Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
1985. AUGUSZTUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Volt már Hét-ünk, most lett Hétvégénk is a képernyőn. Mindenekelőtt tehát arról, amire a televízióban eddig csak sátorosünnepek alkalmával került sor, (akkor is legfeljebb egy napig tartott) az új nagyszabású vállalkozásról, a kétnapos Hétvégéről. Ablak két napig Hasonlít ez a műsorforma a Jónapot Magyarországhoz, kétségtelen, de több szempontból is alapvetően más, egyrészt erősen szolgáltató jellege miatt, szinte óráról órára értesülhettünk általa út- és időjárás-viszonyainkról, a műsor szinte a közlekedés ütőerén tartotta a kezét, másrészt azzal, hogy háziasszonyaként Endrei Judit, házigazdájaként pedig Hor- vát János szorgoskodott, akik személyes jelenlétükkel, mondhatnám azt is varázsukkal, az egyes programokhoz kötődő megjegyzéseikkel, ildomos közbekérde- zéseikkel izgalmasan családiassá avatták a kellemes, oldott hangulafu két napot. Mondom, barátias és finom humorral átszőtt két nap volt ez, bár feltételezem, hogy sokan csak bele-bele néztek. így azután van egy furcsta tulajdonsága, vagy ha úgy tetszik következménye is a kétségtelen monstre vállalkozásnak: csak az tudja értékelni e hallatlan és eredményes erőfeszítést igazán, aki elfogadta a televíziós házigazdák meghívását, s együtt is töltötte velük végig a két napot. Csakhogy ez képtelenség! így azután, teljes áttekintés híján a vállalkozás méreteit sem értékelhetjük igazán. Magyarán: a nézői elismerés egyáltalán nem állhat arányiban a befektetett energiával. Igaz, egy-egy részlet is vonzó lehetett a nézőnek — az egész áttekintése nélkül is. E jegyzet írójának különösen tetszett a harcias piaci körkép, a körültekintő környezetvédelmi őrjárat, a szőlőkultúráról adott elmélyült beszélgetések, a déli étvágygerjesztő ételajánlat, a jövőbe tekintő idegenforgalmi mérleg. Elevenbe vágó problémák sorát vonultatta fel a Hétvége, jóízű, ..hétvégi” felhangokkal szólván a legkomolyabb témákról is. Éltek a helyszínek, éltek és mozogtak, képletesen szinte bejárhattuk az országot azzal az illúzióval, mintha csak vágyainktól függene (és a műsorszerkesztőktől), hogy mikor és hol üssük fel tanyánkat a Dunántúl vagy Tokaj hegy ód ja, a Dél-Alföld vagy épp a főváros valamely táján. S ami örvendetes: a helyszínen dolgozó riporterek ezúttal bátran merték vállalni önmagukat is. egyéniségük színei is megjelentek a mondhatni két napra kitágított Ablak palettáján. Különös szívósságra vall a stúdióbeli háziak, a már említett Endrei Judit és Morvát János munkabírása, akik váltott ruhákban, de hősiesen állták mindvégig a rendkívüli meleget, fáradtságnak alig-alig árulván el jeleit. Néhány kisebb baki. ilyen körülmények között bocsánatos bűn. Most már csak az a kérdés: állandósul-e ez a nézőkkel fokozott kapcsolatokra törekvő, élő, friss falatokat kínáló műsorforma hétvégeken a képernyőn, vagy pedig egy lelkes csapat bravúros vállalkozásaként vonul be a magyar televíziózás történetébe. Zsákutca? Megszületett a képernyőn a mi kórház-filmünk is, a nagy sikerű csehszlovák sorozat mini változata. Azaz egyetlen filmbe sűrítve lényegében azokat a problémákat. melyeket a Kórház a város szélén maga is feszegetett A témabeli feltűnő hasonlóság ellenére azonban egy szembeötlő különbség is van közöttük. Míg a sorozat természetéiből adódóan az élet teljességének bemutatására törekedett meggyőzően, addig Málnay Levente filmje sűrítve, kiemelve, sarkítva kívánta bemutatni a kórházi élet egy-egy jellegzetesi konfliktusát. Ettől azután óhatatlanul az ellentétek kissé leegyszerűsítve jelennek meg, főképp az alapvető ellentét a tehetségtelen osztályvezető főorvos és tehetséges beosztottja közötti ellenséges viszony ábrázolása. Azzal ugyanis, hogy a főorvos alakját egyértelműen csak aljasnak, tehetségtelennek, számítónak, mindenféle emberi gyengeségek letéteményesének nevezi ki, ezáltal a kérdéses ellentét bemutatása a jók és a gonoszak közismerten sematikus formáját ölti. Elveszti élet-ízét, és ami a fő. leegyszerűsítésével gyengíti a mondandó igazságerejét. Sárosi István — az ő novellájából készült a film — jószemmel figyelt fel bizonyos negatív jelenségekre, amelyek nemcsak egy kórházban de más intézményben is, sőt más közösségben is előfordulhatnak. Ám, amikor a film készítői művészi eszközökkel kívánnak általánosítani a konkrét tapasztalatokra épülő elbeszélés megfilmesítésében, akkor nem sikerül egy társadalmilag is érvényes igazságot meggyőzően, hiteles módon ábrázolniok. Ennek nemcsak a már előbb említett jellemábrázolásbeli gyengeség. egyoldalúság az oka, de világos jele a befejezés is a maga esetlenségében, ©ál doktor és Lajtai doktor elhódított feleségének váratlan autóbalesete, melyben semmiféle művészi logikának nem találjuk nyomát, teljesen a dramaturgiai véletlen műve. És mit sugall ez a kissé csattanósra kihegyezett „oktalan” befejezés? Röviden és tömören: a feltárt helyzet megváltoztathat atl an ságát. azaz a reménytelenséget. Ez a bökkenő. És itt szeretnék visszatérni a témában rokon csehszlovák sorozathoz, melyben épp úgy szerepeltek a bűnök, gyarlóságok, személyesek és társadalmiak, melyekkel a Zsákutcában találkozhattunk. Csakhogy ott, a Kórház a város szélén-ben állandóan érezhettük a világ dolgainak jobb elrendezésébe vetett bizalmat; annak reményét, hogy a világ majdcsak kiforrja magát, kissé általánosan fogalmazva, ha teljesen nem is szűnnek meg a feszültségek, az élet ugyanis újra termeli őket, másokat, legfeljebb más formában és más minőségben. Ott, a folytatásosban a gonoszság is emberibb formát és emberi mértéket öltött, itt viszont, a magyar kórház-filmben már-már embertelen szörnyeteggé növesztették az osiztálya fölött korlátlan hatalommal uralkodó főorvos alakját. (Ebben Sinkovits Imre kissé egysíkúan eltúlzott játéka is ludas). Sőt, a film azzal, hogy homályosan utal a főorvos bizonyos magasabb kapcsolataira, kissé még misztifikálja is a figurát. ami a művészi világosság rovására megy. Végül is, ha van is sok részigazság abban, amit a „Zsákutca” mond, s ha feltett kérdéseivel hasznos vitára is ad módot, ugyanis ki-ki tapasztalatai és indulatai alapján ítéli meg bizonyára Gál doktor esetét (Lukács Sándor korrekt alakítása), a főorvossal no meg a csinos doktornővel, akit vendégként az említett folytatásos Inkája, Andrea Ounder- liková formált meg — valójában a reménytelenség zsákutcájába akarja vinni a nézőt, szándékkal vagy szándék nélkül, egyre megy. Kár. V. M. Légpárnás asztal és számítógép Új fizikai szemléltetüeszküz középiskoláinkban Fizikatanárok az új eszközkészlet bűvöletében Iskolatelevízió Üj tanóv, új sorozatok A hagyományos; közvetlenül a tanítási órákon felhasználható iskolatelevíziós műsorok mellett változatosabb, több korosztálynak egyaránt szóló programot, a tananyagot kiegészítő, az általános műveltség bővítésére is alkalmas ismeretterjesztő összeállítást és sorozatot sugároz az iskolatelevízió az új tanéviben. Az immár 21. esztendejébe lépő iskolatévé — amely évente mintegy 20 ezer percben sugároz műsort a különböző iskolás osztályok számára — adásaival nemcsak a délelőtti műsoridőben, hanem a délutáni órákban is többször találkozhatnak majd a nézők. Október 18-án indul a szerkesztőség új sorozata, a Mesterségek története. Az ötrészes adás a legfőbb anyagok, így a fa. az agyag, a fém megmunkálásáról, a textil és a papír készítéséről, a különböző anyagok mestereiről, . a kihalófélben levő mesterségek műhelytitkairól szól. November 26-án délután kerül képernyőre az iskolatelevízió másik új sorozata, a Képek a világgazdaságból. A műsor — amelynek vezetője Ghrudinák Alajos, közreműködő szakértője pedig Kalmár György lesz — a földrajzi ismeretek mellett geológiai, gazdaságpolitikai és történelmi szempontból vizsgál majd meg egy-egy területet. illetve kérdéskört. Nemcsak az iskolások, hanem a felnőtt nézők érdeklődésére is számot tarthat majd az ITV-nek a Szovjetunióban forgatott két film- történeti műsora. Az Eizen- stein vágója című alkotás a nagy filmrendező ma is élő munkatársával készült, s a portrét kiegészítik majd Magyarországon még nem látott egykori filmbetétek is. A Geras zimov és Tolsztoj című film a híres rendezőről és színészről szól, és a Tolsztoj életét felevenítő filmjének forgatása közben készült Az új tanévben' sugározzák a Még megmenthető című 11 részes környezetvédelmi sorozatot, a különböző múzeumok történetét és gyűjteményét bemutató Élő múzeum ciklust is, és folytatódik a baráti országok kisiskolásainak életét és mindennapjait szemléltető sorozat, az Egy osztályba járunk is. Az Iskolatévé népszerű számítástechnikai sorozata, a Tv-BASIC ismétlése és a Mi és a számítógép című magazinműsor folytatása mellett újabb számítástechnikai műsorral bővül az ITV programija: A számítástechnikai alkalmazások jcírroű sorozat azt mutatja be, hogy különböző témakörökben hogyan lehet felhasználni az új technikát Szeptembertől új oktatás- technikai eszközzel gyarapodnak megyénk középiskolái. A Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Jászberényi Erősáramú Szakközépiskola közös „gyármányával”, az új mechanikai eszköz- készlettel, hétfőtől ismerkedik harmincöt fizikaszakos pedagógus. A háromnapos továbbképzésen a nevelők elméleti és gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el az eszközkészlet összeállítását, alkalmazási módját, s elvégzik a mechanika tananyaghoz kapcsolódó kísérleteket is. Az eszköz egy légpárnás asztalból, elektronikai berendezésből áll, s mindez számítógéppel van összekötve. Az elektronikát Isza Sándor, a gimnáziumi második osztályos tankönyv egyik szerzője tervezte, a légpárnás asztalt pedig az Erősáramú Szakközépiskola pedagógusai, diákjai készítették. — Hogy jött létre ez a kapcsolat? — Debrecenben láttuk először az eszközkészletet — mondja Bakki Árpád, a szakközépiskola matematikafizika szakos tanára, munkaközösségvezető, s egyben az egyik „gyártásvezető” is. — Ott egyeztünk meg Isza Sándorral, hogy elvállaljuk a légpárnás asztal elkészítését. Mindez alig másfél éve történt. S jelenleg már tizenhat eszközkészleten gyakorolhatnak a továbbképzés résztvevői. A tanév indulásáig még elkészül további két darab, így szeptembertől a megye 18 középiskolájában tanítanak az új eszköz segítségével. — Hogy ,van megelégedve a) társgyártók munkájával Isza Sándor? — Tökéletesen megfelel az elképzeléseimnek, s a céloknak. Lehetne természetesen szebb, formásabb — ha mondjuk a Tanért gyártaná, de úgy vajon mikor lenne belőle kész taneszköz? Éppen ezért nagyon örültem a jászberényiek ajánlatának, az együttműködés létrejöttének. Valóban gyorsan „legyártották” az asztalokat, ami csak első látásra tűnik egyszerűnek. Korántsem vplt könnyű az anyag beszerzése, s ki hinné, de az egy négyzetméternyi asztalon mintegy 3000 1 milliméteres furat található. — A gyorsaság fontos szempont volt — mondja Horváth Tibor, a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese. — Az új tankönyvek tananyagát, kísérleteit ugyanis már nemigen lehet tanítani a hagyományos eszközökkel. S hogy mit „tud" az új készlet? A kérdést a legilletékesebbeknek, a pedagógusoknak tettük fel, köztük Boros Dezső szakfelügyelőnek, Németh Gyulának, a tisza- földvári, és Simon Lászlónak, a túrkevei gimnázium tanárának, akik szintén készítettek már nem is egy oktatástechnikai eszközt. — Ha röviden kell válaszolni, csak annyit mondok, nagyszerű — dicséri az alkotókat Németh Gyula. — S hoev mire jó? Föltétlenül többre, mint amit még most el tudunk végezni vele. — A továbbképzésen a mechanika kísérleteit végezzük el — kapcsolódik a beszélgetésbe Boros Dezső. — Az új eszközzel kiküszöbölődik a súrlódás, nemfékeződik a mozgás, s nincs szükség külön stopperórára az idő mérésére, azt a számítógép azonnal jelzi. Az összes mechanikai kísérlet elvégezhető az úi eszköz- készlettel igen rövid idő alatt. — S talán éppen ez a legfőbb erénye — veszi át a szót Simon László. — A hagyományos eszközökkel legfeljebb egy kísérletre futotta az időből az órán, abból kellett általánosítani, törvényszerűségeket levonni. Az új eszköz segítségével igen rövid idő alatt több kísérlet is elvégezhető. — IS mi az a több, amire még alkalmazható az eszköz? — Egyelőre természetesen csak a körvonalait látjuk, de úgy tűnik, a középiskolai fizikaoktatás alapeszköze lehet. Szinte minden területen, a mechanikától a gázokig az elektromosságig lehet használni kisebb-nagyobb változtatásokkal — vélekedik Németh Gyula. Megerősíti mindezt Isza Sándor is, és hozzáteszi: — Az új eszközzel lehetővé válik a számítógép igazi alkalmazása az iskolában. Eddig ugyanis jobbára csak játszottak vele a diákok. Most tulajdonképpen arra használjuk a fizikában a számítógépet, amire való, a programok betáplálása után a képernyőn azonnal jelzi a kísérleti eredményeket. Tudomásom szerint eddig még sehol a világon nem alkalmazzák ilyen célra az oktatásban a számítógépet. Ugyanis vélekedik a továbbképzésen jelen levő Vígh István, a Művelődési Minisztérium főelőadója is, majd dicséri Szolnok megye fizikatanárainak eredményes munkáját, alkotótevékenységét, az új iránti fogékonyságát, amelynek újabb bizonyítéka az eszközkészlet létrejöttében való közreműködés. — Ogy gondolom, — mondja, — Szolnok megye példa lehet a többi megye előtt, azzal, ahogyan megvalósítanak a gyakorlatban és az oktatásban egy új korszerű eszközt. Csak dicséret illeti a megyei tanácsot a koordinálásért. — Több megyéből is eljöttek Jászberénybe, az Erősáramú Szakközépiskolába a továbbképzésre. Érdeklődnek az Új eszköz iránt. Ezek szerint az ország többi középiskolájába is eljut az eszközkészlet? — Természetesen jó lenne, ha eljuthatna. A központi keretből viszont nem futja a gyártás támogatása. Talán a Szolnok megyei példa nyomán más megyék is vállalják majd a költségeket. Tál Gizella Gyakorlat a Balaton partján Terítés felügyelet mellett Balatonszéplakon a Hotel Interpressz (Nemzetközi Újságíró Üdülő) három éve fogadja nyári szakmai gyakorlatra a szolnoki vendéglátó szakközépiskola és a főiskola diákjait. A tanulók igazi szakmai gyakorlatra tesznek szert, Konyhai gyakorlaton Fotó: — nzs — méghozzá a munka „sűrűjében”. Két műszakiban dolgoznak reggel 6—tói este 8- íg, a 60 fokos konyhában és az étteremben csokomyak- kendőben, felszolgál ókaibát- ban fogadják a nyolcszáz vendéget. Kétszer terítenek az étteremben, reggel-délben -este, s bizony kétszer 40 perc alatt kell kiszolgálni a négyszáz-négyszáz vendéget. Közben megismerik a más iskolákból érkező tanulókat, nyelvet gyakorolhatnak, élményszámiba menő „neves” vendégeket szolgálhatnak ld. A vendéglátásból egy nagyüzemet ismerhetnek meg, annak szervezési, vezetési, üzemeltetési gondjaiba nyernek betekintést.
