Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-06 / 183. szám
1985. AUGUSZTUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tegnap kezdődött és augusztus 17-ig tart a nyári vásár. Igazi vásári forgatag hömpölygött már reggeltől a szolnoki utcákon, reklám- szatyrokkal megrakott járókelők mindenfelé, az áruházakban pedig moccanni sem lehetett. A vevők nagy része már nyitáskor érkezett, s előzetes körutat tett, mit hol kaphat meg olcsóbban. Az első napi árubőség azt mutatja, hogy indokoltan nagy a forgalom, a boltok korántsem bóvlit árulnak 30 —40 százalékos árengedménnyel, hanem valóban divatos és ízléses holmikat. Nemcsak azokat a cikkeket részesítik kedvezményben, amik eddig nem keltek el, hanem a vásár idejére is ilendaLtek nyár,i szezonárukat. A szolnoki Skála áruház töibb mint 7 -millió forint érNagy tömeg az üzletekben flz árukínálat jobb a korábbinál tékű árut kínál, egységesen 40 százalékos engedménnyel, ami 3 millió forint megtakarítást jelent a vevőknek. Az elmúlt évinél nagyobb a kínálat, s az első vásári dél előtt tapasztalatai szerint nagyobb lesz a forgalom is. Különösen kelendőek a bakfis és női ruhák, szandálok, valamint a pólótrikók, és a jersey-méteráruk. Sokan vásároltak a cipőosztályon is. A Sztár áruház 5,4 millió forintos árukészlettel kezdte a vásárt, amelynek jelentős része divatáru. Legnépszerűbbek a kamaszingek, fürdőruhák, a rövid ujjú kötött áruk és gyermekcipők. Némiképp szerényebb a konfekcióosztály kTnálata, de itt is egymillió forintnyi ruhaneműt áraztak le. A Centrum áruházban 7,3 millió forintos árualap várja a vásárlókat, ami nagyrészt megfelel a tavalyi kf- nálatnak, bár kevesebb a divat- és kötöttáru, a méterárukból és a konfekcióruhákból azonban több van. Eddig a méteráruk a legkapósab- bak, a jersey, a nyári selyem és kartonanyagok. A tegnap délutáni gyors mérleg szerint közel másfél millió forint lesz a napi bevétel a Centrumban, ami a tavalyi vásár első napjánál 200 ezer forinttal több. Több a gyorsfagyasztott termék A kereskedelem hűtési gondjai Évről évre gyarapszik, s több százezer tonnában mérhető az a forgalomba kerülő élelmiszenmennyiség, amely a szállítás, a tárolás és az árusítás során hűtést igényel, A rendelkezések a gyorsan romló húsok-hen- tesáruk, tej- és tejtermékek szállítását, tárolását 0—5 Celsius-fok között, a cukrászsüteményekét plusz 5 és plusz 10 Celsius-fok között, a gyorsfagyasztott termékekét pedig mínusz 18 fokon írják elő. A hűtésigényes élelmiszereket 46 ezer boltban és vendéglátóhelyen árusítják, s összesen 170 ezer hűtőberendezés áll rendelkezésükre. A látszólag kedvező ellátottság mellett a kereskedelem hűtőhálózata mégsem tartott lépést a hűtést igénylő élelmiszerek mennyiségének és választékának növekedésével. A hűtőgépek egy- harmada ugyanis — s ezeket főként a vidéki kis üzletekben és a főváros peremkerületi boltjaiban alkalmaz - zák — egyszerű, kis kapacitású hűtőszekrény, s nem alkalmas a forgalomba hozott áruk teljes egészének tárolására. Átmeneti megoldásként ezért a kánikulai időszakiban a forgalom alakulásának megfelelően naponta több alkalommal szállítják az üzletekbe a romlandó élelmiszereket. Utazó törpék, robotok Élénkülés a szerszámgépek piacán Évekig tartó visszaesés után az utóbbi időben ismét élénkül a világpiacon a szerszámgépek kereslete, amit a magyar külkereskedelem is igyekszik kihasználni. Most, amikor a piac élénkül, a magyar szerszám- gépipar is több újdonsággal jelentkezik partnereinél: finommechanikai üzemekben használatos nagypontosságú, törpe megmunkálóközponttal, rabotokkal, úgynevezett rugalmas gyártó- cellákkal felszerelt gépsorokkal stb. Fiatalok és többgyermekesek támogatása (Folytatás az 1. oldalról) ezer lakáslgénylője közül ezerötszázat érint. Ügy tervezték, hogy a program első évében 423 család lakáshoz jutásának tudják megteremteni a reális feltételeit, s közülük 195- nek plusz anyagi segítséget adnak. Kevés híján 20 millió forint (ebből 14 millió megyei tanácsi és központi támogatás) állt a tíz tanács rendelkezésére. Hogyan valósultak meg az első esztendő elképzelései ? Nem lehetnek mind a tíz településen elégedettek. Az összesített adatok 93 százalékos teljesítést mutatnak. Mié^t nem sikerült maradéktalanul megvalósítani az elképzeléseket? Főleg objektív okai voltak. A program készítésekor több tanácsi bérlakás építésére és több tanácsi bérlakás visszaadására számítottak. A tartós használatba adható építési telkek kínálata is szerényebb lett, mint remélték. Továbbá késtek, elhúzódtak a társasház-építések. Megmaradt a támogatásra fordítható pénzből 3 millió forint. Az első év tapasztalatain okulva készítették el a helyi tanácsok az idei tervet, módosították a lakáselosztással kapcsolatos tanácsrendeletüket, megváltoztatták, reálisabbá tették a támogatás feltételeit. Többek között felemelték a szociális tanácsi bérlakásra jogosító jövedelemhatárt. Eddig 2000—2500 forint között mozgott, ezen túl 2600—3000 forint lesz. Sőt a fiatal lakásigénylők esetében ezer forinttal több lehet. (Tehát szociális tanácsi bérlakásra jogosult a fiatal házaspár, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 4000 forintot.) Eddig a megüresedett lakások 10 százalékát, ezentúl pedig 20 százalékát kaphatják meg a fiatalok első lakásként. Egyértelműbben szabályozták, mikor adható a visszaadott tanácsi bérlakásért négyszeres, ötszörös használatiba vételi díj. Ebben az évben több lesz a pénz is mint tavaly. A tíz településnek összesen 25 millió forint a lakástámogatást kiegészítő hitelkerete, így kb. 30 müliió forint támogatást adhatnak a fiatalok, a két- és többgyermekesek otthonteremtéséhez. Egy családra mennyi juthat? Az igénylők szociális helyzete, jövedelme, családi és anyagi körülményei alapján differenciálnak. A tanácsok maguk döntik el, hogy milyen keretek között mozognak. Szolnokon például a szociális bérlakásra jogosultak, ha magánerőből lakásépítésre vagy vásárlásra vállalkoznak, 50—150 ezer forint támogatást kaphatnak, amihez a tanács még hitelt is adhat. A kettő összege a 250 ezer forintot nem hal adhatja meg. A tervek szerint a megye tíz településén ebben az évben 570 fiatal házasnak, két- és többgyermekes családnak könnyítik, gyorsítják meg az otthonteremtést. K. K. Miért nincs elég szén? Beszélgetés a Bányászati Egyesülés igazgatóhelyettesével Azelőtt reklámozni szokták nyáron a szenet, hogy vegyék, vigyék nehogy felhalmozódjanak a készletek. Most viszont szénhiányról hallunk, mindenekelőtt a Tiszántúl öt megyéjében... Az ilyen hírek persze felborzolják a kedélyeket, hiszen az elmúlt tél emléke még most is kísért. Sokan kérdik aggódva: mire számíthatunk a hideg időkben, ha már most itt tartunk? Ez a helyzet indított bennünket arra, hogy megkérdezzük Zsákay Jánost, a Bányászati Egyesülés igazgatóhelyettesét: mire készül jünk? — Sokak szerint azért nincs elég szenünk, mert — kertelés nélkül fogalmazva — valósággal kiraboltuk télen a bányákat. Magyarán: teljesen „kipucoltuk” a széntermelésre előkészített munkahelyeket, és még ma sem tudtuk utolérni magunkat. — A leghatározottabban tiltakozom az ilyen felfogások ellen. Igaz ugyan, hogy a szénkrízis alatt megcsappant a szenelő munkahelyek száma, de amióta bányászkodás folyik, mindig az volt a szokás, hogy télen erőt összpontosítanak a szenet adó fejtésekbe, tavaszai pedig — a szénigények csökkenését követően — ismét helyreáll a régi egyensúly. Vagyis még a szénkrízis sem járt együtt bányáink kifosztásával. A szénhiánynak az az oka, hogy a 8 magyar szénbánya vállalat előreláthatólag csak 24,5 millió tonna tüzelőanyagot tud kitermelni a tervben szereplő 25,2 millió tonna helyett, vagyis 725 ezer tonnával kevesebb szenünk lesz a számítottnál. Ebből a prognózisok szerint 470 ezer tonna a külfejtésű lignit, 255 ezer tonna pedig a mélyművelésből eredő tüzelőanyag. A lakosságot ez utóbbi érdekli leginkább. Különösen az ország legnagyobb termelő vállalatánál, a Borsodi Szénbányáknál tetemes a lemaradás, ez okozza a Tiszántúl öt megyéjében érzékelhető átmeneti szén- hiányt. — Milyen gondokkal küszködik Borsod? S mi rejlik a többi szénbányavállalt termelési hiánya mögött? — Országos áttekintéssel kezdem, ennek kapcsán szót ejtek Borsodról is! Szerintünk három okra vezethető vissza a mai helyzet. Az első: a legtöbb szénmedencében kedvezőtlenül alakultak a geológiai viszonyok. Vagyis a széntermelés közben derült ki, hogy a bányászatra előkészített fejtések vékonyabbak, illetve több meddőt tartalmaznak a szokásosnál, magyarán kisebb a sznéohzamuk, mint vártuk. Különösen Borsodban feszített a helyzet: a medence 15 komplex fejtése közül hétben az előbb említett okok miatt nem tudjuk kellően kihasználni a nagy teljesítményű gépeket. (Még szerencse, hogy aránylag ritka az ilyen tömeges elmeddülés a munkahelyeken.) A másik gond a létszám- hiány. 1982 óta minden esztendőben 2,5 százalékkal csökken a magyar szénbányászok létszáma, amely ma már alig több 50 ezernél. Kicsit sok ez a csökkenés, már azért is, mert eközben az aktív bányászok átlagos életkora is kedvezőtlenül alakult. De talán még így is nyugodtabban alhatnánk, ha több lenne a korszerű gépünk. Csakhogy — és ezzel már a harmadik okhoz értünk — a bányák mélyén nagyon sok a nullára leírt gép. magyarán mondva a bányák gépesítése az elmúlt évek során lelassult. Külön kell szólnom a Mátraaljai Szénbányák gyön- gyösvisontai külfejtéséről, mint egy sajátos problémáról. Az elmúlt esztendőkben évi 7,2—7,3 millió tonna lignitet kért és kapott a Gagarin Hőerőmű ettől a bányavállalattól, az idén viszont előreláthatólag csak 6,7 millió tonnára tart igényt, mert az erőmű műszaki felújításra szorul, ami nem fejeződött be még. Vagyis akár feleslegünk is lehetne a lignitből, csakhogy — ezt meg kell értenem — nem erre tart igényt a lakosság. Bár ez a lignit is meleget ad, ta- gadhatalan, hogy 50 százalékos a víztartalma, ezért több bajlódással jár vele a fűtés. — Nem túlságosan biztató ez a helyzetkép, amit felvázolt! Végül is mire számíthatunk a fűtési szezon előtt és idején? „ — Anélkül, hogy enyhíteni akarnám a legfőbb gondot, mármint a bányák kevesebb szénhozamát, azért ide kívánkozik: a mai szénpiacra kihat a hiánypszichózis. Mindez persze érthető a legutóbbi nehéz tél után, de a tény ettől még tény marad: 1985 második negyedévében 20 százalékkal volt magasabb a TÜZÉP-telepek forgalma, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezt is érdemes mérlegelni, amikor látjuk a sorbanállást. A hiánypszichózis megszüntetésének egyetlen hathatós ellenszere van: a több és jobb szén. Tudatában van ennek az Ipari Minisztérium illetékes miniszterhelyettese és a Bányászati Egyesülés is. Ezért amikor áttekintették a helyzetet, felhívással fordultak a szénmedencék dolgozóihoz: vállaljanak többlettermelést, tegyék lehetővé, hogy enyhítsük a borsodiak idei 100—120 ezer tonnás hiányát. Örömmel közölhetem, hogy 70 ezer tonnát vállaltak, mindenekelőtt a brikett-többletben, amit különösen kedvel a lakosság. Így már 50 ezer tonnára mérséklődött a várható hiány. Ezenkívül tárgyalást folytattunk a lengyelekkel, hiszen — amint ismerik — jelentős Haldex-érdekeltsé- günk van északi barátainknál. Ennek eredményeként a lengyel meddőhányókból kinyert, házi tüzelésre kiválóan alkalmas lengyel daraszén érkezik az országba, amit várhatóan további szállítmányok egészítenek ki még. Ennek részletezése azonban már a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért azzal zárom ezt. a témát: én bizakodva tekintek a tél elé. — A felsoroltak még tűzoltó jellegű intézkedésekre hasonlítanak inkább, amelyek hosszabb távon nem javítanak a magyar szénbányászat helyzetén. Ehhez átfogóbb programra volna szükség. Van ilyen programunk? A kérdés már azért is indokolt, mert a szénbányászat helyzetét néhány hónapja tekintette át a Minisztertanács. — A Minisztertanács áprilisi ülése több fontos intézkedést hozott. Ezek egyike a 8 magyar szénbányavállalatnak juttatott 130 millió forint összegű, felhasználást tekintve persze különböző feltételekhez kötött bérpreferencia. Ha a vállalatok okosan gazdálkodnak ezzel az összeggel — s minden jel szerint ezt teszik —, akkor, reális esélyünk nyílik arra, hogy legalább mérsékeljük a már említett évi 2,5 százalékos létszámcsökkenést. De mivel még a kisebb arányú fogyás is gondot okozhat, a kormány lehetővé tette, hogy a bányaüzemek az idén tervezett 4 milliárd forint helyett 4,7 milliárd forintot fordítsanak beruházásokra. A 0,7 milliárdos többletet a föld alatti munkahelyek gépesítésére kell felhasznáni, így közvetve enyhülhetnek a létszámhiány okozta feszültségek is. — összegezve, három gondról volt szó a beszélgetésünk elején: az ember-, illetve géphiányról, illetve a különösen kedvezőtlenül alakuló geológiai viszonyokról. E három gond közül kettőt enyhített a kormány, s reális esélyünk van arra, hogy idővel a természet is bőkezűbb lesz hozzánk. Ahogy az történni szokott a több mint százéves bányászkodás során. Egy ismertebb hasonlattal élve: a mezőgazdaságban sincs minden évben pusztító aszály! — Még mindig hiányérzetünk van, ha a távlatokra gondolunk! — A Minisztertanács is világosan látta, hogy ennyi nem elég, ezért úgy döntött, hogy a hetedik ötéves terv előkészítése során a témára vissza kell térni még. Csak jelzésszerűen utalok arra, hogy szóba került a hazai lignit anhidrálása—, vagyis víztelenítése, kötőanyagos brikettálása, meg több más téma. De ezek csak a hetedik ötéves terv vége felé realizálható programok ezért beszélgetésünk alapkérdésére emlékeztetve (mire számíthatunk a fűtési idényben?), megismétlem a véleményemet: bizakodva tekintek az idei tél elé. Magyar J.asíló Martfűn a Szotév több lakóházat is épít egyszerre. Jelenleg egy kétszintes 12 lakásos épület készül, amelynek földszintjén különböző szolgáltatóegységek lesznek. Képünkön a vasszerkezetet állítják össze I > I—> I ■ I—I I ■?. ____ j A nyári vásár első napja
