Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 19. Föntről jött a harang Kosárban a csöri&n Friss szénaillat terjed a le­vegőben. A kifutópálya túlsó oldalán kalászosokat ringat a szél. Katonai repülőtér Ma­gyarországon, 1985-ben. A vetés szélén fácánok ka- pirgálnak. Fekete István al­ezredes szemléli őket: — Ezek miatt tévednek ide a kóbor kutyák. Lelövik őket, mert veszélyeztetik a repü­lés biztonságát. Szíves Kalauzunkul szaion- tai Sándor százados szegődik. Felszállása előtt Békési Jó­zsef őrnagyot kapjuk el né­hány perces beszélgetésre. A „kályhától” indulunk el: — Az érettségi után repü­lőgépszerelőnek jelentkeztem. Az is voltam a képzés után egy évig. Szerelőből lett pilóta, majd jeles eredménnyel elvégezte az akadémiát is. Mintegy kétezer órát repült helikop­teren. Azt mondja erről: — Nehéz helyzetbe nem kerültem. Semmi izgalmas nincs ezen a pályán. Szok­ványos emberi sors a miénk. Talán annyiban különbözik a többi pályától, hogy itt voltaképpen minden felszál­lásnál vizsgázni kell. Hiva­Elmerülök a szitakötőket utánzó helikopterek látvá­nyos fel- és leszállásában. A pilóták laza, könnyed moz­dulatokkal irányítják a nagy csapatszállító monstrumokat. Fekete alezredes megjegyzi: — Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy a könnyed repülés előzménye a főisko­lai képzettség és a minden felszállást megelőző komoly felkészülés. tásunk ez, lételemünkké vált, hogy mikor mit kell tennünk. Az ember önkéntelenül visszakérdez: tényleg semmi izgalmas nincs ezen a pá­lyán, hiszen a földi halandó megszeppen a helikopterek puszta látványától. A hajózok viszont jól tud­ják, hogy kellően felkészült műszaki bázisról startolnak. Takács Imre mérnök száza­dos a műszakiak egyik ki­emelkedő személyisége. A szolnoki Killián György Re­pülő Műszaki Főiskola elvég­zése és egy ideig tartó csa­patszolgálat után került a Szovjetunió Zsukovszkij Aka­démiájára. Hitvallása: — A technikai fegyelem a legfontosabb. Hóvihar és hangulat A műszakiak lelkiismere­tükhöz, önbecsülésükhöz hí­ven a lehető legjobban ké­szítik fel a gépeket a repü­lésre. Tisztában vannak vi­szont azzal is. hogy a legkor­szerűbb technika is csődöt mondhat esetenként. Ezért mondja Takács százados: — Hóviharban, vagy ami­kor villámlik, nem olyan jó a hangulat a műszakiak bü­féjében, mint máskor. Ag­gódnak hajózó társaikért. Kézenfekvő a kérdés: — Szorítja valami a torku­kat, ha elrepül a gépük? A válasz egyértelmű: — Akkor is szorongást ta­pasztal az ember, ha évtize­dekig ugyanabban a beosz­tásban van. Takács százados szinte minden átmenet nélkül azt mondja: — Mi aztán nem félünk a békétől, hiszen a harcfelada­tok mellett békés célokat is szolgálunk. Raktunk már be helikopterrel harangot a templomtoronyba, gyárké­ményre szereltünk füstszűrő berendezést. A hetvenes ár­víz idején pedig fakoronák­ról. háztetőkről mentettük az ember-eket. — Hogyan, hiszen az árvíz miatt le sem tudtak szállni? — Csőrlővel kosarat en­gedtünk le — És az emberek bele mertek ülni? — Aki alatt omlik a fal, Takács Imre mérnök százados és kavarog az ár, az beleka­paszkodik a csörlőbe, bár­hogy kavarja a szelet a heli­kopter rotorja. Sok öregasz- szonyt is így szállítottunk partra. Csirkék a pilótafülkében Persze, a békében ennél békésebb feladatok is adód­nak: — Exportra szánt csirké­ket kellett egyszer felszállí­tani Ferihegyre. Valahogy szétment a ketrec és a csir­kék százai rohangáltak a fülkében. Baromfigondozó meg sehol. Civil szemmel a tanulság: a békefeladatokat még gya­korolni kell. A harci felada­tok végrehajtásával ugyanis nincs semmi baj. E sorok írója tanúja volt annak, hogy a külföldi (értsd nyugati is) katonai attasék számára tar­tott légi harcászati bemuta­tón a deszantosokat szállítva jelesre vizsgázott az egység. Az elismerő szavakat kétszer aláhúzva tessék érteni, mert a helikoptereseket — lett lé­gyen deszantosok támadása, vagy Dunába ugrás ejtőer­nyővel augusztus 20-án a Parlamentnél — teljesen méltánytalanul a háttérbe szorítják a közvélemény el­ismerésével. Pedig nélkü­lük... És ha majd beköszönt a zavartalan béke, az igazi, az áhított nyugalom, a fenyege­tésektől megtisztult csendes hétköznapok ideje, akkor is szívesen látjuk őket zöldellő szőlőhegyeinket oltalmazva, bajbajutott embertársainkat védve. Simon Béla Békési őrnagy felszállás előtt Fotó: Tárpái Zoltán Reptéri csendélet Fedett uszoda, illetve tanmedence épül a mezőtúri strandon. A tetőszerkezetet a gyoma­endrődi kivitelezők szerelték fel, a fedési mii nkákat a mezőtúri Téglagyár egyik brigádja végzi el. Fotó: N. Zs. Ha nagy a család A házam a váram.- — réil- fene az angol közmondás ar­ra a ib-esenyis-zögi Hajnal úti szép, kertes házra, amelybe egy-két ihóinap múlva megér­kezik a kilencedik családtag. A -ház úrnője, a negyvenegy éves Horváth Béléné hitet­lenkedve hallgatja jövetelem célját. Újságcikkeit inni ró­luk, a családról... Miért? Nem csináltak ők semmi kü­lönöset, olvasom ki a kétke­dő tekintetből. Aztán mégis ráibólint. — Ilyen még úgyse volt. Beszélgessünk — mondja, és hellyel kínál. — A kezdet? Ne­héz volt, mint akkoriban szinte mindenkinek. Ezsrki- tencszázhatvanötiben, háza­sodtunk össze. Másfél évig otthon laktunk a szüleimnél. Azután sikerült egy romos kis házat vennünk 11 .ezer forintért. Szerencsénk volt, miivel a férjem, vízveaeték- szérelő szakmunkásként el­végezte a legfontosabb átala­kítási munkákat. Közben egymás után jötték a gyere­kek, és a lakás egyre szűkö­sebbnek bizonyult. Négy kicsi gyerek mellett kezdték el a nagy ház építé­sét 1973-ba.n. Még abban az évben elkészült a háromszo­bás összkomfortos- épültet. A rokonságira nem számíthat­tak, ami segítséget kaptak, azt főiként a férj munkatór- saiinsk köszönhették. A negy­venhárom éves férj a szom­szédos Palotás! Állami Gaz­daság megbecsült szakmun­kása volt már akkor is, így kollégái kérés nélkül is segí­tettek a fészekteremtésben. A háziasszony elhatározta, hogy bedolgozói munkát vál­lal az egyik háziipari szövet­kezetnél, de egy év múlva úgy döntöttek a férjjel, hogy négy gyerek, a nagy háztáji mellett túl nagy erőfeszítés a plusz munka. Az udvar most sem üres. Hat tehén, malacok és szám­talan ápróijószág gondozása ad munkát. Most hogy az anyuka a hetedik utódot vár­ja már hét hónapja, a férj vállalta át a jószágt-artássál járó nehezebb feladatokat. Kímélni kell a kismamát. Fejni-, itatni, etetni a csa­ládfő kötelessége. Ez persze kora hajnali ébresztővel jár, de így természetes. — Zsuzsi, a l-egidősebb 19 éves, a kereskedelemi szak­középiskolában végzett, és most Szolnokon, a Do-musban pénztáros. Egy évvel fiata­labb Erzsi, áki szintén a ke­reskedelemben dolgozik, Szolnokon — mutatja a két fiatal: lány fotóját a mama. Kati a harmadik. Mos-t el­sőéves a tiszafö-ldvári óvó­nőképző szakközépiskolá­ban. Béla a hetedik osztály­ba jár és nagyon jól tanul. Alig csúszik be az ellenőrző­be egy-egy négyes. Zsolti harmadik osztályos, rá se le­het .panasz. Tibi ötéves óvo­dás. És hamarosan itt lesz a -testvérkéjük is — simít vé­giig domborodó hasán. A lányok kislányt szeret­nének, a fiúk öccsre számí­tanak, a mamának mindegy, csak egészséges tegyen. Nagy a csalód, szükség van min­den forintra. A férj jól keres, a családi pótlék is jelent va­lamit, és természetesen az állatok nélkül minden ne­hezebb -lenne A két nagy­lány már keres, de fizetésük­re nem tart igényt a két szü­lő. Ö-k keresik meg. F-i-atatok, és annyi szép, .divatos ruhát lehet kapni a boltokban. Amíg nem kerestek, nem vá­logathattak sokat, igaz min­dig megvolt mindenük. El­jött az ideje ho-gy saját íz­lésük szerint öltözködjenek, és saját igényük szerint él­jenek, szórakozzanak. A há­zimunkától nem félnek. — Azt hiszem, nincs okunk panaszra. Nem élünk rosz- szabbul, mint .a legtöbb át­lagos család. A lehetősége­inkhez képest mindent meg­A hetedik gyerek érkezik— Váriák a testvért, nevet keresnek neki adtunk és adunk a gyerekek­nek Van itt magnó, lemez­játszó, semmiben nem szen­vednek hátrányt a hason­ló korú gyerekekhez képest. És n-am volt hiábavaló a tö­rődés. Mind-egyik jó tanuló, részt vették, és a kisebbek most is részt vesznek -min­den programban-, rendez­vényen az iskolában, örül­nek és várják a testvért. Búj­ják a naptárt, és nevet ke­rtesnek a kicsinek. A három szobában új bú­torok, ízléses, szépen beren­dezett konyha. Középen szét­nyitható ebédlőasztala Gyak­ran igénybe veszik. Hiszen, ha tehetik, a család együtt ül minden étkezésnél. — Szórakozás? Kikapcso­lódás? Nem nagyon jut idő rá, de ezen nem szoktunk töprengeni. Mi akartuk és vállaltuk a gyerekeket. Egyetlen célunk, hogy be­csű letesan felneveljük va­lamennyit. Tanuljanak szak­máit, hogy az életben mind­egyik megállja a helyét. Ha ezt elérjük, minden álmunk megvalósul. Az én munka­helyem az otthonunk volt mindig, és úgy hiszem, az is marad. Ügy van az rendjén, hogy a csalód meleg szobá­ra, meleg ételre jár haz-a. Ezt bizony napi nyolcórás mun­kahely mellett, ennyi gyerek­kel nehéz lenne megvalósí­tani. Húsz éve segítség nélkül kezdtek. Saját erőből, kétke­zi munkával, a semmiből ér­ték el. ami ma már termé­szetesnek tűnik. — Ha egyszer kiröpülnek valamennyien, hiányozni fognak. Akkor se panaszko­dunk. Ha a gyerekek boldo­gulnak, mi is megteszünk... Barta Katalin Hajdúszoboszlói földgáztároló Környezethez „igazított” épület Termálfürdő a Velencei-tónál Bővítik Befejező szakaszába érke­zett a hajdúszoboszlói föld • gáztároló bővítése. A több, mint 400 millió forintos be­ruházás eredményeként a tá: roló kapacitása csaknem két­szeresére nő, s ezzel lényege­sen javul az ország téli gáz­ellátásának biztonsága. Az elmúlt napokban ered- mélyesen lezárultak az újonnan telepített besajtoló kompresszorok üzemi pró­bái, s megkezdődött a gépek üzemszerű . járatása. Most már lehetőség van arra, hogy a telep naponta ötmil­lió köbméter gázt fogadjon, s juttasson a föld alatti táro­lóba. Szeptemberre elkészülnek a Velencei-tó partján, Agórd délkeleti részén épülő ter­málfürdő kivitelezésével. A 2Ö0 fürdőzőt befogadó me­dence, az öltözőhelyiségek, valamint a szociális létesít­mények építését már be­fejezték, kiépült a termálvíz- vezeték, az ivóvíz- és a .vil- lamosenergia-hálózat, bekö­tötték a gázvezetéket, a épí­tik a csatornahálózatot és az úgynevezett csorgalékvíz el­vezető rendszert. A Bia völgy­ben feltört 52 fokos hőforrás vizét hasznosító strand egyéb, ként több részletben épül majd fel. Elsőként 200 für- dőzőnek biztosítanak pihe­nési lehetőséget. később újabb medencéket, öltözőket építenek. Arra számítanak, hogy elkészülte után lehető­ség lesz az idegenforgalmi idény meghosszabbítására, a fedett melegvizes medence ugyanis télen ia vonzza majd a vendégeket. A tópart melegvizes strand­ja rendkívül tetszetős lesz. Az épületet ragasztott faszer­kezetekből állították össze, a fürdő környékén pedig szép parkot alakítanak ki. A zöld­terület növelésére nem vág­ják ki a meglévő lombos iákat, hanem magát az épü ■ letet igyekeztek a környezet­hez „igazítani”. Az első lá­togatók már az idei télen felkereshetik a termálfür­dőt. Szerelőből lett pilóta

Next

/
Oldalképek
Tartalom