Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚLIUS 18. IA tudomány világa I Ép Ulotvlzsg álatok Laboratóriumban a házfal Magyar m Bazar a kozmoszban Újra várható a Tünde üzenete Újra várják a kozmoszban keringő Vega űrszondák fedélzetén levő magyar találmánya műszerek jelzéseit a Központi Fizikai Kutató I ntézetben — mondotta Szegő Károly, a KFKI Résigecske- és Magfizikai Kutató Intézetének tudományos igazgatója. — A Szovjetunióban az űrszondák irányítóközpontjában ugyanis hamarosan ismét bekapcsolják a Vénusz bolygó és a Halley-üsitökös megfigyelésére tavaly decemberben felbocsátott két űrszonda műszereit. Ezeket ez év júniusában, amikor a Vega űrszondák a Vénusz közelébe érkeztek, kikapcsolták azért, hogy a fedélzeti energiával a Vénuszt vizsgáló eszközöket lássák el. amelyek július 11-én és 15-én „teljesítették” rendeltetésüket. A szondákról leválasztott léggömbök — szovjet és francia kutatók együttműködésének termékei a Vénusz légkörében sodródtak. miközben műszereik mérték a Vénusz körüli levegő áramlását, szélviszonyait. Két napon át sugározták információt a világ 11 n°~v rádióteleszkópjainak. A szondákról leválasztott más eszközök leszálltak a bolygóra, útközben elemezték azoknak a közegeknek a kémiai összetételét, amelyeken áthaladtak, azután talajmintákat „vettek” a Vénusiz felületéről. (Tudományos! információikat a továbbrepülő szondák felerősítették és a Földre sugározták csaknem 30 percen át. A KFKI kutatói jelen voltak a szovjet űrkutatási intézetben, amikor ezek a jelzések megérkeztek. Egyébként a ballonokon elhelyezett speciális hullámhosszon sugárzó rádióadó közvetítésével pontosan megfigyelhették a léggömbök mozgását. A kutatók első megállapítása: igazolódott az a korábbi vélemény, hogy a Vénusz légköre sokkal gyorsabban áramlik, mint az a bolygó forgásából következnie. Remélhető. hogy miután tüzetesen elemzik a rendelkezésükre álló sok adatot, megtudhatják. mi okozza ezt a különös jelenséget. A Vega szondák pályáját ebben az időszakban módosították, azért hogy azok 1986 március elején minél jobban megközelíthessék a Halley-üstököst. Ez év július végétől ismét ellenőrizhetik az űrszondák valamennyi fedélzeti műszerének, köztük azoknak a működését, amelyeket magyar szakemberek — főleg a KFKI kutatóinak — közreműködésével fejlesztettek ki. Az egyik ilyen eszköz a mikroszámítógépes tévérendszer, amely felderíti és automatikusan követi a Halley-üstököst, felvételeket készít róla. ési azokat a földi vevőállomásra továbbítja majd. A másik műszer a Tünde magyar—szovjet— NSZK-béli produkció, rendeltetése: az üstökösből származó ionok érzékelése és energiaeloszlásának meghatározása. a kozmikus sugárzás regisztrálása. A Plazmag nevű spektrométer detektorait szovjet, elektronikus egységet magyar szaktemberek készítették. Ennek érzékelői a Napra és az üstökösre néznek, mérési adataik révén tanulmányozhatók majd az üstökösmag illékony komponenseinek kémiai összetevői és az üstökös légkörében. — a kómában — lejátszódó kémiai folyamatok. A mérési adatokat 20—25 naponként juttatják a Földre a szovjet intézeteknek, azok pedig az együttműködőknek. köztük a KFKI-nak. A Vega űrszondák adatainak hasznosítása révén irányíthatják a nyugat-európai országok hasonló rendeltetésű Giotto nevű űrszondáját, pontosan az üsftökös magjához. A Siottót július 2-án .bocsáttatták fel Déí^Ameri- kában. a francia guayanai Kourouban. A Vega és a Giotto program résztvevői rendszeresen együttműködnek. A KFKI szakemberi részt vettek e szonda televíziós rendszere software- ének elkészítésében és — az Európai Űrügynökség meghívására — a sEonda felbocsátásánál. Egytonnás maci II legnagyobb szárazföldi ragadozó: a jegesmedve A sarkkörön túli tájakon magányosan kóborol a jegesmedve, a természet e csodálatos teremtménye. Biztonságosan közlekedik a jégtor- Laszök és a jégtáblák közt zajló vizeken. Hónapokon át barangol egymagában, társak nélkül a jég világában, mialatt még a szőr is lekopik a talpáról. Otthona a sarkvidék, tápláléka a fóka, rozmár és a hal, fegyvere hatalmas fogai és erős karmai. A jegesmedve a legnagyobb szárazföldi ragadozó, súlya az egy tonnát is eléri, pedig amikor a világra jön, fél kilót nyom csupán. A jegesmedve és a bamamedve közös őstől származik, de az előbbi a távoli északon ki- fehéredett és mindenevőből ragadozóvá, húsevővé vált. Jól tűri az 50 fokos fagyokat is, írtak már erről a sarkvidéki vándorról, ennek ellenére még ma is rejtély a tudósok számára. Hogyan találja meg például a helyes utat a jégtáblák között a sarkvidéki éjszaka sötétjében? Egyáltalán hogyan tájékozódik, hiszen a jég állandóan zajlik, mozgásban van, s a mozgás iránya kiszámíthatatlan . Ha keveset is tudtak az emberék a jegesmedvéről, vadászatához viszont túlontúl is értettek. Ennek következtében két évtizeddel ezelőtt a kihalás réme fenyegette e gyönyörű állatot: 1965-ben Norvégia, Alaszka, Kanada, Grönland és Szibéria térségében. már csak alig 5000— 10 000 példánya élt. Az 1973- ben elrendelt általános vadászati tilalom hatására a jegesmedvék száma időközben mintegy 25 000-re gyarapodott. Így most már azt is ellképzelheltőnek tai'tjáki, hogy az állományból évente 2—3 százalékot — leginkább hímeket — elejtsenek. Képünkön: kedves családi idillt láthatunk; anyjától a halászat mesterségét tanulja a jégtáblán figyelő medve- bocs. Mi kerül a csatornába? Mint ismeretes, az egyes gyártási folyamatokból kikerülő vizek a technológiára jellemző szennyezőiket viszonylag nagy koncentrációban tartalmazzák. Ezt a szennyvíztisztításnál szem előtt tartva, jóval hatékonyabb lesz a vegyi tisztítás, ha azt még a távozó víz keletkezési helyén, vagyis a gyártási technológia végén, az egyéb vizekkel való felhígítás előtt elvégzik. A víz jellemző szennyeződésének eltávolítására olyan kémiai eljárást kell kidolgozni, amelv biztosítja a vízügyi rendelkezésekben megadott határértéket. Az eljárást pedig úgy kell megválasztani, hogy ezt a követelményt az egyéb szennyezések jelenlétében kell elérni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szeny- nyezések megsemmisítésük során is valamivé átalakulnak, például vízzé, nitrogénné, széndioxiddá, vagy valamilyen újabb szennyező anyaggá, amely kevésbé ártalmas az eredetinél. Előfordulhat. hogy bizonyos vegyszereket esetleg feleslegben alkalmaznak, amivel a tisztításkor még szennyezik is a vizet. Képújság a bányában Számítógéppel szerkesztett és vezényelt képújságot helyeztek üzembe a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi bányaüzemének felolvasótermében, ahol munkakezdés előtt a bányászok összegyűlnek. Színes képernyőjéről tájékoztatást kapnák a legfontosabb üzemi, vállalati eseményekről, a széntermelés alakulásáról s egyéb őket érdeklő kérdésekről. Ha a kezdeményezésnek sikere lesz a bányászok körében, akkor a vállalat miás üzemeiben is rendszeresítik a képújságot. Épületeink sok milliárd forintot érnek, da használhatóságuk, élettartamuk nem egyszeriben gazdasági kérdés. Házainkban laknak, gyárainkban dolgoznak, a kórházakban gyógyítanak, iskoláinkban tanítanak. És ahogy az egészséges ember is rászorul az állandó orvosi ellenőrzésre, úgy szorulnak rá épületeink is az állandó műszaki felügyeletre, arra, hogy mindenkori állapotukat „látlelet” tükrözze. Az ilyesfajta diagnosztikai (állapobmeghatározó) munka jelentős része az építőipart szolgáló tudományos intézetek laboratóriumaiban folyik. Vizsgálják az anyagokat, az új konstrukciók képességeit, minőségét, használhatóságát. De gyakran ki kell lépni a laboratóriumból. A szakértő ilyenkor műszerei segítségével diagnosztizálja az épületet. Vizsgálja, hogy mennyit öregedett a szerkezet, nem változtak-e a beépített anyagok tulajdonságai, a kísérleti épületek mennyiben felelnek meg á várakozásnak, stto. Minden épületet persze nem lehet (és nem is kell) rendszeresen vizsgálni. Néhány esetben azonban feltétlenül szükség van rá, például akkor, ha az épület használója valami rendellenességet tapasztal, vagy ha kiderül, hogy egy korábban használt építőanyag veszélyesen öregszik (ez utóbbira jó példa a bauxitbeton.) Megint más a helyzet az úgynevezett kísérleti épületeknél1. Ha egy új építési technológiát vezetnek be. ha egy új anyagot kezdenek használni, ha az eddigiektől eltérő tervezési elképzelései valósítanak meg, akkor egyenesen kötelező a korábban elvégzett laboratóriumi és a modellkísérletek eredményeit a valóságban is ellenőrizni. Képünkön: éppen egy könnyűszerkezetes rendszert „vallatnak” a kísérleti laboratóriumban .Felépítettek egy falrészt és a hőmérséklet változása mellett határozzák meg a különféle szerkezeti elemek viselkedését. Mit mond a tudomány a gombamérgezésröl Halálos ollensógünk 7 Magyarország erdeiben, mezőin mintegy 120 ehető gombafajta található. Ebből mindössze tizenkétféle okozhat súlyosabb mérgezést. Ismerünk még körülbelül harminc olyan gombát, amely az ember számára ártalmas, de nem életveszélyes. A legtöbb gombamérgezés ilyenkor nyáron, és ősz elején fordul elő. Ha sokat esik az eső, gyakran olyanok is kimennek az erdőbe gombát szedni, akik kiváló gombaszakértőknek tartják önmagukat. Az utóbbi héten azonban a gombamérgezések túlnyomó részét a saját szedé- sű gomba okozta. Vagyis: családok élete mehet tönkre, mert valaki túlságosan és alaptalanul bízott önmagában! Ezért a szedett gombát minden esetben meg kell mutatni hivatásos gombavizsgálónak! Az országban majdnem minden piacon, vásár- csarnokban megtalálhatók, sőt egyes kirándulóhelyek közelében is. Szívesen és díjtalanul adnak tanácsot a hozzájuk fordulóknak. Az ehető és mérgező gombák megkülönböztetésében nem igazít el bennünket sem a gomba színe, sem a szaga, sem az esetleges csípős íze. Téves a régi háziasszonyi feltevés. hogy a mérgező gomba főzőlevébe helyezett ezüst kanál megfeketedik. Rosszul tudják egyesek azt is, hogy a csigarágott, kukacos gomba nem mérgező. A legsúlyosabb tévedés: a mérgező Romba ehetővé válik, ha leforrázzák vagy fedő nélkül főzik. Sőt. a gomba húsának színváltozása sem dönti el, hogy ehető-e vagy sem. íven. és ehhez hasonló hiedelem az oka annak, hogy nem egyszer az egyébként óvatos, de nem megfelelően tájékoztatott emberek is gombamérgezés áldozatai lesznek. Magyarországon a halálos gombamérgezést többnyire a fehér, zöldessárga, sőt zöldesbarna, olajsárga színű zöld kalapos gyilkos galóca okozza. Súlyos mérgezést válthat ki a parlagi tölcsérgomba, a susulyka, a nagy döggomba, a vörhenyes őzlábgomba, a párducgalóca és a légyölő galóca. A gombát szedőknek tehát alaposan ismerniük kell az összes gombát, mert csak az egyes fajok sajátos jegyeinek ismeretében lehet megkülönböztetni az ehetőt a mérgezőtől. Csak ellenőrzött gombát vegyünk. Ne vásároljunk házalótól vagy a piacok környékén gyakran látható zugárustól. Ha ismerjük a gombafajtákat, akkor is csak szakértő által vizsgált gombát vegyünk. A piacokon ellenőrzőjegy igazolja a hivatalos vizsgálatot. A kukacos, penészes gombát leghelyesebb kidobni. A frissen szedett gombát száraz helyen terítsük szét. Ne tároljuk nedves, meleg vagy nyirkos helyen, ugyanis a gomba gyorsan magába szívja a vizet és könnyen megromlik. Ha gombát szedtünk, azt mindig tiszta kosárba, töretlenül vigyük haza. A gombából készített ételt még aznap együk meg, még egy napig se tároljuk hűtőszekrényben. Gyorsan romlik és ételmérgezést okozhat. Az orvosok a gombamérgezéseket a tipikus tünetek alapján csoportosítják. A tünetekből arra is lehet következtetni. hogy milyen fajta gomba okozta a mérgezést. Gyilkos galóca mérgezés: nemcsak a gombamérgezések, hanem talán minden mérgezések között a legrettenetesebb, legtöbbször igen súlyos, számos esetben halálos kimenetelű mérgezés. A legalattomosabb mérgezések közé sorolható, mivel a lappangási, tehát az étel elfogyasztásától a tünetek jelentkezéséig eltelt-idő hosz- szú: 6—24 óra. Rendszerint émelygéssel/' hányingerrel, kezdődik, majd gyorsan kialakulnak a mérgezés súlyos tünetei. Először a csillapíthatatlan hányás jelentkezik, amely nemcsak gyomorgörcs- csel, hanem a rekeszizom, és a hasizomzat izomlázszerű fájdalmával is jár. A görcsök később a belekre is kiterjednek, és elkezdődik a napokon át tartó hasmenés. A mérgezett beteg viselkedése gyakran zavart, hasonló a részegséghez. Innen ered az a népi mondás, hogy bolond gombát evett. Ha ezeket a tüneteket észleljük, a beteget ne hánytassuk, ne itassunk vele semmit, gyógyszert se adjunk neki. Azonnal hívjuk ki az orvost. A légyölő galóca, párducgalóca mérgezés tünetei: a bőr kipirul, a pupilla kitágul, a torok száraz lesz, görcsök alakulnak ki az evés után egy-két órával. A teendő ugyanaz, mint az előbbi esetben. Az enyhébben mérgező gombákban csak hányingert és hasmenést okozó anyagok vannak, amelyek a gomba megevése után rövid idővel hatnak. Ehető gombából készült étel is ártalmas lehet, és enyhe gyomorrontást válthat ki. Ennek az az oka, hogy a gombát vagy helyte- telenül tárolták, vagy nem megfelelően főzték meg. Ezért, elszaporodtak benne a más ételben is esetleg megbújó kórokozók, tehát, egyszerűen megromlott. A fentiekből kiderül, hogy nem minden gomba halá1nc ellenségünk. Tőlünk tugg, hogy árt-e? dr. Katona (Edit Országos Egészségnevelési Intézet r
