Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

1985. JÚNIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Veszprémi Petőfi Szín­ház előadásának egyik jele­nete: Darás Léna (Marosiné), Szoboszlay Sándor (Puzsér) és Borbiczki Ferenc (Csató). Hagyományosnak te­kinthető immár a ze­nés színpadi produkciók tavasz utóján, nyár ele­jén Szolnokon megren­dezésre kerülő bemuta­tósorozata, amelynek jó­voltából a szolnoki kö­zönség az elmúlt há­rom évben — és most is — több kitűnő előa­dást láthatott, s a szak­mának is módja volt a zenés műfaj (ok) mérlege­lő áttekintésére. Ebben az évben is a Szolnoki nyár 1985-ös rendezvé­nyeinek nyitányaként rendezték meg a zenés színházi napokat. Befejeződött a zenés színházi találkozó Nincs ok vitatkozni az időpont megválasztásával, tény viszont, hogy az ünnepi könyvhét és a taláilkozó nap­jai pontosan „fedték” egy­mást. Csak egyetlen példát e szervezés hátrányát illuszt­rálandó: szerdán este a Veszp­rémi Petőfi Színház bemu­tatójával egy.időben, a mú­zeumudvarban Esterházy Pé­ter Kis magyar pornográfiá­jából adott elő részleteket Vállai Péter. Minderre ter­mészetesen Ibárki mondhat­ná: Szolnok lélefcszáma és a kulturális igények a terve­zés stádiumában telt házzal kecsegtetheti a rendezőket. (Bár akadt a korábbi évek­ben ellenpélda bőségesen). Sem itt, sem ott ‘nem volt telt, ház, ami természetesen nem baj, die nem is dicséri a szervezést. A legnagyobb előzetes ér­deklődés a Kaposvári Csilky Gergely Színház és a József Attila Színház vendégjátéka iránt nyilvánult meg. A ka­posváriak produkciójára irá­nyuló figyelemnek kézenfek­vő a magyarázata: az ország egyik legjobb társulatának Szolnokkal való kapcsola­tai elég régiék, hadd emlé­keztessünk itt csupán arra, hogy az idei évadban a szol­noki bérletes előadások kö­zül kettő is kaposvári ven­dégrendező munkája — Naf­táim (Babarczy László), Sö­tét igalamb (Ács János). A társulat a Tom Jones előadá­sával igazolta a várakozást, s azt a közhelyszámba menő tételt is, ami szerint jó szí­nészete nélkül nehezen kép­zelhető el jó végeredmény. Ki-ki szíve szerint választott az emlékezetes színészi telje­sítményeik közül. Engedtes­sék meg e jegyzetírónak is a „választás”: Csákányi Esz­ter és Helyey László voltak azok akik öntörvényű egyé­niségként jelenitek meg, ugyanakkor játékukat töké­letesen alárendelték a rende­ző, Gazdag Gyula elképzelé­seinek. A kaposváriakat követő debreceni társulat előadásá­ban is volt egy jelentős te­hetségre valló alakítás: a főszereplő Lipcsey Tibor Goldoni Két úr szolgája Truffaldinójaként — külö­nösképp a második résztől — „vitte” az előadást, gag-jei már-ttnár rögtönzésként ha­tottak. A József Attila Szín­ház Taps című látványos előadása (Iglódi István ren­dezésében) Galambos Erzsi tehetségére, egyéniségére épült, a Veszprémi Petőfi Színház A doktor úr című bohózatában pedig — reked­ten is — Puzsér szaretpében Szoboszlay Sándor csillogott. A veszprémi színház Tordy Géza rendezésében mutatta be Molnár Ferenc — Zer- kovitz Béla „örökzöldjét”; habkönnyű és gyorsan fe­lejthető előadás született. Ami nem azt jelenti, hogy a közönségsiker elmaradt: Molnár Ferenc könnyed me- sieszövése, Zerkovítz zenéje ebben az „interpretációban” sem volt hatástalan. A negyedik alkalommal megrendezett zenés színházi napok a házigazda társulat Luxemburg grófja csütörtök esti előadásával ért véget. Az eseménysorozat — min­dent összevetve — kellemes szórakozásit 'kínált, s jó alap- hangulatot teremtett a foly­tatáshoz, a Szolnoki nyár to­vábbi — zenei, képzőművé­szeti, színház — programjai­hoz is. V.J. Kései toborzó Marad-e gimnázium Túrkevén? Ki hinné a világhírűvé lett Finlák, Kordák, s számtalan akadémikusnak a szülőváro­sában, Túrkevén az 1985— 86-os tanévre bizonytalanná vált a gimnázium élete. A nagykun város mindössze 7 nyolcadikosa jelentkezett a helyi középiskola gimnáziu­mi osztályába, ami még egy fakultációs csoportra sem elegendő. Ennél persze többen — ösz- szesen tizenketten — válasz­tották a gimnáziumot a két általános iskola 153 nyolca­dikosa közül. Öten más, nagy hírű, budapesti, deb­receni, megyei gimnázium­ban folytatják tanulmányai­kat, mitöbb egy túrkevei diák felvételt nyert az úgy­nevezett „tudósképzőbe”, az Apáczai Gimnáziumba, a Művelődési Minisztérium osztályába, ahová négyszá­zan jelentkeztek harminc helyre. . . Miközben büszke lehet az iskola, a város újabb „tudósjelölt” fiára, egyálta­lán nem lehet elégedett az­zal, hogy képtelen volt egy osztálynyi gimnazistát tobo­rozni. Az intézménytípus rend­tartásában ez olvasható: „Egy-egy osztályba legalább 20 és legfeljebb 40 tanulót lehet felvenni”. Az idézett dokumentum a továbbiak­ban leszögezi, ha az első vagy második évfolyamon a tanév végén két párhuza­mos Osztályban 38, illetve •háúnomiban 'ötvennyolc alá csökken a létszám, akkor az intézmény igazgatója köte­les egy, illetve két osztályba átcsoportosítani a diákokat. Mi a teendő akkor, ha az indulásnál nincs elég je­lentkező? Bezárjon a gim­názium? Az iskola vezetői reménykednek A kérdés immár hónapok óta izgalomban tartja a vá­ros vezetőit, az iskola peda­gógusait, s nem utolsósorban azt a hét diákot, s szüleiket, akik a túrkevei gimnázium­ba jelentkeztek. Hogy telik majd a vakáció a bizonyta­lanságban? Indul-e szeptem­berben gimnáziumi osztály Túrkevén? Netán át kell jár­niuk Mezőtúrra? Tudja-e vállalni a család az ingázás többletköltségeit? Az iskola három és félév­tizedes fennállása óta má­sodszor került válságos helyzetbe. Először a hetve­nes évek elején, de akkor si­került megtartani a folyto­nosságot, szeptemberre ósz­Szolnoki nyár ’85 A hónap elején a zenés színházi találkozóval kezdő­dött meg a Szolnoki nyár kulturális rendezvénysoroza­ta, amely a továbbiakban is gazdag, változatos programo­kat kínál az érdeklődőknek. Június úgy tűnik a zene, a dal ünnepe lesz Szolno­kon. Ebben a hónapban — 15-én és 16-án — már tize­dik alkalommal ad otthont a város az Országos Szövetke­zeti Dalostalálkozónak. A kó­rusok a sportcsarnokban mu­tatják be műsorukat. Ugyan­csak júniusban — 29-én és 30-án — rendezik meg Szol­nokon, a Járműjavító üzem Művelődési Házában a IV. Országos Vasutas Énekkari Találkozót. Az idei nyár egyébként is „kedvez” a ze­nebarátoknak. Szerdánként a Tisza Szálló toronyerké­lyéről ismét felhangzik a tá­rogató, s ugyanitt kamara­koncerteket ad a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola fúvószenekara. A Mu- sica Antiqua Hungarica együttes hangversenye a mú­zeumudvarban várja az ér­Színházi előadások a müzeumudvarban Orgonahangversenyek a nagytemplomban Szórakoztató műsorok a szabadtérin deklődőket június 17-én, este 7 órakor. Szintén júniusban — 24-én este 7 órától, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban — ad hangver­senyt az NSZK-ból érkező Berliner Oratorien Chor kó­rus, Handel Messiás című oratóriumával lép a közön­ség elé. Felejthetetlen zenei élmé­nyeknek ígérkeznek a kato­likus nagytemplom orgona­hangversenyei. Július 1-én Lehotka Gábor, 15-én Ko­vács Endre orgonaestje vár­ja az érdeklődőket. Déri And­rás, a Magyar Rádió gyer­mekkórusának közreműkö­désével augusztusban, Hollai Keresztéig pedig szeptember­ben ad orgonahangversenyt a nagytemplomban. Ez utób­bi hangversenyen közremű­ködik a Szolnoki szimfoni­kusok kamarazenekara. A képzőművészeti bemuta­tók sorában kiemelkedőnek ígérkezik a Megyei múzeu­mok művészeti gyűjtmé- nyeinek 40 éve a művészet szolgálatában címmel nyíló kiállítás, amelyet a Szolnoki Galériában tekinthetnek meg az érdeklődök júliusban és augusztusban. A Damjanich János Múzeumban Tibet vi­lága címmel júliusban ren­dezik meg azt a kiállítást, amely Körösi Csorna Sándor életútját mutatja be a közön­ségnek. A művésztelep kol­lektív műtermében június 20-ig Vuics István festőmű­vész, júliusban és augusztus­ban pedig Bácskai Bertalan grafikusművész kamaratár­lata várja a látogatókat. Ge­ese Árpáid festőművész és Nagy István szobrászművész kiállítását augusztusban a Ságvári Endre művelődési központban láthatják a né­zők. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ galériáján június 21-én a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola hallga- tóina/c. munkáiból, augusztus­ban pedig Szigeti Magda és Bottos Gerő szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás. A Szolnoki Nyári Színház Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjáté­kát mutatja be a múzeumud­varban. A darabot — Éri­Kovács András rendezésében — első alkalommal július 5-én, majd további 9 előadá­son láthatja a közönség. A szabadtéri színpadon első­sorban szórakoztató műsorok várják a szolnokiakat. Az Edda együttes június 20-án, a Neoton Família és a Dolly Roll júliusban, az Első Eme­let augusztusban, az R-GO együttes pedig szeptember elején ad koncertet. Július­ban Szolnokon vendégszere­pei s a szabadtéri színpadon mutatja be műsorát a mexi­kói Folklorico Magisterial táncegyüttes. Augusztus ele­jén magyarnóta-estet rendez­nek, augusztus 20-án pedig a Magyar Állami Népi Együt­tes Vallomások a néptáncról című műsorával szerepei a szabadtéri színpadon. A nyári hónapokban ismét várják a fiatalokat a Diák­centrum programjai, szolgál­tatásai. A Megye; Művelődé­si és Ifjúsági Központban szünidei gyermekprogramo- kat rendeznek. Ismét meg­nyílik a Nyári játékok háza. szeverbuválódott annyi diák, amennyi még éppen elég egy osztályhoz. És most? Az iskola vezetői reményked­nek: — Lezárult ugyan már a jelentkezések elbírálása a másodikként megjelölt in­tézményeken is. Néhány diák érdeklődött nálunk a 'továbbtanulási lehetőségek­ről, — mondja Németh Ist­ván igazgatóhelyettes, az intézmény beiskolázási fele­lőse. — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján — gyakran még szeptemberben is meggondolja magát né­hány fiatal,, s nem megy el a választott iskolába, hanem beiratkozik a gimnáziumunk­ba — úgy vélem a jelenlegi létszám megduplázódik, de lehet, hogy még azt is meg­haladja. — Hogy alakult az utóbbi években a tanulók létszáma? — Tavaly 29 elsőéves kezdte meg tanulmányait. A második oslzttályba huszon- hatan, a harmadikba, s a negyedikbe is harmincketten járnak. A lemorzsolódás nem nagy arányú. — Miben látja a csökkenő érdeklődés okát? — Azt hiszem nemcsak túrkevei jelenség, a gim­názium vonzásának valóban tapasztalható csökkenése. A sikeres felvételi az egyete­meken, főiskolákon nem biz­tos. A fiatalok egy része úgy érzi, zsákutca volt számára a gimnázium. Elpocsékolt 4 évet, se szakmája, se rang­ja, hiszen a tudást, a mű­veltséget nemigen méltá­nyolták kellően. Különféle szakképzéssel is foglalkoz­tunk, jelenleg gyors- és gépíró fakultációt választ­hatnak diákjaink. S ma már az is egyre gyakoribbá vá­lik, hogy az érettségizett fiatalok szakmunkásképző­ben folytatják tovább tanul­mányaikat. — Közepesnek, átlagosnak ítéljük meg a gimnáziumun­kat — jegyzi meg kritiku­san Cseh Sándor igazgató. — Volt olyan év, hogy az egyetemre, főiskolára je­lentkezők 65—70 százalékát felvették. Az idén abból adó­dik a gondunk, hogy a nyol­cadikos gyerekek közül csak kevesen szándékoznak gim­náziumban tanulni. Utána­néztünk, hogy hol „veszítet­tük el” a fiatalokat. A Pe­tőfi Általános Iskolából pél­dául egy egész kéz> labda- csapat — az úttörő-olimpia hatodik helyezettje — je­lentkezett a békéscsabai szakközépiskolába, azzal a céllal, hogy ott majd játsz­hatnak az NB I-es csapat­ban. A mi diákjaink csak a (negyei baj nokság második helyezett csapatában játsza­nak. A tanulók azt mond­ták, nem érzik magukat elég tehetségesnek ahhoz, hogy elvégezzék a gimnáziumot... S említhetnék egy másik je­lenséget is; a város értel­misége érthetetlen módon inkább más. gimnáziumba küldi tanulni a gyermekeit. S ez aztán példa lesz a többi szülő előtt is. A városnak nine* vonzáskörzete Ez sem csupán túrkevei jelenség. Több nagyközség, kisebb város gimnáziuma küszködik hasonló szemlélet miatt. Túrkeve emellett sa­játságos helyzetben is van. A városnak nincs vonzás- körzete, a gimnázium csak a két általános iskolából vár­hatja a tanulókat. Az idén a végzősök közül tizenketten lesznek gimnazisták, negy- venhatan szakközépiskolában tanulnak tovább, közel száz fiatal pedig szakmunkáskép­ző intézetbe, szakiskolába jelentkezett. Ez nem felel meg a kívánatos ötven-hat- van százalékos aránynak. Az iskolák pedagógusai kétség­telenül nehéz körülmények között dolgoznak. A nevelők tekintélyes- hányada típu­sonként 60, azaz átlagosan napi öt órában tanít. A Kos­suth úti iskola az idén nyolc állást hirdetett meg; az elő­ző évek tapasztalataiból okulva az idén már szolgála­ti lakással, s valamennyi üres állásra van jelentkező. Bizony nem kis erőfeszí­tések árán ma már úgy tű­nik, nem állt meg az idő a nagykun városban. Simon Ferenc, a városi pártbizott­ság első titkára mondja: — Az adott, kedvezőnek nem tekinthető helyzetben azt kell tennünk, kihasznál­nunk, amit a lehetőségeink kínálnak. Szeretnénk a vá­rost vonzóbbá tenni a lakók, az ideköltözők, az átutazók számára. Terveink szerint iDévaványánál összekötőút épül Békésbe. Idegenforgal­mi látványosság a tájvédel­mi körzetté nyilvánított Ecsegpuszta, megépítettük a fürdőt, amelynek vize kü­lönböző női betegségek gyó­gyítására is alkalmas. A szomszédságában parkot, szabadtéri színpadot, kem­pinget alakítottunk ki, a Holt-Berettyón pedig hor­gászparadicsomot, csónaikázó- tavat tervezünk. Mindez a helybeliek, s a vendégek pi* henését, szórakozását szol­gálja. Ennél sokkal lényege­sebb eredményünk a nagy arányú lakásépítés. Az öt­éves tervben a tervezett 650 helyett, több mint hétszáz otthont vehetnek birtokukba a lakók. Megvalósítottuk a gázellátást — 2 millió forint értékű kötvényt 'vásárolt a város lakossága. Javítottuk az úthálózatot. Ám nem vá­gyunk mégsem elégedettek, hiszen teendőink csak lassan fogyatkoznak. Nem úgy, mint a gimna­zisták. Lesz-e, marad-e gimnázium Túrkevén, egyál­talán nem közömbös kérdés a város közvéleményében. Természetesen mindenki ar­ra szavaz, hogy legyen. A tanács, az iskola fenntartója vállalja a költségeket bár­mennyi is a tanulók száma. Nehéz lenne az újrakezdés — Bízunk benne, hogy si­kerül, ha nem is elérni, de legalább megközelíteni a gimnáziumi létszámot, s nem kell Mezőtúrra irányí­tani — ahol egyébként szí­vesen látnák — a hét túrke- vei fiatalt — reménykedik Fereczi György, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának előadója is. — A presztízsveszteségen túl ter­mészetesen más hátrányok is, a pedagógusok foglalkoz­tatása stb. származnának az esetleges évfolyam kimara­dásából. S utána bizony ne­héz lenne az újrakezdés... Szeptemberig ugyan még változhat az első osztályosok létszáma, a kudarcnak azon­ban már most érzékelhetők a tanulságai, amelyeket Cseh Sándor igazgató így össze­gez: — Ha az egyetemek, főis­kolák képviselői nem átalla- nak felkeresni középiskolá­kat, hallgatókat toborozni, akkor nekünk is. jobban oda kell figyelnünk a mindenko­ri nyolcadikos évfolyamra. Szorosan együtt kell dolgoz­nunk az általános iskolák pedagógusaival. S még in­kább be kell bizonyítanunk, hogy a mi érettségizett fia­taljaink is képesek bejutni a felsőoktatási intézmé­nyekbe. ; I Az iskolák közötti jó együttműködést a város ve­zetői is szorgalmazzák. Hi­szen az igen csekély létszá­mú értelmiségi réteg s a középfokú végzettségűek gyarapodását jobbára csak a helybeli fiúktól, lányoktól várhatják. A gimnázium lé­te vagy nem léte ilyen for­mán Túrkevén összekapcso­lódik a város további sorsá­val, fejlődésével is. Tál Gizella Jó alaphangulat a folytatáshoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom