Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

1985. JÚNIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Karcag tanácstagjai és a póttanácstagok Karcag 43 választókerületében 43 tanács- [ I kozását, második helyen a póttanácstagok tagot és 37 póttanácstagot választottak jú- I I nevét és foglalkozását közöljük a választó- nius 8-án. Az alábbiakban első helyen a II kerület sorszáma szerint: megválasztott tanácstagok nevét és foglal- *' Ennyire betegek lennénk? Táppénzek és táppénzesek 1. sz. vk.: Kulcsár Pál ált. iskolai igazgató — Dobos István kollégiumvezető. 2. sz. vk.: Papp Lászlóné vezető adminisztrátor — Szatmári Ferencné főköny­velő-helyettes. 3. sz. vk.: Bodnár Mihály villanyszerelő — Bódii Jó­zsef művezető. 4. sz. vk.: Kurucz Jánosné HNF-titkár — Szentesi La- josné üzemgazdász 5. sz. vk.: Ebner József gyáregység vezető — Varga László lakásgazdálkodási csop. vez. 6. sz. yk.: Báli József hi­vatásos katona — Bokor Jó­zsef hivatásos katona. 7. sz. vik.: Kovács István gyárvezető-helyettes — Me­leg István tsz-elnök 8. sz. vk.: Péter Dániel üzemvezető — Kara Lajos közgazdasági főosztályvezető. 9. sz. vk.: Illés-Tóth Margit állatfelvásárló — Szabó Jó- zsefné élelmezésvezető. 10. sz. vk.: Szabó András nyugdíjas pedagógus, —. 11. sz. vk.: Szabó Károly Áfész-elnök, — Papp Mihály művezető. 12. sz. vk.: Sarkadi Sándor gyárigazgató — Bőn Károly kirendeltségvezető. 13. sz. vk.: Bársonyné Kun Ilona osztályvezető — Hor­váth Andrásné boltvezető. 14. sz. vk.: Kovács András autószerelő — Kovács Ist­ván osztályvezető. 1. sz. vk.: Bozó Imre tsz- elnök. —. 2. sz. vk.: dr. Mile István osztályvezető, —. 3. sz. vk.: dr. Szűcs Ala­dár nyugdíjas főállatorvos, 4. sz. vk.: dr. Tölgy vári Béla állatorvos, —. _ 5. sz. vk.: Hegedűs Endre gyógyszerész, — Kovács Sándorné OTP-fiókvezető. 6. sz. vk.: Gergely Lajosné SZTK-ügyintéző, — Szatmári Endréné felszolgáló. 15. sz. vk.: T. Kása Péter - né bérelszámoló — Vígh Eé- la főesperes. 16. sz. vk.: Mészáros István lakatös csoportvezető — Vígh Tibor gépkocsivezető. 17. sz. vk.: Barta András faesztergályos, —. 18. sz. vk.: Kálmán Ferenc­né raktári kiíró — Kohári Ilona gyors-gépíró. 19. sz. vk.: Tóth Lászlóné női szabó — Kapitány Ist­vánná esztergályos. 20. sz. vk.: Elek Sándorné betanított munkás — Pető Jánosné szakács. 21. sz. vk.: Csukodi Gyula segédmunkás — Tóth Lász­lóné anyagkiadó. 22. sz. vk.: Horváth Lajos esztergályos — Vajó Imre traktoros. 23. sz. vk.: Veres Lajosné gépi varró — Dobrai Mi- hályné szalagvezető. 24. sz. vk.: Magyar István­ná vezető óvónő — Kun Lászlóné röntgenasszisztens. 25. sz. vk.: Erős András nyugd. középisk. igazgató, — 26. sz. vk.: Molnár Ferenc VT-elnöke, —. 27. sz. vk.: Sánta László építési üzemvezető, •—. 28. sz. vk.: Pintér Lajosné kereskedő — Vadai Gyula fűtő. 29. sz. vk.: Sz. Nagy István fazekas — Orvos Nagy Jó­zsef műszakvezető. 30. sz. vk.: Veréb József osztályvezető — Katona Mi­hály középisk. tanár. 31. sz. vk.: Dr. Kovács László ügyvéd — Konrád 19. sz vk.: Acs Lajosné adminisztrátor, — Békési Ferencné szabász. 20. sz. vk.: Németh István tehenész, — Kovács István­ná varrónő. 21. sz. vk.: Demeter La­josné hírlapfelelős. — Sza­bó Andrásné pénztáros. 2?. sz. vk.: Farkas Károly - né bolti eladó. — Nagy Ilo­na bolti eladó. 23. sz vk.: Németh Gábor- * né kézimunkás, — Erneszt I Imréné háztartásbeli. József termelési elnökhelyet­tes. 32. sz. vk.: Bihari Ferencné férfiszabó — Paksi Sándor­né szalagvezető. 33. sz. vk.: Kádár Pál gim­náziumi tanár — Zagyva Sándorné MÁV alkalmazott 34. sz vk.: dr. Nagy Jenő MSZOVIP PB titkára — dr. Blaskó Lajos tudományos osztályvezető. 35. sz. vk.: Laczikó Fe­rencné gépkönyvelő — Nagyné Mészáros Zsuzsanna adminisztrátor. 36. sz. vk.: Talmácsi Ist­vánná műszaki vezető — Szilágyi Sándorné szociális előadó. 37. sz. vk.: Hajdú József művezető. —. 38. sz. vk.: Farkas Zoltán­ná hivatalsegéd — Tasi Ist­ván targoncavezető. 39. sz. vk.: dr. Zsembeli József igazgató-főorvos — dr. Fábián Lajos igazgató h. sebész főorvos. 40. sz vk.: Füleki László mélyépítési csoportvezető — Z. Tóth György középiskolai tanár. 41. sz vk.: Kiss Sándor esztergályos — Nagy György gépkocsivezető. 42. sz. vk: dr. Hajdú La­jos körzeti orvos — Sebes­tyén László ált. iskolai ta­nár. 43. sz. vk: Mozsonyi Jó- zsefné raktári munkás — Mile Sándorné mg. munkás. 38. sz vk.: Földi Endre kisiparos, — Vitáris Sándor művezető. 39. sz. vk.: Varga Kálmán autószerelő, — Boda Pál BM-dolgozó. 40. sz. vk.: Vitáris Endre traktoros, — Monoki József géplakatos. 4L sz. vk.: Takács István növénytermesztési ágazatve­zetői, — Ochtinszki Gáborné állattenyésztési brigádvezető. Ha a statisztikai adatokat böngésszük, kiderül, hogy 1984-ben 120,8 milliárd fo­rint volt a társadalombizto­sítás országos összege, amely 13 milliárddal, azaz 12 szá­zalékkal haladta'meg az 1983. évit. Ez az éves nemzeti jö­vedelem 15 százaléka. A tel­jességhez hozzátartozik, hogy ennek az összegnek a zömét nyugdíjakba, csialádi pótlé­kokra, gyermekgondozási se­gélyre fordították. De azért táppénzre is maradt, és nem is kevés, hiszen például csak a mi megyénkben tavaly ezen a címen 261,6 millió fo­rintot fizettek ki a dolgozók­nak. Januártól módosítások Miután ez az összeg sajnos, évről évre emelkedik, január elsejétől olyan intézkedések láttak napvilágot, amelyek­kel a táppénzes napok szá­mának a növekedését igye­keztek mérsékelni. Az új ren­delkezés értelmében a leglé­nyegesebb változás az, hogy a táppénz alapját a nyugdíj- járulékkal csökkentett kere­setből állapítják meg. Így a korábbinál alacsonyabb lett a táppénz, s talán majd a dolgozó is jobban meg­gondolja, mindenképpen ki­írassa-e magát. (Igaz, ez az összeg a 31. naptól öt, a 91.- től ismét öt százalékkal emelkedik.) Vajon milyen javulást ho­zott az eltelt közel fél év? Ehhez megint a számokat hívjuk segítségül. Az adatok­ból kitűnik, javulásról alig­ha beszélhetünk, sőt tovább romlott a helyzet; bár a me­gyei mutatók még így is job­bak az országos átlagnál. Igazolásul néhány adat. Ta­valy, az év első négy hónap­jában a megyében a táppén­zes napok száma 676 ezer 899 volt, az idén ugyanabban az időszakban 696 ezer 883- ra nőtt. Az emelkedés három százalékos. A táppénzen le­vők aránya pedig a tavalyi 5,6 százalékról1 5,9-re emel­kedett, azaz minden száz dolgozóból átlagosan 5,9 rendszeresén betegállomány­ban van. Ha ezen belül az üzemi, baleseti napok számának alakulását vizsgáljuk, ebben sincs javulás. A tavalyi év első négy hónapjához viszo­nyítva az idei esztendő ha­sonló időszakában az ipari üzemekben az emelkedés 3 ezer 289 nap. De a termelő- szövetkezeteknél is 3 ezer 505 nap. A növekedés két té­nyezővel magyarázható: Az egyik az, hogy a munkafe­gyelem esetenkénti lazasága miatt több az üzemi baleset. Ahol nem az a helyzet, ott pedig a növekedés a balese­tek súlyosabb voltából kö­vetkezik, hiszen a felépülés huzamosabb időt igényel. Mindez meglátszik a kifize­tett táppénz, baleseti táp­pénz költségén is, mivel a tavalyi és az idei év első 4 hónapjának viszonyítása alapján a növekedés 1 millió 100 ezer forint. Igaz, ebben a bérek és keresetek növeke­dése is hatott. Ugyanakkor, a dolgozók összlétszáma 0,3 százalékkal csökkent. Továb: bi érdekes adat: míg tavaly a megyében átlagosan na­ponta 7 ezer 994 ember volt táppénzen, most már a szá­muk a ^ ezer 143 fő.. A fentiekből önként adó­dik a kérdés: ennyire bete­gek lennénk? A válasz: is— iá! Hozzátéve, hogy ennyi keresőképtelen ember azért nincsen. A megoldás nyitja nem kimondottan csak orvo­si kérdés, sőt az a bizonyos varázskulcs az üzemek, vál­lalatok kezében van. Ezt bi­zonyítja az is, ha a dolgozó 1—3 napig van táppénzen, az itt felmerülő költség a válla­latot terheli. Éppen ezért, csodák csodája, a gyors, be­tegség ritka, sőt ez az 1—3 napra történő kiírás: egy év alatt 8! százalékkal csökkent az üzemekben. Nem így az ennél hosszabb ideig táppén­zen levők száma, elvégre ek­kor már a költségek a társa­dalom biztofvtási (igazgatósá­got terhelik. II munkahelyek felelőssége Persze lehetne, és kellene is ezen változtatni. Az üze­mekben először is a beteg­látogatásokat, az ellenőrzése­ket komolyabban venni, rendszeresebbé tenni. Mert az azért furcsa, hogy a táp­pénzes betegek egy része „remek formát” árul el be­tegállománya idején a kis­kertben, a ház körül, vagy a saját építkezéseknél. Van másféle megoldás is. Az üzem vezetői, ha úgy lát­ják, hogy gyanúsán sok a be­tegállományban levő dolgo­zójuk, jogosultak táppénzes felülvizsgálatot kérni a terü­letileg illetékes főorvostól. Mégis ezzel a jogával ez év­ben például mindössze any- nyi cég élt, hogy számbavé­telükre egy kéz ujjai elegen­dőek. Sajnos sok ezer ember ön­maga ellensége, hfkzen a táppénzes napok sajnálatos növekedése kimondva, ki­mondatlanul összefüggésben van a mértéktelen alkohol- fogyasztással. Elvégre mint­egy 200 ezer olyan ember akad, aki ha örül azért, ha bánkódik azért issza beteg­re magát. S ezzel együtt fel­vetődik egy újabb kérdés. A jogszabályok szerint annak jár táppénz, aki a munká­ját nem képes ellátni, és mindent megtesz a javulása, gyógyulása érdekében. Vajon az az ember, aki naponta jócskán a pohár fenekére néz, a betegállománya ide­jén, megérdamli-e a táp­pénzt? Ezzel tulajdonképpen el is értünk a jelenség orvosi ol­dalához. A felülvizsgáló fő­orvosok állítják: ma Magyar- országon valóban sok az önmagát túlhajszoló ember, s a rendszertelen életmód pe­dig előbb tartós, egészségká­rosodáshoz vezet. Azt is sokan állítják: az ötvösök sem érdekeltek ab­ban, hogy kevesebb legyen a táppénzes. Mások szerint vi­szont ha ez így lenne, akkor ennek az intézkedésnek a valóban betegek látnák a kárát. Se sok, se kevés ne legyen Embere válogatja ki hová, melyik kategóriába tartozik, bár tény; a megyében még senkit, sem gazdasági veze­tőt, sem orvost nem marasz­taltak el erélyesen azért, mert sok a táppénzese. Igaz, akinek kevesebb, az sem kap elismerést. Így aztán az or­vosok az arany középutat vá­lasztják, mivel úgy tűnik', ma ez a megszokott gyakorlat. Mii legyen a megoldás? Két dolog mindenképpen segítene a helyzeten. Az egyik: job­ban érdekeltté kell tenni az embereket a folyamatos tel­jesítményben, hogy érdeme­sebb legyen dolgozni, mint kiíratni magukat. A másik: mintha lassanként kimen­nének a divatból a betegel­lenőrzések, látogatások. Sőt, még olyan vélemények is elhangzanak, ne zavarjuk, zaklassuk szegényeket, hadd gyógyuljanak. És ennek nem kevés „szegény” nagyon örül, hiszen szó szerint csak a madár néz felé, így zavar­talanul- tevékenykedhet. El­végre kamillaszedéssel, épít­kezéssel naponta 500 forin­tot,- vagy többet is. köny- nyen megkeres az ember. Természetesen a táppénzen kívül. D. Szabó Miklós Kisújszállás tanácstagjai és a póttanácstagok Kisújszállás 41 választókerületében 41 I | foglalkozását, második helyen a póttanács- tanácstagot és 33 póttanácstagot választót- I tagok nevét és foglalkozását közöljük a tak június 8-án. Az alábbiakban első he- I | választókerület sorszáma szerint, lyen a megválasztott tanácstagok, nevét és 7. sz. vk.: Rácz Lajos szak­tanán, — Himer Gyula mű­vezető. 8. sz. vk.: Ari Ferenc trak­torvezető, — Sokácz János­né főnővér. 9. sz. vk.: Cs. Nagy Mik­lósné bolti eladó, — König Istvánná könyvtáros. 10. sz. vk.: Kiss Péter MSZMP városi bizottság tit­kára, — Pafféri Zoltán igaz­gató. 11. sz. vk.: Lakatos István oisztályvezető-íiólyettas. — Szombat Lajos osztályvezető 12. sz. vk.: Pintér Imre MÁV Pályafenntartási Fő­nökség-vezető. — Tóth Gyu­la bénmunkaügyd csoportve­zető. 13. sz. vk.: Nagy László tsz-elnökhelyettes, — Ari Já­nos gépkocsivezető. 14. sz. vk.: Tokár István szövetkezeti elnök, — Hor­váth Mihályné mérnök. 15. sz. vk.: Oláh Lajos nyugdíjas tanácselnök-he­lyettes, — Gyártási István műszaki főágazatvezető. 16. sz. vk.: Ponyokai Bá­lint tanácselnök, —. 17. sz. vk.: Hunyadi Ká­roly anyaggazdálkodási cso­portvezető, — Szuper ák Jó­zsef műszakvezető. 18. sz. vk.: Sáfár Miklósné osztályvezető-helyettes, — Szűcs Istvánná munkaügyi előadó. 24. sz. vk.: Ozsváth Sán­dor marós, — Ü j falvi Béláné nyugdíjas tanítónő. 25. sz. vk.: Oros Ferenc kovács, — Sípos Gézáné be­tanított munkás. 26. sz. vk.: Földvári La­josné téglaválogató, — Tóth István segédmunkás. 27. sz. vk.: Márkus János géplakatos, Nagy Magdolna városi főmérnök. 28. sz. vk.: Gönczi József gépkocsivezető, —. 29. sz. vk.: Ábri Kálmán MÁV-nyugdíjas, Vígh Al­bert szerelő. 30. sz. vk.: Rab Gyuláné belső ellenőr, — Demeter Imréné nyugdíjas óvónő. 31. sz. vk.: Szabó László szakoktató, — Szarka Pé­ter üzemvezető. 32. sz. vk.: Oláh Balázs ái- latfelvásárló, —. 33. sz. vk.: dr. Tóth Albert gimnáziumi tanár —. 34. sz. vk.: Monoki BUlázs- né adminisztrátor, — Csípés Istvánná bérelszámoló. 35. sz. vk.: Rossinka Imré­né munkaügyi előadó, — Csíki Istvánná takarítónő. 36. sz. vk.: Buga Margit tanítónő, — Bozsó Julianna betanított munkás. 37. sz. vk.: Garai Sándor géplakatos karbantartó, — Kocsis Lajos rakodógépkeze­lő. E hónaptól kezdődően a budapesti központ helyett közvetle­nül vásárlóinak szállítja fűszer- és élelmiszertermékeit a Compakt Kereskedelmi Vállalat tiszaroffi gyára. A mintegy kilencvenfélc fűszer és élelmiszer így olcsóbban, gyorsabban jut el a fogyasztókhoz. Képünkön: a mazsola csomagolás utáni súlyát ellenőrzik Forgalomkorlátozás Szolnokon Fél szélességben lezárják a Tisza-hidat Amint azt egyik múlt heti számunkban közöltük, a Szolnoki közúti igazgatóság megkezdte a Tisza-híd idő­szakos felülvizsgálatát, és az ezezel kapcsolatos felújí­tásokat. A munka június 17-én kri­tikus szakaszához érkezik, mert elkerülhetetlen a híd fél1 szélességű lezárása. A forgalomkorlátozás hétfőn este nyolc órakor kezdődik. Ekkorra ér ugyanis ide az az osztrák gép, ami a burkolat felső rétegének lemarását végzi. Ettől kezdve egy for­galmi sávon, váltakozó irányiban halad a forgalom. Az irányítást ideiglenes for­galomirányító lámpával az Aszfaltútépítő Vállalat mun­kásai végzik. A hídon lassú járművek (vontató, szekerek) csak éjszaka, este nyolc és reggel hat óra között közle­kedhetnek. A közúti igazgatóság kéri a szolnoki autósokat, hogy türelmesen, a kihelyezett jelzések figyelembe vételével vezessenek, mert torlódással kell számolni. Egy jótanács a gépjármű- vezetőknek: aki a Pólya Ti­bor vagy a Verseghy út fe­lől a Tisza-hídra kíván fel­hajtani, célszerű, ha elkerüli a Szabadság teret, mert a 4-es főút forgalmába való besorolás feltehetően nehéz­kes lesz. Aki viszont az em­lített két útról a városköz­pont felé halad, az könnyen elérheti úticélját. A Szolnoki Közúti Igazga­tóság gondoskodott arról is, hogy a tranzitforgalmat át­menetileg más útvonalra irányítsák. A határátkelő helyeken részletes tájékoz­tatást kapnak a kamionosok, hogy milyen útvonalon jut­hatnak el úticéljukhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom