Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-15 / 191. szám
1985. AUGUSZTUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intézményeink a Érdekképviseleti szervek, egyesületek A korábbiakban bemutatott társadalmi szervezetek közül jó néhánynak lényegi funkciója az érdekvédelem és az érdek- képviselet. A dolgozók, a lakosság különféle csoportjainak érdekeit kifejezi és képviseli a szak- szervezeti mozgalom, a KISZ, az MTESZ, a népfront egyes szervei, az országos nőtanács, a nemzetiségi szövetségek. Mellettük további egyéb érdek- képviseleti szervek is működnek országunkban. Ilyenek a szakmai-érdekképviseleti szervek, melyek aszóban forgó terület dolgozóinak szakmai tevékenységével kapcsolatos érdekképviseletét látják el. Ezek közé tartozik például a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ), és a Kiskereskedők Országos Szervezete (KISOSZ), amelyek a kisiparosok, illetve a magánkiskereskedők érdekeit képviselik az állami és társadalmi szervek előtt, tagjaik részére különféle szolgáltatásokat nyújtanak, részt vesznek továbbképzésükben közreműködnek a társadalombiztosítási, szo- cáilpolitikai. munkavédelmi, adózási feladatok ellátásában. Hasonló jellegű az Országos Ügyvédi Tanács és az általa felügyelt ügyvédi kamarák, amelyek az e foglalkozási ághoz tartozók önkormányzati és érdekképviseleti szervei. Fontos tényezői társadalmunk életének a szövetkezetek területi és országos érdekképviseleti szervei. Rendeltetésük, hogy segítsék a társadalom és a szövetkezetek érdekeinek egyeztetését, a szövetkezetek gazdálkodásának és belső életük demokratizmusának folyamatos fejlesztését. A mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT), az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ), és a Fogyasztási Szövetkezetek Orsaágos Tanácsa (SZÖVOSZ). Tagjaikat az országos szövetkezeti kongresszusokon választják meg. Az országos tanácsok irányelveket és ajánlásokat dolgoznak ki, kötelező határozatokat azonban nem hozhatnak a szövetkezetekre és azok területi szövetségeire. A szövetkezetek számára különféléé szolgáltatásokat nyújtanak, kezelik az országos közös pénzalapokat, kapcsolatot tartanak más országok hasonló jellegű szerveivel, és a nemzetközi szövetkezeti szervezetekkel. Közös társadalmi tanácskozó testületük az Országos Szövetkezeti Tanács, amely egyéb feladatok megoldása mellett előzetesen véleményt nyilvánít a törvényhozás és a kormányzat elé kerülő szövetkezeti ügyekben, s maga is kezdeményezheti jogszabályok meghozatalát. A Magyar Kereskedelmi Kamara az állami vállalatok társadalmi érdekképviseleti szerve. Ellátnak érdekképviseleti feladatokat az alkotó- művészek — például az írók, a képzőművészek, az építőművészek szakmai szövetségei is. Ezek a demokratikus alapokon álló társadalmi szervezetek egyúttal a maguk eszközeivel hozzájárulnak művészeti águk fejlődéséhez, az alkotók és a társadalom kapcsolatainak erősítéséhez. Talán nem szerénytelenség, ha külön is említést teszünk a sajtó és a tömegkommunikáció dolgozóinak társadalmi és érdekképviseleti szervezetéről, a Magyar Újságírók Országos Szövetségéről. A MUOSZ szervezi és elősegíti az újsáírók közéleti és társadalmi tevékenységét- foglalkozik szakmai képzésükkel és továbbképzésükkel,' jogi és erkölcsi védelmet nyújt tagjainak az őket ért igaztalan támadásokkal szemben, ugyanakkor fellép a szocialista újságírás etikai normáit megsértők ellen. Az illetékes szakszervezettel közösen figyelemmel kíséri az újságírók élet- és munkakörülményeit, egészségügyi és szociális ellátását, művelődési és sportolási lehetőségeit. A szövetség keretében különféle klubok, szakosztályok és tagozatok működnek, melyek elősegítik az újságírók tájékozódását, szakmai problémáik megvitatását tapasztalataik kicserélését. A különböző tudományágak művelőinek társaságai ugyancsak jelentős fórumai a hazai közéletnek, tudományos