Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

1985. JÚLIUS 18. SZOLNOK ME6YEI NÉPLAP 3 Az értékpapír Jövedelmező befektetés II hazai kötvénypiac helyzete Nőtt a kereslet és a forgalom A DEMOKRATIZMUS NEVELOMUNKAHK FEJLŐDÉSÉNEK ALAPKÉRDÉSE Beszélgetés Tóth Andrásáéval, a szolnoki pedagógus pártbizottság titkárával Tóth Andrásnéval, a szolnoki pedagógus pártbizott­ság titkárával az iskolai életről, néhány nevelési tapasz­talatról és feladatról beszélgettünk. tőség pedig a városi iskolák­A pénzügyi szakemberek szerint a kötvénypiac mű­ködése mind nagyobb mér­tékben járul hozzá a tőkeát­csoportosítás gyorsításához, a lakossági pénzek jövedelme­ző befektetéséhez a gazdasá­gi szférában. Fejlesztéseik finanszírozására eddig több mint 2,5 milliárd forint ér­tékű kötvényt bocsátottak ki a hazai vállalatok és intéz­mények. A forgalomba ho­zott értékpapírok 70 százalé­kánál az Állami Fejlesztési Bank vállalkozott a kibocsá­tás lebonyolítására. Az el­múlt időszakban tovább nö­vekedett a lakosság által megvásárolható értékpapírok kibocsátása, s ma már több mint 2,5 milliárd forintnak megfelelő értékpapír 60 szá­zaléka lakossági kötvény. Járai Zsigmond, az ÁFB osztályvezetője az MTI mun­katársának elmondotta, hogy az Állami Fejlesztési Bank kötvénypiacán az idén je­lentősen megnövekedett az érdeklődés a különböző ér­tékpapírok iránt. A másod­lagos forgalomban — vagyis a régebben kibocsátott és a banknak eladott értékpapí­rokból — naponta több száz kötvény cserél gazdát. Az elmúlt hónapokban mind több értékpapírt ajánlottak fel eladásra, a piacon a ke­resletet mindinkább megköt zelíti a kínálat. Nemcsak a lakossági kötvények forgal­ma nőtt, a vállalati értékpa­Előnyben a kézi festés Zsolnay díszporcelánok Megkétszerezi az idén kü­lönleges díszítésű hagyomá­nyos termékeinek előállítását a pécsi Zsolnay Porcelángyár. A több mint egy évszázada alapított mecsekaljai üzem világhírnevét megalapozó s azt napjainkban is öregbítő, kézzel festett porcelánokból készítenek az eddiginél lé­nyegesen többet. E célból felszámolták a korábban kényszerűségből vállalt, idő­közben elavulttá is vált por­celán ellenállástestek gyár­tását. A felszabadult üzem­részleget a díszműtermelés szolgálatába állították. ruhákkal. A szolnoki Ady Endre úti gyermekbutikban különösen a vászonnadrágok, a hozzá­való rafinált kis felsőrészek és a kislányoknak vaTó két" részesi együttesek a kelen­dőek. Ezen a nyáron a szo­kásosnál kisebb a forgalom, de így is szinte állandóan nyílik az ajtó. Kisfiúknak keresnek sortnadrágot, — államiban nem lehet kapni megfelelőt. Sokan panasz­kodnak, hogy a konfekcióban készülő kislány nyári ruhák, ha az anyaguk jó is lenne, idétlenül állnak a gyereken, Butikban viszont kapnak olyan fazont, amilyet szeret­nének. Igaz, nagyon drágán, hiszen egy négyévesre való kétrészes ruhácska 550 fo­rintba kerül. A másik elő­nyük a butikban kapható áruknak, hogy természetes anyagból vannak, nem mű­szálasok, igaz, hogy az anyag minősége igen gyakran nem kielégítő. A kiesik szinte na­pírok is mind nagyobb szám­ban cserélnek gazdát. A bank hogy a forgalmazás feltéte­leit javítsa, megváltoztatta korábbi gyakorlatát. Jelen­leg már nem bizománybán, hanem készpénzért vásárol­ja meg a vállalati kötvénye­ket. így az értékpapír-tulaj­donosok az eladáskor rövid időn belül hozzájutnak pén­zükhöz, s ez növeli bizalmu­kat a befektetési mód iránt. Az ÁFB nemcsak Budapes­ten, hanem az ország más városaiban, hat vidéki igaz^ gatóságán is megszervezte az értékpapírok vételét és el­adását. Az Állami Fejlesztési Bank a kezdeti sikerek láttán új típusú értékpapírok kibocsá­tását készíti elő. A tervek szerint augusztus 15-én for­galomba hozzák az első vál­tozó kamatozású lakossági kötvényt. A befektetésnek ez a formája a tulajdonosok számára nagyobb kockáza­tot jelent ugyan, de kedvező esetben jelentősebb haszon­ra számíthatnak. Az értékpa­pír kamata ugyanis részben igazodik a kibocsátó válla­lat nyereségéhez. A bank ál­tal forgalomba hozandó ér­tékpapír kamata 9 százalék lesz. Ezt a tulajdonos min­den évben megkapja. Ha azonban a kibocsátó vállalat jelentős nyereséggel gazdál­kodik, akkor a 9 százalékon felül mozgókamatot fizet, Az ifjúsági szövetség fel­hívással fordul a korábbi világifjúsági és diáktalálko­zó magyar küldötteihez: a KISZ Központi Bizottsága, valamint Pest, Szolnok és Bács-Kiskun megyei bizott­ságai találkozóra hívják a korábbi VIT-ek magyar résztvevőit. A találkozót. Pusztavacson az ifjúsági szö­vetség VlT-centrumában, a Képes Üjság békefesztivál­ján rendezik meg augusztus 3-án, a moszkvai XII. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozó zá­rónapján. A vendégeket csa­pok alatt el tudják „horda­ni” ezeket. A szülők kifogásolják, hogy még mindig sok a műszálas, rosszul szellőző anyagból ké­szült gyermekruha. ami külö­nösen nyáron nem praktikus viselet. Az iskoláskorú gye­rekek maguk is irányítják a vásárlást, hiszen az osztály­ban folyik a divatozási, s na­gyon jól tudják, melyik cucc a „menő”. Egy ötödikes kis­lányra való kétrészes ruha pedig már ezer forintba ke­rül. — ami már tetemes ki­adás. Az állami üzletek is éi-zik a butikok konkurrenciáját, de nem sokat tudnak tenni ellene. Horváth Ferenc, a Sztár Áruház igazgatója el­mondta, hogy a pillanatnyi divatot kielégítő termékek­kel a nagyipar nem tudja felvenni a versenyt. A kis szériás termeltetést pedig nem tudják megoldani, ugyanis nincs megfelelő amely maximálisan további 4 százalék lehet. A változó kamatozású köt­vényt a Pest Megyei iparcikk Kereskedelmi Vállalat fogja kibocsátani. A vállalat egyéb­ként már korábban is forga­lomba hozott kötvényt, e pénzből építették fel az érdi Forrás Iparcikk Áruházat. Az áruház a tervezettnél fél évvel korábban, tavaly de­cemberben megnyílt. A dina­mikus fejlődés fenntartá­sára, a forgóeszközök finan­szírozására, az áruválaszték bővítésére vállalkoznak most a nagyobb hasznot ígérő ér­tékpapír kibocsátásával. A kötvénytulajdonosok tájé­koztatására ezután minden évben nyilvánosságra hozzák gazdálkodásuk mérlegadatait, így a tulajdonosok ellenőriz­hetik, rendben megkapják-e a változó kamatot is. Az Ál­lami Fejlesztési Banknál úgy tervezik, hogy a kibocsátás napján — délelőtt 10 órakor — részletes tájékoztatót tar­tanak a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat hely­zetéről, gazdálkodásáról, s ezután kezdig meg a változó kamatozású kötvények árusí­tását. A bankban más típusú ér­tékpapírok forgalomba hoza­talát, adásvételének megszer­vezését is előkészítik. így a különböző kockázattal járó lakossági és vállalati kötvé­nyek kibocsátását fontolgat­ják. ládjukkal együtt várják a ta­lálkozóra és a békefesztivál­ra. Kérik azokat, akik nem tudnak elmenni, küldjék el VIT-es élményeikről és élet­út jukról szóló levelüket a KISZ KB címére (Postafiók 72. 1388.). A levélben írják le néhány sorban, hogyan ala­kult pályájuk, életük, s mi­lyen szerepet játszott ebben az, hogy a magyar ifjúság, a magyar nép képviselőjeként a fesztiválmozgalom részesei voltak. A jelige: „Mire VIT- tük?” alapanyag, vagy egyszerűen csak nem kapnak a ruhába való cipzárt, csatot. A divat­problémán túl azonban van­nak olyan cikkek, s ezek kö­zé tartozik a sort is, amiből igen kevés van, s nem is minden méretben. Hasonló a helyzet a könnyű, nyári vá­szonnadrágokkal is. Az áru­ház rendelne ezekből az áruk ból, de nem kap eleget. Augusztus 1-től a Sztár Áruház mint Junior Áruház fog működni. Ez a változás nemcsak az eladótér belső képének átalakulásával jár majd, hanem a választék bő­vülésével is. A csecsemőmé­retektől a nagykamaszig, il­letve a kisebb női méretekig tartanak majd ruházati áru­kat. Remélhetőleg a profil kialakulása a nagyobb vá­lasztékot és azt is jelenti majd, hogy szebb, és eladha- tóbb cikkeket forgalmaznak. A vevőket nem elégíti ki, hogy mindenből van „vala­milyen”, valóban szépet és divatosat akarnak — s ha lehet, nem túl drágán. Az ár, hogy mi mennyibe kerül azért se mindegy, mert a gyermekholmik — cipők, ruhák, dzsekik stb. — rövid életűek. P. £. — Hogyan ítéli meg a szol­noki közoktatási intézmények emberformáló tevékenysé­gét? Miben és hogyan szük­séges előre lépni? — Szolnok közoktatási in­tézményeiben az elmúlt években egyenletes fejlődés­ről adhatunk számot az em­berformáló tevékenységben, és szőkébben az ismeret­nyújtásban. Ez az értékelés azonban nem ilyen egyszerűen, ha­nem itt a városban is diffe­renciáltan, sok ellentmon­dást hordozva igaz. A közoktatásá intézménye­inkben folyó nevelőmunka és annak megítélése nehéz fel­adat. Méréseink ma is dön­tően az ismeretekre koncent­rálódnak és az iskola. a gyermek megítélésének alap­ja is elsősorban ez. Az em­berről a személyiség fejlett­ségéről, a fejlesztés további feladatairól már nehezebb valóságos képet kapni. Pártértekezletünk átfogó­an értékelte az óvodáinkban és iskoláinkban folyó neve- lőmiunkát. Megállapította, hogy helyes pártbizottsá­gunknak az a gyakorlata, hogy a nevelés egyes területeit rendszeresen vizsgálja, elem­zi. Intézményeinkben, az is­kolai pártalapszervezetek segítségével, széles körben gyűjtöttünk tapasztalatokat például a világnézeti és a munkára nevelés helyzetéről, a történelemszemlélet for­málásáról, a tanulóifjúság egészséges életmódra neve­léséről. A helyzetelemzések nyo­mán megfogalmazódott fel­adatok kommunista pedagó­gusaink cselekvő példaadiasa- val valósulnak meg helyi szinteken. Igazán értékes az a fejlő­dés, amelyet az intéményi demokratizmus kiszélesedé­sében, a nevelést segítő mun­kaiközösségek — főképpen az alsótagozatos és az osztály- Iflőnökdí — megerősödésében tapasztaltunk. Igen erősen befolyásolta munkánkat az idő. Példának a közel változatlan tananyag öt napra való elosztását mondanám. Az időhiányt legjobban a célirányos, tudatos, az egyén megismerését szolgáló, az egyént segítő foglalkozási le­hetőségek szenvedték meg Ha az emberformálásban előbbre akarunk lépni, itt kell alaposan átgondolni a teendőket. Ezt azonban kí­vülről szabályozni már ne­hezen lehet. Minden közös­ségnek, iskolának önmagá­nak kell megtalálni azt a pontot, ahonnan fejlődhet. Magának kell feladatait el­rendezni a jól körvonalazott célok köré, amelyek eredmé­nyesen felelnek meg a szo­cialista embertípus fejlesz­tésének. Megnyugtató, hogy intézményeink jelentős ré­sze elindult ezen az úton, ér­ti feladatát. Megnövekedett az alkotó pedagógiai műhely­munka szerepe. A közoktatás minden szintjén érzékelhető a pedagógusok innovatív készsége és tevékenysége. Mindezt az elmúlt időszak­ban is jól segítették az isko­láinkban dolgozó gyermek. és ifjúsági szervezetek, ame­lyek a nevelőhatások erősíté­se érdekében összehangoltan tevékenykednek az iskolával. Érzik a nevelés közös fele­lősségét, de alkalmazzák sa­ját módszereiket. A külső szervek pedig — beleértve az irányítást is — abban tudnak segíteni, hogy támo­gatják az ilyen — belülről, fáradtsággal kiküzdött — önfejlesztő iskolát. — Tapasztalataik szerint hogyan érvényesül a család szerepe a nevelésben? — Gyermekeink többsége korán — egy-kétéves korában — bekerül az intézményi ne­velési rendszerbe, így csök­ken a családban töltött idő. Ennek ellenére a család ne­velőihatása döntő. Az ember- formálás leghatásosabb mód­ja az lenne, ha . a családi és az intézményi nevelés össz­hangban lenne, egymásra épülve, egymás lehetőségeit kiaknázva valósulna meg. Tapasztalataink szerint ez a partnerkapcsolat-tartalmú együttműködés a család és óvoda, illetve iskola között fejlődött az elmúlt években, bár középfokú intézménye­ink többsége e megállapítás ellen tiltakozna. Sokkal több szülő fordul ma az iskola fe­lé, érdeklődik, kifejezi együttműködési készségét, és igényli az iskola vagy óvoda tanácsadó szerepét nevelési kérdésekben is. Sokat vá­runk a szeptemberben meg­alakuló városi fievelési ta­nácsadó működésétől, amely­nek fő feladata lesz, hogy nevelési tanácsokkal lássa el az azt igénylő családokat. — Milyen időszerű felada­tokat látnak az ifjúság mun­kára nevelésében? — Időszerű feladatainkat az MSZMP XIII. kongresz- szusa fogalmazta meg hiszen az egész kongresszus közép­pontjában a munka állt A határozatot úgy kell értel­meznünk, hogy az iskola neveljen jobban a munkára, formálja elkötelezettebben a jellemet, a magatartást. Gondunk a munkafegye­lem, a fegyelmezett, kitartó tanulás. De gondunk az is (Szolnok területéről beszél­getünk), hogy a fizikai mun­kát gyermekeink alig isme­rik. így sok esetben hiány­aik ennék alapvető, szemé­lyiségformáló ereje. A lehe­ban is bőven adott. Hány gyermekünk jut így erkölcsi élményhez, fedezi fel önma­ga értékét, és hány juthatna még? A gimnáziumban tanuló fiataljaink még távolabbra kerülnek a fizikai munká­tól, így nem véletlen a tö­rés, ha sikertelen felvételi esetén munkahelyet kényte­lenek keresni. Szakközépis­koláinkban és a szakmun­kásképző intézeteinkben vi­szont fordított a kép: amel­lett, hogy növekedett a fizi­kai munka becsülete, erősen lecsökkent a tanulás presztí­zse, a tudáshiány viszont nem eredményezhet jó mun­kateljesítményeket. Az isko­la mellett itt a képző mun­kahely felelősségét kell, hogy növeljük — Mit szorgalmaznak az iskolai élet demokratizmusá­nak fejlesztése érdekében? — A valódi demokratiz­must, a formális elemek hát­térbe szorítását. Mindez ak­kor is szorgalmazandó, h(a megfelelő biztonsággal mondhatjuk, hogy a vezetés demokratizmusa, működési rendszere fejlődött. Kiépült és rendszeressé vált a tá- gabb iskolavezetés fórum­rendszere. A döntések előké­szítése széles körű ismerete­ken nyugszik. Különösen megnövekedett a munkakö­zösségek szerepe, de számí­tanák intézményeink a szü­lői munkaközösségek véle­ményére, a patronálok ese­tében inkább csak a támoga­tásra. Megfelelő út ez az is­kolatanácsok megalakítása felé, alapja is lehet annak. Ez a vázolt pozitív kép nyil­ván belső egyenetlenséget is takar, esetenként ennek ép­pen fordítottját. Ugyanakkor valódi demokratizmust kell szorgalmaznunk a tanulóif­júság körében is. Ez igaz az osztályközösségekre, a KISZ- szervezetekre, és az úttörő­mozgalomra. Jelenleg gyer- '.nekeink a kelleténél sokkal több eldöntött kérdéssel ta­lálják szembe magúikat. Ke- . vés lehetőséget kapnak vé­leménynyilvánításra, döntés- hozatalra, a megvalósítás fo­lyamatának irányítására, és önellenőrzésre. Persze a ket­tő nem választható el, de­mokratikus gyermek közős - séget csak demokratikus ne­velőtestület formálhat, te­hát a felnőtt közösség a pél­da. Így bonakozhatnak ki olyan iskolai közösségek, ahol a pedagógusok felelő­sek a gyermekekért, a gyer­mekek felelősek az iskoláért. Az iskolai élet demokratiz­musa nevelőmunkán.k minő­ségi fejlődésének alapkérdé­se. Csak ebben a légkörben tudjuk az ifjúságot társadal­munk igényeinek megfelelő­en eredményesebben munká­ra nevelni, fokozni elkötele­zettségét, fejleszteni jelle­mét, magatartását. S. B. i BVM kunszent­mártoni gyárában ribbek között a ársgyárak részé- e is készítenek ablonokat. Jelen­ig három mester- erenda sablont zállítanak az al- ízsolcai gyárnak A KISZ felhívása „Mire VIT-tük?” A gyerekeknek se mindegy A könnyű vászon a divat Nyári ruhákból nem kielégítő a választék Játszótéren, utcán nézelődve feltűnik, hogy milyen jól öltözöttek a gyerekek. Három-négyévesi apróságok hordanak a felnőttekéhez hasonló „menő” holmikat: zsebes, patentos, neccel kombinált vászon öltözékeket, rózsaszínben* pirosban, szürkében, ahogy azt a divat diktálja. Az ilyen ruhákról messziről kiabál, hogy butikban vásárolják őket, szemben szegényesebb testvéreikkel, az állami üzletekben kapható kis

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom