Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
1985. JÚNIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nyári színház ’85 n Vízkereszt próbái közben Negyedik bemutatójára készül a Szolnoki Nyári Színház; az alkalmi társulat „ars poeticája” és elszántsága változatlan; a múzeumudvar „osillagkupolája” alatt, kényelmes-kellemes körülmények között igényes szórakozási lehetőséget kínálni a nagyérdeműnek. Ha valaki végigböngészi a nyári színház idei előadásának „szórólapját”, — meggyőződhet arról, hogy az eredeti alapelvek semmit sem változtak; Shakespeare Vízkereszt vagy amit akartok című komédiájának színrevi- teléhez tehetséges szerzőgárdát toborzott a rendező Éry-Kovács András. Ami viszont a szerencsés próbafeltételeket illeti; M-j- dárd napja óta minden nap esett. A napi két próbát természetesen az időjárástól függetlenül is megtartotta az együttes. Csütörtökön este — az egész napi cseperészés után — az előadás színhelyén, a múzeumudvarban próbált a társulat, a készülő díszletek között. A próbák után (és szüneteiben) az előadás három sze- ireplőjéved beszélgettünk. Egri Márta, a Vígszínház jnűvé&ze OJivia szerepének megformálására készül. Testvére, Egri Kati. Violát alakítja. Három évvel ezelőtt egy televíziós produkcióban már játszottak együtt, ám színpadon ez az első közös fellépésűik, — ha úgy látszik, ez is különlegessége lesz a július 5-i bemutatónak. Mint kiderült, nem a nyolc évadon át Szolnokon játszó Felvételünkön próba közben Méhes László, Nagy Sándor Tamás és Éry-Kovács András Egri Kati „csábította” a Ti- sza-partra nővérét, hanem a rendező. Éry-Kovács András választotta őt erre a szerepre. A készülő produkciót előzetesen méregetni, latolgatni nincs sok értelme. Érdemes viszont lejegyezni, amit Egri. Márta mondott Egri Katiról. — hozzátéve, hogy mindig szerét ejtik, hogy megnézzék egymás előadásait. — Fölösleges lenne Kati egy-egy színpadi teljesíImé- nyéről beszélni; sokkal érdekesebb viszont végigtekinteni az eddigi pályáján, a fejlődésén. A folyamaton ahogy egyre biztosabb, egyre érettebb lett... Egri Kati az évad végén megvált a szolnoki társulattól, de nem kötött szerződést másik társulattal sem. — Hívták-e a következő évadra — vendégként — Szolnokra szerepelni? — Nem, egyelőre nincs szó szojlinoki vendíégszereplésről. Balkay Géza, a Katona Jó- zfsEi; Színház Jászai-díjas művésze először lép szolnoki közönség elé a július 5-i előadáson. Orsinot, Illyria hercegét alakítja; — Tévhit, hogy a nyári színházban való szereplés, amolyan laza „félmunka”. A szerep, amit játszom, nagyon jó (ez vonzott), nem látványos, de nagyon nehéz. Most még nehéz volna mondani bármit is: igyekszem megfelelni a feladatnak. V. J. A Szolnoki Galéria terveiről Üj szín a város közművelődéséiben Havonta egyszer kórushangverseny A Szolnok megyei Múzeumi Szervezet — a felújítás után — februárban nyitotta meg részlegesen a Szolnoki Galériát. A részlegesség azt jelenti, hogy csak a kiállítóteret nyitották meg, a külső felújítással, a kazánház és a raktár átalakításával az év utolsó hónapjában végeznek. Szolnok legnagyobb alap- területű kiállítóhelye új színt hozhat a város közművelődési életébe, ezért fontos alaposan átgondolni, milyen rendezvényeknek adhat időről időre otthont a Galéria. A múzeumi szervezet igyekszik olyan programokat ösz- szeállítani, amelyek valóban értékesek. Terveik között szerepelnek egy-egy képzőművész, iparművész életművét bemutató önálló kiállítások, képzőművészeti csoportok tárlata vagy más más képzőművészeti korszakok anyagának kiállítása. Az elképzelések szerint a jelentősebb történelmi évfordulókhoz, illetve nagyobb tudományos tanácskozásokhoz is kapcsolnak majd tárlatot. Szeretnék megvalósítani azt az ötletet is, hogy minden kiállításhoz kiegészítő rendezvényt kapcsoljanak. Ezek a kiegészítő programok természetesen szorosan összefüggnek a kiállítások jellegével, hangulatával. A hosszabb ideig nyitvatartó tárlatokat tíz-tizenöt perces zenei vagy irodalmi műsor kíséretében adják át a közönségnek. Néhány alkalommal kísérletet tesznek a kiállítások esti nyitására, amelyet összekötnek nagyobb lélegzetű zenei és irodalmi műsorral. Helyet kapnak a programban a kiállításhoz igazodó ismeretterjesztő és tudományos előadások valamint művész-közönség találkozók. Felújítják az iskolai kórusok hangversenyeinek hagyományát, havonta egyszer, vasárnap délelőtt. A festménybemutatók idején zenekari és kórushangversenyeket tartanak, de két kiállítás között a Galéria otthont ad értékes országos vagy megyei kulturális rendezvényeknek is. Az idén például október 9-én és 10.- én ott adnak egymásnak randevút az ország társadalmi ünnepségeket és családi eseményeket rendező irodáinak kórusai. A kiállítások sorában szerepel júliusban és augusztusban a megyei képzőművészeti gyűjtemények utóbbi négy évtizedét reprezentáló tárlat, valamint Szász Endre és a Szász-Stúdió bemutatkozása; novembertől pedig a hagyományos téli tárlat. Részletes program tulajdonképpen csak a jövő évre készíthető, amikorra minden feltétel adott lesz a rendezvényekhez. 1986-tól évente öt-hat kiállítást nyitnak, nyaranként az országos múzeumok gyűjteményét is a közönség elé viszik. így például a Magyar Nemzeti Galéria anyagából látható lesz a Tornyai-hagyaték és a Kondor Béla életműkiállítás. A Szépművészeti Múzeum felújítása miatt lebontott állandó kiállítások egy része is megtekinthető lesz már a jövő nyáron a Szolnoki Galériában. Sorozatban bemutatkoznak a vidéki művésztelepek, a bemutatókon az adott város zenei életével is megismerkedhetnek az érdeklődők. A sorozatban számításba veszik a hódmezővásárhelyi, a kecskeméti, a szentendrei és a miskolci művésztelepeket. Jövőre jelenik meg a Szolnok megye népművészetét bemutató album, s az eseményhez kapcsolódva népművészeti kiállítás nyílik a Galériában. A végleges és részletes programot október 31-ig készíti el a megyei múzeumi szervezet. — b — Kezdődnek a nyelvtanfolyamok Kevés a jelentkező Szolnokon a TIT nyári, 50 órás nyelvtanfolyamai július 4-én, délután 5 órakor kezdődnek. A jelentkezők kis száma miatt csak a felnőtt csoportokban és csak az első évfolyamon kezdődhet meg az intenzív tanulás, heti kétszer 3 órában. Az angol nyelvtanfolyam helye a TIT Jubileum tér 5. XXIII. emeleti klubja lesz, a német tanfolyam a TIT Kossuth tér 4. I. emeleti klubjában tartja foglalkozásait, a továbbiakban —mindkét tanfolyam — mindig hétfőn és csütörtökön. Üres állások-Hiányszakok Javuló életkörülmények Tanítókat, tanárokat várnak az iskolák Több mint négyszáz pedagógust várnak a következő tanévre megyénk oktatás.! intézményei. 23 óvónői, százhúsz tanítói, százkilencvennégy általános iskolai, hetvenhá- rom középiskolai, hét zene tanári és nyolc gyógypedagógus állás közül választhattak a Szolnok megyébe pályázó végzős hallgatók. Az idei pályázatok száma ötvenöttel több mint az elmúlt évben. A többlet az általános iskolákban szükséges csoportfejlesztésekből adódik. amelyet természetesen a demográfiai hullám nagylétszámú évfolyamainak megfelelő feltételek között történő ok tatása-nevelése igényel. A meghirdetett tanítói állásokból ötvenegy napközibe szól, a csaknem kétszáz tanári állásból viszont csak három. A hiányzó szakpárok skálája érthető módon kibővült az idén. Az eddig is gyakran hirdetett ének, testnevelés szakos állások mellett szinte minden tantárgy szerepel a pályázaton. Magyar, történelem, orosz, matematika, s különösen sok technika szakos pedagógus hiányzik iskoláinkból. Az intézmények egy részében azonban már sikerült betölteni az üres állásokat. A tanítói pályázatok ötven százaléka, az általános iskolai tanári helyeknek pedig mintegy negyven százaléka talált eddig gazdára. Ez azonban még korántsem jelenti a végleges eredményt, hiszen a már hosszabb ideje tanító nevelők hivatalosan is augusztus 15-ig változtathatnak munkahelyet, s az sem ritkaság, hogy a pályakezdők „gondolják meg magukat”, s döntenek mégis másik iskola mellett. A középfokú oktatási intézmények, akárcsak az elmúlt években, főként idegen nyelvszakos állásokat hirdettek meg. Eddig az üres helyeknek 30 százalékát sikerült betölteni. Az idei pályázatok a tavalyihoz hasonlóan alakultak, noha a megye oktatásügyi irányítói. az iskolákat fenntartó tanácsok nem kis erőfeszítéseket tettek azért, hogy vonzóbbá váljanak a meghirdetett állások. A pályakezdő tanítói, általános iskolai tanári átlagbérek országosan a legmagasabbak között szerepelnek. A középiskolai tanárok kezdő fizetésével pedig a nyolcadik helyen áll megyénk. Hatvannégy állást szolgálati lakásísal, százhuszonötöt pedig szolgálati szobával, illetve szálláslehetőséggel hirdettek meg. Az ejmúlt évek tapasztalatai szerint a pályakezdők száma megegyezik a megyénkből pedagógusképző intézményekben végző hallgatók arányával. S ez azt jelenti, hogy fiataljaink diplomával a kezükben hazajöhetnek. A városok közül Túrkevéri, és Törökszentmiklósin, valamint a kisebb településeken várnak nagyobb számban pedagógusokat. Tiszaderzsen, Tomajmonostorán, Tisizabőn, Kétpón — akárcsak a két említett városban — szolgálati lakást isi kínálnak az állás mellé. Az eddigi tapasztalatok szerint mégsem nevezhető sikeresének a pályázat. Talán a települések infrastruktúrájának színvonala, kevésbé vonzó arculata lehet az oka. A helybeli fiatalok közül pedig egyáltalán nem, vagy csak kevesen készülnek pedagógusnak. Noha az iskolák, s a települések vezetői igyekeztek jó kapcsolatokat kialakítani a tanító-, tanárképző intézményekkel, a környékről származó hallgatókkal. A megnövekedett álláskínálat nem kedvez ezeknek a falvaknak. Sok esetben, s nemcsak a kisebb településeken komoly gondot okoz a gyesen levő kismamák helyettesítése is. Az idei pályázatok jelentős része éopen a saját kisgyermeküket nevelő pedagógusok állására vonatkozott, s ez természetesen egy vagy két éves szerződést jelenthet. Mivel az általános iskolai tanítók, tanárok egyharma- da 30 éven aluli, továbbra is számolni kell azzal, hogy magas lesz a gyermekgondozási segélyen levők aránya. Az egy-két évre szóló szerződés viszont nem valószínű, hogy vonzó a pályakezdők számára. Az utóbbi években, s várhatóan így lesz az idén is, örvendetesen a minimálisra csökkent a megyéből elköltöző pedagógusok száma. A már több éve tanító nevelők inkább a megyén belül változtatnak munkahelyet. Tavaly százhuszonnéggyel nőtt az általános iskolai pedagógusok száma, s ugyanakkor növekedett a képesítés nélküliek aránya. Ezzel egyidejűleg 90,4-ről 88,3 százalékra csökkent a szakosan leadott órák aránya. Jelentős mértékben enyhített az általános iskolák gondján, hogy a már nyugdíjas pedagógusok közül sokan vállalták ismét a tanítást. A most véget ért tanévben 113-an tértek vissza iskolájukba. Munkájukra számítanak az elkövetkezendő tanévekben isi, hiszen az általános iskolák egy részében gondot jelent a személyi feltételek megnyugtató megoldása. Ennek ellenére képesítés nélküli nevelőt az idén is csak a legvégső esetben a1- kalmaznak az iskolákban. Az idén tovább növekszik a különböző kiegészítő szakon tanuló, végző pedagógusok aránya; bár kicsit lépéshátrány jellemzi országosan is ezt a fajta átképzést. Csak nemrég kezdődött ol egy országos kísérlet, amelyben többek között a Jászberényi Tanítóképző és a szarvasi Óvónőképző Főiskola a tanító- és óvónőképzés közelítésének lehetőségét kutatja. Addig is persze, amíg a kísérletből valóság lesz, szerencsére egyre több óvónő szerzi meg a tanítói képesítést is. A tanítók közül pedig egyre többen vállalkoznak a tanárképző főiskola elvégzésére. S folytatni kellene a sort, hiszen demográfiai csúcsokra, hullámvölgyek átmeneti hatására nem lehet, illetve nem célszerű áttervezni a pedagógusképzést. S ha most hiány van általános iskolai tanítókból, tanárokból, nemsokára ugyanilyen gondot okozhat majd a középfokú oktatási intézmények' személyi feltételeinek megoldása. T. G. Szobor őrzi emlékét Száz éve született Velemi Endre A közelmúltban avatták fel Jászapátiban Velemi Endrének, a Jászság munkásmozgalma egyik mártírjának bronzból készült szobrát, amelyet Máté György, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola művészeti tanszékéinek oktatója formázott meg. A mellszobor olyan hőst ábrázol, aki rövid élete során a Jászság története dicső fejezetének aktív alakítójává vált. Velemi Endre kereken 100 évvel ezelőtt Jászapátiban látta meg a napvilágot. A századforduló és századelő forrongó, változó éveiben igen fiatalon, szinte gyerekfejjel került a .fővárosba, ahol csakhamar bekapcsolódott a fejlődésnek indult munkásmozgalomba. Fogékonysága a valóság iránt, harckészsége és ten- niakarása mutatkozott meg akkor is, amikor az SZDP kispesti területi szervezeté. nek titkára lett. Időközben sokat olvasott, tanult, képezte magát. Szaktársai nemcsak a jó szakmunkást, hanem az elméletileg is képzett harcos elvtársat tisztelték benne. Az 1918-as év a nagy forrongás éve Magyarországon. Velemi Endre egyik szervezője volt a munkások 1918- as tüntetéseinek és sztrájkjainak, s ezért néhány hétre bebörtönözték. 1918 ősze azonban már Jászapátin, szülőfalujában találja, ugyanis a polgári demokratikus forradalom győzelme után az ÍMSZDP leküldte vidékre azokat a tagjait, — akik el- métleltileg felkészültek, ugyanakkor gyakorlati emberek voltak — azzal a feladattal, hogy a vidéki párt- szervezetek munkáját segí- sék. Velemi az adott helyzetben a demokrácia lényegének felismerését látta az egyik legfontosabb fel idat- nak, ezért a Jászsági Néplapba ..Demokrácia” címmel cikksorozatot írt, amelyben ismertette a demokrácia lényegét, s hangsúlyozta, hogy a demokratikus forradalom új szakaszt nyitott a magyar nép életében, utat tört a népuralom felé. A proletárforradalom győzelme után fontos megbízatásokat töltött be Velemi Endre. Mint a jászsági alsójárás népbiztosa megszervezte a vörösgárdát, és a továbbiakban egy sor nagy horderejű gazdasági-politikai intézkedést hozott a békési építőmunka megkezdése, a termelés mihamarabbi megindítása érdekében. Intézkedéseit felelősségtudat és határozottság jellemezte; elképzeléseiből, utasításaiból az tűnik ki, hogy érett a 'gazdaság szervezési kérdéseihez. a legtöbb terv, javaslat tőle származott. Az intervenció idején Velemi Endre mozgósította a járás erőit a néphatalom védelmére. Május 1-i Jászapátin tartott beszédében többek között ezt mondotta: „.. . A Tiszán túl dobog a földnek szíve, ágyúdörej, lőporfüst terjed, errefelé, veszélyben a Tanácsiköztársaság ... meg kell védeni a szívetek vérével azt az államformát. amely a szegény emberek tiszta igazából ácsolódik össze ...” Az ellenforradalmi túlerő azonban megdöntötte a Tanácsköztársaságot. A román hadsereg alakulatai augusztus első napjaiban elözönlöt- ték a Jászság egész területét, s megkezdődött a kegyetlen megtorlás. Velemi Endrét elfogták, lovak után kötözve Jászberény felé hurcolták, és útközben egy kukoricásban meggyilkolták. A Jászság népéért mártírhalált halt Velemi Endre szobrát Jászapátiban, a nevét viselő termelőszövetkezet központi "épülete előtt állították fel. — jurkovics —
