­kérte, hogy holnap — mun­kába menet — vigye vissza a gyereket az intézetbe. Mégegyszer beletúrt unokája sűrű hajába, aztán fáradt léptekkel elindult a rendőr­ségre.- Illés — 'MMUimiMMllUÉIk A Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat felvesz: épületasztalos, villanyszerelő, tetőfedő, bádogos, kőműves, ács-állványozó és víz-, gáz-, központifűtés-szerelő szakmunkásokat. KIEMELT BÉREZÉS Jelentkezés a termelési osz­tály vezetőjénél Szolnok, Thököly út 82. szám alatt. (8173)

Next

/
Oldalképek
Tartalom