életünknek. Az azonos szakterületen dolgozók önkéntes társadalmi tömörülései társadalmi eszközökkel mozdítják elő a tudományáguk fejlődését: vitákat, konferenciákat és más hasonló rendezvényeket szerveznek, folyóiratokat, lapokat és egyéb kiadványokat jelentetnek meg, pályázatokat írnak ki, közreműködnek tagjaik tudományos továbbképzésében. A rokon szakterületeken működők esetenként szövetségbe tömörülnek, mint amilyen az MTESZ vagy a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, a MO- TESZ. Az említetteken kívül még igen sok egyesület működik országunkban. Ezek célja tagjaik valamilyen irányú szükségleteinek. igényeinek, érdeklődési körének kielégítése, az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Működnek tudományos, szakmai, közművelődési, sportegyesületek, azonos hobbival rendelkezők (bélyeggyűjtők, horgászok, kisállattenyésztők) egyesületei, és így tovább. Közvetett vagy közvetlen módon olykor egyes állami feladatok megoldásában is részt vesznek, vagy fontos társadalmi célok teljesülését segítik (gondoljunk^ például az önkéntes tűzoltó vagy a városszépítő egyesületekre). Egyesület alapítását bármely állampolgár kezdeményezheti, de a szervezés megkezdéséhez, majd az egyesület létrehozásához a törvényességi felügyeletet gyakorló állami szerv engedélye szükséges. Az egyesület legfőbb szerve a valamennyi tagot magában foglaló közgyűlés, amelynek az egyesületet érintő kérdésekben döntési joga van. Az MSZMP XIII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a párt támogat minden közhasznú egyesületet, mozgalmat, amely szocialista alapon, törvényeinkkel összhangban társadalmunk javára tevékenykedik. Ezzel is fejleszteni kívánja a feltételeket ahhoz, hogy az állampolgárok közvetlenül vagy az őket képviselő társadalmi szervek, testületek, egyesületek útján részt vegyenek közös ügyek intézésében. Gyenes László Vége Ellenőrzés, tájékozódás, véleménynyilvánítás Beszámol az igazgató Vállalati, szövetkezeti kölcsön Kamatlábcsökkentés A Magyar Nemzeti Bank mától egy százalékkal mérsékli a gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) bankkölcsönéinek kamatlábát. Ennek megfelelően a rövidlejáratú bankkölcsönök kamatlába 12 százalék, a közép- és hosszúlejá- ratúaké pedig 13 százalék lesz. Nem változik az állami kölcsönök és egyes speciális — jelenleg is alacsony kamatozású — bankkölcsönök kamatlába. A gazdálkodó szervezetek betéte után fizetett kamatok mértéke változatlan. A bankkölcsönök kamatlábának csökkentése követi a nemzetközi pénzpiacokon az utóbbi időben bekövetkezett kamatlábváltozás irányát. A kamatcsökkentés végrehajtásáról a Pénzügyi Közlöny augusztusi számában jelenik meg részletes tájékoztatás. Három napon át Nemzetközi meliorációs tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetség és a Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében tegnap a Kertészeti Egyetemen háromnapos nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött a meliorációnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében betöltött szerepéről. A tudományos tanácskozáson hazai és külföldi szakemberek ismertetik a meliorációs munkák módszereit és eredményeit z igazgató beszámoltatása a választott párttestület munkájának jelentős eseménye, lehetőség az ellenőrzésre, a kölcsönös tájékozódásra, véleménynyilvánításra, állásfoglalásra; a feladattervek, cselekvési programok meghatározására. Az eszmecsere hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdasági építőmunka egy- egy fontos helyi frontszakaszán erősödjön a párttagok közös gondolkodása, cselekvése. Az igazgató beszámoltatása lehet előre megtervezett, és lehet soron kívüli. Tervezhető a vállalat gazdasági helyzetével, a tervteljesítés alakulásával, vagy egy^egy szakterület (például káder- munka-fejlesztés) kérdésköreivel foglalkozó beszámoló. De napjainkban a gazdálkodás házi és nemzetközi feltételeinek módosulása. a szabályozórendszer szorító hatása, s általában a változó körülményekhez való alkalmazkodás feszítő követelménye indokolhatja soron kívül is az igazgató beszámoltatását. A bajt jó időben elkerülni, vagy keletkezését még csírájában elfojtani, de ha netán a csőd szélére sodródik, tartósan fizetésképtelenné válik a vállalat, akkor is meg kell találni az együttgondolkodás fórumait, a közös cselekvés módozatait. Minden érdemi vitafórum, így az első számú gazdasági vezető beszámoltatása is különböző nézőpontok, vélemények. érdekek ütköztetésének és közös nevezőre hozásának színtere. Ahhoz, hogy a tanácskozás tartalmas, eredményes legyen, mindenekelőtt nélkülözhetetlen a bizalom és a kölcsönös nyitottság. A nyitottságon, ezen a gyakran használt fogalmon az őszinte szókimondást, a lényeges kérdések egyértelmű, szinte sarkos megfogalmazását éppen úgy értjük, mint a mások véleménye iránti szenvedélyes érdeklődést és érzékenységet. A közös hullámhosszra való ráhangolódás kiindulópontja, hogy őszinteséggel őszinteséget „provokálunk”. Az emberi érintkezés KRESZ-szabá- lyai szerint persze nem úgy, hogy mindenki mondja a magáét. Hanem kellő toleranciával. a saját vélemény megformálásánál átgondolva, a szó kimondásánál átérezve a vitapartner helyzetét. Jelenleg nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vállalatok nagyobb részénél az igazgató státusza gyökeresen megváltozott. Többségüket ugyanis nem kinevezik, hanem választják, s az első számú gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltató jogokat (a fizetés és a prémium megállapítását, a külföldi utazás engedélyezését) a dolgozók választott képviselőik útján gyakorolják. A státüiszváltozás hatására, főként a választás előtt, néhol azt követően is tapasztalható elbizonytalanodás, a kockázatvállalástól, a határozott intézkedésektől való húzódozás. Ezért az igazgató és a pártszervezet kapcsolatát, a pártirányítás módszereit úgy kell alakítani. hogy az operatív döntések körében átmenetileg se gyengüljön, ha lehet, inkább erősödjék az igazgató vállalkozód kedve, bátorsága, önállósága, és egyszemélyi felelőssége. A beszámoltatás alkalmával is azt kell hogy érzékelje: a politika teljes súlyával segítik a szervezettség, a rend, a fegyelem megteremtésében, az esetleg szükséges népszerűtlen intézkedések, vagy netán az elkerülhetetlen kényszerlépések megértetésében, elfogadtatásában is. Ha valóban beleképzeljük magunkat az igazgató helyzetébe, rájöhetünk, hogy jelentési, beszámolási kötelezettségeinek száma egyre csak növekszik. Az irányító hatóságnak, a területi szerveknek továbbra is lesznek ilyen igényei, miközben a vállalati tanács vagy a választott vezetőség, mint új partner, törvényes jogaival élve rendszeres időközönként ugyancsak „szerepelteti” az igazgatót. Mivel a munkaidő véges, jól át kell' gondolni, és összehangolni általában az értekezletek, köztük az igazgatói fellépések számát, témáját, időpontját. Ebben az igazgatóinak is, más tisztségviselőnek is sokat segíthet a párt- szervezet. Chinoin gyár vezérigazgatója a Pártélet júliusi számában többek között ezeket írja: „A demokrácia természetesen feltételezi az eszmecserét, de nem a szószátyárkodást, az önmutogatást, az állandó nulláról indulást, hanem csakis a célratörő, érdemi, és az előrehaladást eredményező vitát. E nélkül szükségszerűen a formalitás kerül előtérbe, és a „viták” szenvedő alanyai csak fáradtabban, de nem a többlet érzésével hagyják el a helyszínt”. Nem ártana valamennyi értekezlet létjogosultságát, időtartamát a mind féltettebb szabad idő értékével mérni. Az ilyen gyakorlat segítené a felesleges értekezletek kiszorítását, a megmaradók igényes előkészítését feszes lefolyását, és mellesleg azt is. hogv ne legyünk mindenáron értekezletpártiak. Kovács József Küszöbön a 70. OMÉK Előkészületek a vásárvárosban Szélesebb körben Támogatás átképzéshez Beállítják a gépeket — Tehénszállítmányok teherautón GITR-ú jdonságo k Az idén több mint ötvenezer hektárral nagyobb területen rendezik meg a 70. Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítást, mint öt évvel ezelőtt. Mégis, a több kiállító miatt, a seregszemlén a mezőgazdasági és a mezőgazdazdasággal kapcsolatban álló üzemeknek gondot jelent, hogy a rendelkezésükre álló területen hogyan mutassák be vállalatuk termelésének fejlődését. A szolnoki Mezőgép szakemberei is „behatárolt” területen most rendezik, il- lesztgetik azt a huszonhat gépet és berendezést, amelynek mintegy fele új termék. Olyan újdonsággal is jelentkeznek a vásáron, amely hiányt pótolhat majd a mező- gazdasági nagyüzemekben. Most szerepel először a vállalat a Claas licenc alapján gyártott bálázóval és a zöldtakarmányt betakarító kocsival, amely egy menetben levágja, aprítja és ugyanazzal a berendezéssel az állatok elé juttatja a takarmányt. A Mezőgép bemutatja a kiállításon azt a traktortípusát is, amellyel Kenyában már dolgoznak az ottani szakemberek. A Héká Állami Gazdaság szabadtéri standjára tehergépkocsikkal szállították fel a gazdaság szarvasmarha-tenyészetét reprezentáló teheneket és hízóbikákat. Az állami gazdaság tejtermlélése meghaladta az évi 5500 litert tehenenként, és a nagyüzemben alkalmazott hús- marha-keresztezések is jól beváltak. Ez természetes is, hiszen a gazdaság gesztora az Alcsired szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó rendszernek is, amely tablórendszeren tájékoztatja tevékenységéről a vásárra látogatókat. Jól megfontolt előkészítő munka előzte meg a Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszerének standjának berendezését is. A GITR-nek több mint 30 gépet, illetve berendezést kellett felszállítani ahhoz, hogy bemutathassa legújabb technológiáit. Ezek köaött szerepel a homoktalajok termőképességét növelői technológia, amelynek munkagépei között a jól ismert Rigol ekén kívül megtalálható Magyarországon még nem dolgosó Men- gele komposzt-, illetve trágyaszóró kocsi is. A rendszer profilját túllépve, gondolva a szőlőtermesztő gazdaságokra is. egy komplett szőlőművelő gépsort is kiállít, amelynek alkalmazhatóságát és a berendezésekhez megfelelő technológiát a rendszer szakemberei és az osztrák Steyer cég konstruktőrei dolgoztak ki. Folyamatosán érkeznek a bemutatásra szánt gépújdonságok a vásárváros szabadtéri kiállítási területére Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a munkaerő hatékony foglalkoztatásának elősegítése érdekében módosította az átképzési támogatásról szóló korábbi rendelkezését. Eszerint az új szakma elsajátításának idejére az eddiginél szélesebb körben igényelhető az átképzési támogatás, amelyet a jövőben a pályakezdők és a bedolgozók számára is kérhetnek a munkáltatók. Az átképzési támogatást a vállalatok továbbra is arra használhatják fel, hogy ellensúlyozzák dolgozóiknak azt a keresetkiesését, amennyivel kevesebb bért kapnak korábbi fizetésüknél az új szakma elsajátításának ideje alatt. A támogatás változatlanul 12 hónapig folyósítható a betanítás esetében, illetve 30 hónapig a szakképzésben résztvevők számára. A munkáltatók ezután is igényelhetik az átképzési támogatást azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaviszonya, illetve munkaköre azért szűnik meg, mert a tevékenységet, amelyben addig foglalkoztatták őket, felszámolták a vállalatnál. Így a vállalaton belüli munkaerő átcsoportosításhoz ezután is kérhető a támogatás, sőt az eddigiektől eltérően nem korlátozzák ezt a létszámot. A rendelkezés új eleme az isi, hogy azok a pályakezdők, akik a munkaközvetítő szervek igazolása alapján három hónapon belül nem tudnak elhelyezkedni tanult szakmájukban, de van olyan munkáltató, amely más szakmában alkalmazni tudná őket, az ehhez szükséges átképzés időtartamára támogatásban részesülhetnek.
