Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-15 / 139. szám
1985. JÚNIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Karcag tanácstagjai és a póttanácstagok Karcag 43 választókerületében 43 tanács- [ I kozását, második helyen a póttanácstagok tagot és 37 póttanácstagot választottak jú- I I nevét és foglalkozását közöljük a választó- nius 8-án. Az alábbiakban első helyen a II kerület sorszáma szerint: megválasztott tanácstagok nevét és foglal- *' Ennyire betegek lennénk? Táppénzek és táppénzesek 1. sz. vk.: Kulcsár Pál ált. iskolai igazgató — Dobos István kollégiumvezető. 2. sz. vk.: Papp Lászlóné vezető adminisztrátor — Szatmári Ferencné főkönyvelő-helyettes. 3. sz. vk.: Bodnár Mihály villanyszerelő — Bódii József művezető. 4. sz. vk.: Kurucz Jánosné HNF-titkár — Szentesi La- josné üzemgazdász 5. sz. vk.: Ebner József gyáregység vezető — Varga László lakásgazdálkodási csop. vez. 6. sz. yk.: Báli József hivatásos katona — Bokor József hivatásos katona. 7. sz. vik.: Kovács István gyárvezető-helyettes — Meleg István tsz-elnök 8. sz. vk.: Péter Dániel üzemvezető — Kara Lajos közgazdasági főosztályvezető. 9. sz. vk.: Illés-Tóth Margit állatfelvásárló — Szabó Jó- zsefné élelmezésvezető. 10. sz. vk.: Szabó András nyugdíjas pedagógus, —. 11. sz. vk.: Szabó Károly Áfész-elnök, — Papp Mihály művezető. 12. sz. vk.: Sarkadi Sándor gyárigazgató — Bőn Károly kirendeltségvezető. 13. sz. vk.: Bársonyné Kun Ilona osztályvezető — Horváth Andrásné boltvezető. 14. sz. vk.: Kovács András autószerelő — Kovács István osztályvezető. 1. sz. vk.: Bozó Imre tsz- elnök. —. 2. sz. vk.: dr. Mile István osztályvezető, —. 3. sz. vk.: dr. Szűcs Aladár nyugdíjas főállatorvos, 4. sz. vk.: dr. Tölgy vári Béla állatorvos, —. _ 5. sz. vk.: Hegedűs Endre gyógyszerész, — Kovács Sándorné OTP-fiókvezető. 6. sz. vk.: Gergely Lajosné SZTK-ügyintéző, — Szatmári Endréné felszolgáló. 15. sz. vk.: T. Kása Péter - né bérelszámoló — Vígh Eé- la főesperes. 16. sz. vk.: Mészáros István lakatös csoportvezető — Vígh Tibor gépkocsivezető. 17. sz. vk.: Barta András faesztergályos, —. 18. sz. vk.: Kálmán Ferencné raktári kiíró — Kohári Ilona gyors-gépíró. 19. sz. vk.: Tóth Lászlóné női szabó — Kapitány Istvánná esztergályos. 20. sz. vk.: Elek Sándorné betanított munkás — Pető Jánosné szakács. 21. sz. vk.: Csukodi Gyula segédmunkás — Tóth Lászlóné anyagkiadó. 22. sz. vk.: Horváth Lajos esztergályos — Vajó Imre traktoros. 23. sz. vk.: Veres Lajosné gépi varró — Dobrai Mi- hályné szalagvezető. 24. sz. vk.: Magyar Istvánná vezető óvónő — Kun Lászlóné röntgenasszisztens. 25. sz. vk.: Erős András nyugd. középisk. igazgató, — 26. sz. vk.: Molnár Ferenc VT-elnöke, —. 27. sz. vk.: Sánta László építési üzemvezető, •—. 28. sz. vk.: Pintér Lajosné kereskedő — Vadai Gyula fűtő. 29. sz. vk.: Sz. Nagy István fazekas — Orvos Nagy József műszakvezető. 30. sz. vk.: Veréb József osztályvezető — Katona Mihály középisk. tanár. 31. sz. vk.: Dr. Kovács László ügyvéd — Konrád 19. sz vk.: Acs Lajosné adminisztrátor, — Békési Ferencné szabász. 20. sz. vk.: Németh István tehenész, — Kovács Istvánná varrónő. 21. sz. vk.: Demeter Lajosné hírlapfelelős. — Szabó Andrásné pénztáros. 2?. sz. vk.: Farkas Károly - né bolti eladó. — Nagy Ilona bolti eladó. 23. sz vk.: Németh Gábor- * né kézimunkás, — Erneszt I Imréné háztartásbeli. József termelési elnökhelyettes. 32. sz. vk.: Bihari Ferencné férfiszabó — Paksi Sándorné szalagvezető. 33. sz. vk.: Kádár Pál gimnáziumi tanár — Zagyva Sándorné MÁV alkalmazott 34. sz vk.: dr. Nagy Jenő MSZOVIP PB titkára — dr. Blaskó Lajos tudományos osztályvezető. 35. sz. vk.: Laczikó Ferencné gépkönyvelő — Nagyné Mészáros Zsuzsanna adminisztrátor. 36. sz. vk.: Talmácsi Istvánná műszaki vezető — Szilágyi Sándorné szociális előadó. 37. sz. vk.: Hajdú József művezető. —. 38. sz. vk.: Farkas Zoltánná hivatalsegéd — Tasi István targoncavezető. 39. sz. vk.: dr. Zsembeli József igazgató-főorvos — dr. Fábián Lajos igazgató h. sebész főorvos. 40. sz vk.: Füleki László mélyépítési csoportvezető — Z. Tóth György középiskolai tanár. 41. sz vk.: Kiss Sándor esztergályos — Nagy György gépkocsivezető. 42. sz. vk: dr. Hajdú Lajos körzeti orvos — Sebestyén László ált. iskolai tanár. 43. sz. vk: Mozsonyi Jó- zsefné raktári munkás — Mile Sándorné mg. munkás. 38. sz vk.: Földi Endre kisiparos, — Vitáris Sándor művezető. 39. sz. vk.: Varga Kálmán autószerelő, — Boda Pál BM-dolgozó. 40. sz. vk.: Vitáris Endre traktoros, — Monoki József géplakatos. 4L sz. vk.: Takács István növénytermesztési ágazatvezetői, — Ochtinszki Gáborné állattenyésztési brigádvezető. Ha a statisztikai adatokat böngésszük, kiderül, hogy 1984-ben 120,8 milliárd forint volt a társadalombiztosítás országos összege, amely 13 milliárddal, azaz 12 százalékkal haladta'meg az 1983. évit. Ez az éves nemzeti jövedelem 15 százaléka. A teljességhez hozzátartozik, hogy ennek az összegnek a zömét nyugdíjakba, csialádi pótlékokra, gyermekgondozási segélyre fordították. De azért táppénzre is maradt, és nem is kevés, hiszen például csak a mi megyénkben tavaly ezen a címen 261,6 millió forintot fizettek ki a dolgozóknak. Januártól módosítások Miután ez az összeg sajnos, évről évre emelkedik, január elsejétől olyan intézkedések láttak napvilágot, amelyekkel a táppénzes napok számának a növekedését igyekeztek mérsékelni. Az új rendelkezés értelmében a leglényegesebb változás az, hogy a táppénz alapját a nyugdíj- járulékkal csökkentett keresetből állapítják meg. Így a korábbinál alacsonyabb lett a táppénz, s talán majd a dolgozó is jobban meggondolja, mindenképpen kiírassa-e magát. (Igaz, ez az összeg a 31. naptól öt, a 91.- től ismét öt százalékkal emelkedik.) Vajon milyen javulást hozott az eltelt közel fél év? Ehhez megint a számokat hívjuk segítségül. Az adatokból kitűnik, javulásról aligha beszélhetünk, sőt tovább romlott a helyzet; bár a megyei mutatók még így is jobbak az országos átlagnál. Igazolásul néhány adat. Tavaly, az év első négy hónapjában a megyében a táppénzes napok száma 676 ezer 899 volt, az idén ugyanabban az időszakban 696 ezer 883- ra nőtt. Az emelkedés három százalékos. A táppénzen levők aránya pedig a tavalyi 5,6 százalékról1 5,9-re emelkedett, azaz minden száz dolgozóból átlagosan 5,9 rendszeresén betegállományban van. Ha ezen belül az üzemi, baleseti napok számának alakulását vizsgáljuk, ebben sincs javulás. A tavalyi év első négy hónapjához viszonyítva az idei esztendő hasonló időszakában az ipari üzemekben az emelkedés 3 ezer 289 nap. De a termelő- szövetkezeteknél is 3 ezer 505 nap. A növekedés két tényezővel magyarázható: Az egyik az, hogy a munkafegyelem esetenkénti lazasága miatt több az üzemi baleset. Ahol nem az a helyzet, ott pedig a növekedés a balesetek súlyosabb voltából következik, hiszen a felépülés huzamosabb időt igényel. Mindez meglátszik a kifizetett táppénz, baleseti táppénz költségén is, mivel a tavalyi és az idei év első 4 hónapjának viszonyítása alapján a növekedés 1 millió 100 ezer forint. Igaz, ebben a bérek és keresetek növekedése is hatott. Ugyanakkor, a dolgozók összlétszáma 0,3 százalékkal csökkent. Továb: bi érdekes adat: míg tavaly a megyében átlagosan naponta 7 ezer 994 ember volt táppénzen, most már a számuk a ^ ezer 143 fő.. A fentiekből önként adódik a kérdés: ennyire betegek lennénk? A válasz: is— iá! Hozzátéve, hogy ennyi keresőképtelen ember azért nincsen. A megoldás nyitja nem kimondottan csak orvosi kérdés, sőt az a bizonyos varázskulcs az üzemek, vállalatok kezében van. Ezt bizonyítja az is, ha a dolgozó 1—3 napig van táppénzen, az itt felmerülő költség a vállalatot terheli. Éppen ezért, csodák csodája, a gyors, betegség ritka, sőt ez az 1—3 napra történő kiírás: egy év alatt 8! százalékkal csökkent az üzemekben. Nem így az ennél hosszabb ideig táppénzen levők száma, elvégre ekkor már a költségek a társadalom biztofvtási (igazgatóságot terhelik. II munkahelyek felelőssége Persze lehetne, és kellene is ezen változtatni. Az üzemekben először is a beteglátogatásokat, az ellenőrzéseket komolyabban venni, rendszeresebbé tenni. Mert az azért furcsa, hogy a táppénzes betegek egy része „remek formát” árul el betegállománya idején a kiskertben, a ház körül, vagy a saját építkezéseknél. Van másféle megoldás is. Az üzem vezetői, ha úgy látják, hogy gyanúsán sok a betegállományban levő dolgozójuk, jogosultak táppénzes felülvizsgálatot kérni a területileg illetékes főorvostól. Mégis ezzel a jogával ez évben például mindössze any- nyi cég élt, hogy számbavételükre egy kéz ujjai elegendőek. Sajnos sok ezer ember önmaga ellensége, hfkzen a táppénzes napok sajnálatos növekedése kimondva, kimondatlanul összefüggésben van a mértéktelen alkohol- fogyasztással. Elvégre mintegy 200 ezer olyan ember akad, aki ha örül azért, ha bánkódik azért issza betegre magát. S ezzel együtt felvetődik egy újabb kérdés. A jogszabályok szerint annak jár táppénz, aki a munkáját nem képes ellátni, és mindent megtesz a javulása, gyógyulása érdekében. Vajon az az ember, aki naponta jócskán a pohár fenekére néz, a betegállománya idején, megérdamli-e a táppénzt? Ezzel tulajdonképpen el is értünk a jelenség orvosi oldalához. A felülvizsgáló főorvosok állítják: ma Magyar- országon valóban sok az önmagát túlhajszoló ember, s a rendszertelen életmód pedig előbb tartós, egészségkárosodáshoz vezet. Azt is sokan állítják: az ötvösök sem érdekeltek abban, hogy kevesebb legyen a táppénzes. Mások szerint viszont ha ez így lenne, akkor ennek az intézkedésnek a valóban betegek látnák a kárát. Se sok, se kevés ne legyen Embere válogatja ki hová, melyik kategóriába tartozik, bár tény; a megyében még senkit, sem gazdasági vezetőt, sem orvost nem marasztaltak el erélyesen azért, mert sok a táppénzese. Igaz, akinek kevesebb, az sem kap elismerést. Így aztán az orvosok az arany középutat választják, mivel úgy tűnik', ma ez a megszokott gyakorlat. Mii legyen a megoldás? Két dolog mindenképpen segítene a helyzeten. Az egyik: jobban érdekeltté kell tenni az embereket a folyamatos teljesítményben, hogy érdemesebb legyen dolgozni, mint kiíratni magukat. A másik: mintha lassanként kimennének a divatból a betegellenőrzések, látogatások. Sőt, még olyan vélemények is elhangzanak, ne zavarjuk, zaklassuk szegényeket, hadd gyógyuljanak. És ennek nem kevés „szegény” nagyon örül, hiszen szó szerint csak a madár néz felé, így zavartalanul- tevékenykedhet. Elvégre kamillaszedéssel, építkezéssel naponta 500 forintot,- vagy többet is. köny- nyen megkeres az ember. Természetesen a táppénzen kívül. D. Szabó Miklós Kisújszállás tanácstagjai és a póttanácstagok Kisújszállás 41 választókerületében 41 I | foglalkozását, második helyen a póttanács- tanácstagot és 33 póttanácstagot választót- I tagok nevét és foglalkozását közöljük a tak június 8-án. Az alábbiakban első he- I | választókerület sorszáma szerint, lyen a megválasztott tanácstagok, nevét és 7. sz. vk.: Rácz Lajos szaktanán, — Himer Gyula művezető. 8. sz. vk.: Ari Ferenc traktorvezető, — Sokácz Jánosné főnővér. 9. sz. vk.: Cs. Nagy Miklósné bolti eladó, — König Istvánná könyvtáros. 10. sz. vk.: Kiss Péter MSZMP városi bizottság titkára, — Pafféri Zoltán igazgató. 11. sz. vk.: Lakatos István oisztályvezető-íiólyettas. — Szombat Lajos osztályvezető 12. sz. vk.: Pintér Imre MÁV Pályafenntartási Főnökség-vezető. — Tóth Gyula bénmunkaügyd csoportvezető. 13. sz. vk.: Nagy László tsz-elnökhelyettes, — Ari János gépkocsivezető. 14. sz. vk.: Tokár István szövetkezeti elnök, — Horváth Mihályné mérnök. 15. sz. vk.: Oláh Lajos nyugdíjas tanácselnök-helyettes, — Gyártási István műszaki főágazatvezető. 16. sz. vk.: Ponyokai Bálint tanácselnök, —. 17. sz. vk.: Hunyadi Károly anyaggazdálkodási csoportvezető, — Szuper ák József műszakvezető. 18. sz. vk.: Sáfár Miklósné osztályvezető-helyettes, — Szűcs Istvánná munkaügyi előadó. 24. sz. vk.: Ozsváth Sándor marós, — Ü j falvi Béláné nyugdíjas tanítónő. 25. sz. vk.: Oros Ferenc kovács, — Sípos Gézáné betanított munkás. 26. sz. vk.: Földvári Lajosné téglaválogató, — Tóth István segédmunkás. 27. sz. vk.: Márkus János géplakatos, Nagy Magdolna városi főmérnök. 28. sz. vk.: Gönczi József gépkocsivezető, —. 29. sz. vk.: Ábri Kálmán MÁV-nyugdíjas, Vígh Albert szerelő. 30. sz. vk.: Rab Gyuláné belső ellenőr, — Demeter Imréné nyugdíjas óvónő. 31. sz. vk.: Szabó László szakoktató, — Szarka Péter üzemvezető. 32. sz. vk.: Oláh Balázs ái- latfelvásárló, —. 33. sz. vk.: dr. Tóth Albert gimnáziumi tanár —. 34. sz. vk.: Monoki BUlázs- né adminisztrátor, — Csípés Istvánná bérelszámoló. 35. sz. vk.: Rossinka Imréné munkaügyi előadó, — Csíki Istvánná takarítónő. 36. sz. vk.: Buga Margit tanítónő, — Bozsó Julianna betanított munkás. 37. sz. vk.: Garai Sándor géplakatos karbantartó, — Kocsis Lajos rakodógépkezelő. E hónaptól kezdődően a budapesti központ helyett közvetlenül vásárlóinak szállítja fűszer- és élelmiszertermékeit a Compakt Kereskedelmi Vállalat tiszaroffi gyára. A mintegy kilencvenfélc fűszer és élelmiszer így olcsóbban, gyorsabban jut el a fogyasztókhoz. Képünkön: a mazsola csomagolás utáni súlyát ellenőrzik Forgalomkorlátozás Szolnokon Fél szélességben lezárják a Tisza-hidat Amint azt egyik múlt heti számunkban közöltük, a Szolnoki közúti igazgatóság megkezdte a Tisza-híd időszakos felülvizsgálatát, és az ezezel kapcsolatos felújításokat. A munka június 17-én kritikus szakaszához érkezik, mert elkerülhetetlen a híd fél1 szélességű lezárása. A forgalomkorlátozás hétfőn este nyolc órakor kezdődik. Ekkorra ér ugyanis ide az az osztrák gép, ami a burkolat felső rétegének lemarását végzi. Ettől kezdve egy forgalmi sávon, váltakozó irányiban halad a forgalom. Az irányítást ideiglenes forgalomirányító lámpával az Aszfaltútépítő Vállalat munkásai végzik. A hídon lassú járművek (vontató, szekerek) csak éjszaka, este nyolc és reggel hat óra között közlekedhetnek. A közúti igazgatóság kéri a szolnoki autósokat, hogy türelmesen, a kihelyezett jelzések figyelembe vételével vezessenek, mert torlódással kell számolni. Egy jótanács a gépjármű- vezetőknek: aki a Pólya Tibor vagy a Verseghy út felől a Tisza-hídra kíván felhajtani, célszerű, ha elkerüli a Szabadság teret, mert a 4-es főút forgalmába való besorolás feltehetően nehézkes lesz. Aki viszont az említett két útról a városközpont felé halad, az könnyen elérheti úticélját. A Szolnoki Közúti Igazgatóság gondoskodott arról is, hogy a tranzitforgalmat átmenetileg más útvonalra irányítsák. A határátkelő helyeken részletes tájékoztatást kapnak a kamionosok, hogy milyen útvonalon juthatnak el úticéljukhoz.
