Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-13 / 137. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 13. IÁ tudomány világa I A városi zaj csökkentése záta.rtozó eszközök és intéz­A rádiócsillagászat A környezeti ártalmak kö­zött különleges helyet foglal el a zajártalom. Az emberek — vidéken vagy városban egyaránt — nappal és éjjel állandó zaj rettegésben élnek. A környezetet károsító zaj és rezgés alapvető forrásai a munkavégzéshez, a különfé­le gépekhez és közlekedési eszközökhöz kötődnek. Van­nak egyedi és összetett zaj­források. Az előzőekhez az egyes gépeket és a járműve­ket soroljuk, míg az ipari üzemeket építkezéseket és a közlekedési útvonalakat ösiz- szetett zajforrásnak tekint­jük. A városi zaj különleges helyet foglal el a zajártal­mak között. Előnytelenebb mind a helyileg ható ipari zajnál, mind a sokkal kisebb szintű vidéki zajoknál. Fő­ként a közlekedési és emberi tevékenységiből tevődik ösz- sze, erősen koncentrált, az egész terület jelentős résizét érinti, jóformán állandóan hat, és így a sűrűn települt lakosság java részét tartósan és egyformán zavarja. Az ipari zaj súlyos beteg­ségeket és halláskárosodást is okozhat, de csak a lakos­ság kis százalékára hat, és ezék nagy részét hatékony intézkedésiekkel és egyéni védekezési módszerekkel ma már meg tudjuk védeni a súlyosabb következmények­től. A vidéki zaj sem lebecsü­lendő, hiszen ma már a me­zőgazdaság, sőt az erdészet is annyira gépesített hogy a zajforrások hatása azonos az ipari zajéval. Továbbá a szórakoztatóipar is kezd le­vonulni vidékre, s ez szintén nem elhanyagolható zajter­helés. Azonban mindezek nagyon szétszórtan, és főleg szabad területen fejtik ki hatásukat, tehát már arány­lag kis távolságban is ve­szélytelenek maradnak. A városokban a közlekedés és az építkezés mellett az úgynevezett kommunális (közösségi) zajforrások okoz­nak gondot. Ide sorolhatók a városokhoz és más lakott te­lepülésekhez szervesen hoz­Néhány éve még alig volt vitás, hogy a jól képzett sak­kozó, győz. ha ellenfeléül a karrier je kezdetén álló sakk­komputert választotta. Ma már nem ilyen egyértelmű a helyzet: az ördömgös kis ma­sinák egyre jobban .sakkoz­nak. Mind tökéletesebb mik­roprocesszoros gépek és mind tökéletesebb programok lát­nák napvilágot. |A sakk-kom­puter nem ötletességgel, bri­liáns játékkaL győz,, hanem „nyens ereje”, óriási kapaci­tása révén. A gép nyers ere­je abban nyilvánul meg, hogy minden lépés előtt megvizsgálja a szabályok en­gedte saját lépéseit, vala­mint azt, hogy a partner ar­ra mit léphet. A kapott vá­laszokat a megadott kód sze­mények, amelyek környeze­tünket zajjal szennyezik: kulturális, szórakoztató- és sportlétesítmények, játszóte­rek, hirdetési és hírközlő berendezések. Az általuk keltett zajjal szemben nehéz a védekezés, .mert működé­sük általában olyan, zajszin­tet eredményez, amely lé­nyegesen meghaladja a kör­nyezet egyéb zajforrásaira (például ipari üzemekre) megengedett értékeket. Bizo­nyos értelemben környezeti zajártalom forrása lehet a helytelen emberi magatar­tásból (kiabálás, elektro­akusztikai berendezések han­gos működtetése, gondatlan szállítás stb.) származó zaj is. Ezek a zajok műszaki úton aligha csökkenthetők, tehát a szabályozás hatás­körébe tartoznak. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság A városi zaj forrásai és csökkentésé,- nek lehetőségei című tanul­mánya részletesen foglalko­zik a lakosságot igencsak érintő komplex kérdéssel. Elemzésükben a települési, a közlekedési, a munkaza- jok és az épületen belüli zaj­források adataival, okaival és az ellenük való védeke­zés lehetőségeivel foglalkoz­nék. A környezeti zaj elleni vé­dekezés összetett feladat, amit csak több szakágazat együttesen összehangolt munkájával lehet megoldani. Fokozottan érvényes ez á vá­rosi zaj csökkentésére, hiszen itt a zajnak mind a kibocsá­tását, mind a terjedését, mind pedig befogadását kor­látozni lehet. A zajterhelés csökkentésé­re ..számos városrendezési megoldás ismeretes, ezek azonban csak a tervezés fo­lyamatában alkalmazhatók hatásosan. Ezért a jövő zaj­helyzetét a városokban hosz- szú távon az határozza meg, hogy a zajvédelmi tervezés hogyan épül be a városren­dezési tervekbe. Ez elsősor­ban a várostervezői szemle­let megváltoztatását igényli, vagyis azt, hogy a váro6ter­rint értékeli s azt a megol­dást .választja, amelyiknek a legnagyobb a pontszáma. Az „okosabb” programok több lehetséges lépést lát­nák előre. A programozók abban egyetértenek, hogy a programok tudását nem gya­rapíthatják a Jépések r>zá- mának növelésével, mert a csupán egyetlen állásból le­hetséges 30—35 lépés érté­kelése hosszú időt vesz igénybe a most használatos leggyorsabb számítógépe­ken is. A gépek programo­zói inkább segítségül hívják a potenciális ellenfeleket, a sakkozókat. .Éppen úgy, mint ahogy a sakkozó tudását a különböző megnyitások, vég­játékok elemzésével gyara­pítja. a programok fejlődé­vezők figyelembe vegyék a zajvédelem követelményeit és eszközeit is. Az egyik leglényegesebb zajvédelmi intézkedés a vá­rosokban zöldterületek léte­sítése. Ezek elnyelő és gátló hatasa, nem utolsó sorban a zaj termelő területek egymás­tól való elválasztása, a váro­si zajvédelem egészének, de főként a kis környezetek vé- deftmónók valóban leghaté - konyább és egyben legol­csóbb eszköze. Sehol a vilá­gon nem szokás a meglévő városi parkok és zöldterüle­tek beépítése. csak sajnos nálunk, például Budapesten a Városmajor, a Városliget és a Népliget évről évre ve­szít a területéből, sokszor ezekre a helyekre telepíte­nek kutatóintézeteket, szál­lodákat. színházakat sport­pályákat stb. További városi zajvédelmi lehetőség a köz­lekedés részben vagy egész­ben föld alá helyezése — beleértve az autóparkolókat is. Erre szép külföldi példa Párizs új nyugati városne­gyede, a „La Défense”. Még egy jelentős kezdemé­nyezés a zaj kirekesztésére egyes kisebb területekről a sétálóutcák kijelölése. Stockholmiban találkozhat­tunk vele először úgy hu­szonöt évvel ezelőtt (Svea- wägen), de azóta Nyugat- Európábán a történelmi vá­rosközpontok nagy része megszabadult ezáltal egy je­lentős zajforrástól. Hazai próbálkozásaink eddig nem sok eredményt hoztak, gon­doljunk a Váci utca állandó keresztirányú forgalmára és az örökösein kivételezett szállító járművek zavaró megjelenésére. De természetesen a zaj el­leni védekezés ránk háruló feladatairól sem feledkezhe­tünk meg. Változtassunk em­beri magatartásunkon, azaz kiabáíásunkkal, televíziónk, lemezjátszónk bömiböltetésé- vel ne zavarjuk mások nyu­galmát sét is attól várják, hogy azt az adatképzést, melynek alapján a gép megteszi a lé­pést, minél inkább kibővít­sék, s a visszakeresést egy­szerűsítsék. Javítani kíván­ják a .gépek stratégiai kész­ségét is. Mindent egybevet­ve: manapság a sakk-kom­puterek programjai már olyanok, hogy az átlagos já­tékosnak nincs esélye elle­nük a játszmában. Képünk a sakk-kompute­rek .legújabb változatát mu­tatja, a sakkrobotot, amely­nél két gépi ellenfél játszik egymással, s a lápésdöntés meghozatala után a sakkfi­gurákat mindig a csuklós ro­botkar helyezi át a 64 koc­ka valamelyikére. A csillagászat előtt igen szerteágazó feladatok állnak: az égitestek helyzetének és Földről látszó mozgásának meghatározása, a világegye­tem szerkezetének kutatása, az égitestek keletkezésének, fejlődésének és fizikai felépí­tésének vizsgálata. Ezen fel­adatok megoldását újabban a csillagászat két fiatal ága: a rádió- és radarcsillagászat segíti. A rádiócsillagászat alapel­vévé az a jelentős felfedezés vált. hogy a csillagok nem­csak szemmel látható elekt­romágneses sugárzást — fényt — küldenek felénk, ha­nem annál sokkal nagyobb, illetve kisebb frekvenciájú sugarakat is. A csillagokról érkező rádióhullámokat fel­fogó teleszkópok a rádiótáv­csövek. Alapvető feladataik­ban hasonlítanak az optikai távcsövekhez: nagy felületen össze kell gyűjteniük a beér­kező rádiósugárzást, s szét kell választaniuk az égbolton közel fekvő rádióforrásokat. A rádiótávcsövek jóval na­gyobbak az optika; teleszkó­poknál, s viszonylag nagy gyűjtőfelületük fokozott ér­zékenység elérését teszi lehe­tővé. A rádiótávcsövek ha­talmas parabola-antennáinak átmérője azonban nem nö­velhető tetszés szerint, mert saját súlyuk alatt összerop­pannának. Legújabban már két vagy több antennát kap­Ógörög kereskedelmi útvonal feltérképezése A görögországi Amfissza és Lamia városok között mintegy 60 km hosszú keres­kedelmi útvonal húzódott az ókorban. Ennek pontos nyomvonalát most légi felvé­telekkel állapítják meg. A levegőből, madártávlatból ugyanis könnyebb vallatni a múltat. A régészeti munka elősegítésére amerikai tudó­sok expedíciót szerveztek „Phokis-Doris” néven. A lé­gi fényképeket 400—800 mé­ter magasságból egy szaba­don navigáló léggömb kosa­rából készítették. A felvéte­lek és fotogrammetrikai mé­rések alapján készítik majd el az ókori útvonal pontos térképét. Zseb­számológépek pontossága A zsebszámológépek pon­tossága nem tökéletes, ezt bi­zonyítja be William Kahan, a berkeleyi egyetem számítás- technikusa és matematika- professzora. Ez a jelentős hi­bája a tudományos zsebszá­mológépeknek, melyeket a számok és képletek nagy ..fo­gyasztói”: a matematikusok, mérnökök, pénzügyi szakem­berek stb. használnak. íme, néhány példa: 23 egyes gépeken 7,999 994-gyel egyenlő, míg más gépeken 8,000 000 02. A 8,000 000 000 értéket csak egy gép adta, igaz. ez 13 helyett tudott megjeleníteni. Azonban az utóbbi esetekben is, ha a szá­mot önmagából kivonjuk. 3 nullától különböző hely je­lenik meg, ezek megfelelnek az előző eredményben rejtett 3 helynek. A 10 számból álló, 9 999 999 990-nel kezdődő és 9 999 999 999,5 átlagértékre vonatkoztatott számok négy­zetes szorzata hol 3 027 650 34 — ha a számítást jól végez­ték —, hol 105 409 2553, néha pedig 0. A több ponton átmenő egyenes irány tangensének és konstansának számításánál akkor keletkezhetnek hibák, ha a számók négynél több számjegyből' állnak. A gyár­tók ezekre azt válaszolják, hogy ők tudatában vannak gyártmányaik teljesítmény­határainak, ezek a határok azonban bőven kielégítik az ügyfelek kívánságait. csolnak össze, és az általuk észlelt jelek összekombinálá- sával a fényképhez hasonló rádióképeket kapnak a világ­űr távoli objektumairól. A rádiótávcsövek megnö­vekedett érzékenységük foly­tán nagyobb térrészt tekint­hetnek át. mint optikaf tár­saik. A rádiócsillagászati megfigyelések segítségével számos intenzív extragalak­tikus rádióforrás (tejútrend­szeren kívüli csillagok) léte­Mérni mindent lehet: hosz- szúságot, erőt, mértani szö­get. áramlást, térfogatot, hő­mérsékletet. időt. A villamos iparban feszültséget, ellenál­lást, meddőáramot. Az orvo­sok vérnyomást, szívrezgése­ket, agyáramokat mérnek. Az asztronautika kutatói rádió­lokációval, radarral dolgoz­nak, mérnek. Napjainkban már általában minden tudo­mányág speciális mérési technikát alkalmaz. A mérések finomodásával egyre elérhetetlenebbnek tű­nik a tökéletes pontosság. Pedig a pontosság létkérdésé a tudomány fejlődésének, mert annál mélyebbre hatol­hatunk a természet titkaiba, minél finomabb részleteket sikerül belőle feltárnunk. El­érhetjük-e valaha méréseink­kel a pontosság ideális hatá­rát? Síkbeli geometriai alakza­tok nagypontosságú méret­meghatározására a hazai szakemberek a Központi Fi­zikai Kutató Intézetben is ki­zését állapították meg, meg­ismerték a pontszerűnek tű­nő, ám hihetetlenül nagy energiákat kisugárzó rádió­galaxisokat; a kvazárokat, feltérképezték az atomóra pontosságával vetekedő rá­dióforrásokat, a pulzárokat is. Képünkön egy jókora mé­retű szovjet rádióteleszkóp parabola-antennájának sze­relését láthatjuk. fejlesztettek egy különlege­sen pontos rendszert. A „TELEMIC—2” tulajdonkép­pen egy mikrométer, amely bármely — tv-kamera csat­lakoztatására is alkalmas — mikroszkóppal használható. A méretmeghatározáshoz először a tv-monitoron meg­jelenő alakzat mérni kívánt szakaszát a beállítható kere­sővonalak közé kell helyezni. Ezt követően a készülék au­tomatikusan, nagy pontos­sággal és szubjektív ténye­zőktől függetlenül határozza meg a mérni kívánt szakasz hosszát. A készülék néhány alkalmazási területe: mikro­elektronika (félvezető-szele­tek), híradástechnika (mag­nófejek), optika (skálák), metallográfia (kristályszerke­zetek), orvosdiagnosztika (sejtanalízis.) Képünkön: a nagy pontos­ságú mérési rendszer egyes elemei láthatók: az optikai kép érzékelésére szolgáló tv- kamera a kiértékelő mikro­processzoros egység, a tv- monitor és a kezelőszervek. Dr. JMérő Éva MIKROSZKOPOS MÉRÉSTECHNIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom