Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 27. Kakas és bika A választások két for­dulóban történő lebonyo­lítása — gondoljunk csak a hazánkban most befeje­ződött voksolásra, vagy mondjuk a franciaországi módszerre — igazán nem újdonság a nemzetközi gyakorlatban. Az a parla­menti voksolás azonban, amely ma kezdődik Zim­babwében, mégis egyedi­nek számít: a fekete-af­rikai országban ugyanis nem az első forduló el­döntetlen helyei szerint hívják ismét az urnákhoz a szavazópolgárokat, ha­nem a bőrszín alapján. Ma a lakosság kisebbik részét kitevő fehérek ad­ják le szavazatukat, jövő hét elején pedig a fekete többség. Már ez az első pillan­tásra formainak tűnő ap­róság is jelzi, mennyire sajátos körülmények kö­zött kerül sor a hararei törvényhozás megújításá­ra. S valóban, Zimbabwe több szempontból külön­leges helyet foglal el a térségben azóta, hogy az 1980 tavaszán tartott nép­szavazás véget vetett a hosszú fehértelepes hata­lomnak, s új korszakot nyitott az egykori Rhode­sia életében. Vagyis — a portugál gyarmatoktól, Angolától vagy Mozam- biktól eltérően — nem ki­terjedt fegyveres felsza­badító harc, hanem első­sorban a diplomácia csa­taterén aratott siker hoz­ta meg a többségi ural­mat. Azt persze nem ál­lítjuk, hogy az elmúlt öt esztendő nem hozott ne­hézséget az afrikai mér­cével magas életszínvona­lát megőrző állam törté­netében. Ilyen volt min­denekelőtt a hajdani Smith-rendszer ellen váll­vetve küzdő két legerő­sebb szervezet, a Zimbab­we Afrikai Nemzeti Unió, és a Zimbabwe Afrikai Népi Unió eltávolodása egymástól, illetve vezető­ik, Mugabe kormányfő és Joshua Nkomo szembeke­rülése. A megfigyelők szerint a mostani, kiéle­zett kampányidőszakra is leginkább ez az ellentét nyomta rá bélyegét. A gyűlések, szónoklatok nemegyszer torkolltak összetűzésbe, megszapo­rodtak a vádaskodások. A fehér lakosság szerepe körüli viták viszont hát­térbe szorultak, számará­nyuk erős csökkenése mi­att ők a következő válasz­tásig amúgyis elvesztik a jelenlegi alkotmányban még biztosított kiváltsá­gaikat. Az erőviszonyok alap­ján Mugabe kormányfő pártja tűnik a nagy esé­lyesnek. Kérdés, hogy hat ki ez a törzsi problémák­ra és az általános politi­kai irányvonalra. Fel­gyorsulnak-e az ország gazdasági-társadalmi át­alakítására tervezett re­formlépések, vagy tovább­ra is inkább az eddigi óvatos, pragmatikus vo­nalvezetés érvényesül, amely figyelembe veszi a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság közelségét, ennek katonai-stratégiai következményeit éppúgy, mint Zimbabwe gazdasá­gi kötelékeit a nyugati világgal. A fehér bőrű lakosság mai szavazásával tehát csak elkezdődik a válasz­tási küzdelem. Néhány napon belül azonban, amint a kakas szimbólu­mát választó Mugabe- pártra és a bika alakját zászlójára tűző ZAPU-ra adott voksok eredményét nyilvánosságra hozzák, világosabbá válik, milyen irányba halad tovább a fél évtizede gyökeres történelmi fordulatot át­élt fiatal afrikai állam. Szegő Gábor Legfontosabb kérdés most a fegyverkezési hajsza megfékezése Mihail Gorbacsov beszéde Dnyepropetrovszkban Ukrajna fővárosába, Kijevbe látogatott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A képen egy kutatóintézet munkatár­sai körében látható. (Telefotó — KS) Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára tegnap Kijevből Dnyepropetrovszkba, az Ukrán SZSZK fontos ipari központjába érkezett, s ott egyebek között megtekintette a város kohászati üzemét. A gyárlátogatás után a kombi­nát dolgozóinak nagygyűlé­sén beszédet mondott. Kül­politikai kérdésekről szólva rámutatott, hogy a Szovjet­unió ma erős. nagyhatalom, amely képes visszaverni bár­milyen agressziót. A jelenle­gi körülmények között — mondotta Gorbacsov — az egyetemes béke megszilárdí­tása érdekében elsősorban arról kell gondoskodni, hogy erősítsük a szociálist? orszá­gok pozícióit a nemzetközi küzdőtéren, elősegítsük ;ok- oldalú együttműködésük fej­lődését. A KGST előtt álló felada­tokról szólva a szovjet veze­tő kiemelte a hatékony ter­melési kooperáció és a sza­kosítás, a tudományos-mű­szaki együttműködés jelentő­ségét, mivel ezek a módsze­rek — mint mondotta —egy­idejűleg erősítik gazdasági­lag az egyesi tagállamokat é9 a közösség egészét, fokozzák a szocialista országok védel­mi erejét, egyszersmind meghiúsítják a nyugati poli­tikának azt a törekvését, hogy a gazdasági nyomás es.zközét alkalmazza velük szemben. A nemzetközi béke és biz­tonság általános problémáira áttérve Gorbacsov kijelentet­te: a legfontosabb kérdés most a fegyverkezési hajsza megfékezése és a felhalmo­zott fegyverkészletek csök­kentésének megkezdése. A Szovjetunió abból az elvből indul ki hogy nincs szüksé­ge sem nukleáris, sem más fegyverekre a tőkés világhoz fűződő normális kapcsolatok kiépítéséhez, ha a másik fél lemond a Szovjetuniót és más szocialista országokét érintő agresszív elgondolá­sairól. Készek vagyunk kizá­rólag a békés alkotó tevé­kenység mezején versenge­ni a kapitalizmussal — je­lentette ki az SZKP főtitká­ra szót emelve a politikai párbeszéd folytatása, a köl­csönösen előnyös kereskedel­mi, gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok bővítése mellett. Hangsú­lyozta: a Szovjetunió kész íftabil szerződéses alapokon fejleszteni ezeket a kapcso­latokat, ha azok valóban a kölcsönös előnyökre épülnek, s mentesek mindennemű hátrányos megkülönböztetés­től. A Szovjetunió kész megál­lapodni nemcsak a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­ben, hanem a fegyverzet igen pagyarányú csökkentéséiben is, egészen az általános és teljes leszerelésig. Ha a Szovjetunió úgy ítéli meg a helyzetet, hogy reális veszély fenyegeti a világűr­ből. meg fogja találni a ha­tékony ellenintézkedéseket. Efelől senkinek nem lehet kétsége. Egyelőre csak egy dolog világcs: a világűr mi- litarizálásának amerikai programja Genfben a szük­séges megállapodások eléré­sének legfőbb akadálya. Az SZKP főtitkára szerint az amerikai kormány milita­rista politikájával súlyos fe­lelősséget vállal magára az emberiség színe előtt, de ha ésszerűbb álláspontra he­lyezkedne, szó lehetne mesz- sziemenő, valóban radikális fegyverzetcsökkentésről, megnyílna az út az atomfegy­verek teljes felszámolása fe­lé. Ha partnereink a genfi tárgyalásokon is fenntartják mostani irányvonalukat — időhúzási taktikáihoz fo­lyamodnak az üléseken, ki­térnek azon kérdések megol­dása előtt, amelyek miatt e tárgyalásokat megkezdtük, s az időt világűrbeid, földi és tengeri katonai programjaik erőltetett ütemű végrehajtá­sára próbálják felhasználni —, akkor magától értetődő­en arra kényszerítenek ben­nünket, hogy újraértékeljük a helyzetet. Egyszerűen nem engedhetjük meg hogy a tárgyalásokat ismét portán- tésre használják fel azok­nak a katonai előkészületea- nek a leplezésére, amelyek célja az Egyesült Államok hadászati fölényének bizto­sítása, világuralmai pozíciói­nak megteremtése — hang­súlyozta Gorbacsov. Túszdráma Nabih Berri új javaslata Nabih Berri, az Amal-moz- galom vezetője új, a túszügy megoldását célzó javaslatot tett az Egyesült Államoknak, fenntartva egyúttal az Izra­elben levő libanoni foglyok elengedésére vonatkozó kö­vetelésüket. Berri szerdai sajtóértekez­letén közölte: a 48 éves Pal­mer elengedése után 36 utas ési a repülőgép 3 főnyi sze­mélyzete van a bejrúti őri­zetben. Sorsuk megkönnyítésére, s a válság mielőbbi megoldá­sára Berri javasolta az ame­rikai kormánynak: járuljon hozzá ahhoz, hogy e 39 túszt valamely nyugat-európai ál­lam Bejrút nyugati szektorá­ban levő nagykövetségére szállítsák — ha ezen orszá­gok garantálják, hogy az amerikaiak csak akkor hagy­ják el a libanoni fővárost, ha már az országba érkezett az izraeli Atlitban őrzött 735 libanoni fogoly. Ha az Egye­sült Államok ezt visszauta­sítaná. akkor szóba jöhet a túszok átszállítása Damasz­kuszba is, amennyiben Háfez Asszad elnök hajlandó elfo­gadni a már említett felté­telt. Harmadik lehetséges megoldásként Teherán ha­sonló szerepe merült fel. A hivatalos amerikai szer­vek megelégedéssel fogad­ták, hogy Berri utasítására szabadon engedték a szívbaj­ban szenvedő Jim Palmer amerikai túszt. Az érkezést a nagy amerikai televíziós hálózatok a helyszínről köz­vetítették. Willy Brandt Budapestre érkezett Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására tegrap Budapestre érkezett Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) el­nöke, a Szocialista Intérna- cionálé elnöke. Kíséretében van Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakciójának kül- és biztonságpolitikai szóvi­vője és Norbert Wieezo-ek. képviselő, a szövetségi par­lament költségvetési bizott­ságának tagja. Az SPD elnökét és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, a Kb titkára fogadta. Jelen volt Ernst- Friedrich Jung, az NSZK bu­dapesti nagykövete. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Didder Ratsirkara köztársasági elnököt Mada­gaszkárt Demokratikus Köz­társaság függetlensége kiki­áltásának 25. évfordulója al­kalmából. Losonczi Pál ugyancsak tegnaip táviratban üdvözölte Francesco Cossigát, az Olasz Közártsaság új elnökét. MAPUTO Samora Machel, a Mozam­biki Népi Köztársaság ál­lamfője, a FRELIMO-párt elnöke tegnap Maputóban fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP PB tagját, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kárát, aki a délkelet-af-ikai ország függetlenné válásának 10. évfordulója alkalmából érkezett magyar párt- és kormányküldöttséget , vezeti. GENF A nukleáris és űrfegyve­rekkel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások kereté­ben tegnap Genfben ülést tartott a hadászati fegyver­zettel foglalkozó munkacso­port. PEKING Jao Ji-lin kínai miniszter­elnök-helyettes a szovjet kormány meghívására július első felében a Szovjetunióba utazik — jelentette be a kí­nai külügyminisztérium szó­vivője. Jao Ji-lin ezzel az úttal viszonozza Ivan Arhi­pov szovjet első miniszterel­nök-helyettes decemberben Kínában tett látogatását. TORONTO Négy repülőgépet kellett átvizsgálni kedden a toron­tói nemzetközi légikikötőben, miután egy női hang telefo­non azt közölte, hogy pokol­gép van a fedélzeten. Az ál­lítás mindegyik esetben ha­misnak bizonyult. Az indiai gép vasárnapi lezuhanása óta egymást követik a vak­riadók. ROMA Közös jordán—palesztin delegáció érkezett Rómába, hogy a Nyugat-európai Gaz­dasági Közösség küszöbönál­ló csúcsértekezlete előtt az ci'jasz vezetőkkel (megvitas­sák a közel-keleti rendezésre tett palesztin—jordán kez­deményezéseket. Jelenleg Olaszország tölti be a közös­ség soros elnöki tisztét. flz ENSZ alapokmánya 40 éve szolgálja a béke ügyét Negyven évvel ezelőtt, 1945 június 26-án a San Franciscó-i konferencián tör­ténelmi jelentőségű munka fejeződött be: aláírták az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapokmányát, amely messze kiemelkedik a nemzetközi megállapodások sorából — jelentette ki teg­nap Moszkvában Andrej Gromiko. Az ENSZ és a bé­ke nemzetközi éve megszer­vezésére alakult szovjet bi­zottság ülésén az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter a bizottság elnökeként mondott beszé­det. Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió elisme­réssel adózik az élő, tevé­keny világszervezet munká­jának. Az ENSZ alapokmá­nyának kidolgozásában veze­tő szerepet játszott a Szov­jetunió. Már a második vi­lágháború nehéz éveiben, a jövőre gondolva, a Szovjet­unió javasolta a nemzetközi kapcsolatok ilyen rendszeré­nek létrehozását és követke­zetesen küzdött annak meg­valósításáért. Az ENSZ létrejöttének el­ső percétől, tevékenységének minden időszakában a Szov­jetunió arra törekedett, hogy tovább erősítsék a szövet­séges államok között a né­met fasizmus és a japán mi- litarizmus elleni harcban létrejött együttműködést. Ez fontos eleme az ENSZ mű­ködésének a béke megőrzése és megszilárdítása szem­pontjából. A Szovjetunió és a többi szocialista ország az alapok­mány rendelkezéseire tá­maszkodva mindig annak ér­dekében tevékenykedtek, hogy a világszervezet mun­kájának középpontjában a fegyverzet, elsősorban a nuk­leáris fegyverek korlátozásá­nak és betiltásának, vala­mint a leszerelésnek, végső célként az általános és teljes leszerelésnek a kérdései áll­janak — hangsúlyozta Gro­miko. Folytatta munkáját a KGST ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) gazdasági értekezlet határo­zatainak végrehajtása érde­kében. Ugyanakkor hozzátet­te, hogy még távolról sem fejeződött be a KGST mun­kájának a felső szintű érte­kezlet határozatainak szelle­mében történő átszervezése. A lengyel küldöttség kép­viseletében felszólalt Zbigni­ew Messner miniszterelnök­helyettes egyebek között rá. mutatott arra, hogy a tőkés országokkal való gazdasági és politikai versengésben a szocialista országoknak új gazdasági megoldások, mi­nőségileg új gazdálkodási formák és módszerek felku­tatására van szükségük, ha intenzívebbé akarják tenni gazdasági fejlődésüket. A lengyel miniszterelnök­helyettes a továbbiakban rá- mutatott, hogy az egyes tag­országok gazdasági fejlődé­sének meggyorsítása döntő mértékben a tervezési és gazdaságirányítási rendszer javításától függ. Lengyelor­szágban ezt a folyamatot azon az alapelven kívánják megvalósítani, hogy egyfelől erősödjék a központi terve­zés, másfelől fokozódjék a vállalatok kezdeményező és vállalkozó készsége — mon­dotta Messner. Willi Stoph, az NDK mi­niszterelnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az NDK további konkrét intézkedések kidolgozását szorgalmazza annak érdekében, hogy a tagállamok megszilárdítsák a tőkés országoktól műszaki és gazdasági téren való se- bezhetetlenségüket, Ugyan­akkor a felső szintű értekez­let megállapításaival össz­hangban megerősítjük kész­ségünket arra, hogy fejlesz- szük egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely erre kész — mondotta ki az NDK kormányfője. Constantán Dascalescu ro­mán miniszterelnök beszé­dében méltatta a tagorszá­goknak az előző ülésszak óta elért eredményeit, s rámuta­tott,, hogy a Romániában megvalósított gazdasági ha­ladás jelentős mértékben a KGST-országok közötti két- és sokoldalú együttműködésnek köszönhető. Szorgalmazta a moszkvai felső szintű gazda­sági találkozón elfogadott megállapodások végrehajtá­sát. meggyorsítását. Lubomir Strougal csehszlo­vák miniszterelnök felszó­lalásában moszkvai gazdasá­gi értekezlet megállapodásai­ról szólva hangsúlyozta, hogy azok megvalósításához megfelelő intézményes elő­feltételeket kell teremteni. Tökéletesíteni kell a szoci­alista integráció mechaniz­musait, és olyan intézményes feltételeket kell teremteni az egyes országokban, ame­lyek biztosítják a gazdasági mechanizmusok közeledését — mondotta. Alapvető kérdésnek nevez­te a műszaki bázis, a mű­szaki-tudományos fejlesztés és a beruházások összehango­lását. To Huu, a vietnami kül­döttség vezetője, miniszterel­nök-helyettes beszédében rá­mutatott, hogy az első szá­mú feladat a komplex mű­szaki-tudományos fejlesztési program kidolgozásával kap­csolatos munka meggyorsítá­sa. Emellett mindenekelőtt a gépgyártásban és az elektro­nikai iparban szorgalmazta az együttműködés elmélyíté­sét. Dumágin Szodnom mon­gol miniszterelnök felszóla­lásában méltatta a KGST- tagországok Mongóliának nyújtott segítségét. Elmond­ta, hogy a következő ötéves tervidőszakban Mongóliá­ban nagy súlyt helyeznek a mezőgazdasági termelés sta­bilabb fejlesztésére, az ener­getikai és a feldolgozó ipar. valamint a bányászat fejlő­désének meggyorsítására, s, hogy ezeknek a feladatoknak a sikeres végrehajtása a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés további szé­lesítésétől és az integráció elmélyítésétől függ. Carlos Rafael Rodriguez kubai miniszterelnök-helyet­tes beszédében, taglalta mi­lyen jelentősége van Kuba fejlődése szempontjából a szocialista országokkal való együttműködésnek. Beszá­molt országának az utóbbi években elért eredményeiről, de rámutatott arra is. hogy egyelőre még csak a kezde­teknél tart a gazdálkodás ha­tékonyságának növelése. Plenáris üléssel, a küldött­ségvezetőknek az egyes na­pirendi pontokkal kapcsola­tos felszólalásaival folytató­dott tegnap Varsóban a KGST 40. ülésszaka. A dél­utáni órákban összeültek a szerkesztő bizottságok a csütörtökön befejeződő ülés­szak dokumentumainak vég­leges formába öntésére. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke szerdán fogadta az üléssza­kon részt vevő küldöttségek vezetőit, köztük Lázár Györ­gyöt, a Minisztertanács el­nökét. A KGST 40. ülésszakának résztvevői este a Varsói Nagyszínházban balettelő­adást tekintettek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom