Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
10 Barangolás az országban 1985. MÁJUS 11. „Kisváros egy nagy város kellős közepén; zárt világ, konzervált műemléknegyed. M űeim lékek ? Aki ismeri Pisa cin- quecento-han- gulatát, a német kisvárosi gótikát, sétált a mór Granada házai között, látta a „misztikus, ’halott” flamand Bruggét, s csavargóit a Carcassonne Szent Lajos építette alsó negyedében — az, úgy lehet, megmosolyogja ezt a műemlékegyüttest. Valóban, nem „útikönyv túristák”, nem „édes- szájúak” vagy művelt stílussznobok keveredése, a vakolatból kimeztelenített gót vagy reneszánsz töredékek, a mejdnem semmihez is ragaszkodó görcsös igyekezet. Aki itt meg nem érzi a hely lelkét: a tragikumot és a szüntelen, konok megújulást — az jobb, ha beéri a Halász- bástya nyújtotta panorámával ...” írja Száraz György a budai várnegyedről, amelynek lakossága 800 év alatt négyszer cserélődött ki. Előbb magyarok és németek jöttek azután franciák és olaszok: kézművesek, kereskedők, orvosok, muzsikusok. A sok nemzetiségű város Corvin Mátyás alatt olasz reneszánsz mázt kap. A hódoltság idején török város, másíél6záz esztendőre Buda az iszlám nyugati bástyája. A török kiűzése után a várnegyed csak újabb 150 év múltán kezd magyarosodni. Kormányszékhely, adminisztrációs központ; hivatalnokok, főúri magánpaloták cselédei „hígítják” fel a német polgári várost. Ez a germán arcú Buda pusztult el az 1944—45-ös eszeveszett német „védelemben”. A díszes vaskapun át vezet az út a déli palotaudvarra Itt minden háznak megvan a maga valós vagy legendás története. A Palota északi bejárata közelében a mezítlábas barátok egykori kolostora, amely a török lőportoronnyal együtt repült a levegőbe, hogy barokk karmelita templomként éledjen újjá, majd egyházi „szent- 6égtelenítés” után színházzá alakuljon át. A színházból megint katonai raktár lesz, 1945Jben akna Toppantja be a boltozatát. Ma — ismét színház. A város kilenc nagy és tíz kis színháza, két operaháza, két gyermek- és egy bábszínháza közül csak ez az egy, a Várszínház található a budai oldalon. — Aki nem ismeri a házak legendáját, azt hiszem az is érzi a várnegyed különös hangulatát és macskaköves utcáin sétálva, bámészkodva nem érzi az órák múlását, — mondta rajongva egy busznyi japán, angol és német túristát a Halászbástyán kalauzoló idegenvezető. Mire kíváncsi a Tokióból érkezett fiatal mérnök? — Igaz-e, hogy a budai hegyekben a Palotában és a Vár környékén úgy őrizték meg a múltat, történelmet, hogy ötvözni tudták a modern kor összkomfortjával. Ha nem láttam volna a világhírű múzeumi ritkaságokat. a lenyűgöző és monumentális középkori várat akkor is érdemes lett volna eljönnöm, mert élmény ez a természetes környezet, a város képe a Halászbástyáról és nekem nem a luxust jelenti elsősorban a Hilton szálló, hanem a műemlékekkel összefonódó építészeti bravúrt. A Zenetudományi Intézet épülete Táncsics utcában Az egykori kolostor, amely ma a Várszínháznak ad otthont A boltív hátterében a Történeti Múzeum épülete A kiégetten meredező falakon, a beroppant gerincű házak homlokzatán és belső tereiben, a repeszek és a légnyomás leszaggatta vakolat alól előbukkantak a török és német előtti fénykor szegényes töredezett emlékei. Kiderült: a betelepülők mindig megtartották a falakat, ahol csak tudták. Nem kegyeletből, nem is valamiféle műemlékvédő buzgalomból, hanem a nyomorúság okán: kellett, hogy mielőbb tető legyen a fejük fölött. így álltak össze a rombolások és újjáépítések során az olyan „műemlékegyüttesek”, mint például az Országház utca 20. számú háza, amelynek „titkait” ugyancsak az utolsó ostrom hozta napvilágra. Pincéjének alapfalai a XIV. századból valók. Kapualjában XV. századi csúcsíves ajtókeretkő és ülőfülkesor. Az északi tűzfal a XVI. század első feléből való, a pinceboltozat török kori. Belsejében épségben megmaradt egy barokk „füstös konyha” a XVIII. századból, kapuszárnyait pedig a XIX. században állították... A Hilton kápolna és tartozékai valóban híres együttes a Várnegyed szívében. A Halászbástya, kerek és sisakos tornyaival, a kolostori kerengőt utánzó összekötő folyosóival, a kőmelivédes erkélyekkel, a Duna-felé ereszkedő lépcsők rendszerével, a XIX, századvégi romantikus építésziképzelet alkotása. Mögötte a valaha egyszerűbb Mátyás templom, amelyből a századvég restau- rációs bódulata formált csipkedíszruhás, kívül-belül szupergótikus katedrálist, eltakarítván róla, belőle a XVIII. századi barokk gipsz ég márvány ornamentikát. (A legenda szerint e templomban Rondult meg először Hunyadi belgrádi győzelmének emlékére a déli harangszó.) A kettő együtt — a bástya derékszögbe zárt térség közepén István király ünnepélyes lovasszobrával — hatásos, középkori térillúzdó. Ide tartozik még a Hilton szálló együttese, szorosan csatlakozva a Mátyás templom északi oldalához. A szálloda helyén valaha domonkosrendi kolostor állt a hozzátartozó templommal. A templom tornya átvészelte az ostromokat. Hajójának félköríves oszlopokkal áttört északi fala. a szentéj maradványa és a reneszánsz kúttal díszes kolostorudvar az 1944—45-ös ostromban kiégett későbbi épületek bontásakor került elő, hogy afféle szabadtéri múzeumként épüljön be a Hilton tömbjébe. A templomfal csonka gótikus ívei összehajlanak a szálló modern szárnyával. A toronytól jobbra, balra lakosztályok sorakoznak. A szerzetesek egykori kerengőjéhez és a XVIII. századi jezsuita rendház homlokzatához illeszkednek acél zsaluzatban az előregyártóit panelek (A BVM szolnoki gyárában készültek.). Ez itt a budapesti idegenforgalom középpontja. Szép a dunai, pestj panoráma, szemet gyönyörködtetőek a templom és a bástya kőcsipkéi. Intim részlet és távlat A 600 éves borozó cégtáblája egyaránt kínálkozik a fényképezőgép keresőjében. Ennek a tájnak nappali és éjszakai képével indul külföldi útjára legtöbb üdvözlőlap. A tár. sasbuszokikal, gépkocsikkal zsúfolt téren mindig akad egy.egy — helyben megvásárolható alkotásán dolgozó — „művész”. A művészet és a kultúra központja is a Várnegyed. A kulturális események és le hetőségek széles skáláját kínálja: hangversenyt a Mátyás templomban, a Zenetudományi Intézet Kodály termében, délidőben a Nemzeti Galériában. Bemutató és kiállítótermek tucatjai várják a látogatókat. A Várnegyed múzeumaiban a történeti, a munkásmozgalmi, a hadtörténeti, a kereskedelmi és vendéglátóipari, az orvos- történeti, a zenetörténeti múzeumban) • kiállított tárgyi emlékeket végignézni sem elég egy nap. A kultúra kínálatából a bőség zavara miatt nem könnyű választani. A vendéglátók az exkluzív, a hangulatosabbnál, hangú- atosabb budai vendéglők kínálta közül sem, mert hogy pénzzavarba kerülhet a kerülhet a kevésbé tehetős turista. Ügy tűnik, mintha a borozók, éttermek, ételbárak áraiba benne foglaltatnék a történelmi környezet (az is, ami az ajtón kívül van). Megfizethetőbb a lacikonyha, a szürcsögő kávégéppel, a mustáros virslivel, a könyöklős evőpultokkal, a parányi asztalokkal. Mindezek társaságában van jelen a „csak valutás” butikfolklór, a matyó babákkal, a csikóbőrös kulacsokkal, a gyulai kolbásszal, az amerikai cigarettával, a dobozos Tuborg sörA Mátyás templom tornyai a Hilton szálló kerengőséből rel. De vannak csak forintos bódécskáik is, ahol gyolcskendőt, bokorugrós porcelán parasztlánykák, szűrrátétes, kézimunkát, vertcsipkét, kékfestő kötényéket, blúzokat, párnákat, festett tányérokat kínálnak. Az élelmes kereskedők portékáiba botlik az ember lépten-nyomon. Míg a Várnegyedben eligazító, a megismerését elősegítő tájékoztató füzetek és térképek után. amit minden utcasarkon az érdeklődő idegenek kezébe kellene adni (uram’bocsá magyar nyelvűt is) nyomozni kell. — Naponta százszor mondom el, hogy nincs. Utoljára két éve nyomtattak ilyen tájékoztató füzeteket, panaszkodott Szilágyi János, az Állami Könyvterjesztő Vállalat eladója, alá a Mátyás templommal szembeni standon útikönyveket, művészeti albumokat és krimiket kínált. A szerencsének és a galéria együttérző pénztárosnőjének Bodnár Lászlónénak a segítségével tudtunk hozzájutni egy tízforintos tájékoztató füzethez, néhány érdekes információval együtt. — Ha négy nappal előbb jöttek vol- négy nappal előbb jönnek láthatták volna milyen átütő sikere volt a Szolnok megyei múzeum kiállításának a galériában. Nagyon tetszettek a közöngségnek a nagybányai festők képei. Elragadó háziasszony volt a tárlatvezető művészettörténész, Egri Mária. — Miiyen a galéria látogatottsága? — A hétköznapok csendesebbek, különösen az idegen- forgalmi szezon előtt. De m# délben volt a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának a hangversenye. Több pénztáros van, csak én 1100 jegyet adtam el. Ezen kívül nagyon sok iskoláscsoport nézte meg a galéria kiállításait. Hétvégékért pedig, amikor nincs belépőjegy, 4—5 ezer látogatónk van. Nemzeti Galéria termei, a királyi palotának azokban az épületrészeiben vannak, amelyeket a XVIII. században építettek, majd Ybl Miklós és Hauszmann Alaljos tervei alapján bővítettek. Ugyanezek jellemzők arra az épületre is amely ma Történeti Múzeum. — Aki a Vár történetére kíváncsi, annak a sétát, az ismerkedést ebben a múzeumban keli kezdeni, — mondta Lengyel Lászlóné, aki tíz éve kalauzolja a Várban a francia, bolgár, orosz és természetesen a magyar vendégeket. Készségesen szegődött mellénk idegenvezetőnek. — Ezért vagyok, és szívesen megyek végig ki tudja már, hány századszorra, ezredszerre a múzeum épülete alatt húzódó, a XIV—XV. században épített gótikus nagytermen, királyi kápolnán, királyi pincén, és mesélek ennek a palotának a történetéről, amely 1242-ben kezdődött (bár erről az időről már nem maradtak emlékek). A palotát háborúk rombolták, királyok bontották és építették századról századra. Míg végül a XVIII. században a Habsburg uralkodók a pompás középkori vár romjai fölé új barokk palotát építettek. A második világháború után nem maradt ép Tanakodó német házaspár a várnegyed egyik utcáján ház a budai Várban, a fel- szabadulás után a magyar művészettörténészek és építőművészek legkiválóbbjai az elpusztult épületek romjai alól régen eltemetett középkor; épületeket és emlékeket hoztak felszínre és restauráltak. Megmentettek, helyreállítottak amit csak lehetett a középkori együttesből, de óvakodtak még a „stílus- hű” hamisítástól is. A hiányzó részeket megkülönböztethető új anyaggal pótolták. A külső rész rekonstruálásával és egy teljesen modern belső rész létrehozásával kialakított volt királyi palota épületében kapott helyet három tekintélyes múzeum és a Széchenyi Könyvtár. Kovács Katalin Fotó: Nagy Zsolt Budavári séta A régi' és az új épület tökéletes harmóniában ,lr 4-/—»1 I—, „r, 1 r 1 1 n 1 rtrtir/vi 1 r,/\1
