Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

1985. JÚLIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az „Alkotárs” a városért Fafaragók a herényi szigeten Egész nap kopog a szob- rászkalapács, a véső forgá­csokat hasít a fából, enge­delmesen hagyja formálni magát a kemény akác. A környéket forgácsok, apró fadarabok borítják, a vízto­rony vasbeton lábához támo­gatva újabb akácoszlopok várakoznak a megmunkálás­ra. Padokat faragnak né- hányan. mások fűrészelnek, csapolnak, egy kis csoport pedig a tavaly készült ját­szótér elemeit javítja, festi. Nvugodt tempóval megy a munka a jászberényi — im­már második — környezet- alakító alkotótáborban, a Májusi 1. szigeten. A vízto­rony árnyékába húzódva dol­goznak a Déryné Művelődé­si Központ Alkotárs művé­szeti csoportjának tagjai; közöttük serénykedik Muha- ri László és Varga József fa­faragó is. — Az volt az első közös vállalkozásunk — mutat Dörnbach Pál a sziget köze­pén földkupacok között tor­nyosuló, fából ácsolt mászó­kára és a körülötte álló fa­ragott emberalakokra, hin­tákra. — Csak utólag láttuk, hogy milyen emberfeletti munkába kezdtünk. Eleinte a szervezés siem volt tökéle­tes, ezért csak ősszel tudtuk befejezni a központi játszó­teret. Bangócs Gábor, az Aiko- társ és egyben a tábor veze­tője fűzi tovább a gondola­tokat. —'’[Tavalyi t)öibb vóltj az ígéret ,,Emberes” fa az akác, nehezen engedelmeskedik a vésőknek Formálódik a tulipános pad kerete mint a segítség, idén ezért jóélőre tisztáztuk, ki mit vállal a sziget rendezéséből, mert csak több éves munká­val és széles összefogással valósítható meg a tervünk, amit tavasszal a képző- és iparművészeti lektorátus elé vittünk. A sziget bejáratá­hoz közel egy mini szabad­téri színpadot terveztünk; a sétányokra faragott padokat; a víztorony köré pedig a fel­nőttek számára pihenőrészt. A városi tanács az év ele­jén 175 ezer forintot szava­zott meg az idei munkákra, melyet 25 ezerrel megtoldott egy természetvédelmi pályá­zat díja és 20 ezer jött a me­gyei művelődési központtól. A táborra ebből 75 ezer ju­tott, ennek ismeretében kez­dődött meg a nyári munkák és programok szervezése. Az Alkotárs kezdeménye­zése kiszélesedett, a táborba Pestről, Kisújszállásról ér­keztek azért, hogy hozzáse­gítsék Jászberényt egy művé­szi igénnyel kialakított pihe- henő-játszó parkhoz. A je­lentkezők közül ugyan min­denki nem érkezett meg. de a leszállított akácfa siem elegendő a tervezett 20 pad összeállításához. Most hetet faragnak ki, és megjavítják a tavaly készített hintákat. Hamarosan véget ér a kó hetes tábor, a központi teW azonban földkupacok borít­ják. A beton és kőtörmelék­kel vegyes feltöltést fiúk-lá-_ nyok lapátolják. , Főiskolai hallgatók, szünidős diákok, akik főként azért vannak itt. mert szeretik a közösséget. Dolgoznak is zokszó nélkül, de ha az ígért tanácsi segít­ség nem jön, félő, hogy csa­tatér marad a játszótéren. A művészi igényű fafaragó munka viszont szervezetten, fegyelmezetten folyik. — Látványosabb volt ta­valy az emberarcokat kihá­mozni a gyökerek közül — teszi le a vésőt Czobor Sán­dor —. de a pad is a sziget­hez taifozik, és most ez van soron. Együtt vagyunk, ez a legfotnítosabb és örömünket leljük a munkában, s ha a herényieknek is tetszik, nem dolgoztunk hiába. Lukácsi Pál Teljes óvad Újabb forduló A Néplap hasábjain 1985. június 15-én jelent meg á Pattantyús szellemében cí­mű keresztrejtvény, amelyet több mint száz olvasó — köz­te huszonnyolc csapat, illet­ve szocialista brigád — fej­tett meg helyesen, és így részt vehet a műszaki témá­jú szellemi öttusa további fordulóin. A második fordu­lóban az indulóknak 2—5 gépelt oldalnyi írás elkészí­tése a feladat, melyet július 30-ig kell beküldeni a Ver­seghy Ferenc Megyei Könyv­tárba, Az írás témája léhet egy napjainkban időszerű műszaki könyv ismertetése is népszerű stílusban. De le­hlet vezércikk vagy tetszés szerint választott műfajú írás, amely Pattantyús Ábra­hám Géza életművének je­lentőségével, hasznosításá­val foglalkozik. A harma­dik fordulóban pedig 10 ol­dal vagy annál kisebb terje­delemben a versenyzőknek szabadon választva olyan műszaki, gazdasági, társa­dalmi ötletek újítási ja­vaslatok leírása a feladat, amelyeket eddig a gyakor­latban nem alkalmaztak, nem ismeretesek. Az íráso­kat a Ságvári Endre Műve­lődési Központ címére au­gusztus 30-ig kell bekül­deni. A legszínvonalasabb írások szerzőit hívják majd meg az októberben rendezen­dő megyei döntőre. Részletesebb felvilágosítás­sal a meghirdető és rendező szervek szolgálnak: a SZIM karcagi gépgyárának könyv­tára, a METESZ Szolnok Megyei Titkársága, az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központja és a Verseghy Fe­renc Megyei Könyvtár. Rendezvények külföldi magyaroknak Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Magyarok Világszö­vetségének székházában azokról a programokról, amelyekre a nyári időszak­ban várnak külföldön élő magyarokat. Lőrincze Lajos professzor, bejelentette, hogy az idei anyanyelvi konferenciát au­gusztus 5-től ötnapos prog­rammal Veszprémben tartják meg. Szabó Zoltán, az MVSZ égisze alatt önállóan műkö­dő Magyar Fórum elnöke el­mondta. hogy e fórum kül­földön élő magyar értelmisé­giek és hazai pályatársaik tudományos igényű találko­zóinak megszervezésére hi­vatott. Az idén augusztus 21 —23-án megrendezik külföl­di magyar és hazai agrár- szakemberek találkozóját Budapesten. A Magyar Fórum másik rendezvénye: a magyar könyvtárosok tudományos találkozója augusztus 26—27- én. Helyszíne a Budavári Palotában az Országos Szé­chényi Könyvtár új otthona lesz. A Tisza-parti deszkákon Megújult a szolnoki szabadtéri színpad Ezen a nyáron kezdődött meg az első teljes évad a szolnoki szabadtéri színpa­don. A Tisza-parti létesít­mény — hároméves felújí­tás után — valóban új szín­foltja lett a város nyári kul­turális életének. Tavaly a színpad és a né­zőtér kialakítását végezték el a szakemberek, és hozzá­kezdtek az elektromos re­konstrukcióhoz. A színpad jelenleg bármilyen színház- technikai igényt ki tud elé­gíteni. A régi, életveszélyes világítótornyokat és vezér­lőhelyiséget lebontották, he­lyette az Üjszászi Vegyes­ipari Szövetkezet korszerű berendezéseit állították fel. Az úgynevezett konténer ve­zénylő gépháziban a mozi­üzemi vállalat korszerű ve­títőapparátusa is helyet ka­pott, így megkezdődhettek a fiiknelőadások. A nézőket a hét három napján, premier előtti filmvetítésekre várják a szabadtéri színpadon. El­végezték az új hangosító- rendszer, valamint a villa­mosén ergia-hál ázat kiépíté­sét is, gyakorlatilag tehát az alapvető munkálatokkal ké­szen vannak a szakemberek. A szabadtéri színpad felújí­tása eddig 3—3,5 millió fo­rintba került. Tavaly jelen­tős volt a társadalmi mun­ka értéke, s a pénzügyi le­hetőségektől függően a jövő­ben felújítják a színpad ki­szolgálóhelyiségeit is. A föld­munkák idén "még akadá­lyozzák a parkosítást, a sza­badtéri színpad környezeté­nek csinosítását, ez a követ­kező év feladata lesz. A legfontosabb azonban mégis az, hogy Szolnok ré­gi, s az évtizedek alatt meg­lehetősen tönkrement. el­avult szabadtéri színpada felújítva, korszerűsítve vár­ja a közönséget. A nézőtéren csaknem ezren foglalhatnak helyet, s a színpad pedig al­kalmas a legigényesebb pro­dukciók fogadására is. A már említett filmvetítéseken kívül elsősorban szórakozta­tó műsorokat rendeznek a szabadtérin. Az Edda együt­tes nyitó koncertje után csütörtökön Korál-koncert várta itt a fiatalokat. Sajnos európai turnéjának lemondá­sa miatt elmarad a mexikói folklóreevüttes műsora, és szólóénekesének betegsége miatt nem tartja meg kon­certjét a Neoton Família sem. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ azon­ban igyekszik kárpótolni a közönséget. Augusztus 9-én Akácos út címmel magyar- nótaestet rendeznek. A mű­sorban töttoek között Solti Károly, Pintér Györgyi, és Szalay László lép a közön­ség elé; kísér ifj. Oláh Kál­mán és népi zenekara. A Dolly Roll együttes augusz- túsz 15-én (rossz idő esetén 16-án) vendégszerepei Szol­nokon ; augusztus 18-án (rossz idő esetén 22-én) pedig az Első Emelet együttes ad koncertet a szabadtéri szín­padon. Az Állami Népiegyüt­tes „Vallomások a néptánc­ról” című műsorát augusztus 20-án (esőnap: 23) mutatja be a szolnoki közönségnek. A szabadtéri programok szeptember 9-én az R—(GO együttes koncertjével zárul­nak. Bázisintézmények II pedagógusok továbbképzésének „gyakorlóiskolái” Országos kísérlet a Ságvári Körúti Éltalános Iskolában és Óvodában |zisiskola. bázisóvoda, e e intézménytípussal bő- vü+ a következő tanévtől az oktatásügy rendszere. Ezút­tal persze nem új, önálló is­koláról. óvodáról van sző, már meglévő intézmények nyerték el ezt a címet, azon a pályázaton, amelyet a me­gyei tanács művelődési osz­tállyá és a Szolnök Megyei Pedagógiai Intézet hirdetett meg az előző tanév utolsó hónapjában. A pályázati felhívásra öt szolnoki iskola: a Csanádi körúti, a Mátyás király úti, a Kodály Zoltán ének-zene, a Ságvári körúti és a Tallinn általános iskola, valamint két óvoda, a Klauber úti és a Ságvári körúti, jelentke­zett. Az intézmények jó színvonalú munkájának is­meretében nem volt könnyű dolga a szakemberekből álló bizottságnak a döntésben. Kitüntetett tantestületeik, or­szágos kísérletben részt ve­vő iskolák versenyeztek gya­korlatilag egy újabb felada­tért. Nehéz volt a választás A bizottság alaposan mér­legelve az intézmények mun­káját, úgy határozott, hogy a Ságvári Körúti Általános Iskola és a Ságvári Körúti Óvoda töltse be a bázis sze­repét. Mindkét intézmény neve­lőinek eddigi munkája ga­rancia arra, hogy megfelelő­en eleget tudnak tenni az új feladatnak. A Ságvári Kör­úti Általános Iskola pedagó­gusai különösen az utóbbi másfél évtizedben számos országos kísérletben vettek részt, s jó néhány helyi kez­deményezést valósítottak meg, ugyancsak sikeresen. A kísérletek során tapasztala­taikkal segítették az új ok­tatási-nevelési tervek kiala­kítását, úttörő feladatot vál­laltak az egésznapos oktatás­nevelés kidolgozásában, az úgynevezett tantárgycsopor- tos oktatásiban, a szaktanter­mi rendszer, a fakultáció be­vezetésében. a korrekciós osztályok szervezésében, komplex i iskolai szakkörök létrehozásában — hogy csak néhányat említsünk az isko­lai munka szinte minden te­rületét érintő jobbító szán­dékú törekvéseikről, illetve azok eredményes megvalósí­tásából. Munkájukat 1983- iban a Szolnok Megyei Ta­nács Nagydíjával ismerték éli. A Ságvári ! Körúti Óvoda ugyancsak a kísérletező ked­vű, az új iránti fogékony gyermekintézmények közé tartozik. A foglalkozásokon' rendszeresen részt vesznek tapasztalatokat gyűjtő óvó­nők szinte az ország minden pontjáról. Az intézmény kollektívája az idén meg­kapta a Szolnok Megyei Ta­nács Pedagógiai Díját. Úttörő feladatok A bázisiskola és a bázis- óvoda gyakorlati feladatai­nak kidol gozása, megy al ósí - tása szeptemberben elkezdő­dik. Egyelőre még inkább kísérletképpen, a Művelődé­si Minisztérium engedélyé­vel, országosan is egyedülál­ló vállalkozásként. Mivel az új intézménytípusra még nem készültek, jogszabályok, jelenleg a gyakorlóiskolákra vonatkozó jogok és köteles­ségek illetik meg. Nem véletlenül;, hiszen ha­sonló feladatokat Látnak el. A gyakorlóiskolák a pedagó­gusképzésben a bázisiskolák pedagógus-továbbképzésben játszanak fontos szerepet. A bázisiskola, -óvoda fel­adata, hogy segítséget nyújt­son a legújabb pedagógiai és szaktudományi eredmények alkalmazásában. A pedagó­gus-továbbképzés rendszeré­ben bemutató órákat, foglal­kozásokat tartanak a neve­lők, elsőként vesznek részt az új módszerek és tanesz­közök kipróbálásában, köz­reműködnek az új módszerek elterjesztésében. Emellett a bázisintézmények állandó és folyamatos hospitálási, va­lamint konzultációs lehető­séget biztosítanak a pálya­kezdőknek, a képesítés, nél­küli nevelőiknek, valamint a továbbképzésben részt vevő óvónőknek, tanítóknak, ta­nároknak. A feladatok teljesítésében nagy szerep vár a vezető pe­dagógusokra. őket szeptem­berben nevezik ki a két szol­noki bázisintézményben. Azok kaphatják meg e meg­tisztelő címet, akik legalább ötéves szakmai .gyakorlattal, az átlagosnál magasabb po­litikai, ideológiai, szakmai és módszertani felkészültséggel, innovatív képességekkel ren­delkeznek. A bemutató órák, foglalkozások tartása mellett számít munkájukra a peda­gógiai intézet is. Tanfolya­mokat vezetnek, előadásokat tartanak a különböző to­vábbképzéseken, s közremű­ködnek a pedagógiai gyakor­latot segítő módszertani se­gédanyagok készítésében is. A vezető pedagógusok mun­kájúkért havi ötszáz forint pótlékot és órakedvezményt kapnak. A pályázat győzteseit, a két szolnoki bázisintézményt összesen 300 ezer forinttal jutalmazta a megyei tanács művelődési osztálya. Az ösz- szeget az iskola illetve az óvoda tárgyi feltételeinek fejlesztésére fordítják. Cél: a gyakorlat segítése A következő években, már az első tapasztalatokat is felhasználva, tovább bővül megyénkben a bázisískófa- illetve bázisóvoda-hálózat. 1986-tól bázisközépiskola kezdi meg munkáját Szolno­kon. A bázisrendszer kidolgozá­sa illetve megvalósítása a pedagógus-továbbképzés kor­szerűsítésének egyik .igen fontos és hatékony eszköze. 1983-ban a megyei pártbi­zottság a közoktatás fejlesz­tésére vonatkozó állásfogla­lásában erőteljesen szorgal­mazta — többek között — a pedagógus-továbbképzés gya­korlati részének erősítését. Nos, a jelenleg még orszá­gos kísérletként induló újí­tás jelentős lépés az állás­foglalásban kijelölt felada­tok teljesítésében is. A ibá- zisrendszer minden eddigi­nél nagyobb lehetőséget te­remt az óvodai, iskolai gya­korlati munka segítésére, az új, hatékonyabb módszerek, taneszközök elterjesztésére, az oktatás-nevelés színvona­lának további javítására. T. G. Versengés

Next

/
Oldalképek
Tartalom