Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. AUGUSZTUS 28 Egy furcsa káríórftés Ha elvész a film Jogászkodjunk egy kicsit. Az én képem — az én sze­mélyiségi jogom. Engedélyem nélküli elcsúfítása, kigúnyo­lása, beszennyezése, elpusz­títása — ellenem irányuló jogsértése Ugyanez a hozzá­tartozóim, barátaim, szerető­im, főnökeim joga — minden ember joga. írva vagyon a törvénykönyvekben! Na- mármost, ha beviszek egy tekercs filmet az Ofo tér thoz, Fényszövbe, vagy hasonló fényképész céghez, és meg­rendelem a film előhívását, vagy belőle képek másolását, akkor a megrendelőlap egy kétoldalú szerződés. Én fizet­tem. vagy vállalom, hogy fi­zetek. A cég ezért előhívja a filmet, vagy képeket is másol róla. Tiszta ügy. Ámde! Újabban a megren­delőpapíron ott egy kijelen­tés: ha a film elvész vagy megsérül, csak a film anya­gának értéke iránti kártérí­tésre van jogom. Ha az ilyen figyelmeztetéssel ellátott, megrendelőt aláírom, kifize­tem, vagy beadom vele a fil­met. vagy legalábbis elte­szem a cédulát, már le­mondtam mindenféle más kártérítésről. Ha nem írom alá, nem szolgálnak ki, me­hetek, ahová akarok. Mond­juk egy talán kissé drágáb­ban, de lehet: jobban dolgozó magánfényképészhez. Ha ta­lálok. Mert legtöbb helyen a fényképészet, a filmelőhívás, másolás állami, szövetkezeti monopólium. De haladjunk tovább a jog mezsgyéjén. Ha én elmegyek teszem azt Honoluluba, s onnét hozok tenmagamról és szép barát­nőmről egy tekercs színes filmet, s éppen azt veszejtik el az Qfotértfben, hát magá­nak a filmtekercsnek az anyagi árával nem utazhatok vissza a kies Hawaii-szige­tekre, hogy újra megteremt­sem a felvételkor meglévő helyzetet, és rögzítsük azt a másik filmre, amit az Ofö- tért volt kedves megtéríteni. Avagy ha öreg szülém utolsó felvételéről halála után be­viszem a filmet és másoltat­nék néhány képet a rokon­ságnak, de elszaggatják, 'el­veszítik, hát mire megyek a filmtekercs árával? Ilyenkor jön a minden jogállamban használatos ,.erkölcsi kár" fogalma. Nem mintha mond­juk két-háromezer forintoa erkölcsi kártérítéssel ismét elutazhatnék Honoluluba, vagy feltámadna édesszülém fényképezkedni. De a jog- gyakorlat szerint az ilyen kártérítés alkalmas ösztönző arra, hogy szíveskedjenek vigyázni, mert nem minden film pótolható, és ha hanyag a laboratórium, hát a cég fi­zet jó néhány ezret. De hagyjuk a jogászkodást. A kiszolgáltatott kisember a nyaranta előforduló kedves emlékeit ilyenkor viszi be filmen, előhívatni, képet má­soltatni. S ha ilyen úrhatnám módon, egyoldalúan diktál­ják a megállapodást, akkor védelmet igényel. Vagyis ti­lalmat az ilyen feltétel nél­kül diktáló, megalázó cetlik ellen. Ha a vevő nem kíván­ja, akkor nem szabad ilyen megrendelőlapot aláíratni vele. Vagyis szükséges az üz­leti jog alapján nyugvó két­oldalú szerződés. Tehát az erkölcsi kár megtérítése is. így figyelmes munkára lehet serkenteni a monopolhely­zetben lévő fényképész cége­ket, — az állampolgári jog, az üzleti tisztesség és a szol­gáltatási rend háromszögé­ben. Földessy Dénes Győrben, a hétvégén Találkozó a miniszterrel Felmegyek a miniszterhez — mondogatták a hatvanas évek nagy sikerű filmjében a szereplők. Azt remélték, hogy így könnyebben intéz­hetik ügyes-bajos dolgaikat. Most fordult a kocka. A mi­niszter megy „le”. Történe­tesen Győrbe, hogy egy or­szágos találkozón fiatal munkásokkal, termelésirá­nyítókkal váltson szót. A győri találkozón részt­vevő munkásak, pályakez­dők, termelésirányítók, mű­szakiak országos képet kap­hatnák ágazatukról, bepil­lanthatnak a rendeletek hát­terébe, kérdésekkel ostro­molhatják a minisztert, mi­niszterhelyettest, véleményt nyi 1 várathatnak szaJcterüle­tükről. Sőt, el is várják tő­lük a vezetők, hogy őszintén beszéljenek tapasztalataik­ról, gondjaikról, alkalmasint javaslatot tegyenek. A mi­niszter így közvetlenül mér­heti le a bevezetett intézke­dés közvetlen hatását. Szaporodnak a közvetlen, nyüt, a közös célt szolgáló, az együttgondolkodást segítő találkozások. Most, Győrben, a munkásfiatalok augusztus 29-e és szeptember 1-e kö­zött sorra kerülő országos találkozóján „ülnek egy asz­talhoz" miniszterek és mun­kások. Előzetes tervek sze­rint dr. Kapolyi László, So­mogyi László, miniszterek, dr. Spilák Ferenc, dr. Dénes Lajos, Klézl Róbert minisz­terhelyettesek, Rév Lajos, az QKISZ elnöke, Doros Béla. a Magyar Posta elnökhelyette­se vesz részt az eszmecserén, de még nem teljes a névsor. Jóllehet a házigazda győ­riek gazdag, érdekes, válto­zatos programot állítottak össze az ország minden ré­széből érkező, szám szerint csaknem tízezer fiatalnak, mégis igen valószínű: az or­szágos találkozó egyik ki­emelkedő eseménye az ága­zatvezetőkkel folytatott be­szélgetés lesz. — h — Az idén újabb 70 lakás átadásával folyta­tódik a karcagi Nagy vénkerti lakótelep ^ építése. A decemberben már beköl­tözhető épület és a jövőre elké­szülő újabb 70 lakás fele ta­nácsi bérlakás lesz Kutyanapló, Macskafogó, Iz erdő kapitónya estős rajzfilmek Három, úgynevezett egész estét betöltő animációs fil­met forgatnak jelenleg a Pannónia Filmstúdió műter­meiben. Ebben az évben kerül le a vágóasztalról Temovszky Béla Macskafogó című, 80 perces rajzfilm-krimije. Nepp József írta és ren­dezte a televízióval közös vállalkozásban megvalósuló A kutyánk naplója című filmet. A történet valóság­ban is létező főszereplője Gréti, a fehér juhászkutya. Rövidesen elkezdődik Dargay Attila negyedik egész estés rajzfilmjének, Az erdő kapitányának a forgatása. Egy tízem ­ogy műemlék Mit tegyen a társadalom az építészeti örökségével ? Mit vállaljon föl a rámaradt hagyatékból? — ezekre a kérdésekre keresi a választ a hétfőn kezdődött három­napos tanácskozás. A műem­léki társadalmi bizottságok ugyanis augusztus 26—29. között megszervezik a tizen­harmadik országos értekezle­tüket. A tanácskozásra ezúttal mindazokat meghívták, akik szivükön viselik a magyar műemlékek sorsát: a társa­dalmi szervezetek, műemléki albizottságok, városvédő ési városszópítő egyesületek, ta­nácsok, tanintézetek, tömeg- tájékoztató szervek, tervező- és kivitelező cégek képvise­lőit. A témakörben már jó ideje tart a szerteágazó vita, a hasznosnak ígérkező moz­golódás, nem utolsó sorban a Magyar Televízió műemléki műsorainak hatására. Az ed­dig önállóan, csatározó mű­emlékvédők azonba n most közösen tárgyalják hazai adottságainkat, lehetősége­inket. Három tagozatban ke­resik Pápán a választ a kér­déskörre. Bár a találkozó helyszíne Pápa, a résztvevőknek or­szágos áttekintést szeretné­nek adni. Ezért elviszik őket több olyan helyre, ahol sa­játos műemléki gondokkal ismerkedhetnek meg: Város- lödre, Nagyvázsonyra, Ti­hanyba, Vörösberénybe, Ba- laitonfüredre. Megnézik a pá­pai történeti belváros hely­reállítását is. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára A társadalom és az építészeti örökség címmel tart elő­adást. Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügye­lőség igazgatója határozati javaslatot terjeszt a résztve- I vők elé H. T. 4 SioIook egyei Kire»deltsége 15 «V " HEm-supER . ~~ LAMPARt v,2meieg,töt eazk°nvektort°' típusú ~ I7o~bs fehér , £7* ^Tcmou ,IW" jg* (9061) Fulladás ellen legjobb a víz Asztmás gyerekek tábora Jászberényben Délután 2-kor forrón tűz a nap a jászberényi stran­don. A kisvizű medence megtelt, a szomszédos mély vízben sem könnyű a moz­gás. A gyerekek önfeledten hangoskodnak, ugrálnak, pancsolnak. Nyár van — nem is akármi­lyen — ki gondol még ilyen­kor az iskolára. A mély vizű medence egyik szögletében 6—10 éves gyerekek lubickolnak. A medence szegélyéről András- sy Tamás testnevelő tanár figyeli őket. Nem óra zajlik a vízben, hanem gyógyító testnevelés. A város Bajcsy- Zsilinszky úti iskolájának fiatal testnevelő tanárát a vállalkozásról faggatom. Há­romhetes napközis tábort szervezett az asztmás gyere­kek részére. Az ötlet meg­valósításához megnyerte a városi tanács művelődési, egészségügyi és sportosztá­lyát, ahol először értetlen­kedve fogadták a javaslatát. Mikor azonban már kész programmal állt elő, meg­kapta az engedélyt és a me­gyei tanácstól a legszüksé­gesebb kiadásokra 14 ezer forintot. Ha a cukorbetegek­nek, a kövér gyerekeknek le­hetett nyári tábort rendez­ni, úgy nem hiábavaló ez az asztmások részére sem. Az orvosok örömmel, ugyanakkor némi aggoda­lommal vettek tudomást az előkészületekről. Nem azért, mert a megyében ilyen még nem volt, hanem a szaksze­rűtlen tréning következmé­nyeitől tartottak. — Egyszerű testnevelő ta­nár vagyok, a gyógytestne- velést is, amit csak a múlt év novemberében vezettek be a városban, szakképesítés nélkül vezetem. Sajnos ilyen képzés nincs, különben meg­szereztem volna, mert na­gyon érdekel ez a terület. Rengeteg könyvet, szaklapot áttanulmányoztam, gyer­mekorvosokkal konzultál­tam, az előkészületek során. Úgy érzem nem felelőtlenül kezdtem tavasszal a tábor szervezéséhez. A budai gyer­mekkórház módszerei és ered­ményei hívták fel a figyel­memet az asztmás gyerekek tornáztatására, ahová kivizs­gálásra sűrűn járnak a he­rényi gyerekek is. A lábunk előtt csapkodnak a gyerekek, némelyiknél úszógumi, egyeseknél szem­üveg, könnyíti a mozgást a vízben. Kimásznak, vissza­ugrálnak, lefröcskölnek minket is, a lelkes fiatalem­ber azonban minderre ügyet se vetve magyaráz. — Az úszás az egyik leg­jobb gyógymódja az asztmá­nak. Minden izmot meg­mozgat és szabályozza a lég­zést. A víznyomás pedig ked­vezően terheli a légzőizmo­kat. Természetesen először az úszást kellett megtanulni, vagy gyakorolni, és csak ezen a héten jöttünk át a kismedencéből. Elég a mély vízből, pihenő következik. Lehet fagylaltot, palacsintát venni, aki akar pancsolhat a másik meden­cében, vagy napozhat. Tizen­hat gyerek mászik ki a víz­ből, egy kivételével alsóta­gozatosak. A gyermekorvosi nyilvántartás szerint negy­ven általános iskolás korú gyermeket kezelnek Jászbe­rényben asztmatikus beteg­séggel. Valamennyi családot értesítette a nyár elején Andrássy Tamás, közülük húszán jelentkeztek a 3 he­tes táborba. A legidősebb Szász Éva, most kezdi a nyolcadikat. Szabatosan el­mondja, a betegség tüneteit, a fulladás okait, összefüg­géseit. — Hároméves koromban vették észre a betegségem, az orvosi kezelés mellett azóta rendszeresen úszom. Úgy érzem, túl vagyok már az asztmán, de a módszer és a gyakorlás miatt érdemes volt eljárni ide. A 7 éves Ihász Adrient az édesanyja és az ikertestvére is elkísérte a strandra. — Hároméves volt Ad­rién, amikor Székesfehérvár­ról hazaköltöztünk, és né­hány hét múlva már jelent­keztek a tünetek. Injekciók­kal, tablettákkal kezelik, ami használ, de bízom a természetes gyógymódban is. Ezt eredmények is igazolták már, a házi feladatul kapott esti torna- és légzési gyakor­latokat pedig a két gyerek együtt végzi otthon, így könnyebb a gyógyulás is. — Hogyan telt a három hét? — Nagyon jól — vág köz­be az eleven Tóth Roland, aki azért került ide, mert évekkel ezelőtt még „sípolt” a melle. — Fél nyolcra jár­tunk a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolába és délután 4-ig tor­náztunk, játszottunk, strand­ra jártunk. Kár, hogy holnap már véget ér. — A fokozatos terhelésre nagyon ügyeltem — veszi vissza a szót a tanár —, en­nek ellenére eleinte elfá­radtak a gyerekek. Most már észrevehetően többet bírnak, ezt a naponkénti spirométe- res méréseim is igazolják. Természetesen 3 hét nem elegendő a gyógyuláshoz, év közben is szeretném foly­tatni a foglalkozásokat a gyermekorvos felügyeletével. Ehhez a szülők közreműkö­désére is szükség van, mert az állóképesség mellett pszichikai tényezők is fontos szerepet játszanak a gyógyu­lásban. Még az orvosok között sem egységes a vélemény arról, hogy Jászberényben az asztmás megbetegedések az országos átlag felett van­nak-e, vagy sem. Abban azonban egyetértenek, hogy hozzáértő szakember irányí­tásával kedvező hatás érhe­tő el az úszással, speciális gyakorlatokkal, autogén tré­ninggel. Dr. Darnyik József a kórház gyermekosztályá­nak .vezető. . főorvpsa, Is rendkívül hasznosnak ítéli Andrássy Tamás igyekezetét. — Az asztmás gyerekek az iskolai testnevelés perifériá­jára szorultak, mert gyógy- testnevelés is csak néhány hónapja van a városban. Legjobb esetben felmentés nélkül tornáznak, és hanem bírják az óraközi megterhe­lést, abbahagyják a mozgást. Eredményeik alapján ezért mindig a sor végére szorul­nak. A sikerélmény hiánya pedig erősíti bennük a be­tegség tudatát, ami nehezíti a gyógyulást is. Lukácsi Pál Naponta tizenötezren fordulnak meg a Szom­bathely közelében lévő büki fürdőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom