Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-02 / 153. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚLIUS 2. Varroda vagy fóliasátor? ön hogyan ítéli meg? Vélemények a népesedésről Megkérdezték többek között, hogy hány gyermeket tartanak általában ideálisnak egy családban. A válaszok alapján megállapították: a tíz évvel ezelőtti köz,véleménykutatási adatai szerint 100 családra 288 gyermeket véltek ideálisnak, ma 246-ot. Az új vizsgálat során a megkérdezettek többsége két gyermeket kívánt, eggyel , kevesebb^,, mint a 10 évvel ezelőtt nyilatkozók. Akkor az idősebb korcsoportok, e kutatáskor viszont a legfiatalabb és a 40 évnél idősebbek szavaztak több gyermek mellett. A vezető beosztásúak,1 az értelmiségi foglalkozásúak, valamint a termelés közvetlen irányítói több gyermeket kívánnak, mint más foglalkozásúak. Tíz évvel ezelőtt minél magasabb volt a megkérdezettek iskolai végzettsége, annál kevesebb gyermeket tekintettek ideálisnak. Változott a sokgyermekes családokról alkotott vélemény is. A megkérdezettek 14 százaléka már a három- gyermekes családokat is úgynevezett nagycsaládnak tartja. Tíz évvel ezelőtt az öt gyermekes családot nevezték sokgyermekesnek. Ma többen vannak azok, akik a négy, sőt már a három gyermeket is sokallják egy családban, s ez elsősorban a férfiak véleménye. Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek csaknem 70 százaléka az öt, vagy ennél több gyermekes családokat tartja ..sokgyermekeseknek”. A nyolc osztályt végzettek véleménye az országos átlagéhoz hasonló, a magasabb iskolai végzettségűek csaknem 60 százaléka szerint pedig a négy, illetve háromgyermekesek a nagycsaládok. A többség megítélése szerint nem valószínű, hogy a népesség, illetve a születések száma 2000-ig csökken. Különbözően vélekedtek az emberek a népesedéspolitikai elvekről, és azok alkalmazásáról is. A megkérdezettek közül némelyek azt válaszolták, hogy anyagi nehézségek miatt nem vállalkoznak több gyermek nevelésére. Mások úgy vélték, a gyerekes szülők nem kapnak annyi megbecsülést, támogatást, mint amennyit megérdemelnének. A családok széthullásának fő oka az, hogy a törvényeink szerint túl könnyű elválni. A közvéleménykutatás eredményei — állapították meg a kutatók — a népesedéspolitika számára megmutatták, hogy az emberek meglehetősen kritikusak az egyének, a családok, valamint az állam felelősségét illetően. Felmérés után csalódás — A koncentrálást szokni kell Ismét toborzás Jászfelsőszentgyörgyön A KITEgazdaságokbanis Elsődleges eél a nagyobb termésátlag A Nádudvari Kukorica és Ipamövény Termelési Együttműködés (KITEJ volt a fő szervezője, a házigazdája pedig a tiszaföldvári Lenin Tsz annak a szakmai tanácskozásnak és bemutatónak, amelyen hat megye szakemberei vitatták meg a napokban a kalászosgabona termesztés fajtapolitikájának időszerű kérdéseit. A földvári közös gazdaságnak és a KITE kalászos szakbizottságának elnöke, Szabó Béla köszöntötte a résztvevőket, majd Búvár Géza, az együttműködés termelési igazgatóhelylettese tartott részükre tájékoztatót. A termelési rendszer tizennégy megyében, 320 taggazdaságban, az ország kalászosgabona. területének egyötödén, azaz mintegy 420 ezer hektáron koordinálja a búza- és az árpatermesztést. Szolnok megyében, a KITÉ-hez tartozó nagyüzemekben mintegy hetvenezer hektáron biztatnak idén jó terméssel a kombájn alá érő gabonák. Ez nem csupán a kedvező időjárásnak és a rendszer szakemberei által is segített szakszerű agrotechnikai tevékenységnek köszönhető. hanem jórészt az utóbbi években folytatott jó fajtapolitikának is. A taggazdaságokban mpgvalósíGabona- termesztési tanácskozás és fajtabemutató Földváron tott fajtaváltásnak a legfontosabb célja természetesen a terméshozamok növelése, A nádudvari együttműködés fajta váltási törekvéseit jól segítik az olyan, a ti- szaföldvárihoz hasonló mezőgazdasági nagyüzemek, amelyekben tradicionális tevékenység a legújabb fajták és perspektivikus fajtajelöltek összehasonlítása nagy üzemi kísérletben. Az idén huszonnégy hazai és külföldi búzafajtával, tízféle árpafajtával végeztek, egy- egy hektáros parcellákban, összehasonlító kísérleteket a KITE és a Lenin Tsz szakemberei. A résztvevők a helyszínien megtekinthették a kísérleti táblákat. A bemutatott fajták közül a jugoszláv Bárány ka és Lonja, valamint a legí'iinWK crjűrtű/li __ riTT Qáű v ári és GK Kincső — és maptonvásári — MV—íbes, 10-es, 11-es, 12-es, 13-as — búzák a legígéretesebbek. A rendkívül szűk fajtaválaszték bővítését szolgáló árpakísérleteknek azért szentel nagy figyelmet a KITE, mert a következő években jelentősen növelni szándékozik partnergazdaságaiban a takarmánynak és vetőmagnak termesztett kalászosok vetésterületét. Szükségesnek tartják ezt az együttműködés szakemberei egyrészt az intenzív gabonaprogramból adódó feladatok szempontjából, másrészt mert az intenzív és mediterrán búzafajták hozamcsökkenés nélkül nem termeszthetők monokultúráiban. A búza—áripa váltóval viszont szintén tartható a vetésszerkezetben a kalászosok aránya, és megvalósítható a fajtaváltás' legfontosabb célja; a búzatermesztésben, az öt tonnás hektáronkénti átlagtermés stabilizálása, és ennek a termésmennyiséghek a megközelítése az árpatermesztésben. Fenti képünkön: A hat megyéből érkezett szakemberek megtekintették a tisiza- földvári téesz fajtaösszehasonlító búza- és árpakísérle- teiit. A Jászság egyik legszegényebb települése volt egykor Jászfelsőszentgyörgy. Kicsi volt a határ, ikevés föld jutott a lakóinak, munkalehetőség pedig csalk legfeljebb a szomszédos kerekudvari uradalomban akadt. Az ötvenes évek iparosítása a városokba csalta a munkaerőt, melyeken azóta is főleg Berény és Pest osztozik. A falu munka nélkül maradt, az egyesítés után még a tsz-iroda is Berénybe költözött. A munkaképes korú lakosság választhatott az ingázás, és a ház körüli munka közül. Nem volt falugyűlés anélkül, hogy helybeli munkahelyet ne sürgettek volna a szentgyörgyiek. Fel is mérték a község vezetőt aiz igényeket, a próbálkozások azonban eredménytelenül jártak: egyszer a kevés munka, máskor az alacsony bér miatt. A tszJhez fordultak segítségért, a közös tanács is a megoldást, .kereste. Mégis évek teltek el, mire idén ia- nuártóL végre megkezdődött a munka a tsz-varrodában. A felmérések szerint kétszáznál több asszony keres otthon munkát, a gépműhelyből átalakított varroda mégis üresen kong. Kétes kimenetelű vállalkozás — Megértettük a falu gondját, és magunkra vállaltuk a foglalkoztatás megoldását — magyarázza az előzményeket Szívós Antal, a Jászberényi Zagyvamenti Tsz elnökhelyettese. — Az elmúlt éveikben 20—25 gazdasági egységet kerestünk meg, bár csak megyén kívül akadtunk partnerre. A Vörös Október Férfirubagyár talált csak fantáziát az együttműködésben, és áldozott egymilliót aiz átalakításra. berendezésire. Nekünk is benne lesz egymillióban, mire a szükséges helyiségeket is megépítjük, pedig a nehéz gazdasági évek után minden fillérre szükségünk volna. A múlt év őszén összehívták a foglalkozás nélküli asz- szonyokat. Az értesítésre 60 —70-en jelentek meg a kul- itúrlházban, ahol megtudták, hogy férfi nadrágot fognak varrni, Az első 3 hónapban 14—17 forintos órabért kapnak, és azután év végéig fokozatosan térnek át a ruhagyári normákra. A tájékoztató után azonban nem jelentkeztek ötvenen sem munkára. A korábbi elégedetlenség és sürgetések után a szervezőket (meglepte az érdektelenség, de ha már így .történt, akkor a varroda egy műszakiban üzemel , és a többieknek lesz idejük gondolkodni. A gazdaságos termelés feltétele a két műszak' bevezetése liebt volna, de 50—60 dolgozóval is kialakítható volt egy kedvező technológiai sor. A gépeket a ruhagyár adja. a betanítás is az ő feladata. Az anyag leszabva érkezik. és vasalva, csomagolva szállítják el. A megállapodás így jött létre a gyár és a tsz között. Január első munkanapján azonban csak 27-en jelentek meg a varrodában. Ezért a vasalógépeket már le se szállították. A tanulás is több gonddal járt mint gondolták: gyakran, elromlottak a gépek, a javítás nehézkesen haladt, bajok voltak a fűtéssel. és még sok apróság nehezítette a folyamatos termelést. A létszám ugyan növekedett egy ideig, de félév után ismét csak huszonheten dolgoznak az üzemben. A veszteséges termelés egyértelműnek látszik és ezért a (tsz a község vezetőit okolja, [Megalapozatlan felmérések^ kel, statisztikákkal beugrasz- tották őket egy kétes kimenetelű vállalkozásba. A jó szándék és a segíteni akarás következményeit természetesen egyedül ők viselik. A falubeli asszonyok kérését Demeter István a területi párt- alapsizervezet titkára szorgalmazta a legkitartóbban. Mint iskolaigazgató, azt is látja, hogy a gyermeknevelés és a tanulmányi eredmények sínytik meg legjobban az ingázást. — A számadatok igazak — mondja Demeter István. — Az 1930 lakosú községben egy múlt évi felmérés szerint 40 helybeli munkahely volt és 470-en keresték máshol a kenyerüket. A munkaképes korúak jelentős -része maradt itthon. Nem tagadom, hogy több jelentkezőt vártam a varrodába, nem is értem az asszonyokat. Régóta panaszkodnak a fárasztó fóliázásra, amit szívesen cserélnének 3—3500 forintos fix fizetésű munkára. A múlt év januárjában kezdtük a szervezést, de az utóbbi hónapokban annyi rendezvény, elfoglaltság volt. hogy kevés időnk maradt az agitációra. Most újra kezdjük az egészet és bízok benne, hogy a várakozókat meg tudjuk győzni. Próbálja ki más A szentgyörgyiek úgy voltak a varrodával, hogy jó ha van, de próbálja ki előbb más. Ha beválik, majd mennek, addig nem változtatnak a megszokott életmódjukon. Pirgés Vendel szalagvezető- tőli tudom hogy nem is egyszerű dolog a háztartásból rögtön gép mellé ülni. Mikor eleredt a zápor, egyesek szaladtak haza, mert kint maradtak a csirkék, máskor a fóliasátrat kellett becsukni a feltámadt szél miatt. Akinek volt munkahelye, azok tudják, hogyan szervezzék otthoni dolgaikat, a többieknek azonban ezt meg kell tanulni. Csemer Ferencné a megszűnt kalapgyárban dolgozott korábban, most tanulja a varrást. Beszéd közben is jár a keze, a szemét nem veszi le a tűről. — Elégedett vagyok a munkával, pénzzel jó a kollektíva is. Négyezret kaptam a múlt hónapiban, de nagyon kell hajtani, hogy a folyton emelkedő normát teljesíteni tudjam. — Májusban, 17—20 forintra emelték a kezdők fizetését. Híre megy ennek a faluban, meglátja most már jönnek a többiek is — szól közbe Kovács Árpádné a szomszédos géptől. — Mindany- nyian örülünk a varrodának, és köszönjük a téesznek, hogy ennyit áldozott érte. Mukri István szakmunkás, egyedüli férfi a szalagon, Berény bői, a Minőségi Ruhaipari Szövetkezettől jött át. Háromezerötszáz forintja soha nem volt a szövetkezetnél. és évenként kap még 10 mázsa kukoricát is. A 16 éves Radics Józsefné néhány napja állt munkába. Még aiz egyenes varrást gyakorolja egy darab szöveten, de meg fog ibarátikozni a géppel, mert szereti a műhely légkörét és a munkát is. A munka még nem folyamatos, itt is, ott is összedugja a fejét 2—3 asszony, szokni kell a koncentrálást, a munkafegyelmet, a perceket, mozdulatokat beosztani. Eddig az iskola volt a legnagyobb munkahely, az ipar- szerű termelés -talán most ver gyökeret a faluiban. A föld sok munkát adott ennek a népnek, és értik, tudják mit lehet belőle kihozni, a műhelyben azonban más a rend, mint odakint. Sokan vannak még, akik nem adják fel a szabadságukat, inkább vállalják a fóliázást. Felvétel, vagy elbocsátás Bedolgozó állásokat keresnek, hogy nyugdíjhoz jussanak, a gyereket se szívesen adják óvodába, napközibe. Több különböző bedolgozó csoport működött a faluban, ha egy megszűnt, másik alakult helyette. Néhány hónapja a Szentmártonkátai Kossuth Tsz is felszámolta a sízentgyörgyi csoportját. Az asszonyok egy része a varrodában keresett munkát, mások a Törökszentmiklósi Háziipari Szövetkezethez csapódtak. Két hét után ugyan felbomlott a csoport, de ia szervező, munkaközvetítő Kiss Józsefné nem megy a varrodába. Ha elmúlik a munka dandárja a határban, újabb csoportot toboroz. Köziben a tsz üzemlátogatásokat rendezett, a ruhagyárral együtt átszervezték a termelést. A minőséggel nincs baj, elégedettek a szovjet exportra szánt nadrágokkal a vevők, de legalább még 20 varrónő hiányzik. Ha év végére nem egészül ki a létszám, a varroda bezárja kapuit, mert a veszteséges termielés megszüntetésére más megoldás nem ígérkezik. Pedig a varrodára szükség van, a dolgozók ragaszkodnak hozzá. A Zagyvamenti Tsz bízik azért a technológiai létszám kialakulásában. A szakember ellátásra is gondolnak ezért szeptembertől tizennégy szakmunkást-jeiöútj ük kezdi meg a tanulást. Lukácsi Pál A Tiszainoka, Tiszakürt, nagyrcvi kistérségű vízmű Tisza- inokán épül. A létesítmény kivitelezője a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kunszentmártoni üzemmérnöksége. A beruházás a tervek szerint jövő év végére kerül átadásra A KSH Népességtudományi Kutató Intézete közzétette a Tömegkommunikációs Kutatóközponttal együtt 1983- ban folytatott országos, reprezentatív közvéleménykutatás eredményeit. A tájékoztató szerint ezer. 18 évesnél idősebb korú lakostól érdeklődtek, miként ítéli meg az ország népesedési helyzetét és népesedéspolitikáját.
