Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

1985. AUGUSZTUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intózmónyeink A szakszervezetek Q A „hallgatók” szerint mire elég az öt nap? Befejeződött a TIT nyári egyeteme Augusztus 5-én nyílt meg Szolnokon a KISZ Megyei Bi­zottságának tiszaligeti politikai képzési központjában a TIT Tisza nyári egyeteme, amelynek témája a honvédelmi neve­lés és a hadtudomány volt. A maga nemében első nyári egye­temre a téma legavatottabb tudóit hívták meg előadóknak. A szombati zárásig nyolc előadás hangzott el, azon kívül jó­rumot tartottak a nép és a jegyveres erők, testületek kap­csolatáról. A hatvankilenc résztvevő, akik az ország "külön­böző tájairól érkeztek, kötetlen programok keretében megis­merkedhetett Szolnok és a megye nevezetességeivel, termé­szeti szépségeivel. Ezért a nyári egyetem megrendezése sző­kébb pátriánk idegenforgalmi propagálását is szolgálta. Hazánkban a dolgozók legátfogóbb tömegszerveze­tei a szakszervezetek. Tag­jaik száma eléri a 4 400 000- et, vagyis a bérből és fize­tésből élők 96,5 százalékát tömörítik soraikba. A szakszervezeteket ér­dekeik képviselete és védel­me céljából hozták létre a munkásoka kapitalizmus viszonyai között, s ezt a rendeltetésüket a szocialis­ta társadalomban is meg­őrizték. A dolgozók kollek­tív és egyéni, távlati és napi érdekeinek képvisele­te ma is egyik alapvető hi­vatásuk, nélkülözhetetlen funkciójuk. Ám éppen a dolgozók közös, átfogó és távlati érdekei igénylik, hogy a szakszervezetek a szocialista építőmunka cél­jainak teljesítését is segít­sék, a dolgozókat ebben a szellemben neveljék, és mozgósítsák. Ilyen értelem­ben beszélünk a szakszer­vezeti mozgalom kettős (az építőmunka segítését és az érdekvédelmet egyaránt magába foglaló) funkciójá­ról. Hazánkban a szakszerve­zeteket a törvényes rendel­kezések széles körű jogok­kal ruházzák, fel, melyek biztosítják a jogi kereteket funkcióik maradéktalan el­látásához. így döntési jog­gal rendelkeznek a munka­helyi szociális és kulturális alapok felhasználásában; egyetértési joggal a dolgo­zók élet- és munkakörül­ményeit érintő kérdések­ben; véleményezési, javas- lattételi és kezdeményezési joggal a gazdasági tervek­kel, a munkahelyi vezetők tevékenységének megítélé­sével kapcsolatban. A kol­lektívák képviseletében ki­fogásolási joggal is fel vannak ruházva, vagyis vétót emelhetnek a dolgo­zók érdekeit sértő, törvé­nyeinkkel ellentétes lépé­sekkel szemben, s a törvé­nyességi felügyeletet gyakor­ló, illetve a félettes szer­vek döntéséig megakadá­lyozhatják a kifogásolt in­tézkedés bevezetését, vég­rehajtását. Bár ez utóbbi jogosult­ságnak is megvan a maga jelentősége (s az utóbbi években több alkalommal éltek vele a helyi szakszer­vezeti szervek), az érdekek érvényesítésében, össze­hangolásában a szakszerve­zetek fő módszere a véle­mény kifejtése még az in­tézkedések megszületése előtt, a döntések meghoza­talában való részvétel. Or­szágos jelentőségű kérdé­sekben ennek alapvető for­máját a Minisztertanács és a SZOT vezetői között ren­dezett megbeszélések, vala­mint a kormányzati, mi­nisztériumi szervek és az Ipari-ágazati szakszerveze­tek képviselőinek tanácsko­zásai jelentik. Ezeken a megbeszéléseken az egyen­rangúság elve az irányadó, vagyis az az elv, hogy egyik fél sincs alárendelve a má­siknak, hanem egyenlő jo­gú partnerek. A szakszervezeti mozga­lom Magyarországon az Iparági-ágazati szervezke­dés elvei alapján épül fel. Az mozgalom az egyes nép- gazdasági ágazatokhoz, fog­lalkozási ágakhoz való tar- kozjás alapján tömöríti a szervezett dolgozókat. En­nek megfelelően egy-egy vállalatnál, intézményben mindenki egyazon szákszer­vezethez tartozik, szak- képzettségétől, munkaköré­től, beosztásától függetle­nül. A hazánkban működő szakmai szakszervezetek: Bányaipari Dolgozók Szak­szervezete, Bőripari Dolgo­zók Szakszervezete, Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete, Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezete, Épí­tő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete, Helyiipari és Városgazdasá­gi Dolgozók Szakszervezete, Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, Közlekedé­si és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Nyomda-, a Papíripar é& a Sajtó Dolgo­zóinak Szakszervezete, Peda­gógusok Szakszervezete, Ru­házatipari Dolgozók Szak- szervezete, Textilipari Dolgozók Szakszervezete, Vasr, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szakszervezete, Vasutasok Szakszervezete, Vegyipari Dolgozók Szakszervezete. Az említett iparági-ága­zati szakszervezetek tevé­kenységét a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa fog­ja egybe. Ebben az országos hatáskörű irányító testü­letben taglétszámuk ará­nyában képviseltetik magu­kat az egyes szakmai szer­vezetek. A SZOT tagjait az ötévenként összehívott or­szágos szakszervezeti kong­resszus iküldöütei választ­ják meg. A SZOT tevékeny­sége során határozatokat, állásfoglalásokat, irányel­veket dolgoz ki a mozga­lom egészét, a szervezett dolgozók összességét érintő gazdasági, társadalmi, élet­színvonal-politikai, szo­ciális és más kérdésekben, a párt vagy a kormányzati szervek által véleménye­zésre előterjesztett témák­ban. A SZOT szűkebb, ope­ratív vezető testületé az el­nökség. Első számú vezető tisztségviselője a SZOT el­nöke, akinek a főtitkár a közvetlen helyettese. A szakszervezeti mun­ka zömmel a munkahelye­ken folyik, elsősorban az ott működő szervek min­dennapi tevékenységében ölt testet. Legkisebb egy­sége a sízakszervezeti cso­port, melynek élén a bizal­mi áll, aki csoportjának választott vezetője és kép­viselője. A bizalmi képvi­seli a csoport tagjait a munkahelyi vezetők és a felsőbb szakszervezeti tes­tületek előtt, ellátja egyéni és kollektív érdekvédel­müket. Egyúttal funkciójá­ból adódóan tagja a bizal­mitestületnek, amely a sílaksz erveketi: al|apiszejrve- zet legfőbb vezető fóruma, s egyben a munkahelyi de­mokrácia meghatározott jo­gokkal felruházott képvise­leti szerve is. A bizalmi éppen ezért kulcsfontossá­gú személyisége a szakszer­vezeti mozgalomnak. Rendeltetésükből adódóan a szakszervezetek belső fel­építése igen változatos. A bizalmiakon kívül működ­nek főbizalmiak, vállalati, nagyvállalati, tröszti, intéz­ményi szakszervezeti bi­zottságok helyenként inté­zőbizottságok, továbbá szak­maközi bizottságok és a szakszervezetek megyei tanácsai. A szakszervezetekkel min­den bérből, fizetésből élő ember kapcsolatba kerül valamilyen módon, hiszen tevékenységi körük igen kiterjedt, a munkaverseny- mozgalomtól a munkvédel- men át az üdültetésig, a segélyezéstől a kulturális és sportélet szervezésén át a politikai oktatásig húzódik. Mindezek szervezésében nagyszámú aktivista műkö­dik közre. A szakszerveze­ti mozgalom választott tisztségviselőinek száma je­lenleg meghaladja a 620 ezret. Határainkon kívül is is­mertek a magyar szakszer­vezetek, hiszen a munkás­szolidaritás szellemében 118 ország 145 szervezetével tartanak rendszeres kapcso­latot. Aktív tevékenységet folytatnak a Szakszerveze­ti Világszövetségben, mely­nek elnöki tisztét — mint ismerétes — jelenleg a magyar szakszervezetek képviselője tölti be. Gyenes László Következik: A Hazafias Népfront Szombaton Nagy Lajos, a TIT Szolnok megyed hadtu­dományi szakosztályának elnöke összefoglalta az öt nap tapasztalatait. Termé­szetesen nem a házigazda szemszögéből, hanem a hall­gatók véleményei alapján, amelyeket egy kérdőívre adott válaszokból ismertek meg az egyetem szervezői. A szakosztály elnöke hang­súlyozta, hogy miután ilyen formában még nem tartot­tak képzést, óhatatlanul elő­fordultak kisebb hiányossá­gok. A hallgatók foglalkozás szerinti összetétele rendkí­vül változatos volt, hiszen .resztvettek a Határőrség képviselői, MHSZ-okitívák és főként pedagógusok, vagyis általában olyanok, akik a munkájuk részeként a honvédelmi neveléssel is foglalkoznak. A sokrétűség nem könnyű feladat elé ál­lította a rendezőket, hiszen úgy kellett az előadások té­máit megválogatni, hogy mindenki hasznosítani tudja az elhangzottakat. Soproniból érkezett az a hivatásos tiszt, aki elmond­tál, hogy a jövőben az egye­tem színesebb is lehet, több (Folytatás az 1. oldalról) sáriás csökkenése mellett több nyereséget szeretnének elérni, mint az előző évben. Ennek a feltételét azzal te­remtették meg, hogy ter­mékszerkezetet váltottak, s elhagyták a veszteséges ter­mékeiket. S ezzel egyidejű­leg növelték azoknak az áruknak a gyártását, ame­lyek nyereségesek. így pél­dául az idén az egyik leg­kedveltebb sajtféleségből — trappistából — 26 százalék­kal többet készítenek, mint tavaly, hiszen az 1984. évi 635 tonnával szemben 802 tonnát értékesítenek. Oj ter­mékeket is bevezettek, s megkezdték az Övári töm­bös sajt, az ömlesztett Hó­virág, s a szegényebb — 2.2 százalékos — zsírtartalmú, olcsóbb tej. valamint a 12 százalékos zsírtartalmú tej­föl gyártását. Terveik között szerepel, hogy lágy sajtot is készítenek majd, amellyel a jövőben Tabán néven talál­kozhat a boltokban a vá­sárló. Ez a sokrétű tevékenység feltételezi a megfelelő ipari, feldolgozási hátteret is. Ép­ikerekasztal-beszélgetést kel­lene a programiba iktatni, hogy a hallgatók kötetlen beszélgetésen sajátítsák el a tudnivalókat. Például meg­hívhatnák a Parlament hon­védelmi bizottságának tag­jait. Akadt, aki kifogásolta, hogy a keddi fórum idő­pontja túlságosan korai volt, a hallgatók még kevéssé is­merték a hadtudományi és honvédelmi témákat. Egy békéscsabai pedagógus véle­ménye az volt, hogy sók hasznos tapasztalattal gaz­dagodott, amelyeket nyolca­dikos tanítványainak átad­hat majd mintegy meg­könnyítendő a gyerekek pá­lyaválasztását. Bizonyára több diákja jelentkezik majd a katonai pályára, mint az elmúlt tanév végén. A Határőrség úttörő-ha- tárőrgárdájárnak egyik veze­tője hiányolta, hogy nem kapott alkalmat közelebbről megismerni a pedagógusok, a titesek, az MHSZ-esek gondjait, hogy ezek ismere­tében az eddigieknél össze- hangoltabban teljesíthetnék a honvédelmi nevelés köve­telményeit. Általában kevés volt a módszertani ötlet; és pen ezért az idén 310 milliós beruházásba kezdtek, ame­lyet 3 év alatt kívánnak be­fejezni. Ebből az összegből a szolnoki, a karcagi és a jászberényi üzemeik re­konstrukcióját végzik eL A megyeszékhelyen folyó fej­lesztési munkálatok 110 mil­lió forintot vesznek igény­ibe. Új területekét vásárol­tak, s kialakították a tej át­vételi házat, laboratóriumot, felépítették a korszerű ön­mosó silókat, ahol a tej gyűjtését és tárolását vég­zik majd. Eddig négy kü­lönböző helyen hűtötték az átvett árut, de a korszerű­sítés befejezése után ezt a munkát egy helyen oldják meg. A rekonstrukció után 250 négyzetméterről a dup­lájára nő a hűtőtér. A vaj- üzembe modern berendezést vásároltak. A KM—1000-es csehszlovák gyártmányú gép. óránként ezer kilo­gramm vaj gyártására ké­pes. Javítanak a dolgozók munkakörülményein és szo­ciális feltételein is, a szol­noki üzemben bővítik a szociális helyiségeket, s új férfi-női öltözőket, zuhanyo­zókat építenek. a tiszt-tisztheiyettesképző iskolákban folyó oktatásról szóló tájékoztatás. A kriti­kák mellett valamennyi részt­vevő elégedettségét is ki­fejezte, mindannyian dicsér­ték a szervezést, rendezést, az előadások színvonalát. Nagy Lajos a nyári egye­tem munkájának összegzé­seként felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy az egyetem nem vállalhatta és a jövőben sem vállalhatja magára a honvédelmi neve­lés problémáinak megoldá­sát. csupán arra hivatott, hogy a résztvevők szemléle­tét „tisztázza” és hogy segít­se a mindennapi tevékeny­ségre való felkészülésit. Végeredményben tehát az első szolnoki hanvédelimi- hadtudományi nyári egye­tem jól vizsgázott, amelyben nem csekély szerepe volt a megyei és városi tanácsnak, a KISZ Megyei Bizottságá­nak, a Killián György Re­pülő Műszaki Főiskolának, az MHSZ megyei szerveze­tének, a Mezőgép tószegi gyáregységének, a Tisza- toumak és a Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet­nek is. Mindenekelőtt per­sze a rendezvény „gazdájá­nak”, a TIT megyei szerve­zetének. A nyári egyetemen való részvételről hatvankilencen vehették át a látogatási bi­zonyítványt. A következő Tisza nyári egyetemet ugyancsak Szolnokon rende­zik meg 1986. július 21-től 27-ig. A karcagi üzemük re­konstrukciója 35 millió fo­rintba kerül. Bővítik a túró­üzemet, mivel eddig a túrót Szolnokon is gyártották. De az üzem elkészülte után ezt a tevékenységet teljes mér­tékben a karcagiak veszik át. Onnan pedig a megye- székhelyre kerül az az üzemrész, ahol a kakaó és az iskolatej készül. Tehát vállalati profiltisztítást haj­tanak végre. A jászberényi üzemükben 100 millió forint értékű munkálatokat terveznek. Budapest és Tatabánya után ott készül el az Elecster ne­vű üzemrész, ahol elektro­mosan sterilezett féltartós tejet gyártanak majd. En­nek a terméknek óriási elő­nye, hogy hűtés nélkül akár egy hétig is eltartható. A tasak több rétegű fóliából készül, s így nem szakad ki. Nem igényel a boltokban újabb hűtőkapaoitást, s így jól kiegyenlíti a vásárlói igényhullámzást is. S ami egyáltalán nem lényegte­len : jóval olcsóbb lesz a tar­tós tejnél. — N — Lakásárak A lakásárak ugrásszerű emelkedése régóta irritálja a lakásna várókat ési nem vé­letlenül. Mert ha csak tíz- százalékosi növekedés is volt egyik évről a másikra, az több százezer forintos költ­ségnél már tetemes summát tett ki. Ezért is fogadták nagy vá­rakozással az emberek az építésügyi tárca év eleji be­jelentését, hogy az idén a lakások ársizintjének növeke­dése nem lesz magasabb 6 százaléknál. A féléve» mérleg után még nehéz megjósolni, hogy sikerül-e az év végéig ezen a határon belülmarad- ni, mindenesetre az építők erre törekednek. A legfontosabb garancia az, hogy az építési piac ver­senyének erősítésével egy- időben a lakásépítés tovább­ra sem tartozik abba a szfé­rába, ahol a kereslet-kínálat szigorú törvényei uralkod­nak. Érdemes ezt a megálla­pítást egy kicsit boncolgatni, mert minél pontosabban ért­hető az összefüggés; annál világosabb: nem pusztán el­határozás kérdése: hogy 'hiány százalékkal növeked­nek az árak. Ha most a lakásépítőket nem kötné a hatóságilag megszabott — úgynevezett maximált — ár, akkor az építtetők pénztárcája érezné meg a szabad árnak a lakás teljes árát növelő hatását. A maximált ár elismeri ugyan az építők és anyagok költsé­gének emelkedését, de nem háríthatnak tovább minden árváltozást a vásárlókra. Ha nem szabályozná ható­sági ár a vállalatok és a szö­vetkezetek lakásépítését, a tételes számla benyújtása után a megrendelők nem győznének csodálkozni, hogy a szerződés megkötése óta mibe kerül egy kád, egy fürdőszobai csaptelep, meny­nyit emelkedett a csövek, burkolatok ára. Most ezek 20 —40 százalékos növekedését nem érzik teljesen a vásár­lók, mert az építőknek kell kigazdálkodniuk. Ez az oka annak, hogy a kötött lakásár nem biztosít nyereséget, (ha­nem inkább ráfizetést okoz a vállalatoknak,) és így egy­re kevésbé tudják finanszí­rozni a lakáshoz vásárolt ipari termékek árnövekedé­sét. Az építési piac felügyelői­nek még egy ideig be kell látniuk, hogy felemás viszo­nyok uralkodnak: egyfelől versenybelyzet alakult már ki, (például a mélyépítésben, az egészségügyi létesítmé­nyeknél és a nagy ipari be­ruházásoknál), másfelől vi­szont tovább él a hatósági ár- szabályozás. Mert ha most felszabadítanák a lakására­kat, az biztosan növelné a végösszeget, és ezt nehezen fogadná él a közvélemény. Még akkor is, ha a gyakor­lat már igazolta; a verseny hosszabb távon csökkenti az árakat. De csak akkor, ha a kereslet-kínálat úgy kerülhet egyensúlyba, hogy az ország lakásépítő kapacitása elegen­dő lesz az évenkénti 70 ezer otthon felépítéséhez. Mert amikor ez megtörténik, nemcsak verseny alakul majd ki a vállalkozó szer­vezetek között, hanem ennek nyomán a költségeik éssze­rű csökkentésében is érde­keltté válhat, mivel csak így maradhatnak versenyképe­sek. Az építés többi ágában már hatnak a gazdaságirá­nyítás új eszközei, és ezek bizonyítják, hogy a verseny hosszabb távon az építtetők érdekét szolgálja: például a Fővárosi Tanács iskolaépíté­si megrendeléseit verseny­pályázaton hirdették meg, amely az érdeklődők nagy száma és komoly licitálása következtében szerencsés fordulatot hozott: csökkentek a költségek, és rövidült a határidő. Sz. K.- bj ­Kevesebb tejet vásárolnak Új termékeket gyártanak A szolnoki üzem makettje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom