Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-13 / 137. szám

1985. JÚNIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vendégekre vár a Morgó Szolnok tanácstagjai és a póttanácstagok Szolnok. 67 választókerületében 67 tanács­tagot és 64 póttanácstagot választottak jú­nius 8-án. Az alábbiakban első helyen a megválasztott tanácstagok nevét és fog­lalkozását, második helyen a póttanácsta­gok nevét és foglalkozását közöljük a vá­lasztókerület sorszáma szerint: A búbos kemence még az igazi. Fehérre meszelt hasa alatt, a padkán pihenhet az elfáradt utas. A karcagi tá­nyérok is valódiak a falon. A méternyi vastag vályogfalban ülő apró ablakok, a zöldre festett ajtó is a régmúltat idézi. Az udvaron gémeskút áll. A fehéroszlopos tornácon ko­pott asztalok, „szíves” szé­kek. A ház homlokzatán sö­tét felirat: Morgó csárda. Ki tud róla? Egy hír hozott ide; azt hal­lottam, hogy a Karcag és Vi­déke Áfész átalakította a Morgót: a régi „köpködő” helyett most igazi, hangula­tos csárda várja a vendége­ket; gémeskút van az. udva­rán, korongozás, csipkeverés ejti ámulatba a betérőt. A gémeskút valóban ott áll az udvaron, ám korongozásnak, csipkeverésnek se híre se hamva. _■— Csak akkor van, ha tu­ristacsoport érkezik és előre „megrendelik” — tájékoztat Nagy Imre. a csárda vezető­je. — Sajnos, a megbeszélés elég bonyolult, mert nincs telefonunk... — Volt már olyan csoport, amelyik szerette volna látni a korongozást vagy a csipke­verést? — Az az igazság, hogy ed­dig mindössze négy turista- csoport látogatott ide. Vagy két hónapja találkozót ren­deztünk Szolnok megyei ide­genvezetőknek, bemutattuk nekik a csárdát. ígérték, hogy hoznak majd csoporto­kat. de nem jött senki. — És arról tudnak-e a ven­dégek, hogy a falon lévő kar­cagi tányérok megvásárolha­tók? Nem látok sehol egy pi­ci feliratot, tájékoztatást... — Ajánlani szoktuk, mint ahogy a karcagi főzőedényt is — siet elő a pult mögül a vezetőhelyettes, Böszörményi Sándorné. Gusztusos, fekete edényt rak elém, használati utasítást is mellékel hozzá. — A minap is itt járt egy pesti házaspár, nagyon meg­tetszett nekik, mondták, hogy még sehol sem láttak ilyet, megvették... A csárdában modern, bar­nacsíkos huzattal borított székekre, padokra, tükörfé­nyes asztalokhoz ülhet a vendég. Szép is, ízléses is, csak éppen nem ide való. Talán ha a tornácra kitett régi asztalokat, „szíves” szé­keket újították volna fel... Betyárok pedig nincsenek Az épület 350 éves, vályog­ból készült. A szájhagyomány szerint Rózsa Sándor is sok­szor betért ide. Akár műem­lék is lehetn#... Aminek minden zegzuga védett... Akkor talán nem fordulha­Ka csárda, miért nem az? Régi és új találkozása... itt nem szerencsés Fotó; Tarpai Zoltán tott volna elő. hogy a pincé­be vezető csapóajtót kiszedik, és a helyét lebetonozzák. Azt mesélik, egykor a betyárok ezen az ajtón menekültek — egy alagúton keresztül — a pandúrok elől. Igaz, ma már nincsenek betyárok... A vendég, persze, enni is szeretne. Lehetőleg igazi „csárdaételeket”. A vezető és a helyettes kürtös kalácsot kínál. Egytálételeket is lehet kapni; frissensültet, birka- és pacalpörköltet. — A Kunsági étteremből hozzuk — magyarázza Nagy Imre. — Ha csak két négy­zetméterrel lett volna na­gyobb a konyhánk — ahogy a tervekben is szerepelt — már lehetett volna főzni ben­ne. — És miért nem kapták meg azt a két négyzetmétert? A csárda hajdan igazi „köpködő” volt, olajos pad­lóval. Amikor felújították, sokan azt hitték, csak csino­sabb körülményeket terem­tettek egy kiadós berúgáshoz. Időbe telt, míg az ilyen el­képzelésekkel érkező „vendé­gek” lemorzsolódtak. Amikor Nagy Imre és Bö­szörményiné elvállalták a csárda vezetését, a vendégek kiszolgálását, tudták, nem lesz könnyű dolguk. — Havonta 200 ezer forint körüli forgalmat szeretnénk elérni — mondja Nagy Imre, — de csak százhúszezer jön be. Kulturált, tiszta Türelmesek. Nem meggaz­dagodni, nem bármi áron hű­nél több hasznot akarnak. Kulturált, színvonalas szóra­kozóhely legyen a Morgó — ez az álmuk. — Többnyire értelmiségi­ek, fiatalok, családok járnak hozzánk — meséli Böszörmé­nyiné. — örülünk, ha látjuk, hogy jól érzik magukat. Akácfából új kerítést ter­vez az áfész az épület köré. Rendbe akarják tenni az ud­vart, hogy jó időben, kint te­ríthessenek a vendégeknek. Akik talán megszaporodnak idővel. Persze, az a tény, hogy Karcagon kulturált, tiszta Morgó várja a turistá­kat, utazókat, önmagában még nemigen kelti föl az ér­deklődésüket. A csárdára vi­szont sokan lennének kíván­csiak ; a csárdára, amelyik tö­retlen szépséggel őriz egy aprócska részletet az évszá­zadokból. De ez egyelőre várat ma­gára. 1. sz. vk.; Czibulkáné dr. Né­meth Emilia tanácselnökhe­lyettes, — Gecse János épí­tési főágazatvezető. 2. sz. vk.: dr. Lőrincz Amb­rus körzeti orvos — Dóra Lászlóné csoportvezető. 3. sz. vk.: Nagy István épí­tész-tervező — Homonnai Jánosné csoportvezető. 4. sz. vk.: Hajnal Jánosné belső ellenőr — Asztalos Fe­renc ügyintéző. 5'. sz. vk.: Égi Pálné rönt­genasszisztens — Szedlák Jó- zsefné csoportvezető. 6. sz. vk.: Szabó Ferenc hivatásos katona — Bagosi Sándor hivatásos katona. 7. sz. vk.: Kövesi László csoportvezető — Bársony Ilona gépkönyvelő. 8. sz. vk.: Bekényi István­ná HNF városi titkár — Blaskó Lászlóné közegész­ségügyi ellenőr. 9. sz. vk.: Kaposvári Gyu­la nyugdíjas — Boda László csoportvezető. 10. sz. vk.: Békési Anikó csoportvezető — Csala Lajos építésztechnikus. 11. sz. vk.: Bertalan Zol­tán előadó — Badari László, az MSZMP városi bizottsá­gának titkára. 12. sz. vk.: Dr. Korpás László ügyvéd — dr. Simon Gyula főorvos. 13. sz. vk.: Bagyula György­né osztályvezető — Juhász László csoportvezető. 14. sz. vk.: Kiss Sándorné óvónő — Deák Károly osz­tályvezető-helyettes. 15. sz. vk.: dr. Fenyvesi József tanácselnök — Csépe Lajos mezőgazdasági mér­nök. 16. sz. vk.: Molnár János tanár. 17. sz. vk‘: Kálmán Jenő BM-dolgozó — Veress Sán­dor hivatalvezető. 18. sz. vk.: Vass Attila üzemmérnök — Gulyás Ernő üzemvezető. 19. sz. vk.: Nagy Sándor nyugdíjas — Mészáros Antal lakatos. 20. sz. vk.: Fekete István hivatásos katona — Lovas Károly hivatásos katona. 21. sz. vk.: dr. Brunszvik Pálné nyugdíjas -- Patay Ár­pád nyugdíjas. 22. sz. vk.: Lengyel Boldi­zsár igazgató — Ignácz Er­vinné kiskereskedő. osztályvezető — Bartha Sán­dorné nyugdíjas. 24. sz. vk.: Kisnémeth Mar­git építészmérnök — Len- gyelné Polónyi Elvira tanító­nő. 25. sz. vk.: Madarász Mag­dolna árelemző — Nagy Dé­nes tervezőmérnök. 26. sz. vk.: Száz Tiborné könyvelő — Papp László te­kercsvágó gépvezető. 27. sz. vk.: Zoltán Gyuláné adminisztrátor — Horváth Lászlóné ügyviteli alkalma­zott. 28. sz. vk.: Horváth Józscf- né titkárnő — Bárány Tibor­né kisiparos. 29. sz. vk.: Szurmay Ernő nyugdíjas — Vígh Istvánné adminisztrátor. 30. sz. vk.: Buday György műszaki (titkán — Hagyák László üzemigazgató. 31. sz. vk.: dr. Tóth Éva osztályvezető. 32. sz. vk.: dr. Nagy Lajos főorvos — Rusa Attila adó­csoportvezető. 33. sz. vk.: Kerekes Ferenc nyugdíjas, —Királyházi An­dor üzemmérnök. 34. sz. vk.: Rózsa Ferenc kirendeltségvezető — Deák László munka- és időelemző. 35. sz. vk.: Bálint Ferenc osztályvezető — Tóthné Gal- ló Marietta belső ellenőr. 36. sz. vk.: Szilák János művezető — Kovács Mihály igazgatóhelyettes. 37. sz. vk.: Dobos Lászlóné pénzügyi előadó — Kézér Er­nő csoportvezető. 38. sz. vk.: dr. Kovács Zol­tán városi bíró — Papp Lajos raktáros. 39. sz. vk.: dr. Budai Béla mb. gazdasági igazgató — Szabó Ferenc virágkereske­dő. 40. sz. vk.: Mezei József pénzügyőr — Présel János­né szakoktató. 41. sz. vk.: Szalai1 Imre építésvezető — Pocsai Imre raktárházigazgató helyettes. 42. sz. vk.: G. Kiss István nyugdíjas — Kostyó István meteorológiai állomásvezető. 43. sz. vk.: Balogh Imre üzemviteli mérnök — Kiss Péter műszaki ellenőr. 44. sz. vk.: Katona István szakmunkás — Illés János művezető. 45. sz. vk.: Sárközi István hivatásos katona — Békési József hivatásos katona. 46. sz. vk.: Demeter Gusz­táv hivatásos katona — Sas Ferenc BM-dolgozó. 47. sz. vk.: Juhász József ipari előadó — Péntek Lász- Lóné szakács, 48. sz. vk.: Csortos Ferenc villanyszerelő — Ráczné Ku- rucz Katalin csoportvezető. 49. sz. vk.: Nagy Ferenc lakatos — Agai Emil BM-dol­gozó. 50. sz. vk.: Subicz István BM-dolgozó — Törőcsik Lász­ló szállításvezető. « 51. sz. vk.: Szamosvári Já­nos osztályvezető — Tröm- böczki Sándor osztályvezető. 52. sz. vk: Kéri Zoltánné üzletvezető-helyettes — Kiss Vilmos vezető gépész. 53. sz. vk.: Borsányi István anyagbeszerző — Sál Sán­dorné gondnok. 54. sz. vk.: Csák László nyugdíjas — Fehér Antal művezető. 55. sz. vk.: Tamás József autószerelő. 56. sz. vk.: dr. Karsay Kop­pány főorvos — Szabó Atti­la kiskereskedő. 57. sz. vk.: Hoffmann Jó­zsef osztályvezető — Veres Sándor főmérnök. 58. sz. vk.: Szikszai Ferenc igazgatóhelyettes — Tóth István üzemvezető. 59. sz. vk.: Kovács Gézáné halász — Balázs Géza ügy­intéző. 60. sz. vk.: Nagy József kisiparos — Bódog Maténé hivatalvezető-helyettes. 61. sz. vk.: Szentiványi' Zoltán főelőadó — Kiss Lu­kács igazgató. 62. sz. vk.: Tarr Ferenc osztályvezető — Balázsné Forgács Mária földmérő. 63. sz. vk.: Nagy Elek mű­vezető — Deme Tibor gépko­csivezető. 64. sz. vk.: Bozsó Pál szak­oktató — Sallai Imre műsza­ki ügyintéző. 65. sz. vk.: Kalydy Sándor igazgató — Fehér László technológus. 66. sz. vk.: dr. Fábián Lász­ló körzeti orvos. 67. sz. vk.: Tóth István műszaki ellenőr —• Balogh Károly ellenőr. Megyénk többi városa ta­nácsitagjainak Inévsohát 'Ikö- vetkező lapszámainkban kö­zöljük. Vállat von, nem tudja. Paulina Éva 23. sz. vk.: dr. Tóth Imre Kátszoba ö$szbüw*z Kétirányú lefolyó Az Irodák kiszorították a lakókat a Kunhegyesi Áfész udvarából. Résziben tanácsi segítséggel sikerült új ott­honokat biztosítani számuk­ra. Kinek ilyet, kinek olyat. Orbóa Árpádnénak nem a legjobbat. Az áfész mosodá­jának udvarán lévő mellék- épületben kapott kétszobás Lakást. Fürdőszoba is van benne. méghozzá nem is akármilyen. Lefolyója példá­ul kétirányú. Engedte a szennyvizet a valamikori gé- meslkútba. Amikor viszont, a mosoda „ürített” és megtelt a kút, a szennyvíz visszafolyt a fürdőszobába, meg kívül­ről a falhoz is. Nem csoda, hogy omladozik a vályogfal, roskad a tető. Az egyik szo­ba már hasznavehetetlen, a másik furnérlemezből készí­tett álmennyezetét átszakí­totta egy letört gerenda. Orbánné panasza minden fórumot megjárt már. A Kö­jál fellépésére zárt ciszternát épített az udvarra az áfész, de a kutat nem tömette be. Igaz, a mosodát elköltöztet­te onnan. A főépület kihasz­nálatlanul áll. Orbánné la­kása is áll még. ki tudja, meddig. ^ Nyilvánvaló, hogy a leg­fontosabb javításokat — így például az eltört gerenda kd- ■ cserélését, a mennyezet rend­betételét — a tulajdonosnak, jelen esetben az áfésznak kellene elvégezni. Annak vi­szont a főkönyvelő szerint saját boltja rendbetételére sincs pénze. Korábban felvetődött, hogy az üres mosodaépületet el kellene adni, — elsőként felkínálva az ott lakó Or- öánnénalk, de nem történt további lépés. Szó ami szó, kényelmes helytaentopogás tapasztalható ebben az ügyben. Bizonyára felgyorsul az ügyintézés, ha a leszakadt gerenda agyon­csap valakit... S. B. Fűkaszával vágják az árokból a füvet a 44-es úton Tiszaug /

Next

/
Oldalképek
Tartalom