Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-22 / 145. szám
1985. JÚNIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jó üzlet az ékszerüzlet Ez az az üzlet, amely előtt a legtöbb nő nem tud elhaladni közömbösen. Kirakata vonzza a csillogást, ékszereket kedvelő szebbik nem tekintetét. A szolnoki Kossuth Lajos utca üzletsorában meg húzódó kis alapterületű bolt 'állandóan zsúfolt, kiváltképp nagyobb ünnepek előtt. — Kinőttük a boltot. Mivel nagyon kicsi az eladótér, állandóan zsúfoltság van. Előfordul, hogy csak benéz a vevő az ajtón, s a zsúfoltságot látva be se jön az üzletbe — mondja Vámos Lászlóné, az üzlet vezetője. Már a háború előtt ékszereket árusítottak ezen a helyen, és az államosítástól a mai napig is ezzel foglalkoznak. A tervek szerint jövőre elköltözik a bolt, és egy tágasabb helyiségben, korszerűbb körülmények között folytatják az árusítást. Az arany-, ezüstékszerek, ajándéktárgyak, órák árusítása mellett különböző szolgáltatásokat is igénybe vehetnek a vásárlók. — Garanciális órajavítás, ékszarj avítás, hozott ékszerek átalakítása — ezeket tudjuk vállalni. Az ékszerek javítását és átalakítását 1 11 1 11 Már nem sokáig tart a zsúfoltság Kecskeméten és Pesten végzik hozzáértő szakemberek. Az üzlet dolgozói a szak- középiskola után elvégezték a beesüstanfolyamot. Ez alapvető követelmény az elárusítókkal szemben, s a gyakorlat legalább ilyen fontos. Mivel aranyat vesznek is, tudni kell értéket becsülni, fazonárat megállapítani. Felelősségteljes munka. Főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kis üzletben megközelítőleg 5 millió forint értékű áru található, s egy- egy nagyobb ünnep előtt a havi forgalom meghaladja a két-hárommillió forintot. — Mennyire tudják befolyásolni a választék alakulását? — Az aranyáru, az órák, az értékes ajándéktárgyak elosztással kerülnek hozzánk. Túl sok beleszólásunk nincs, bár az utóbbi időben egyre több lehetőséget kapunk a választásra. A múlt hónapijain magam választhattam meg egy-egy szebb darabot — mondja az üzlet vezetője. A legdivatosabb és legkelendőbb áruk jelenleg a nyakékszerű rövid aranylánc, a csüngős fülbevaló és /természetesen a márkás kvarcóra. Az ezüstnek most van a szezonja. A napbarnította fiatalok legkeresettebb ékszere. Évek óta hódít, éppúgy, mint az ízléses bizsu Ezekből kielégítő a választék és a mennyiség is. Az állandóan keresett karikagyűrűiből is elegendő van. Visz- szatérő hiánycikk viszont évek óta a gyermekeknek készült fülbevaló. Keveset kapnak belőle, de ez az ország legtöbb ékszerüzletében így van. Számológépeket is látni a. pulton. Az NDK-ból érkeznek, garanciával. Éppoly keresett cikkek, mint a márkás órák. A kis üzlet népszerű, annál is inkább, mivel a megye- székhelyen ez az egyetlen. Remélhetőleg minél előbb sikerül megvalósítani az áthelyezési tervet, hogy a hat eladónő kényelmesebb körülmények között kínálja a drága „portékáit”, s a vevők ne ijedjenek meg a jelenlegi zsúfoltság láttán. — bairta — Túrkeve tanácstagjai és a póttanácstagok Túrkeve 41 választókerületében 41 tanácstagot ési 36 póttanácstagot választottak június 8-án. Az alábbiakban első helyen a megválasztott tanácstagok nevét, és foglalkozását, második helyen a póttanácstagok nevét és foglalkozását közöljük a választókerület sorszáma szerint: 1. isz. vk.: Bori László pedagógus, — dir. Pilikta Róbert föáttiatorvos.. 2. sz: vk.: Ducza Benjámin energetikus. — Soós Lajos- né pedagógusi 3. sz. vk.: Bori Lászlóné pedagógus, — Hegyi Siándor villainysizierelő. 4. sz. vk.: Szabó József csoportvezető, — Horváth Istvámné boltvezető. 5. sz. vk.: Tóth László gyakorlati szakoktató — Fórdzs Sándiomé raktáros. 6. sz. vk.: Monoki Imre bolti eladó, — Nagy Dániel hálózati szerelő. 7. sz. vk.: Víg Lajos nyugdíjas, — Tóth Imre nyugdíjas. 8. sz. vk.: dr. Tóth Ferenc csoportvezető főorvos, —. 9. sz. vk.: Kun Lászlóné szakszervezeti bizottság titkára, —. 10. sz. vk.: Gyenes Gyula közgazdasági osztályvezető, dr. Sabján Dénes állatorvos. 11. sz. vk.: Gaál Imréné anyagkönyvelő, — Kerek Lajos nyugdíjas. 12. sz. vk.: Teleki Lászlóné kertészeti részlegvezető, — Olajos Péter gépjárműviiila- mosisógi műszerész. 13. sz. vk.: Lévai Károly üzemvezető, — Doibis Pálné könyvelő* 14. sz. vk.: Földesi Imre osztályvezető, — Gombos József normakalkulátor. 15. sz. vk.: Gombos Jó- zsefné vezető óvónő, — Megyeri Imréné gépikönyvelő. 16. sz. vk.: Katona Imre anyagbeszerző, — Szabó Ist- vánné betanított munkás. 17. sz. vik.: Szabó Sándor csoportvezető — Dékány Bélámé képesítés nélküli nevelő. 18. sz. vk.: Faragó Bálint gépkocsivezető, — 19. sz. vk.: Nyitrai Károly - né körzeti ápolónő, — Tala- masz Lajos tsz-tag. 20. sz. vk.: Várdai Jánosné nyugdíjas, — Nagy Györgyné konyhai dolgozó. 21. sz. vk.: Kromperger Györgyné iktató, — Hajós Józseflné könyvelő. 22. sz. vk.: Csáki Istvánná asszisztens, — Tóth Imréné óvodai felügyelő. 23. sz. vk.: Kőrizs István tanácselnök, — dr. Samu István ügyvéd. 24. sz. vk.: Gaál Gyuláné boltvezető, — Végh Gyuláné könyvelési csoportvezető. 25. sz. vk.: Kalmár Zoltán kazánfűtő, — Víg Sándor esztergályos. 26. sz. vik.: Hajdú László bognár. — Balogh Zsigimond- né adminisztrátor. 27. sz. vk.: Sass Zoltánná könyvelő, —, 28. sz. vk.: Kristóf Pál párttitkór, — Sáfár Miklós körzeti üzemvezetőhelyettes. 29. sz. vk.: Szabó Imréné telepvezető. — Takács And- rásné kisiparos.. 30. sz. vk.: Hollósi Ferenc- né védőnő, — Vad Lajosné csoportvezető. 31. sz. Vk.: Nánási István csoportvezető, — Árvái Károly tsz-tag. 32. sz. vk.: Sallai László körzeti üzemvezető, — Cseh Sándor igazgató. 33. sz. vk.: Duczáné Sárkány Erzsébet pénzügyi előadó, — Madarász Istvánná telepvezető. 34. sz. vk.: Vadász Istvánná adminisztrátor. 35. sz. vk.: dr. Szöllősi Kálmán állatorvos, — Vass István műszaki tanár. 36. sz. vk.: Bordács Lajos anyagkiadó, —. 37. sz. vk.: Kiss István BM-dolgozó, — Bodó Károly BM-dolgozó. 38. sz. vik.: Hagymási Istvánná betanított munkás, — Szoboszlai Károly raktárvezető. 39. sz. vk.: Négy esi Lajos aigronómus, — Szabó Kál- mánné óvodai egységvezető. 40. sz. vk.: Kun László nyugdíjas, — Szilágyi Károly pedagógus. 41. sz. vik.: Kovács Tibor villanyszerelő — Szűcs Lajos fejőmester. Bizakodók és bizonytalankodók Érettségi után munkába állnak Több mint tízezer (fiatal végzett, illetve végez ezekben a ihetekben a megye középfokú intézményeiben. Közöttük jácsán akadnak, akik. továbbtanulnak, mégis azok vannak többségben, )akik az érettségi- vagy szakmunkásbizonyítvány megszerzése után azonnal munkába állnak. Ami az elhelyezkedési lehetőségeket illeti, előnyt élveznek az új szakmunkások és a szakközépiskolában érettségizettek. Nincsennek viszont könnyű helyzetben a gimnáziumot végzettek, és különösen a lányoknak okoz fejtörést, hol keressenek állást. A találékonyabbak arra vállalkoznak, hogy beiratkoznak valamelyik szakmunkásképző intézetbe és újabb kétévi tanulás révén szakmát szereznek, amellyel már egyszerűbb lesz számukra az elhelyezkedés. A kevésbé találékonyak, vagy akiknek egyelőre elegük volt a tanulásból, megkezdik a kilincselést. Nem sok esélyük van olyan munkahelyet találni, ahol érvényesíthetik, hasznosíthatják a gimnáziumban tanultakat. * * * *. A törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium nem sorolható az ország híresen erős középiskoláihoz, de mindenképpen valahol a jó középmezőnyben helyezkedik el. Erre bizonyság, hogy évek óta jó a felsőfokú intézményekbe felvettek aránya. Az idén a három negyedik osztályban hetvenketten érettségiztek, a végzettek több mint ötven százaléka jelentkezett továbbtanulásra. Az ő sorsuk ez idő szerint még nem dőlt el. A munkába állóké azonban már igen. Vagy mégsem ? A negyedik cé diákjainak szóbeli érettségi vizsgája zajlik az iskola könyvtárában. A folyosón izgatott várakozók és kíváncsi szurkolók suttognak: „Hogy sikerült? Mit húztál? Nagyon faggattak?” Akik már túl vannak a nehéz próbatételen, megkönnyebült sóhajjal borulnak barátnőjük, osztálytársuk nyakába. A Vizsgaláz- tól megszabadult lányok közül olyanokkal beszélgetek, akik számára nem lesz több nyári vakáció. Mészáros Éva egyelőre bizonytalan. — Amikor ide jelentkeztem, még dédelgettem magamban továbbtanulási álmokat, pedagógus szerettem volna lenni — mondja Éva, és a hangjában nyoma sincs a keserűségnek. — Elsőben még jól tanultam, később azonban összekülönböztem a humán, tárgyakkal és harmadikban végképp rájöttem, hogy semmi esélyem a főiskolára vagy az egyetemre. Negyedikben ugyan felmerült még bennem némi remény a továbblépésre; rendőri pályára próbáltam jelentkezni, de az a képzési forrna, amit felajánlottak, nem tetszett. Hadd ne részletezzem, a lényeg, hogy lemondtam arról is. — Tehát hogyan tovább? — Nem tudom. Halvány elképzeléseim persze vannak, mindenképpen Szolnokon szeretnék elhelyezkedni, hogy hol fogalmam sincs. Majd bemegyek a munkaerőszolgálati irodához, mit tudnak ajánlani. Hallottam vagy olvastam számítógépkezelői tanfolyamról, talán oda kellene beiratkozni. Esetleg a postánál vállalnék munkát, például a telefonközpontban. — Helyben nem is nézett szét? —• Item, nem! Inkább a szolnoki albérlet! — Pedig friss információm szerint például az áfész hat újonnan érettségizettet tudna azonnal fogadni... — Hogy beüljek egy irodába aktát tologatni?! Szó se lehet róla. A legfontosabb szempontom egyébként, hogy jól megfizessenek. — Mennyire «gondol? — Hát... Az albérlet ezerötszáz körül lesz, enni is kell és végre szórakozni is szeretnék ... Négyezerrel már elégedett lennék ... Mohácsi Erzsébet Tiszaiga- ron végezte az általános iskolát, azaz földrajzilag a tiszafüredi középiskolához tartozott. Mégis Törökszentmik- lóst választotta. — A döntésemet kizárólag az befolyásolta, hogy a Bercsényiben latint is oktatnak és nekem határozott szándékom volt, hogy gyógyszertári asszisztens leszek. Nem is tettem le róla, jelentkeztem Pestre a gyógyszertári központ asszisztensképzőjébe. Valamelyik patikában dolgozom majd és közben végzem a tanfolyamot. A gyógyszertári központ fizeti az Ibusz- szobát, ebédet is kapok, úgy számolom, hogy a 2700 forintos fizetésből kijövök. — Nem ' Jesz túlságosan hirtelen váltás fel a fővárosba..? — Nem vagyok ijedős, megállók a saját lábamon. A szép fekete lány szemében huncut fény villan. Határozottságát látva hihető, hogy megáll a lábán. Szávó János a negyedik cé osztályfőnöke, aki nagyon sokat segített, hogy ne legyenek teljesen idegenek számomra a lányok, Novák Juditot úgy mutatta be előzetesen, hogy bőbeszédű, értelmes .,gyerek”. Nem túlságosan kellemes családi körülmények között él, ami csak annyiban tartozik a témához, hogy hamar megtanulta az önállóságot. :— Mint mindenki, én is kergettem gyermekkaromban ábrándokat — telepedik fel a folyosóra k|itett asztalra a láthatóan „csupamozgás” lány, majd derűsen engem is hellyel kínál. Megikapóan rokonszenves egyéniség, a tekintetéből humor árad, egész lénye vidámságot sugároz. Szinte biztosra veszem, hogy azok az ábrándok a tanári katedrához kapcsolódtak. Tévedek. — Jogász szerettem volna lenni, azt mondták, jó beszélőkém van, amely csavaros észjárással párosul, és aránylag jó emberismerő képességgel is megáldott a sors. De harmadikban rá kellett döbbennem, hogy hiába ácsingóznék az egyetemért, közepes eredménnyel nem sok esélyem volna rá. Elhatároztam, hogy érettségi után dolgozni fogok, ha lehet, olyan helyen, ahol szakmát is adnak. Ezért jelentkeztem a Szolnok; Nyomda felhívására montírozó tanulónak. — Elég messze \kerül a jogtudománytól ... — Nem baj. Szeretem a fotózást. Ügy érzem, viszonylag elfogadható arány- és esztétikai érzékem van, szóval montírozó leszek. Szeptember elsején munkába állok a nyomdánál és havonta kétszer felutazom Pestre a szaktan folyamra. — Tudtommal törökszentmiklósi. INem kísérelt meg helyben munkát keresni? —> Szétnéztem, de ahhoz nem volt kedvem, hogy irodista legyek. Kínálkozott lehetőség képesítés nélküli tanítóskodásra is, ám ismerem magam, nem lennék jó pedagógus. A törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium negyedik cé osztályában huszonhatan érettségiztek, tizenöten jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. A többiek, a megyében lévő ezernél is több sorstársukkal együtt, ezekben a hetekben munkába állnak. Ki magabiztosan, ki teljesen bizonytalan elképzelésekkel. Mostmár egy kicsit rajtunk, „régi” felnőtteken is múlik, hogy az iskola féltő gondoskodásából hirtelen kiszakadt tizennyolc évesek jól érezzék magukat első munkahelyükön. Bendó János Nagy teljesítményű töltőüzem kezdte meg működését Kékkúton. A Badacsony-vidéki Pincegazdaság Ásványvízpalackozó tizemében az üvegekbe töltött ásványvíz mellett óránként 3600, másfél literes műanyag palackot töltenek meg a híres Theodora forrás vizével. Évente 45 ezer hektolitert palackoznak és a hazai igények kielégítése mellett jelentős mennyiséget exportálnak. Az NSZK-ba például 2 millió, másfél literes flakon kerül, de szállítanak Kanadába is a híres Kékkútiból Alapozzák Jászapátin az új művelődési házat
