Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

1985. AUGUSZTUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elhunyt Sándor József Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Sándor József elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának nyugalmazott osztályvezető­je, országgyűlési képviselő 1985. augusztus 21-én elhunyt. Sándor József elvtárs temetése 1985. augusztus 28-án, szerdán 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmoz­galmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Kutató-fejlesztő intézet a Hűtőgépgyárban Megtakarítanak egy hőerőművet Lukácsi Pál Korszerűsödik a vasúti pálya zsúfoltság, a nagy pontossá­gú, értékes műszerek és új laboratóriumok pedig nélkü­lözhetetlenek az előbbre lé­péshez. Oláh János, hűtőtechnikai laborvezető kalauzol a gyár­óriásban az intézet létesít­ménye# között. Űtközben megtudom, hogy a hűtőgép és alutermék főosz­tály, ahol ő is dolgozik, első­sorban a fejlesztés napi teendőivel foglalkozik, a ku­tatásra viszonylag kevés le­Egyedülálló megoldás — A tervezés, majd a pro­totípus: és a nullsorozat gyártásával nem ér végef- a mi munkánk se, mert terme­lés közben is merülhetnek fel azonnali intézkedést igénylő problémák. Ez egy független kutató intézetben elképzelhetetlen. Nap mint nap látjuk a munkánk gya­korlati megvalósítását és szembesülünk az esetleges hibákkal is. A munka szép, érdekes, a körülmények nagyszerűek, csak a pénz .. — Pedig az úgy jó, ha a fizetés arányban áll az elő­állított értékkel, az intézet munkájának eredményessége azonban számokkal nehezen mérhető — mondja dr. Mol­nár L. László főosztályveze­tő, 15 találmány gazdája. — Az önköltség csökkenése egyértelműen ^kimutatható, de hogyan mérhető a szin­ten maradás, ami tudomá­nyos kutatás nélkül ma már el sem képzelhető. A halk működésű, kis fogyasztású, hosszú élettartamú és még számos kedvező tulajdonsá­gú hűtőszekrény kialakításá­ban, vagyis abban, hogy egy­általán jelen vagyunk a nyugati piacokon, az intézet valamennyi dolgozójának je­lentős része van. A Hűtőgépgyár a termé- M'finek minőségével felzár­Vízsgálat trópusi klímában Végül a kísérleti üzembe nézünk be. Az egyik helyi­ségben készülnek a prototí­pusok, ugyanott csomagolás- technikai vizsgálatokat is végeznek. A szomszédos la­boratóriumban pedig mérik a mintadarabokat — mély­hűtött kamrában, trópusi körülmények között is. A gázzal működő készülékek vizsgálatára külön helyisé­get rendeztek be. Oláh János elmondja, hogy nem elég elő­állítani az új terméket, a kereskedelmi jóváhagyás megszerzése is az intézet fel­adata. Már pedig a világon sok helyen ellenőrzik a jászberényi hűtőszekrénye­ket, alapos vizsgálatnak kell tehát alávetni a piacra szánt termékeket. A 4,5 milliárd forint ter­hetőség marad. Nem úgy a villamos és automatikai fő­osztály, ahová az első utunk vezet. A modern épület be­járati ajtaja kódjelekkel nyílik, illetéktelenek nem tehetik be a lábukat. A fo­lyosókon csend uralkodik, tagas irodákban, mérőszo­bákban folyik a munka. Az egyikben vibráló monitor mellett Szász József osztály­vezetőt és Datonadi István fejlesztőmérnököt faggatom munkájukról. kozott a világszínvonalhoz, sőt bizonyos területeken egyedülálló megoldásokat is alkalmaz. Ilyen a hűtőszek­rények mikroszámítógépes minőségellenőrzése. A komp­resszoros üzemben ezt rpár 4 éve bevezették, egy kor­szerűbb változattal pedig az abszorciós üzemben 2 hónap­ja vizsgálják a szalagról le­kerülő termékeket. Más, vi­lághírű cégnél még mecha­nikus módszerrel ellenőrzik a kész hűtőszekrényeket. Az abszorpciós üzem egyik emeleti részében 32 fokos melegben gördülnek előttünk a szekrények. — Nyolc szalagon összesen 512 szekrényt tudunk ellenő­rizni — magyarázza Daima- di István, a mérési módszer kidolgozója. Majd a bemérő helyiségbe vezet, ahol billen­tyűkkel egy kis képernyőre számokat, grafikonokat va­rázsol. — Az egyik szekrény normál és mélyhűtőterének lehűiési adatai láthatók a képen. Hatórás hűtés után vizsgáljuk a paramétereket, de közben bármikor, az ajtó kinyitása nélkül betekinthe­tünk a szekrénybe. Koráb­ban hőmérőket helyeztek el minden egyes hűtőtérben, most az elektromos érzéke­lők pontos, gyors adatokat szolgáltatnak és a rendelle­nes működést rögtön jelzik. melési értékű gyár vala­mennyi dolgozójának alap­vető érdeke, hogy a termé­kek — nem is akármilyen áron — vevőre találjanak. A fizikai és szellemi munka összehangolt tevékenységére van ehhez szükség. Nem is követeli az intézet 170 dol­gozója egyedül magának a kutatásból, fejlesztésből szár­mazó eredményeket, de azért érdemes a számoknál egy rövid időre megállni: a cso­magol ástehcni ka fejlesztésé­vel a gyárnak évenként 8— 10 millió forint, az energia- takarékos készülékek gyár­tásával pedig a népgazdaság­nak egy tervciklusban egy hőerőmű termelését takarít­ják meg. Sándor József 1911. febru­ár 11-én született Budapes­ten. Munkás családból szár­mazott, eredeti foglalkozása szűcssegéd. A munkásmozga­lomba 1928-ban kapcsolódott be, az újpesti ifik között végzett illegális munkát. A pártnak 1932-ben lett tagja, s főleg illegális pártnapok, szemináriumok szervezésével foglalkozott. 1934—1937 kö­zött a KIMSZ kerületi bi­zottságának tagjaként dolgo­zott, majd teljes illegalitás­ba kényszerült. Az 1940-es évek elején Rá­kospalotán vett részt fi kom­munista mozgalomban mind­addig, amíg munkaszolgála­tosnak el nem vitték. Innen az újpesti partizánokhoz A DATE karcagi kutatóin­tézetének szakemberei a munka- és energiatakarékos juh tartási technológiájuk lé­nyegét, hasznát népszerűsítik a 70. OMÉK-on. A debreceni egyetem mezőtúri gépésze ti főiskolai karának neve is a kiállítás sok tablóján olvas­ható. Többek között a helyi Magyar—Mongol Barátság Tsz által gyártott és forgal­mazott, kombájnok elektro­nikus berendezéseinek ellene őrzésére szolgáló diagnoszti­kai célműszerrel, a szántó­földi munkaműveletek opti­mális energiaigényének meg­határozására szolgáló eljá­rással és mérőműszerrel, va­lamint a kisgazdaságokban jól hasznosítható kertműve­lő és kisparcellás betakarító gépekkel jdlentikeztek az OMÉK_on a mezőtúriak. Olyan kutatási és gyakor­lati eredményekkel ismer­kedhetnek meg az „A” pavi­lonban található vezetés­szervezési bemutatót felkere­sők. amelyek hatékony esz­közöknek bizonyultak a me­zőgazdasági nagyüzemék bel­ső ! tartalékainak feltárásá­ban. Kiemelt és látványos része ennek az ágazati bemutató­nak a gazdaságok és az élel­miszeripari üzemek félj esz­csatlakozott és velük együtt harcolt a német megszállók, a fasiszták ellen. A felszabadulást követően 1945—1948 között az MKP rákospalotai szervezetének volt a titkára, majd 1956-ig az MDp apparátusában dol­gozott, előbb mint munka­társ, majd mint alosztályve­zető. Később a pártgazdasá­gi osztály helyettes vezetője, 1956 novemberében pedig ve* megszökött, majd 1944 őszén zetője lett. 1957 februártól 1963-ig az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömeg- szervezeti osztályának veze­tője. 1963-tól 1977-ig, nyug­díjazásáig az MSZMP Köz­ponti Bizottságának irodáját vezette. tési léhetőségeit figyelembe vevő sízámítás technikai kiál­lítás. Bemutatkozóik ezen a Zagyvarékasi Béke Tsz is, pontosabban a közös gazda­ság giesztorságiával Agrosys néven működő Számítás­technikai Kutatási-fejlesztési Társulás. Bemutatnak egy olyan mezőigazdaságd válla­latirányítási számitógjépes rendszert, amelynek kifej­lesztésénél a társulás szak­emberei figyelembe vették a nagyüzemeik speciális adott­ságait. A háztáji és kisegítő gaz­daságok bemutatója a nagy­üzemek és a kistermelők kö­zötti, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés és munkamegosztás keretében szemlélteti a háztáji és kise­gítő gazdaságok sokirányú tevékenységét, annak szere­pét a hazai ellátásban és az export-árualapok bővítésé­ben. Nagy érdeklődés kíséri a bemutatón látható termék­kiállítást, amelyen a Hazafi­as Népfront által összefogott kertbarátkörök közül a leg­jobb hatvan mutatkozik be az OMÉK ideje alatt, a vá­sárváros A/l-es szabadtéri kiállítási területén. Megyénk színeiben három, a jászberé­nyi, az újszászi és a kun­szentmártoni kertbarát kör vesz részt az országos ver­Majoros Károly Kátéikén Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tegnap Kőtelekre látogatott, ahol Csajbók András párt- titkár és Kollár István ta­nácselnök tájékoztatta őt Kőtelek és társközségéinek helyzetéről!, terveiről. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután Baksay Endrének, a tiszasülyi Béke és Barátság Tsz elnökének kíséretében felkereste Ko- lopfürdőt és megtekintette a gyógyiszap-bányászást, az őrlő- és szállítóüzemet. Műanyagból Bútorsarok lekerekítve Üj típusú lekerekített bú- torsarokív-elemek gyártásá­ra készült fel a pécsi Plas- tex Műanyag és Textilipari Szövetkezet. A Szatmár Bú­torgyár áital rendelt, külön­féle méretű és színű alkat­részek előállításához szüksé­ges speciális szerszám elké­szült, s a mecsekaljai szövet­kezet műanyagfeldolgozó üzemében rövidesen meg­kezdődhet a gyártás. senykiállításon. A vásár megnyitásától augusztus 19- ig a jászberényiek, 20-tól 23- ig az újszásziak majd 23-tól a „'kapuzárásig” a kunszen­tiek legszebb zöldség és gyü­mölcsféléit láthatják az ér­deklődők. Az állattenyésztődben a VI. ötéves tervben elért eredmények és a főbb VII. ötéves tervi célok bemutatá­sán túl a legjobban bevált, korszerű tenyésztési, terme­lési. takarmányozási, tartás- technológiai és bio technikai módszereket is népszerűsítik a 6. számú pavilonban és az A/l-es szabadtéri kiállítás területén az állattenyésztési és takarmányozási ágazati bemutató kiállítói. Köztük van megyénkből a Palotása Állami Gazdaság is, amely­nek legjelentősebb állatte­nyésztési ágazata a kacsate­nyésztés-tartás. A gazdaság 1975. óta irányítja a hazai peosenyekacsa-termélés több mint 50 százalékát adó Pa- lotási Kacsatenyésztési Rendszert. A PKR évente 11 ezer kacsa nagyszülőpárt im- p>ortál. ebből mintegy 100 ezer. magas genetikai érté­kű szülőpárt, és több mint hat és félmillió naposáíUatot helyez ki hazai és külföldi partnergazdaságaiba. T. F. Másfél éve alakult meg a Hűtőgépgyár Kutató-Fejlesz­tő Intézete. Ez nem jelenti azt, hogy korábban a megye egyik legnagyobb üzemében nem folytattak volna tudo­mányos munkát, az átszer­vezés mégis új lehetőségeket tejk-emtótt a gyántásfejlesz- tésben. A gyár központi épületé­nek egyik 3. emeleti szobá­jában Safcsák Gyula, az intézet hűtőgép és alutermék főosztályának vezetője így foglalja össze az előzménye­ket: — A gyár jogelődje 1952- ben alakult, a hűtőgépgyár­tás 1958-ban kezdődött meg Jászberényben. Abban az időben kutatásról nem be­szélhettünk, licencvásárlással indult a termelés. Majd 1964- ben, amikor a pesti és a he­rényi gyár Hűtőgépgyár né­ven egyesült, került a vál­lalathoz egy kutató-fejlesztő csoport — a kettéválasztott Hűtőtechnikai Fejlesztő In­tézet egyik része. A gyártás­fejlesztés rangja akkoriban jóval nagyobb volt, mint a feladata. A tudomány eredményeinek megvalósítá­sát nehezítette a viszonyla­gos technikai elmaradottság is. A fogyasztói igények nö­vekedése és a versenyképes­ség azonban megkövetelte a szakadatlan fejlesztést, ezért 1978^ gyártmányifejlesűJtésii főosztály, majd azután fő­mérnökség keretében végez­tük a munkát. A hét évvel ezelőtti átszervezés pedig megteremtette az intézet szerveseid alapját is, ami ugyancsak a korábbi 4 főosztályból áll. A klímatech­nikai és hőtechnikai főosz­tályok Budapesten, a hűtő­gép ési alutermék mellett a villamos és automatika fő­osztály pedig Jászberényben dolgozik. Idegeneknek belépni tilos A megye egyetlen ipari kutató intézete tavaly ja­nuár elsején megalakult, de a feladata nem sokkal kü­lönbözött a korábbi éveké­től. Továbbra is a gyártmá­nyok fejlesztése a cél, csak­hogy most már mind­ezt. sokkal jobb kö­rülmények között. Az Ipa­ri Minisztérium 45, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság 30 millió forintot, a vállalat pedig megközelítő­leg még ugyanennyit áldozott az épületekre, berendezések­re, műszerekre. A tudomá­nyos igényű fejlesztésre ko­rábban is sokat költött a gyár, ezt bizonyítja a talál­mányok sora, a 10 emeletes irodaház is főleg a fejlesz­tőké, az intézet megalakítá­sával azonban lényegesen javultak a tudományos mun­ka feltételei. Megszűnt a Ebben az évben összesen 218 kilométeren építik át a vasúti pályát, vagyis a pá­lyakorszerűsítés fdlytatódik, de a korábbi ütemhez ké­pest lelassul. Tavaly 251, a megelőző évben pedig 310 kilométeren korszerűsítették a vágányokat. Néhány évvei ezelőtt a hosszú távú pályarekonstruk­ciós terv alapján még úgy számoltak a szakemberek, hogy évi 400 kilométernyi pálya átépítésével 1990-re el lehet érni az egyensúlyi álla­potot, vagyis azt a helyzetet, amikor már csak a termé­szetes elhasználódás miatt kell egyes pályaszakaszokat kicserélni. A beruházási le­hetőségek szűkülése miatt azonban az egyensúlyi álla­pot elérése kitolódik a szá­zadforduló utáni időszakra. De addig sem csökkenhet a vonatközlekedés biztonsága: ahol szükséges, mérséklik a vonatok sebességét, terhelé­sét. A pályaépítéseket úgy rangsorolják, hogy a törzs­vonalakon — melyek részei a nemzetközi hálózatnak — minél hamarabb létrejöjjön az egységes pályafelépít­mény: korszerű, hézag nél­küli síneket fektetnek tó, .s olyan nagy teherbírású pá­lyát építenek ki, amelyen 120 kilométeres óránkénti se­bességgel közlekedhetnek a vonatok. Az idén a legjelentősebb pályarekonstrukciós munká­latok nagy részét már befe­jezték, hogy az építés minél kevésbé akadályozza a közel­gő őszi csúcsforgalmat. Szol­nok és Szajoi között a bal vágányt építették át 7,2 kilo­meter hosszban. Dombóvár és Godisa között 14,5 kilo­méteren fejezték be az épí­tést. Székesfehérvár és Sza- badbattyán között is korsze­rűsítették a vágányt, s ha­marosan átadják az Ercsi- Pusztaszabolcs közötti át­épített vonalszakaszt. Mind­ezek mellett folyamatosan javítják a mellékvonalak ál­lapotát, s tervszerű a pá­lyák karbantartása is. Különleges riasztóberendezés A Biztonságtechnikai Ipari Szövetkezet olyan riasztóbe­rendezést fejlesztett ki, amely alkalmas arra, hogy a rendkívüli események — be­törés, tűz, csőtörés, kábel- szakadás — jelzése mellett információkat továbbítson, számítógéprendszerhez csat­lakozzék. Az elektronikus berende- aés közvetlen kapcsolatban van azoknak a szerveknek a számítógépével, amelyek riasztás esetén intézkednek. Az új riasztó nemcsak azt jelzi, hogy valamilyen rend­kívüli esemény történt, ha­nem azt is, hogy konkrétan betörés, tűz, csőtörés, esetleg kábelszakadás miatt van szükség azonnali beavatko­zásra. Képes arra is, hogy önmagát ellenőrizze. Ha ki­marad a hálózati áram, elő­deihez hasonlóan automati­kusan akkumulátorra kap­csol át, de mivel kevesebb energiát fogyaszt, háromszor olyan hosszú ideig látja el feladatait, mint a hasonló célt szolgáló berendezések. Szolnok megye a mezőgazdasági kiállításon Zöldség-gyümölcs parádé Jászberényből, számítógép Zagyvarékasról Új technológiákat mutatnak be a DUE mezőtúri és karcagi szakemberei Hát teen: Jó lenne mindert nap mint nap a zöldségboltok polcain látni! Képűnkön: mun­kában az országos versenykiállítás zsűrije a jászberényi kertbarátok zöldség-gyümölcs pavilonjánál (Fotó: Temesközy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom