Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. AUGUSZTUS 23. Miért késnek a szankciék? amerikai tudósok a kísérlet ellen Marjai József Pozsonyba utazott Magyar vezetők üdvözlő távirata ál-Afrika fonrada- om előtti helyzetbe :eriilt, mivel a fe­lér kisebbségi kor­mány nem hajtja végre a szükséges reformokat. Ezt a sommás értékelést meglepő (módon egy ízzig-'vérig ,pol­gári politikustól hallhatta a világ, miután a Biztonsági Tanács nyilatkozatban ítélte el a pretoriai rezsimet. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere ag­godalmaskodott imigyen, meglehet kicsit túlzón jel­lemezve a dél-afrikai álla­potokat, viszont tökéletesen rávilágított a fejlett tőkés országok zömének politikai vezetésében uralkodó nyug­talanságra. ' Ha ők a helyzet éleződé­sétől tartanak, az nem je­lenthet egyebet, mint azt, hogy úgy látják: a pretoriai kisebbségi rendszer mór csak mind masszívabb katonai erő bevetésével lesz képes visszatartani a színes bőrű lakossá? lázadását. Eddi? az apartheid azért volt elíté­lendő, ámde mégis eltűrhető a Nyugat számára. mert megőrizte a zűrzavartól az országot, amely ekként ki­tűnő gazdasági partner le­hetett, és sok segítséget nyújthatott a haladó afrikai mozgalmakkal szembeni po­litikában. Ha azonban a színes bőrű lakosság végképp megelégeli a faji elkülönítés őrületét, s a fehér kormány­zat nem képes okosan, takti­kusan engedni az áradatnak, akkor bizony csak a mind nagyobb katonai erőre tá­maszkodhat. De ekkor Dél- Afrika már nem lesz keres­kedelmi partner, nyersanyag­szállító a Nyugat számára. A legerősebb nyugati ha­talmak persze elítélik az apartheidet, de ugyanakkor attól tartanak, hogy lassan széteshet a fehérek birodal­ma Afrika déli csücskén. Ez az oka annak, hogy az an­golszász hatalmak olyan ko­nokul elzárkóznak a szank­cióktól. Mert tudják, hogy Dél-Afrika mégis más, mint Zimbabwe, Angola vagy Mozaimbik. Ennek az ország­nak gazdasági teljesítőké­pessége az európai élme­zőnyhöz fogható, s katonai­lag a világ tíz legerősebb hatalma közé sorolható. Te­hát ellenállóképessége még külső támogatóival szemben is fölöttébb nagy. yugaton attól tar­tanak, hogy a szankciók csak megkeményítenék Pretoriát, amely amúgy is hajlamos a durva módsze­rekre, s akkor valóban megteremtődhet egy olyan forradalmi helyzet, amely­ből hosszabb távon az össze­omlás lehet a végeredmény. Ezért ösztökélik Pretoriát, hogy rugalmas reformokkal próbálja továbbra is fenn­tartani a fehérek meghatá­rozta társadaimá-tgazdasági- pölitikai viszonyokat. Eköz­ben kínos bizonyítványma­gyarázatra kényszeríti őket a háborgó világ. Avar Károly (Folytatás az 1. oldalról.) vésre alapozza diplomáciá­ját és befejezett tényeket akar teremteni. Miért gyorsítják meg az amerikai vezetők a csilla­gok háborúja, felé való ro­hanást? — veti fel a kér­dést a lap. — A Fehér Ház ura és szóvivői cinikusan válaszolnak erre a kérdésre, nyomást akarnak gyakorol­ni a Szovjetunióra, hogy „egyezkedésre” kényszerítsék. Mintha a Szovjetunió vala­ha is meghátrált volna a zsarolás előtt”. A lap végül hangsúlyozza: Reagan döntése távlatilag beláthatatlan veszélyeket idéz fel, mert olyan terület­re terjeszti ki a fegyverkezé­si hajszát, ahol lehetetlenné válik annak ellenőrzése, még ha ezt a kormányok óhajta­nák is. Sürgősen nemet kell mondani Reagannek, még mielőtt ez a veszély testet öltene. SZKP KB PB-iilés Napirenden az ENSZ 40. ülésszaka Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága legutóbbi ülésén az ENSZ-közgyűlés küszöbön álló 40. ülésszakával össze­függő kérdéseket vitatott meg — állapítja meg az ülésről tegnap nyilvánosság­ra hozott közlemény. A tes­tület megerősítette, hogy a Szovjetunió a béke hatékpny eszközének tekinti az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, és továbbra is arra fog tö­rekedni, hogy az ENSZ alap­jául szolgáló igazságos, de­mokratikus elvek érvényre jussanak a nemzetközi kap­csolatok gyakorlatában. A Szovjetunió a mostani őszi ülésszakon is arra törekszik, hogy a tanácskozás munká­jában központi szerepet kap­janak a fegyverkezési haj­sza megfékezésének kérdései. A Politikai Bizottság meg­hallgatta Gejdar Alijev be­számolóját annak a küldött­ségnek a munkájáról, amely a Korea felszabadulásának 40. évfordulójából a KNDK- ban rendezett ünnepségen vett részt. A : testület tájékoztatót hallgatott meg a Moszkvá­ban megtartott XII. Világif­júsági és Diáktalálkozóról, s megállapította, hogy a fesz­tivál fontos nemzetközi ese­mény volt. A Politikai Bizottság ülése -megállapította azt is* hogy a Szovjetunióban tovább ke’l ciósíteni a fiatalok munka­helyi és -társadalmi aktivitá­sát, még jobban be keli von­ni az ifjú nemzedék tagjait a gazdasági és kulturális fejlődés feladatainak megol­dásába. Sevardnadze javaslata a genfi konferencián A genfi leszerelési érte­kezlet tegnapi ülésén a szov­jet küldöttség kérésére a konferencia hivatalos okmá­nyává minősítették a világ­űr békés, nem katonai célú hasznosítását indítványozó szovjet kormányjavaslatot. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter a napok­ban indítványozta, hogy e fontos kérdést tűzzék az ENSZ-közgyűlés őszi ülés­szakának napirendjére. Viktor Iszraeljan, a szov­jet küldöttség vezetője teg­napi felszólalásában han­goztatta: javaslata megtéte­lekor a Szovjetunió abból indult ki, hogy az emberiség csak két dolog között vá­laszthat. A világűr vagy a földi élet javát szolgálja, vagy újabb halálos veszede­lem forrásává válik. A „csil­lagháborús’ tervekkel szem­ben hangsúlyozta a szovjet küldött — mi a „csillagok békéjét” állítjuk, s azt vár­juk, hogy valamennyi ország csatlakozzék ehhez a prog­ramhoz. Bonnban tárgyal a csehszlovák külügyminiszter Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter meghívásá­ra tegnap hivatalos látoga­tásra Bonnba utazott Bohus- lav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. Csehszlovákia és az NSZK között rendszeres a politikai párbeszéd. Bohuslav Chnou­pek mostani látogatásával Genscher tavaly decemberi prágai útját viszonozza. Ak­kor valószínűnek mondták Khol kancellár prágai láto­gatását is. Az NSZK Csehszlovákia első számú külkereskedelmi partnere a fejlett tőkés or­szágok között. A kiegyensú­lyozottan fejlődő, de prob­lémáktól és kiaknázatlan le­hetőségektől sem mentes gazdasági együttműködést az utóbbi időben kiegészítette a környezetvédelmi problémák megoldásának közös kere­sése. MOSZKVA A Krasznaja Zvezda, a Szovjetunió Honvédelmi Mi­nisztériumának lapja tegnap terjedelmes írásban emléke­zik meg arról, hogy negyven évvel ezelőtt szabadították fel a szovjet csanatok Kína északkeleti részét a japán megszállás alól. BEJRÜT Legalább 42 ember halt meg az elmúlt 24 óráiban a libanoni fővárosban lezaj­lott fegyveres összecsapások­ban. A szemben álló keresz­tény és muzulmán fegyvere­sek szerdán Bejrut lakóne­gyedeit és a repülőterét lőt­ték ágyúkkal és tankokkal. A rendőrség közlése sze­rint a halottak között na­gyon sok a oolgári személy. Hat hónap alatt az utóbbi tíz nap összetűzései voltak a leghevesebbek. Ebben az időszakban legalább 280 em­ber halt meg és több mint 870-en sebesültek meg a lö­völdözésekben és a gépko­csikba helyezett pokolgépes merényletek következtébe. AUCKLAND Az új-zélandá rendőrség tegnap hivatalosan bejelen­tette, hogy azonosították a Rainbow Warrior — a kör­nyezetvédők hajója — fel- robbantásának vádjával le­tartóztatott Sophie Türen ge nevű, svájci útlevéllel ren­delkező személyt. A szenzá­ciós leleplezés szerint az illető azonos Dominique Pri- eur századossal, a francia hadsereg tisztjével. PEKING Tizenhatan életüket vesz­tették és 165-en megsebesül­tek Kína keleti partvidékén a „Mamié” tájfun pusztítá­sa következtében — jelentet­te az Oj Kína hírügynökség A tájfun súlyos áradásokat indított el Kína északkeleti részén. A veszély elhárításá­ra 800 ezer polgári személyt és 9 ezer katonát mozgósí­tottak. LONDON Közvetlenül felszállás előtt kigyulladt csütörtökön hajnalban a British Airtours légitársaság Boeing 737 tí­pusú repülőgépe a manches­teri reoülőtéren A gép fe­délzetén 131 utas és hatfő­nyi személyzet tartózkodott. \z eddigi jelentések szerint a szerencsétlenség következe tében 54 személy életét vesz­tette. és legalább 83 embert szállítottak kórházba sérü­lésekkel. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Románia felszabadulásának évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Nicolae Ceausescut, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkárát, a Román Szocialista Köz­társaság elnökét, Constantin Dascalescut, a Román Szocia­lista Köztársaság kormánya első miniszterét. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese Pe­ter Colotkának, a CSKP KB elnöksége tagjának, a cseh­szlovák kormány elnökhe­lyettesének, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nya elnökének meghívására, hivatalos baráti látogatásra tegnap Pozsonyba utazott. A kormány elnökhelyette­se tárgyalásokat folytat a szlovák állami és pártveze­tőkkel a Szlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségéről, a gazdasági együttműködés időszerű kér­déseiről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magunk ne­vében üdvözletünket és jó- kívániágainkat küldjük ,Önöknek, Románia dolgozó népének nemzeti ünnepük, országuk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából. Pártunk és kormányunk őszinte és tartós törekvése, hogy a két ország együtt­működése a marxizmus—le­ninizmus eszméi és az inter­nacionalista szolidaritás alapján az élet minden terü­letén fejlődjék, országaink és népeink, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke egyetemes ügye javára. Nemzeti ünnepükön továb­bi sikereket kívánunk Önök­nek, Románia népének a szocializmus építésében, a nemzetközi biztonság erősí­téséért és a béke védelmé­ért vívott közös harcban. Botrány a szomszédban 2. Ttorban a hamisság? fi vevők bizalmát vissza kell szerezni Sok helyen „eltemetik’’ az osztrák borokat A rekkenő hőségben Odes- dorf kedvelt tóvendéglőjének teraszán, a fák árnyékában kerestünk menedéket. A für­dővendégekkel zsúfolt ét­teremben szinte mindenki sört vagy üdítőt ivott. Ami­kor a pincér udvariasan megállt az asztalunk előtt, én egy pohár rusti rizlinget kértem. Éreztem, hogy kissé gya­nakodva végigmér, a tekin­tetéből szinte olvasni lehe­tett, mire gondol. — Jóem­ber, maga nem tudja, mi történt? — Rustit? — kérdezi ké­telkedve. — Igen, ha lehet, glikoll nélkül — élcelődöm. A pincér mosolyog, és hozzáteszi: — Ma már több ezer ember megfordult itt nálunk, de az egyik keze­men meg tudnám számolni, hányán kértek bort. A Fertő-tóig nyúló hatal­mas szőlőtáblák között foly­tatjuk utunkat. A kordonok szomszédságában ott árvál­kodik Satther Martin turis­takocsmája. Takaros épület, valamikor jobb időket látha­tott. Lehet vagy tizenöt asz­tal az ivóban, de csak egynél ülnek. A kocsmáros és felesége a pultot támasztja. — Rossz idő jár ránk — mondja. — Ha tavaly ilyen­kor jön, talán még helylel sem tudom kínálni, annyian voltak. Most meg csak a törzsvendégek térnek be hozzánk. Nézem a régi, de ízléses berendezést, igazán hangu­latos. — Apám 1932-ben építette ezt a vendégfogadót. Az őse­im is mindig a borból éltek. Nekünk öt hektár szőlőnk van, rizling, tramini, mus- kát-ottonel és kékfrankos. Minden évben áprilistól ok­tóberig itt mérjük a saját borainkat. — Ha nem jönnek a ven­dégek, mint régen és meg­csappan a bevétel, mihez kezd? — Nem tudom, mit tehe­tek? Várok és bizakodom. Én csak ehhez értek. Egy azonban biztos, itt minden (Szőlősgazdának az utóbbi időben sok az álmatlan éj­szakája. A kereskedők el­vitték a bort, sok kisterme­lőt még ki sem fizettek. 'A hamisítókat letartóztatták, de mi a garancia, hogy fizetni tudnak? Sokan most gépesí­tettek, hiteleket vettek föl a banktól, amit törlesztenünk kell. De miből? Ha ők sem látnak pénzt. Az emberek óvatosabbá váltak, a szupermarketekben egyre kevesebb osztrák bor fogy. A borhamisítók nem is­mertek határt. A pénz nagy úr, és úgy tűnik, a pancso­lás, ahogy diszkréten az osztrákok mondják, jó üzlet­nek indul. Az apetloni Josef Tschidánál és a podersdorfi Georg Steinernél kétmillió liter glikollal hamisitott bort foglaltak le. A botrány alap­A rusti polgármester jaiban érinti az osztrák bőr­ipart. A szomszédos Auszt­riában 42 ezer családnak ad kenyeret a szőlő. Tavaly 3 millió hektoliter bor termett. Ebből 478 ezer hektó hagyta el az országot. Az NSZK és az USA importőrei már be­jelentették: egyelőre nem rendelnek újabb osztrák bo­rokat. Otto Petemichl, a burgen­landi borkereskedők elnök sem tud semmi biztatót mon­dani. — Külföldi ügyfeleink még oly megrendeléseket is visz- K^amondtak, melyeket a botrány kipattanása előtt kö­töttek. Az NSZK „Aldi” élelmi­szerlánc, a „Quelle”, a „Hertie” bevásárló mened­zserei kiadták a jelszót, oszt­rák bort nem szabad átven­ni. A botrány és a bojkott egyaránt nagy. Josef Wiesíert, a burgen­landi tartományi kormány mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettesét hiába keressük. A titkárnő udvariasan közli, Wiesler urat Bécsbe rendelték, hogy a burgenlandi borhamisítási ügyről jelentést tegyen a központi kormánynak. — A főtitkár úr, Konrad Linzer azonban 11 órakor várja Önöket. Néhány perccel a megbe­szélt időpont előtt már ott ültünk a főtitkár fogadószo­bájában. Pontosan 11 órakor megjelent az ajtóban, elné­zést kért, hogy néhány per­cet még várakoznunk kell. A beszélgetésen dr. Hans Ändert vezető kormánytiszt­viselő is részt vett. Nem ke­rülgetjük a témát. Ahogy mondani szokás, a közepébe vágtunk. — Innét, a tartományi kormányhivatalból hogyan ítélik meg a borbotrányt? — Rendkívül érzékenyen érint bennünket. Burgen- landban 22 ezer család él a szőlőből. Nem mindegy szá­mukra, hogyan alakul a sorsuk. Egy biztos, vissza kell állítanunk a burgenlan­di borok iránti bizalmat. — Hogyan tudtak ilyen zavartalanul munkálkodni a borhamisítók? Nem volt túl laza az ellenőrzés? — Eddig is szabályok kö­tötték a bortermelést. Aki exportra akart szállítani, el­lenőriztetnie kellett a szőlő minőségét és pontos kimuta­tás készült a mennyiségről. Mindezt hivatalosan igazol­tuk. Tulajdonképpen itt jár­tak túl az eszünkön. Ezek a gazdák az általunk ellenőr­zött szőlőből készült bort nem külföldre szállították, hanem belföldön értékesítet­ték, és az exportminőséget igazoló írást megtartották. Ezeket az okmányokat aztán eladták a nagykereskedők­nek, akik ezzel visszaéltek. — Mindenkinek nagy ta­nulsággal szolgál ez a bot­rány, termelőnek és az el­lenőrző szerveknek egyaránt. A minőség megőrzése érde­kében új bortörvényre van szükség. Az eddiginél sokkal szigorúbban kell ellenőrizni a bor útját, a termelőtől a fogyasztóig. Minőségi bort pedig csak palackozva sza­bad exportálni. Ami a vegyi elemzést illeti, ezeket a bo­rokat a nyugatnémet és USA importőrök ugyanúgy megvizsgálták, mint mi, és semmi rendellenességet nem találtak. Fagyállót, mondja, kinek jut eszébe a borban keresni ? Csak érdekességként emlí­tem: a versenyeken, nem­zetközi szaktekintélyek bí­rálták borainkat. A közel­múltban a boredaux-i borVi- lágversenyen a rusti West burgundi a legmagasabb el­ismerést, az Oscar-díjat ér­demelte ki. Puskás Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom