Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

i 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. AUGUSZTUS 12. ( Kommen-1 tárunk I Egy szerződés margójára Tizenöt év nem nagy idő. Történelmi mén-' tékkel csupán egy pilla­nat. Az igazán hosszú­távú társadalmi, politi­kai folyamatok kibonta­kozásához ennél többre van szükség. A Szovjet­unió és a Német Szövet­ségi Köztársaság között 1970. augusztus 12-én aláírt szerződés eredmé­nyei azonban már most értékelhetők. A második világhábo­rú utáni korszak egyik legfontosabb nemzetközi dokumentumát látták el kézjegyükkel Moszkvá­ban a két ország vezetői: a későbbiekben erről az alapról kiindulva szület­tek meg az NSZK híres „keleti szerződései”, s végső soron ez is nagy hozzájárulás volt a Hel­sinki értekezlet megva­lósulásához, az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamat kibonta­kozásához. A szerződés leglényegesebb eleme az 1945 utáni határok elis­merése. Nyugat-berlin státuszáról négyhatalmi egyezmény született, ez sem jöhetett volna létre a szovjet—nyugatnémet szerződés nélkül. A he­venyészett felsorolásból is látszik, korszakalkotó jelentősége volt az akko­ri eseményeknek. Nem véletlen, hogy az utóbbi napokban jóformán az egész világsajtó kom­mentálta az évfordulót. A szovjet vélemények szerint a szerződés mi­nőségileg új szakaszt nyitotta két ország kap­csolataiban, megterem­tette a szükséges kerete­ket a jó viszony, a köl­csönösen előnyös gazda­sági együttműködés ki­alakításához, majd el- ,, mélyítéséhez. A békés ^ egymás mellett élés elve L alapján létrejött megái- 1 lapodás ma már az euró­pai valóság szerves része, s ezen az sem változtat, hogy 1982 óta az NSZK politikájában lényeges változások történtek, amelyek éppenségel nem a tizenöt évvel ezelőtt megjelölt irányba mutat­nak. Szovjet részről főleg azt vetik a bonni kor­mány szemére, hogy az amerikai közép-hatótá­volságú atomrakéták te­lepítése után most az űrfegyverkezésre is igent mondott. Ez veszélyezte­ti a földrész, s ezzel az egész világ biztonságát, egyeszersmind a két or­szág közti bizalmat is. A CDU—CSU—FDP koalíció részéről elhang­zott nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy összes­ségében a Kohl-kormány is pozitívan értékeli a szerződést és annak ha­tását az NSZK világ- politikai helyzetére. Ugyanakkor a mostani bonni hivatalos körök nem rejtik véka alá. hogy továbbra sem mondtak le bizonyos kérdések „felmelegíté­séről”, a kedvező alka­lom esetén nem haboz­nának elővenni a hatá­rok ügyét. Ez a maga­tartás az utóbbi időben érthető megdöbbenést váltott ki az érintett szocialista országokban, így Csehszlovákiában. Lengyelországban és a Szovjetunióban. Az eredmények tehát nyilvánvalóak. A veszé­lyek úgyszintén. Köl­csönös jóakaratot felté­telezve ezek a fenyege­tések elháríthatok, s ez nem csak a két aláíró ország, hanem minden európai érdeke. Horváth Gábor A szovjet-amerikai viszony alakulásának kihatásai (Folytatás m 1. oldalról.) reményre ad okot. Ennek igazolására Bovin az atom- kísérletekre egyoldalúan meghirdetett szovjet morató­rium, az Egyesült Államok­hoz ennek kapcsán intézett felhívás é^utanító .lamerikai visszhangját idézi. Az egyet­értés ma lehetséges minimu­mának kategorikus elutasítá­sa nem a legjobb módja a genfi találkozóra való felké­szülésnek. A Szovjetunió tisztában van azzal, milyen jelentősé­gük van az Egyesiét Álla­mokhoz fűződő kapcsolatai­nak, a két ország és az egész nemzetközi élet szempontjá­ból. A Szovjetunió külpoliti­kai érdekei azonban sokkal nagyobb területet ölelnek fel, sokkal több irányba hatnak, mint a szovjet—amerikai vi­szony. E fő irányok közül AJek- szandr Bovin elsőként az európai problémákat, az európai biztonság kérdéseit említi. Ezen a téren aszovjet politika lényege a helsinki folyamat továbbvitele. Ennek megvoltak és ma is megvan­nak még a nehézségei. Két­ségtelen azonban, hogy Eu­rópában a béke, az együtt­működés erősítése irányába ható tényezők számottevőb­bek, mint a háború, a kon­frontáció elemei. A bécsi tárgyalásokon és a stockhol­mi értekezleten is van lehe­tőség a kijutásra a zsákutcá­ból, el lehet jutni a kölcsö­nösen elfogadható megoldá­sokhoz. Elérésüket elsősorban az Európán kívüli erők fékező hatása akadályozza. Ennek megállapításával a Szovjetunió nem az Egyesült Államok és európai szövet­ségesei közötti ellentétek szí­tására törekszik. Azt kíván­ja csupán, hogy európai szomszédai tengerentúli kap­csolataikat, befolyásukat tengerentúli szövetségesük politikai kultúrájának növe­lésére használják, fel. A szovjet külpolitika má­sik nagy irányaként említi a cikkíró az ázsiai, a csendes­óceáni politikai stabilitás erősítésében való érdekeltsé­get. E stabilitás biztosítását szolgálják a hagyományosan baráti szovjet—indiai kap­csolatok. A Szovjetunió szempontjából lényegi je­lentőséggel bír a Kínához fűződő kapcsolatok normali­zálása is. A Szovjetutnió ar­ra is számít, hogy túljutnak a hullámvölgyön a Japánhoz fűződő kapcsolatai. Ha sikerül pozitív válto­zásokat elérni a szovjet kül­politika más területein, el­mélyíteni az európai együtt­működést, erősíteni az ázsiai politikai szilárdságot, fej­leszteni a Szovjetunió más országokhoz fűződő kqlcsön- országokhoz fűződő kölcsö­nösen előnyös kapcsolatait, akkor ez előbb vagy utóbb elősegíti azt is, hogy a szov­jet—amerikai viszony vissza­térjen a normális mederbe. Dél-üfrika Újabb véres összetűzések Letartóztatott dél-afrikai tüntetők Űjabb véres összetűzésre került sor tegnap Victoria Mxenge dél-afrikai néger ügyvédnő temetésén, akit au­gusztus 1-én gyilkoltak meg lakóhélye közelében. Mxenge asszony 16 olyan személyt védett, akiket a faj­üldöző rezsim elten folyta­tott tevékenységük miatt fogitak perbe. A gyilkosság általános felháborodást kel­tett, és ismét felszította az erőszakot a feketék lakta dél-afrikai településeken, el­sősorban Durban várce kör­nyékén. Az ügyvédnő teme­tésén, amelyen ezrek vettek részt, halálos 'kimenetelű összecsapás robbant ki: szemtanúk első beszámolói szerint a „törzsi rendőrség” egyik tagját megölték. II. János Pál pápa tegnap újabb nyilatkozatban foglal­kozott a dél-afrikai kérdés­sel. Szerdán, Afrikába utazá­sa előtt az egyházfő már nyilvános bírálatban részesí­tette a pretoriai rendszert, mostani nyilatkozata azon­ban, — amelyet a kameruni fővárosban tartózkodó pápa kíséretének tagja, Joaquin Navarro-Valls vatikáni szó­vivő olvasott fel — szóki­mondóbb. BERLIN Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának fő­titkára, az NDK Államtaná­csának és Nemzetvédelmi Tanácsának elnöke pénteken fogadta Pjotr Lusev hadse­regtábornokot, a Németor­szágban állomásozó szovjet hadseregcsoport újonnan ki­nevezett főparancsnokát. BUENO AIRES Az ENSZ-nek a gyarmati ügyek megoldására alakított különbizottsága pénteken közvetlen tárgyalásokra szó­lította fel Argentínát és Nagy-Britanniát a Falkland (Malvin)-szigetek ügyében. A 20 szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott határozat­ban a bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Nagy- Britannia katonai célok szol­gálatába állítja az Atlanti- óceán déli térségében fekvő szigetcsoportot. MANAGUA A nicaraguai—Costa Ri­cád határon elrabolt ameri­kai békeharcosok és az őket kísérő újságírók szombaton Managuában megerősítették, hogy fogvatartóik az ARDE nevű nicaraguai ellenforra­dalmi szervezet tagjai voltak. HAVANNA A kubai külügyminiszté­rium pénteken diplomáciai Szovjet szakszervezeti küldöttség Ninában A Kínai Országos Szak- szervezeti Szövetség meghí­vására a szovjet ágazati szakszervezetek küldöttsége tartózkodik az ázsiai ország­ban. A szovjet és kínai szak- szervezetek húszéves szünet után létesítettek ismét kap­csolatot egymással. Ezt hang­súlyozta Fan Csiang, a kínai szakszervezeti szövetség tit­kárságának tagja, aki a szovjet vendégek tiszteletére adott fogadáson üdvözletét küldte a szovjet munkásosz­tálynak és sikereket kívánt neki a szocializmus építésé­ben. A kínai szaikszervezeti szö­vetség a partnerek „ideoló­giai álláspontjától és szerve­zeti jellegétől függetlenül” építi kapcsolatait más orszá­gok szakszervezeteivel — mondta Fan Csiang. Uganda Politikai foglyokat engedtek szabadon Mintegy ezerkétszáz olyan politikai foglyot bocsátott szombaton szabadon az új ugandaj katonai vezetés, aikiket még az előző kor­mány böntönzött be. Az Ugandát irányító Ka­tonai Tanács tegnap két újabb minisztert nevezett ki az általa létrehozott „Nem­zeti Egységkormiány” tagjá­vá. A két héttel ezelőtt ha­talomra került Katonai Ta­nács elnöke, Tito Okellö tá­bornok azt közölte, hogy hol­nap Tanzániában béketár­gyalásokat kezd a legna­gyobb fegyveres ellenzéki szervezet, a Nemzeti Ellen­állási Hadsereg (NRA) veze­tőjével. Irak—Irán Heves tüzérségi párbaj Az iraki katonai főpa­rancsnokság szombati közle­ménye szerint a nap folya­mán a Tigris folyón meghát­rálásra kényszerítettek egy iráni flottillát, amely meg akarta közelíteni az iraki ál­lásokat. Az iraki tüzérség 10 naszádot megsemmisített; Az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség jelentése vi­szont szombaton az iráni egy ségek Marivan térségében indítottak támadást az iraki állások ellen. Heves tüzérségi párbaj volt a front középső szakaszain. A hírügynökség emellett arról is beszámolt, hogy az iraki nehéztüzérség Abadan és Horramsahr iráni városokat lőtte. Szaddam Husszein iraki elnök szombaton ismét fel­szólította az iráni vezetőket, hogy tárgyalásokkal vesse­nek véget az ötödik éve tar­tó háborúnak. jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok havannai drdtekkóplVflfieleti irodájánál, amiatt, hogy csütörtökön az amerikai légierő egyik — SR —71 típusú — 'kémrepülőgé- pe megsértette az ország lég­terét. SZÓFIA Szófiában tárgyalt Franz Jósef Strauss bajor tartomá­nyi miniszterelnök. A nyu- gatnémet politikus útban Torökorsizágba, szombaton szakította meg útját a bol­gár fővárosban. Találkozott Andrej Lukanov bolgár mi­niszterelnök-helyettessel, aki- ved elsősorban a bolgár- nyugatnémet vállalatközi együttműködés szélesítésének lehetőségeiről tárgyalt. Strauss tegnap elutazott Szó­fiából. I szoviet—nyugatnémet szerződés aláírásénak évfordulóján Az okmány ma sem vesztett jelentőségéből Táviratváltás Moszkva és Bonn között A Szovjetunió és az NSZK vezetői táviratváltással em­lékeztek meg a 15 évvel ez­előtt, 1970. augusztus 12-i moszkvai szerződés aláírásá­ról. Méltatták a szerződés jelentőségét és szorgalmazták a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok fejlesztését. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára Willy Brandtnak, a Német Szociáldemokrata Párt elnökének küldött üze­netében hangsúlyozta: A szerződés, amey egyike a háború utáni évek alapve­tő dokumentumainak, meg­teremtette a két állam kö­zötti viszony fejlődésének kereteit, kedvező irányba terelte az európai országok államközi kapcsolatainak alakulását, s rögzítette az európai határok sérthetetlen­ségének elvét a jelen és a jövőbeni időszakra egyaránt. A Szovjetunió — hangsú­lyozta Gorbacsov — jól em­lékszik- az ön személyes hoz­zájárulására a szerződés megkötéséhez. Ez az okmány máig sem vesztett jelentősé­géből, sőt a bonyolulttá vált nemzetközi helyzetben, a nö­vekvő háborús fenyegetett­ség közepette a szellemétől való bármiféle eltérés ellen­tétes lenne a fegyverkezési verseny megállításának, az európai és a világbéke meg­szilárdításának érdekével. A Szovjetunió, csakúgy mint a múltban ezután is fenntart­ja arra irányuló elkötelezett­ségét, hogy Európa a béke kontinensévé váljék. Willy Brandt, akinek a Két ember meghalt és húsz megsebesült Chilében a pénteki tiltakozási napon történt összecsapások során. A rendőrség mintegy 180 embert letartóztatott. Az akciót a Dolgozók Or­szágos Parancsnoksága nevű szakszervezeti szövetség. a kereszténydemokrata diák- szövetség és a baloldali pár­tokat tömörítő Népi Demok­ratikus Mozgalom kezdemé­nyezte. A tüntetők elsősor­ban azoknak a rendőröknek a bíróság elé állítását köve­telték, akiknek szerepük volt három baloldali személy márciusi meggyilkolásában. Az éjszakai órákban egy ellenálló szervezet tagjai felrobbantottak több elekt­romos távvezeték-oszlopot, aminek következtében meg­szakadt az áramellátás a Csendes-óceán mentén hosz- szan elterülő ország mintegy 1600 kilométeres középső kancellársága idején a szer­ződést aláírták, táviratábar kifejtette: az okmány ú; alapokra helyezte a Szovjet­unió és az NSZK viszonyát, s jótékony hatást gyakorolt az európai helyzet megszi­lárdításának folyamatára. Brandt elengedhetetlennek tartja újabb erőfeszítések kifejtését a háborús fenyege­tettség leküzdésére. A térség jelenlegi helyzetéből kiindul­va megállapítható, hogy itt az ideje olyan politika vég­leges kialakításának, amely Európát a tartós béke föld­részévé teszi, s amely erőtel­jes lökést ad a világ egyéb térségeinek fejlődéséhez is — állapította meg. Az évforduló alkalmából ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Miniszterta­nács Richard von WeizsäcV kér nyugatnémet államfőnek és Helmut Kohlnak, az NSZK kancelláriának. Az ünnepi alkalomból a szovjet külügyminisztérium is táv­iratban üdvözölte Hans- Dietrich Genschert, az NSZK külügyminiszterét. Helmut Kohl Mihail Gor- bacsovnak és Nyikolaj Tyi- honov miniszterelnöknek küldött üzenetet. Richard von Weizsäcker Andre j Gro- mikóhoz. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökéhez intézett leve­let. Hans-Dietrich Genscher pedig Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek válaszolt. szakaszán — beleértve a fő­várost is. Ekkor az áram nélkül maradt santiagóban sok lakás ablakában gyer­tyákat gyújtottak a Pino- chet-rezsim terrorjának ál­dozatai emlékére. Az országos tiltakozási nap megmutatta, hogy Chi­lében egyre szélesedik a dik­tatúrával szembeszálló erők tábora — állapítja meg szombati kommentárjában a TASZSZ. Pinochet tábornok lassan mór csak az ameri­kai támogatásnak köszönhe­ti, hogy hatalmon tud ma­radni. A diktátor az ország szuverenitásának kiárusítá­sával hálálja meg Washing­ton segítségét. Erre mutat a chilei kormánynak az a nemrégi döntése, hogv az Egyesült Államok katonai támaszpontot építhet a chi­lei fennhatóság alá tartozó Húsvét-szigeten — írja a TASZSZ. Chile-tiltakozó nap Szélesedik a diktatúrával szembenálló erűk tábora

Next

/
Oldalképek
Tartalom