Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

1985. JÚLIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szallí patinás múltjának és mai megújulásának néhár^ érdekes vonását villantja fel. Kerékgyártó István pedig Kempingezők világtalálkozója Mától a televízióban Beethoven-ciklus Megjelent a Jászkunság A folyóirat ez évi második számában folytatódnak a felszabadulásunk 40. évfor­dulójához kapcsolódó törté­neti írások, melyek most a művelődési otthonok háló­zatának kialakítását* (Czakó Jánosné), a kunszentmárto­ni középfokú oktatási intéz­mények fejlődését (Dióssy Tibor) tekintik át, illetve a fasizmus felett aratott győ­zelem évfordulójáról emlé­keznek meg (László Gyula). Az irodalmi rovatban a zagyvarékasi születésű Ser­főző Simon verseivel s a költészetről írott esszévázlat­tal (Papp Lajos), valamint Bistey András feldolgozásá­ban néhány jászsági anekdo­tával ismerkedhetnek meg az olvasók. Siklódi Csilla a régészet hétköznapjainak, Palágyi Béla pedig a szolnoki Tisza Beethoven-ciklus a magyar televízióban! Bizonyára min­den zenekedvelő örömmel fe­dezte fel a műsorújságban, hogy mától 11 resizes sorozat indul,’ amely BeethoViejn. életét és munkásságát mu­tatja be. Az NSZK produk­cióban mind a kilenc szim­fónia felcsendül, ezen kívül az Eroica és a Coriolan-nyi­tány, a Bécsi Liliharmonifcu- soik Zenekarának tolmácso­lásában. A sorozat készítői felkeresték Beethoven életé­nek legfontosabb színhelye­it, felelevenítették a legje­lentősebb eseményeket. Az élő koncertek előtt Leo­nard Bernstein szól a jelen lévő közönséghez, majd ő vezényli a zenekart. Az úti­kalauz szerepét Maximilian Schelili vállalta, ő mondja a bevezetőket. Leonard Bernsteint aligha kell bemutatni a magyar né­zőknek. Az 1918-ban szüle­tett amerikai zeneszerző-kar- mester-zongoraművész egy népszerű tévésorozat kereté­ben már szólt hozzánk, ze­neszeretőire és -értésre ta­nított. Az elmúlt évben ná­lunk járt, és ismét a televí­zió segített, hogy — bár kép­ernyőn keresztül — sokan kerülhettünk közel hozzá, él­vezhettük megnyerő lényét, humorát és zsenialitását. Az egykori Reiner Frigyes—Ser­ge Kousseviitzky növendék, a kiváló zenepedagógus, a vi­lághírű West Side Story és más művek szerzője, a ra­gyogó előadó, a közvetlen, kedves ember most ismét szói hozzánk, magyar nézők­höz. Maximilian Schell szí- nész-rendező-producer sem ismeretlen előttünk. 1930-ban született Eécsben. A család Svájba emigrált, ő ott kez­dett dölgozni mint drama­turg. színész és rendező. 1954 után Essen. Bonn, Lübeck, München és Berlin követke­zett, 1959-ben pedig Gustav Gründgens szerződtette Hamburgba, ahol sok "jelen­tős szerep között kitűnő Hamlet volt. 1955 óta filme­zik, 1961-ben első németként a második világháború után, Oscar-díjat kapott; az ítélet Nürnbergiben című filmben nyújtott alakításáért. Tehát: ma 20 órakor, a 2- es program-ban kezdődik a Beethoven-ciklus. A sorozat adásait szombatonként meg­ismétlik. Restaurátorok a vizsolyi templomban. Hazánk egyik legérdekesebb középkori falképegyüt­tese a vizsolyi református templomban található. A restauráláshoz 1944-ben kezdtek hozzá 1952-ben, majd 1977-ben folytatták. Seres Lá szló festő-restaurátor vezetésével Sztrakai Ju­dit és Faragó Ferenc festő-restaurátor szeptemberre befejezi a nagy munkát. Összesen több, mint 240 ezer négyzetméternyi középkori freskót reütaurálnak a templom szentélyében illetve a hajójában, A képen; Faragó Ferenc a szentély falának restaurálása közben Mai jagyzatünk Ne fesse fehérre! A diákok legnagyobb egyetértése közepette a közelmúltban bezártak azok az intézmények, ahol szeptember elejétől júni­us derekáig a hétközna­pok zömét töltötték. Min- ezek ellenére, ha valaki ilyentájt mégis betéved a kréta- és táblaillatú osz­tályokba, tapasztalhatja, az élet nem állt meg. A padok egymás hátán, jó esetben (letakarva, rossz esetben ezt a szerepet a por helyettesíti. A falak mentén fütyürésző. pa- pírcsákós alkalmi és hi­vatásos piktorok: több helyen elkezdődött a ter­mek, a folyosók nyári fes­tése. A színek változato­sabbak; egyes helyeken ragaszkodnak a hagyomá­nyos hófehérhez, máshol a modernizálás jegyében a méregzöld fallal szem­ben kék szemez, oldalt egy sárga felület jótékony közreműködésével. Álta­lában a színek kiválasz­tása a munkát végzők íz­lésétől, vagy az igazgató, esetleg valamelyik helyet­tes elképzelésétől függ. Mindezeket csak azért rovom papírra, mert a megyei Köjál egészség- ügyi csoportja a közel­múltban vizsgálta me­gyénk harminc iskolájá­ban a falak sizínösszeáVil­lásának. színdinamikájá­nak a helyzetét, abból ki­indulva. hogy a környe­zet színei hatnak az em­ber közérzetére, munká­jára: a külső megjelenés sem mellékes, de egy is­kolánál a belső színkivá­lasztás még fontosabb. A tapasztalatok szerint sajnos még most is .sok­helyütt a fehér szín ural koi'k, amelyhez körben rideg zöld olajlábazat csatlakozik. (Sőt henge­relt fal is akadt az egyik alsó tagozatos iskolában!) A színdinamikában jára­tos szakemberek azt vall­ják. hogy a figyelem koncentrálásának alapve­tő feltétele az. hogy a szemközti, azaz a homlok­fal színintenzitása sem­miképpen ne érje el a tábláét, meg á szemléltető eszközökét. Ezért a gyer­mekek előtti, a tábla kö­rüli falnak hidegebb ár­nyalatúnak kellene lenni, mint amilyenek jelenleg. Sajnos, éppen az új isko­lai tantermeknek alakult úgy a festésé, hogy a táb­la körül a fal annyira élénk színű, hogy a fi­gyelmet a táblára írt szö­veg helyett inkább magá­ra vonja. Szintén lehan­goló a dominó-variáció: hófehér falon fekete táb­la. Jó, jó, de akkor milyen színösszetétel a kedvező? — kérdezheti az olvasó. A színdinamika tudorai szerint az osztályokban a zöldeskék árnyalatú falak a legszerencsésebbek A fekete tábla színe is nyo­maszt. előnyösebb a zöld. A sötétkék padló is ront­ja a terem hangulatát, szerencsésebb a világo­sabb müanyagborítás. Jó tudni, hogy a sárga a tá­gasság érzését kelti, ezért ez a szín nagyon kedvező egy keskeny folyosóra, vagy szalagszerű helyi­ségbe. A fehér ajtó, ab­lak pedig kimondottan kórházi környezetet su­gall. Csak érdekességképpen toldom ide: Európa és a világ nagyon sok orszá­gában ma már az a gya­korlat. hogy az osztály­termek színeit a gyerekek életkorához igazítják. Sőt, a színkiválasztásnal messzemenően figyelem­be veszik az ő véleményű­ket. kéréseiket is. Tudom, és magam is azt vallom, hogy az isme­retek, jártasságok, készsé­gek kialakításában leg­fontosabb a pedagógus személye, de azért az sem mellékes, hogy a diákok a tanév 198, vagy annál is több napját meny­nyire kedvelt szí­nű falak között töltik. Éppen azért tartom hasz­nosnak, időszerűnek ezt a kis felmérést: hozzáté­ve a leírtakhoz, hogy a tanteremvilágítás, szín­ajánlás nem könnyű kér­déseiben a Művelődési Közlöny 1979. április 18-í száma jó ötleteket, hasz­nos. észrevételeket kínál. Ahol még nem kezdődött el az esedékes nyári fes­tés. érdemes átgondolni, hogy mi milyen színű le­gyen. D. Szabó Miklós A fémipari alapképzéshez hozzátartozik a szerelés is Esztergálni (is) csak ponto­san, szépen,.. A vasúton sok az elektromos alkatrész A hegesztés nagy figyelmet követel A szakmunkásképző intézetek első és másodévét vég­zett tanulói ezekben a napokban kezdték illetve kezdik meg nyári szakmai gyakorlatukat. Döntő többségük az üzemekben tölti el a* öthetes gyakorlati időt, de akad­nak, akik— mint például a MÁV Szolnoki Járműjavító­jában — tanműhelyekben dolgoznak. Felvételeink a Járműjavító tanműhely-komplexumában készültek Fotó: Hargitai Lajos R 2. szám nemzet, kultúra című köteté­ről és a Tükörképek FÁK ’84 szolnoki antológiáról írt elemző recenziót. A folyóirat júniusi számát a XII. Országos Néptáncfesz­tivál bemutatóiról készült felvételek és Rékassy Csaba grafikája színesítik. Lapfigyelő Hírünk az Az elmúlt hetekben — ha­sonlóan májushoz — számos riport, publicisztika, fotó és hír jelent meg Szolnok me­gyéről az országos napi- és hetilapokban, folyóiratokban, a megyei újságokban. A júniusi írások között tallózva, a Népszabadság jú­nius 5-i számában Pártfogók és pártfogoltak címmel a jászberényi Városi Tanács gyámügyi dossziéjából gyűj­tött egy „csokornyi” esetet Palkó Sándor. Az MSZMP központi lapjának másnapi számában arról olvashat­tunk, hogy a hazai vendége­ket is szívesen látják Jász- szentandráson, ahol egyre népszerűbb a termálvizű strand, igényesebb a szol­gáltatás. Technológiaváltás a Hűtő­gépgyárban ..., ezt a hírt a- Népszabadság június 17-i száma mellett számos napi­lap is közölte, értékelte. Érdekeltség az öntözésben — címmel a Népszabadság június 19-i száma arról tu­dósít, miként használják ki a Szolnok megyei termelőszö­vetkezetek az öntözőberende­zéseket, válaszol arra a kér­désre, okosan és gazdaságo­san bánnak-e a mesterséges esővel? A Magyar Ifjúság 25. szá­mában Az Adidas nyomában címmel az immár világhírű­vé vált martfűi termékről, a sportcipő-családról jelent meg érdekes írás. Ösztönzés jó modorra .. hogy ez a napi valóság, példa rá a Volán 7. számú Vállalat módszere. Hogy miként? Megtudhatjuk abból az inter­júból, amely a Népszava jú­nius 17-i számában jelent meg: Szabó Iréné dr. Már­ton Ágostonnal, a vállalat igazgatóhelyettesével beszél­get. A kisújszállási, a túrkevei és a mezőtúri gimnáziumok biológiai szakkörei jelentős Augusztus 1—10. között a debreceni erdőspusztákon rendezik meg a kem­pingezőik világtalálkozó­ját. Színhelyéül a Vekeri-tó körzetében jelöltek ki egy olyan húsz hektáros terüle­tet, ahol huszonöt szektor­ban összesen mintegy tíz­ezer vendéget tudnak elhe­lyezni. országban táj védő tevékenységet foly­tatnak, kitűnik ez abból a cikkből, amely június 12-én, szintén a Népszavában látott napvilágot Egy forró nap krónikája címmel. Üzenet Tfjszabőre a címe a Magyar Nemzet június 5-i számában annak a beszélge­tésnek, amelyet a szerző Ná- nási Lászlóval, akkor még országgyűlési képviselőjelölt­tel folytatott, aki Kisújszál­láson született, és szűkebb hazája szószólója napjaink­ban is. Ugyancsak a Magyar Nemzetben olvashatunk a törökszentmiklósi járás, a Jászság és a Nagykunság példamutató, gyors, pontos ügyintézéséről, a tanácsiak jó munkájáról Az ügyfél egyszer kopog címmel. Veszp­rémi Miklós a Magyar Nem­zet június 10-i számában Si- mó Éváról, a szolnoki Szig­ligeti Színház színészéről ír, Dizőzöröm, színészbánat cím­mel. A Szabad Föld című heti­lapban rendszeresen olvas­hatunk Szolnok megyével kapcsolatos cikkeket. A jú­nius 8-i számban Falu folyó­val, fákkal és faluszeretettel címmel Tiszakürt hétköz­napjaiba kapunk bepillan­tást, természetesen a híres arborétum a „főszereplő”. Mitől függ a művelődés tartalma? — teszi fel a kér­dést a Népművelés idei, 5. számában a szerző, aki Szol­nok megyei tapasztalatairól tudósít. A Köznevelés 23. számában tallózva az általá­nos iskolai szakmai munka- közösségekről találunk írást, amelynek szerzője a karcagi iskola igazgatóhelyettese, Ta­kács Tiborné. Hagymásy Sándor a Honis­meret 3. számában a túrkevei hagyományos cigányfoglal­kozásokról számol be, egy­ben bemutatja életüket is. A Verseghy Könyvtár olvasószolgálata Q-'r afaor­* r SrítOBT •

Next

/
Oldalképek
Tartalom