Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 12. Szolgáltatóipar Az idők változnak Mintegy két évtizeddel ezelőtt még vita lett volna ennek a cikknek a tartalma. Mégpedig azokkal, akik úgy vélték, hogy a szolgáltatások terjedése nyugaton dekadens jelenség. S ez, ha nem is két évtizede, de a század elején még igaz is volt. A szolgáltatások nagyrészt a háziinasok, helyenként a cselédek munkáját jelentették, és így teljes joggal tartotta minden haladó tudós a szolgáltatásokat az élősdiség egyik jelének. Azóta azonban sok minden változott a világgazdaságban is. Nemcsak az történt, hogy a régi típusú szolgáltatások jelentősége összezsugorodott, hanem az is, hogy az új típusú szolgáltatások ipari módon szerveződtek. A modern szállodaipar alkalmazottjai nem úgy szolgáltatók, mint régen a milliomosok inasai, lakájai. S napjainkban közismert tény az is, hogy a szolgáltató tevékenységet folytató emberek száma növekszik a legdinamikusabban. Következésképpen új helyzettel állunk szemben. Üj helyzettel, melynek jellegét és jelentőségét érdemes átgondolni. S ami talán a legfontosabb: azok a szolgáltatások, melyeknek gazdasági jelentősége napjainkban ugrásszerűen növekszik, nemcsak — és nem elsősorban >— személyi szolgáltatások. Megnövekedett a személyi' szolgáltatások fontossága is (ezeket lakossági szolgáltatásnak is szoktuk nevezni), a szolgáltatások nagyobb része azonban ipari szolgáltatás, közvetlenül a termeléshez kapcsolódik. A modem ipar széles körű szolgáltató hálózat nélkül teljesen elképzelhetetlen. A szolgáltatás fejlettsége teremti meg ugyanis azt a hátteret, amely nélkül a modern ipar fejlődésképtelen, sőt működésképtelen is. A szolgáltatások elmaradottsága viszont bármilyen nagy beruházások esetén is annyit jelent, hogy a beruházások értékét nem lehet érvényesíteni a termelésben. S ha ezen a kérdésen tovább elmélkedünk, rendkívül fontos következtetésekre juthatunk. Anélkül, hogy fel akarnánk sorolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek magyar gépi termékek, szerszám- és munkagépek exportja érdekében történtek az utóbbi években, látnunk kell, hogy bizony a gépipari export gyakran komoly nehézségbe ütközött. Ennek igen sok oka van. Lehet minőségi probléma, korszerűségbeli hiány, az ipari formaterv nem megfelelő volta, csomagolástechnikai. De tudnunk kell: nagy volumenű ipari export nem is jöhet létre anélkül, hogy egyúttal megfelelő szervizhálózatot, mégpedig rugalmas és gyors szervizhálózatot ne biztosítana az exportáló. Többféle módon szokták az ilyen típusú szolgáltatáa ioszezont megelőzően több mint százmillió forintot költöttek a balatoni idegen- forgalmi hivatalok szálláshelyeik fejlesztésére. Az öa-izieg java részét a-kempin- gek rekonstrukciójára és további korszerűsítésére fordították. A balatonfüredi Kempingben 4 millió forintot Költöttek az úthálózat rekonstrukciójára. Ugyanebben a táborban új recepciós épületet is építettek, előtte pedig (háromsávos autóbejáró épült. A balatonalmádi kemping új vízibejáróval és napozóval gazdagodott. Akaiiban bővítették a kemping strandját, újabb területeket parkosítottak. sok megoldását biztosítani. A legjobb módszer a közvetlen szervizhálózat kiépítése. Ennek a követelménynek csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha a gyártó cég megfelelő alkatrésztartalékkal rendelkezik, és ha szakemberei készen állnak arra, hogy bármelyik pillanatban a megrendelő által megjelölt helyre utazzanak. Szükségtelen most felsorolni az állandóan visz- szatérő alkatrész-utánpótlási gondokat, melyekkel belkereskedelmünk mindeddig képtelen volt megbirkózni. S népgazdasági szinten minden alkatrészhiány miatt álló munka- vagy háztartási gép, gépkocsi összességében igen nagy kárt jelent. De nem elhanyagolható az sem, hogy exportunk szempontjából mit jelent ez. S ©mögött nem egyszerűen gazdasági, hanem szélesebb értelemben vett szemléleti kérdés áll. Noha már senki nem tekinti a szervizt az élősdiség egyik megnyilvánulásának, mégis a szervizhálózat jelentőségének gyakorlati alábecsülése érezteti hatását napjainkban is. S nem szabad még egy nagyon fontos kérdésről elfeledkeznünk. Amennyiben egy több országot behálózó szervizhálózat van egy-egy exportcikkel kapcsolatban, ez a hálózat szinte spontán módon nem csupán szolgáltatási funkciót tölt be. A vásárlóval való állandó kapcsolat, s egyúttal az igényekkel és szükségletekkel kialakuló megismerési folyamat igen érdekes eredményekkel jár. Nem egyszer közös vállalkozások kialakulását segíti elő, de a szolgáltatási hálózat sokkal konkrétabban jelezheti az ipar számára az előrehaladás irányait, a konkrét, speciális és megoldandó problémákat, mint az „egyszerű” gazdasági piackutatás. Mindebből következik, hogy az olyan fontos jelszavak, mint a minőség követelménye, csakis üresen csenghetnek, akkor hogyha nincsen mögöttük megfelelő infrastrauktúra. Társadalmi infrastruktúráról, de ipari infrastruktúráról is szó van, mely sok tekintetben éppen a szervizhálózat meglétét vagy meg nem létét jelenti. A szolgáltatások ilyen értelmű felfogása nem csupán ipari kérdés, hanem —mint láttuk — az exportgazdálkodás lehetőségeinek megteremtése szempontjából is perdöntő. A szolgáltatás ebben az értelemben gazdaságilag átfogó és komplex feladatkör. A szolgáltatóipar fejlődése éppen úgy érinti a társadalmat, mint ahogy érinti az ipari fejlődést és az exportfejlődés problémáit is. A szolgáltatások fejlődése, de nem utolsósorban nemzetgazdasági szempontból a takarékosságnak is része. H. I. Minden nagyobb kempingben bővítették a lakókocsi - fogadó-helyeket, s újabb főző-, mosogató,- mosó- és vasalóhelyiséget alakítottak ki. A balatonföldvári Magyar tenger kempinget idén bekötötték a vezetékes gázhálózatba, a balatonszárszói Túra kempingben napelemmel működő melegvíz-szolgáltató berendezést szereltek fel. A Balaton-parti kemping- gek az idén már több mint harmincezer vendéget tudnak fogadni. Június 5—6-án megnyitották a parttól távolabb levő kisegítő kempingeket is, hogy a csúcsidényben tehermentesítsék a vízparti sátortáborokat. Abádszalóki nyár 1985 MINDEN NAPRA EGY PROGRAM AZ ÜDÜLŐBEN Nagyszülők és unokák Kezdődik az üdülési főszezon, s így indokolt néhány üdülési szabály ismertetése. Vannak ugyanis kényszerű korlátozások, például a fő- szezoni kedvezményes beutalásnál. Mindaddig indokolt a kedvezményes üdülés fő- szezoni két, valamint a külföldi beutalás háromévenként egyszeri alkalomra korlátozása,, amíg az igénylők száma jóval meghaladja a lehetőséget. A szabályok ellenőrzését szolgálja, hogy az üdülést bejegyzik a szakszervezeti könyvibe. Nagyon lényeges, hogy ne csak a SZOT-üdülők gondnokai, hanem a vállalati pihenőházak vezetői is győződjenek meg ezekről. Ha ugyanis az előírásokat valameny- nyi kedvezményes üdülésnél következetesen betartják, igazságosabbá válik a beutalók elosztása. Évről évre visszatérő gond a nagycsaládosok üdülése. Az ő igényeik nagyobb részét a vállalati pihenőházakban oldják meg. Kisebb mértékben nyílik mód a többgyermekes SZOT-üdültetésére. A SZOT-beutalók többsége ugyanis csak egy gyermekkel való pihenésre jogosít. Az üdülőépületek kisebb szobaméretei sajnos csak három személy kulturált elhelyezését biztosítják. Ennek ellenére többen üdülhetnének a nagy családosok közül, ha az alapszervezetek a sokgyermekes házaspároknak két darab 2+1 személyre érvényes beutalót adnának, amivel hatan érkezhetnének. Ilyenkor két egymásba nyíló vagy egymás melletti szobában helyeznék el a családot így természetesen többe kerül az üdülőjegy, mert felnőtt áron kell megvenni. De az árkülönbözetet — mivel a nagycsaládosok megérdemlik a támogatást a szakszervezeti bizottságok átvállalhatnák. Gyakori igény, hogy a fő- szezoni családos beutalókat a nagyszülők unokáikkal- együtt vehessék igényibe. Ez nem lehetséges, mivel kevés a családos üdülő jegy, és az aktív dolgozók igényeit sem lehet kielégíteni. A nagyszülők azonban főidényen kívül együtt üdülhetnek unokáikkal, ha az unoka még nem iskolás. Az egyik szülő akadályoztatása miatt viszont helyette egy kedvezményes beutalásra jogosult nagyszülő is nyaralhat. De az sajnos továbbra is szabály főidényben, hogy mindkét nagyszülő nem pihenhet együtt az unokával. Néhány nap múlva megkezdődik az Abádszalóki nyár 1985-ös rendezvénysorozata. Ebben az évben már harmadik alkalommal viseli ezt a nevet a programsorozat, de már jó fél évtizede, hogy gazdag kulturális, sportkínálattal várja a vendégeket a Tisza II. víztározó partján lévő nagyközség. Június 13-án, csütörtökön nyílik az ifjúsági szabadidő- központban, a szabadtéri színpad környékén az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat campingkiállítása, majd a hét végén — június 15—16- án, szombaton és vasárnap — országos motorostalálkozó és autós ügyességi verseny következik az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács és a Magyar Autóklub szervezésében. Vasárnap — június 16- án — a szövetkezeti dalosok találkoznak, a következő szombatra — június 22-re, pedig — operettesttel kedveskednek a szervezők az érdeklődőknek. A hónap utolsó szombatján Komár László adja elő Elvis Presley-emlékműsorát a szabadtéri színpadon, majd a nyáron nótaest. Kovács Kati, a Korái, az Első emelet lesz még a szabadtéri színpad vendége. Az is több éves hagyomány már, hogy a tanácsháza házasságkötő termében kiállításokat rendeznek, az idén például a Kevi kör munkáiból, Júliusban az amatőr színjátszók találkoznak Abádszalókon, ugyanabban a hónapban rendezők meg immáron sokadik alkalommal az abádszalóki lovasnapokat. Kihasználják természetesen azt a csodálatos vízfelületet is, amely az Abádszalóki öböl néven ismeretes: több sportnapon mérhetik össze tudásukat a vizi sportok szerelmesei. lesznek vitorlásversenyek, szörfversenyek. Igen népszerűek az abádszalóki táborok. Tavaly az úttörők családi tábora vitte el a pálmát, ebben az évben első alkalommal kerül sor arra a környezet- és természetvédelmi vízi szaktáborra, amelynek első turnusa e hónap 29-én kezdődik — és amelyre még fogad el jelentkezőket a KISZ abádszalóki bizottsága. A második turnus augusztusban lesz. A résztvevők megismerkedhetnek a 127 négyzetkilométer területű tározótó és környéke növény- és állatvilágával, néprajzi. kulturális, idegenforgalmi, irodalmi nevezetességeivel. A táborozok önállóan választják ki kutatási területüket, és az anyaggyűjtést követően szakdolgozatban, tudományos diákköri dolgozatban. az Alkotó Ifjúsági pályázaton hasznosítják ismereteiket. Az említett rendezvények mellett esténként szabadtéri mozielőadások, diszkóműsorok hívják, várják a fiatalokat. — E — bányai — (Érettségi) elnökök Ezekben a napokban a szóbeli érettségi előtt álló tizenéveseknek nincsen izgalmasabb kérdésük, mint az elnök személye. Mindannyian irigylik a 4. b. diákjait, mert ők aztán megfogták az isten lábát! Mackó bácsi lesz az elnökük, áldott jó ember: tavaly is elszundított a második felelő után, és csak akkor ébredt fel, amikor a banketten behozták a hideg jércét. Bezzeg a dések! Nekik befellegzett, mert ott a Nagyfej elnököl. Tanítani talán mindössze két hetet tanított, de polihisztor. Angolul, oroszul, latinul, finnül, vallonul, flamandul, franciául, lengyelül, csehül perfekt beszél. Ráadásul amatőr csillagász, vadász, halász, madarász, régész, zenész, lángész, rendész. Nem elég neki ez a bőröndnyi tudás, még a' feleletbe is beleszól, ami hallatlan provokáció, bár elviseli az ember. A 4. c. lányosztályának nem kis meglepetésére fiatal, jóképű elnök jutott. Az egyik csitri — aki adóellenőrnek készül —állítólag kinyomozta, ez a férfi szereti a barna nőket. Nosza, az egész osztály lehányt magáról minden kispolgári göncöt, és bájosan megnyerő Éva-kosztümben két napig süttette magát a csatornaparton. Akin nem fogott a nap. az bagarollal, Kőbányaival pótolta a bőrén a hiányt. Elég az hozzá, hogy hétvégére úgy néztek ki a lányok, akár egy afrikai törzsfőnök tévedésből ide kószált feleségei. Egy biztos, a legszilajabb szóbeszéd is csak a bankettig tart, utána a tapasztalatok szerint megdicsöülnek az elnökök. De csak szűk körben: a beavatottak, az érettségizettek előtt, hiszen ők már tudják az örök tételt: nem az elnök számít, hanem a felelő. És főleg az, amit mond. Azért a harmadikosokat, illik vadítani, valahogyan így: képzeld a mi elnökünk amikor rám emelte azt a hatalmas szürke szemét, ijedtemben az sem jutott eszembe, hogy a Himnuszt Petőfi vagy Arany írta. Szerencsére valaki megsúgta: Berzsenyi. Ez meg neki nem tetszett. Mondd meg de igaz szívedre: az ilyen szőröző elnöknek hogyan tudna az ember kedvében járni? D. Bzabó Miklós Tiszai hangulatok Fotó T. K. L. BALATONI NYÁR Tóparti táborok
