Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
1985. AUGUSZTUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Városokban, községekben Pannonprogramok Szerte az országban díszes plakátok hirdetik: az idén nyáron először Pamnonprog- ramokat rendeznek tizenkilenc városban, községben várják az érdeklődőket a Céh Művészeti Alkotó és Kutató Egyesület tagjai. Az idén is zenei tábort szerveznek Mihályiban.. A program részeként érdekes kiállítás nyílik Budapest- ten, a Generalart Stúdióban. A Yamaha cég küld régi hangszereket, amelyeket meg is lehet vásárolni. A műsorfüzet tanúsága szerint Pécsett a Bakfark Consort lép fel, illetve uruguayi .művé- stzek tartanak gitárestet. Siklóson stockholmi muzsikusok idézik az Erzsébet-kor angol zenéjét. A Nádasdy-várban augusztus 18-án egésznapos vásári mulatság lesz. Reneszánsz hangulatot idéző kavalkád zárja majd szeptember 7-én a műsorsorozatot Budapesten, az Almássy téri Szabadidő Központban. Kirakják portékáikat aJ vásárosok, táncot tanítanak a mesterek, comedia dell’arte szórakoztatja az egybegyűlteket, históriások érkeznek, a koncertek sem hiányoznak majd, este pedig álarcos bálra várjuk a közönséget. Érdekesnek ígérkezik a japán nap is. Ezt augusztus 19-én, a Fehérvári úti művelődési házban rendezik. Irodalomtudamányi konferencia összehasonlító irodalomtudományi kollokviumot rendez augusztus 12—14-én Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az MTA és az Amerikai Tudós Társaságok Tanácsa társadalom- •tűdömányi •együltjnűködésii. megállapodása alapján. A tanácskozáson a XX. századi irodalmi műfajokat elemzik a hazai és az Egyesült Államokból érkező irodalomtörténészek. Az előadók egyebek között a különböző műfajelméleti felfogásokkal, az önéletrajz és a regény összefüggéseivel, a mai családregény hagyományos és új vonásaival foglalkoznak. A jász temető emlékei Gazdag leletanyag Négyszállásról Kiállítás az eddig feltárt régészeti emlékanyagból Fülbevalók, nyakláncok, tűtartók Különleges kéztartás Templom a sírokra Néhány nappal ezelőtt nyílt meg a jászberényi Jász Múzeumban az a kiemelkedő jelentőségű kiállítás, amely az egykor Jászberényhez tartozó, Jászdózsa közelében lévő Négyszállás határrészén 1980 óta folyó középkori jász temető és telephely eddig feltárt régészeti emlékanyagát mutatja be. A tárlókban látható kisebb tárgyakon — csatokon, fülbevalókon, nyakláncokon, gombokon, tűtartókon — kívül helyet kaptak itt egykori cserépkorsók, különböző edénytöredékek, fotók. Emellett több száz színes diaképen örökítették meg a régészek a jász sírok eredeti, feltárt állapotát. A 16. sz-ban elpusztult Négyszállás területén, a nagy szabású kutatómunka, 410 sír és egy templom alapjainak a feltárásával, öt évvel ezelőtt kezdődött, Selmeczi László vezetésével. Régészek kutatásaik során rátaláltak egy templomra, amelyről kiderült, hogy már egy használatban lévő temetőben építették fel, s az alapozáskor több sírt megrongáltak. Méreteit tekintve egy kb. 13 méter hosszú és 7,5 méter széles, egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szen- télyű, gótikus, a 15. sz. közelién épült falusi templom volt. A temető legkorábbi sírjait a szakemberek III. Béla bizánci mintára vert bronzpénze alapján a 13. sz. második felére datálják. A sírok érdekessége, hogy a pénzt nem funkciójának megfelelően helyezték a halott mellé, hanem az egyikben nyakék gyanánt szolgált, míg a másikban feltehetően egy fejkendőre varrták fel. Egyébként a női és a férfi sírok leletanyaga meglehetősen eltérő: a női, illetve a gyerek sírok leletekben gazdagabbak. A férfi sírok legfontosabb jellemzője, hogy bennük általában két övcsat található. Az övre kés vagy esetleg más kéziszerszámot erősítettek, de előfordult olyan sír is, ahol rövid kardra bukkantak a régészek. Érdekes módon veretes öv mindössze kettőből került elő, pedig ez jellegzetesen férfiholminak számított a jászok között. A négyszállási női sírokban a koponyákon, illetve mögöttük olyan szélein átlyukasztott, préselt lemezkorongok sorakoztak, amelyek valószínűleg a fejkendők díszei lehettek. A női sírok talán legtipikusabb ékszerei a keleti jegyeket magukon viselő fülbevalók. Az pedig kifejezetten itteni sajátosság, hogy a felsőruha mindkét szárnyára melltájékon egy- egy kapcsolótaggal összezárható, préselt díszítésű aranyozott ezüst korongpárt varrtak. Mindemellett igen gyakoriak a sírokban a nyakláncok és a gyöngysorok. Ezek egy része kaukázusi fehér hegyikristályból készült gyöngy, míg a másik kisméretű pasztagyöngyök közé fűzött kauri kagyló. Rendkívül érdekes lelet a medence tájékán talált csontból vagy bronzból készült tűtartó, amelyet a nők övükre függesztettek. A Kárpát-medence hasonló korú leletanyagában csupán ebből a jász temetőből került elő ez a tárgy. A feltárt sírokban rituális kéztartást figyeltek meg a régészek. Az alkarokat általában a mellkason egymás felett keresztbe hajlították, továbbá figyelemre méltóak némely különös tartásmódok, amelyek mind-mind a bizánci kereszténységre jellemzőek ; következésképpen a négyszállási jász temetőben kezdettől fogva keresztények, mégpedig keleti keresztények temetkeztek. Ezt bizonyítja a két sírból is előkerült bizánci kereszt is. A Négyszálláson feltárt településrészletet kutatva a régészek nagyméretű földbeásott házakat, tárolóvermeket, putriólakat, és másfajta, egyelőre még nem azonosított, kerek alaprajzú épületeket tártak fel, így a falu földbeásott épületeivel átmenetet képez az Árpádkori és a 15—16. századi falvak között. < A bővülő feltárások, elemzések szinte napról napra tüntetik el azokat a bizonyos fehér foltokat, amelyek eddig a jászok életmódját, életkörülményeit jellemezték. Ottjártunkkor Kiss László és Pattantyús Miklós villamosmérnökök, a budapesti Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársai a később feltárandó temetőket és településrészleteket borító rétegek ellenállását, fizikai paramétereit vizsgálták 1—2 méter mélységig terjedően. Helyszíni méréseiket, feldolgozásaikat a központban számítógépbe táplálják be, s így elemzik a rétegek fizikai tulajdonságait. Munkájukkal nagyban segítik a régészek további kutatásait. J. J. Műszerekkel vizsgálják a talaj rétegelt Négy^zálláson Fotó: Dede Talált kincs A gyermek- és ifjúsági irodalom helyzete A fenti címmel nemrég jelent meg a könyvesboltokban a tízéves Kincskereső című gyermekfolyóirat válogatott gyűjteménye. Elbeszélések, novellák, versek olvashatók gyermekekről. Egy irodalmi folyóirat ad életjelt ;smét magáról, miközben évek óta egyedül, valójában igazi társ nélkül szolgálja a gyermekek olvasási készségének fejlesztését, irodalmi érdeklődésének gyarapítását, a Mórát nem számítva. Miközben évről évre könyveivel egyszerre kívánja szolgálni a szépirodalom, a tudományos és politikai ismeretterjesztés feladatait, nem feledkezhet meg arról sem, hogy eleget tegyen az ’oktatáspolitikai követélményeknek és könyvei illusztrációival az esztétikai igényeknek is megfeleljen. A gazdasági, üzleti szempontok azonban manapság a könyvkiadás területén is érvényesülnek, ez vonatkozik a hivatásos, állami könyvkiadók munkájára, de érzékelhető a különféle gazdasági munkaközösségek, kiadásszervezési társulások tematikai programjában is. Időnként azonban meglehetősen változó színvonalú kiadványokkal találkozni, amelyek a gyermekek olvasási Igényének fejlődését) egészségtelenül akadályozzák. Gondolok itt a „szövegszegény” képregényekre, a könyvbeli illusztrációk nem gyerekeknek szánt megoldásaira, vagy éppen arra, hogy a kiadói műhelyek számának gyarapodása ellenére változatlanul hiányoznak a mai mesék, megfelelő számban a nélkülözhetetlen történelmi regények, a líra szépségeit népszerűsítő verseskötetek. A Hazafias Népfront Or- slzágos Elnökségének gyermek- és ifjúsági irodalommal és olvasástanítással foglalkozó munkacsoportja idén májusban társadalmi vitaso- rozatat indított, számítva pedagógusok, ifjúsági vezetők, szülők, gyermek- és iskolai könyvtárosok és természetesen a tanulóifjúság véleményére. A gyermek- könyvtárakban, iskolákban, olvasótáborokban eddig szervezett beszélgetések köziben számtalan izgalmas és ki- adáspolitikailag fontos kérdés fogalmazódott meg. Például : a gyermekolvasók kíváncsisága hogyan változott az elmúlt években, a szépirodalom iránti érdeklődés — ahogyan azt a terjesztői tapasztalatok mutatják —, miért csökkent az ismeret- közlő irodalom javára, valójában milyen értékeket képvisel jelenleg az ifjúsági könyvkiadás, az olvasástanítás mennyiben segíti az olvasási élményének egy életre való elültetését 6—10 éves korban, milyen az együttműködési iskola, a könyvesbolt és a gyermekkönyvtár között a kötelező és az ajánlóit irodaiam folyamatos megjelentetése érdekében, miért nincs országos gyer- mekkönyvklub-hálózat, hol vannak a gyermekeknek tervezett speciálisi berendezésű könyvesboltok, milyen a könyvújdonságokról szóló tájékoztatás színvonala. A viták szenvedélyessége, légköre már eddig is igazolta, hogy a könyvszakma képviselőinek érdemes figyelnie az olvasók véleményére. A mielőbbi jó megoldások keresése sürgető feladat, hiszen olvasáskutatói vizsgálatok is figyelmeztetnek arra, hogy gyermekkorban csökken az olvasásra szánt idő, a gyermekkönyvtárakból az eddigieknél és a szükségesnél kevesebben iratkoznak át a felnőtt olvasók táborába Az olvasáspropaganda iro- dalomnépsizerűsítő akcióktól függetlenül állandó feladatának tekinthetné a gyermek- és ifjúsági könyvek népszerűsítését. Ténylegesen ugyannem csekély az a választék, amelyet a könyvraktárak, a könyvesboltok, a könyvtárak kínálnak, de vajon eljut-e és milyen módon a gyermekekhez, a fiatalokhoz. Támaszkodhatnak-e hasznos, figyelemre méltó tanácsokra, hogy a könyv valójában ne csak kötelező tantárgyi eszközként maradjon meg számukra? A Magyar Írók Szövetsége októberben a Gyermek- és ifjúsági irodalom gondjai címmel rendezi meg IX. szekszárdi tanácskozását. Ez alkalommal lehetőség lesz arra is, hogy a társadalmi vitasorozat tanulságait a jelenlevők elemezhessék. A legfőbb kívánság természetesen csak az lehet, hogy a gyermek- és ifjúsági irodaiam fontos része, igazi kincse legyen könyvkiadásunknak. Óhatatlanul a 17. századi kiváló cseh pedagógus és író, Kamensky üzenete jut eszembe: „...a bölcsességre törekvő tanulónak a könyvet az aranynál és ezüstnél jobban kell szeretnie”. M. I. Pályakezdő pedagógusok Kedvező az új bérbesorolás hatása Pályázat augusztus 15-ig Az idei tanév végén 4600 pedagógus kapta kézhez diplomáját a különböző felső- oktatási intézményekben; slzámukra 7800 állást hirdettek meg. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az első félévben a frissen végzettek több mint a fele, mintegy 2600 ifjú pedagógus vállalt munkát nevelési-oktatási intézményekben. A meghirdetett munkahelyekből a helyettesítő állások aránya az elmúlt években lényegesen nem változott: óvónőknél 15—16 százalék, tanítóknál 10—12 százalék, az általános iskolai tanároknál 5—6 százalék, a középiskolai tanároknál viszont alig éri el a 3 százalékot. Több mint 2000 friss diplomás sorsáról, elhelyezkedéséről nem tudnak a főiskolákon és egyetemeken. Tapasztalatok szerint a munkáltatók nem tartják be a visszajelzési kötelezettségükről szóló rendelkezést. Némi javulás tapasztalható a pályakezdők alapbérét és letelepedését segítő juttatásokat illetően. Ezen belül — képzettségi szintenként és egyes földrajzi területenként — jelentős a szóródási; legkedvezőbb a helyzet a fővárosban és Pest megyében, ahol a friss diplomásoknak felajánlott alapibér az országos átlag feletti, 3300— 4000 forint között van. A tavalyi központi béremelés, valamint az új bérbesorolási rendszer, a pályakezdők számára is kedvező volt: a megyékben a fizetések között átlagosan csak néhány száz forintos az eltérés. A fiatal pedagógusok a következő napokban — augusztus 15-ig — a megyei tanácsok művelődési osztályainak segítségével közvetlenül az intézményekbe adhatják be pályázatukat a még betöltetlen — 400 óvónői, 1300 tanítói, 2200 áltei'tános iskolai, valamint 600 középfokú oktatási intézményi — pedagógus állásokra. A meghirdetett gyógypedagógiai és zenetanári munkaköröknek is csak felére kötöttek a pályakezdők szerződést az első félévben. Augusztus 15-e után az iskolák csak a megyei, illetve a Fővárosi Tanács Művelődés- ügyi Főosztály előzetes engedélyével köthetnek munka- szerződést pedagógussal. Újra várják a kozmoszban keringő, Yega űrszondák fedélzetén levő, magyar találmányi! műszerek jelzéseit a Központi Fizikai Kutató Intézet részecske- és magfizikai kutatói. Működés közben ellenőrizhetik az űrszondák valamennyi fedélzeti műszerének köztük azoknak a működését, amelyeket magyar szakemberek — főleg a KFKI kutatóinak — közreműködésével fejlesztettek ki. Az együk ilyen eszköz a mikroszámítógépes tévérendszer, amely felderíti és automatikusan követi a Halley- üstököst, felvételeket készít róla, és azokat a földi vevőállomásra továobitjü majd. A másik műszer, a Tünde magyar—szovjet—NSZK- beji kooperációban készült, rendeltetése:/ az üstökösből származó ionok érzékelése és energiaeloszlásának meghatározása, a kozmikus sugárzás regisztrálására. Képünkön: Varga András tudományos főmunkatárs a jelzéseket fogó parabola-antennával
