Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
1985. MÁJUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Közös érdekből, közmegállapodással Új helyesírási szabályzatunk néhány jellegzetessége Szeretnénk folytatni a kialakult jó hagyományokat I Űj szabályzatunk szeri ,it a helyesírás „valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer.” Az idézet szerint két tényező érvényesítése elengedhetetlenül szükséges a szabályok kialakításában, hiszen a közös érdek, valamint a k ö z m e g áll ap o d á s nélkül közös használatú szabály- rendszer nem vagy igen nehezen alakítható ki. A szabályok kialakítására szervezett bizottság ezért igyekezett minél több egyén és közösség vélekedését „kitudni” itthon és a szórványmagyarság köZ- rében egyaránt, mert a közérdeket a közmegállapodás erejével óhajtotta megvalósítani, képviselni. A bizottsághoz eljuttatott minden vélemény megméretett, és ami benne a szabályzat szempontjából használhatónak bizonyult, része lett a szabálykönyvnek. Olyan közérdek diktálta normarendszer vált szükségessé, amelyet az írással élő emberek el tudnak fogadni, fel tudnak dolgozni. Ugyanis, ha a többség elsajátíthatatlannak tekintené a normák alapján születő, kialakuló írásgyakorlatot, akkor hiábavaló lenne a legszebben kialakított szabály- és normarendszer is. A helyesírás megújulásának fontos és alapvető tényezője a n y el v tu d o - mány pillanatnyi állása, fejlődési szakasza. Ugyanakkor a stilisztikám néhány imegha)_ tározó jellegzetessége tekintetében is eligazítja használóit. Nem jelentéktelen szerep jut a szabályzat kialakításában ahagyom ánynak, amely a korábbi állapot és szokásjog megőrzését jelenti az írás mindennap] gyakorlatában. Az új helyesírási szabályzat tehát tükrözi a szóban forgó korszak nyelvének, nyelvtudományának helyzetét, állapotát, s tükre annak is, hogy a hagyomány milyen szerepet kap az írásbeliségben. Egységes szabályrendszer Szabályzatunk nem jelent gyökeres fordulatot írásbeliségünk történetében. Nem újítja meg a szabályok jelentékeny hányadát, de a szabályok megalkotásában, felépítésében részben új eljárást alkalmaz. A közérthető és általános érvényű megfogalmazás, á nyelvtani háttér világos, áttekinthető, újszerű rögzítése a mű használhatóságának fontos feltétele. A helyesírási rendszer egységes voltát teszi nyilvánvalóvá az is, hogy lényegesen kevesebb pontban rögzíti a vonatkozó információkat, mint a tizedik kiadás <299 pont a korábbi 438 helyett). Nem az egyedi jelenségek rögzítésére törekszik, hanem a rendszer érvényesüléseként rendszerbel] helyenként értelmezi azokat. Ezt szolgálja a szabályipontok alpontokra bontása is. A különírás és és az egybeírás című fejezet (43—57.) jól érzékelteti az említett különbségeket. Az íráskép kialakításával indokolja a különírást, majd pedig a nyelvtaniság szempontjából értékeli azokat. Űj szabályzatunk több gondot fordít a jelenségek magyarázatára, értelmezésére, mint az előző. Ezt a vonatkozó részt terjedelme is bizonyítja (az 1954. évi 78 oldalon fogalmazza meg tanácsait és előírásait, a jelenlegi pedig 123 oldal szabályt és előírást tartalmaz). Az egységesítés és a pontosítás ébben is testet ölt. Néhány fontos változás A negyedik alapelv új szabályzatunkban jelenik meg először a helyesírási szabályozásának történeté-, ben. Az egyszerűsítés elve fontos eleme írásbeliségünknek: „Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz; így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betűk találkozásakor.” (40.) Ennek alapján lesz az ész szóhoz járuló .szerű toldalék kapcsolatából ésszerű, továbbá: toll + -val = tollal, vádlott -J- -tói = vádlottól, de nem érvényesül ez a szabály bizonyos családnevek és néhány köz- szó esetében: Szél-lei, Witt- mann-nal; dzsessz-szerű, hossz-számítás, balett-táncos stb. Ezt a szabályt a korábbi normarendszer alapján is alkalmaztuk de megfogalmazásukra csak most került sor. A leglényegesebb változást az jelenti, hogy a dz és a dzs az ábécében polgárjogot nyert, és ennek következtében a sorvégeken is szétvá- laszthatatian lett: bo-dza, edz-dze stb. Ez az egyetlen pont tehát, amelyben a változás, az átalakulás befejeződését kodifikálja a szabályzatot megalkotó bizottság. A jelenlegi szabályzat először tekinti minden tekintetben önálló mássalhangzónak ezt a két hangot, és ezért vezette be annak egységes, a többi mássalhangzóéihoz hasonló jelölését: „A dz és a dzs többjegyű betű, azaz nem: hangkapcsolatot jelöl, hanem egy-egy önálló mássalhangzót; ezért elválasztásakor ugyanúgy kezeljük őket, mint más többjegyű betűinket.” (92.) A többféle megoldás elfogadása js újszerű eleme jelenleg érvényes szabályzatunknak. Ennek lényege az, hogy a különböző írásos közlemények rendeltetése is megszabja bizonyos szavak, szókapcsolatok írásmódját. Ebben az esetben az idegen szavak, szakkifejezések írásos rögzítéséről van szó: „Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlag magyar nyelvérzék nem tartja számon, az ismertebb elő- és Utótagok figyelembevételével történő elválasztás, kivált szaktudományi munkákban, szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia, mikrosz-kóp vagy mikroszkóp, termosz-tát vagy termosztát.” (94.) A fentiekből következik, hogy csakugyan többféle megoldást is elkeli fogadnunk, bár elég nehéz lesz eldönteni, hogy milyen szintű szakmunkákban kell az elemek szerint] elválasztás szabályát követnünk, és milyen Írásokban lehet megengedni a szótagolás általánosabb szabályainak az érvényesítését. A tulajdonnevek írásában is jelentékeny változások történtek. Az egyik ilyen új szabály, hogy minden eseménynevet — noha bennük tulajdonnévi tartalmak is koncentrálódhatnak — kis kezdőbetűvel írunk. Tehát: nagy októberi szocialista forradalom, nagy honvédő háború. Ugyancsak hasonlóan új megoldást kell követnünk az intézfnényne- vek írásában is, mivel az és kötőszó, valamint az a, az névelő kivételével minden elem nagybetűvel írandó: Géza Király \Tkérj Egészség- ügyi Szakközépiskola, Jászberényi iLehel (Vezér Gimnázium, Szolnok Megyei Néplap, Pedagógusok Szakszervezete Szolnok Megyei Bizottsága stb. A nagyobb intézményen belüli szervezeti egység valamennyi eleme kisbetűvel írandó, és az ellenkezője csak akkor indokolt, ha annak egyidejűségét külön is hangsúlyozni óhajtjuk: Jászberényi Tanítóképző Főiskola gazdasági hivatala, főigazgatói hivatala, nyelvi-irodalmi tanszéke stb. Az egyes szócikkek felépítésében a szócsaládra és a szómezőkre vonatkozó következtetések érvényesítése érzékelhető. Az új szabályzat szótár] részében tehát a címszó származékai (összetett, illetve képzett szavak) is helyet kapnak. Megtalálhatók emellett a szalbálypontokra utaló adalékok is. Ennek következtében nagyon gyorsan fellelhető az a szabálypont, amelynek alapján a szóban forgó szót az adott módon rögzítjük írásban. Ez a helyesírási rendszer elsajátításához jelentékeny segítséget nyújt. Ennek következtében az egyes szavakhoz kapcsolódó szóalakok írásának a rögzítése révén jóval nagyobb számú morf óma rögzítésére kapunk útbaigazítást, mint az 1954. évi szabályzatban (20, illetve 30000 szó). Az i g e ki ö t ő k et ö ná 11 ó szótári egységként is feltünteti a szabályzat a szótári résziben, de megjelennek hasonlóképpen a fajta, -fajta, továbbá a kezű, lábú. színű szemű stb. alakok is, amelyek önmagukban, azaz önálló szóként nem szerepelnek, hanem csak egy másik szó alaptagjaként. Mire szolgál helyesírásunk új szabályzata? A-z, elmondottak és számos egyéb tényező fontos tanulsága, hogy az új helyesírási szabályzatunk megjelenése elkerülhetetlenül szükséges volt, hiszen számos nyelvi jelenség fejlődése befejeződött, és azok kodifikálása nem halasztható. Ugyancsak alapvetően fontos szerepe ennek a szabálykönyvnek, hogy képesnek látszik arra, hogy tankönyvvé váljék, mindazoknak a tankönyve legyen, akik lényegesnek tartják gondolataik, szándékaik helyes és pontos írásbeli kifejezését. Dr. Farkas Ferenc a Jászberényi Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára Beszélgetés dr. Horváth Károllyal, a megyei könyvtár igazgatójával Az év elejétől új igazgatója van a Verseghy Ferenc megyei Könyvtárnak. Dr. Horváth Károly a pedagógus- pályát cserélte fel megyénk egyik legjelentősebb közművelődési intézményének irányításával. Korábban a mezőtúri Teleki Blanka Gimnáziumban. majd a DATE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karán tanított magyar, orosz illetve német nyelvet. Üj, választott hivatása azonban mégsem esik távol korábbi tevékenységétől. — Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán szereztem diplomát 1963-ban — mondja. — Eötvös-kollégista voltam, s az ott kapott szellemi ‘ indíttatás azt hiszem életreszóló- an meghatározója lett munkámnak, a kollégium olyan útravalót adott, amelyből még ma is meríthetek. Fiatal tanárként Mezőtúrra kerültem, és nagyon hasznos, felejthetetlen éveket töltöttem el a középiskolások között. A nevelés, az oktatás mindig is örömöt okozott, de legalább ugyanennyit jelentett a pályakezdés éveiben a jó kollektíva, az iskola közösségi szelleme, a viták, a beszélgetések, amelyek Eötvös-kollégista éveimet „folytatták”, idézték. A főiskolára 1967-ben kerültem át, és ott az egyik legizgalmasabb feladatot tal'án az; jelentette, hogy az alapvetően műszaki érdeklődésű fiatalokat közelebb hozzam a humán kultúrához, felkeltsem kíváncsiságukat iránta. Korábban már a gimnáziumban is vezettem irodalmi színpadot, a főiskolán is sikerült megszerveznem egy kis „csapatot” amely ragyogó eredményekkel dolgozott. — „Főhivatása” természetesen az oktatás volt. A főiskolán oroszt tanított, a külföldi hallgatókat pedig a magyar nyelv — nem is olyan könnyen bejárható — birodalmába vezette be. Közben sikerrel védte meg doktori disszertációját nyelvészetből s tanári diplomát szerzett a német nyelv oktatására is. Űj munkaterületére milyen elképzelésekkel érkezett? — A megyei könyvtár az elmúlt évtizedekben jelén- tős eredményeket ért el. Ügy vélem a legfontosabb ezeknek a megőrzése, szeretnénk folytatni a kialakult jó hagyományokat a megkezdett munkát. A könyvtár jól felkészült szakembergárdával rendelkezik, a könyvtárosok hivatásszeretete, rátermettsége a legfőbb garancia a színvonalas munkára. Munkakörülményeink sajnos meglehetősen rosszak. A könyvtár szűkös. 290 ezer kötetes állománya a város különböző pontjain található. Az érkező új könyvek egyharmada becsomagolva várja, hogy majd az olvasók kezébe kerüljön. Külső raktárunk tökéletesen alkalmatlan a könyvek tárolására, az állomány elhelyezése, védelme csak úgy lehetséges ha hatból két könyvet le- csomagolunk, így viszont rendkívül körülményes, nehéz feladat az olvasók megfelelő, igények szerinti kiszolgálása. Az intézmény technikai felszereltsége elmaradott, alig-alig is beszélhetünk róla. Ügy gondolom, a XX. század vége felé közeledvén ezek az állapotok akár tarthatatlannak is nevezhetők. A közelmúltban vásároltunk egy számítógépet, amellyel megkezdtük a helytörténeti anyag feldolgozását, s ez nagymértékben segíti majd a kutatómunkát. — A jövő útja a könyvtári hálózatban is a számító- gépes rendszer kiépítése. az ahhoz való csatlakozás lenne. — Valóban, a könyvtáraknak naprakész információval kell szolgálniuk. Vonatkozik ez a műszaki ismeretekre is, amelyek egyre inkább termelésbefolyásoló tényezővé válnak. Egyelőre csak tájékoztató szolgálatunkat „nyithatjuk” e felé, amit meg is teszünk. A könyvtári szolgáltatások bővítése egyébként is fontos feladat. Ezen a télen is a XX. század végének igényeit kell megcélozni. Igaz, nem olcsó dolog, de a modern könyvtáraknak hovatovább videokazettákat, hangos anyagokat éppúgy kölcsönözniük kell, mint könyveket. Ezek a tervek természetesen nem valósíthatók meg egyköny- nyen, különösen nem jelenlegi körülményeink között. Ma még a könyvek, de megemlítem. hogy zenei liészlegünk megfelelő elhelyezése is gondot okoz. Ezért is várjuk annyira a majdan felépülő új megyei könyvtárat. Minden erőnkkel rajta vagyunk, hogy valóban megvalósuljon az új létesítmény. A közelmúltban ezt elősegítendő rendeztük meg az országos könyvtárépítési konferenciát, s szeretnénk majd — miután döntés születik az intézmény megépítésére — egy olyan társadalmi bizottságot is létrehozni, amely támogatója lesz az ügynek. — A megyei könyvtárban természetesen addig sem áll meg a munka. Melyek a közeljövő tervei? — Nagy örömünkre szolgál, hogy lehetőséget kaptunk a Verseghy-kiadások folytatására. Verseghy „tudós” közönségnek szánt munkái után, hamarosan olyan kötet lát napvilágot, amely a nagyközönséghez, ha úgy tetszik a „laikusokhoz” hozza közel a város nagy szülöttjének alakját; munkásságát. A Verseghy- kultusz ápolását elsőrangú feladatunknak tekintjük. Nagyon szeretném, ha tovább erősödne az intézmény tudományos műhely jellege, hiszen már ezidáig is több, könyvtártudományi: jelen-, töségű mű került ki a szolnoki könyvtárosok kezéből. Ugyanakkor törekednünk kell olyan magas színvonalú módszertani, szakmai „műhely” kialakítására is, amely kielégítően képes irányítani a megye könyvtári hálózatának tevékenységét, a könyvtárügyet. A közeljövőben a megye könyvtárainak vezetőivel megbeszélést tartunk, amelyen a nemrég lezárult minisztériumi vizsgálat alapján határozzuk meg legsürgetőbb feladatainkat. Nyilván lesz elegendő munka. T. E. fotó: D. G. Kétezer lakásban nézhetik Május végéig látható Papi Lajos szobrászművész kiállítása a túrkevel Finta Múzeumban. A tárlat hétfő kivételével naponta látogatható Hétfőn kezdi kísérleti adását a szolnoki tévé Néhol csak fekete-fehérben vehető Elökísérletként nyelvlecke Május elsején már megtekinthették a szolnokiak a Megyei Művelődésii és Ifjúsági Központ valamint a Centrum Áruház kirakataiban a Szolnok Városi Televízió adását. A műsor érdekesebb részleteit — “kísérletként — hétfőn megismétlik. A 19 órakor kezdődő adást a Széchenyi lakótelep Kagó Antal, Jászi Ferenc, azon kívül az Ecseki és a Rigó út kétezer lakásában a TV- II. programjának; megszokott helyén, a VHF sáv 6-os csatornáján nézhetik meg az érdeklődők. A kísérleti adás előtt félórával műszaki okokból „előkísórletként” videokazettáról nyelvleckét mutatnak be. Ez a félóra elegendő lesz arra, hogy a műsor vételére alkalmas készülékeket, azok hang- és képminőségét, ellenőrizzék a lakók. A hét órakor kezdődő programban egyebek között megismétlik a városi tanács elnökének köszöntőjét, utána gazdasági vezetők nyilatkoznak a városi televíziózás előnyeiről. Az adás csak a PAL-rend- szerű készülékeken fogható színesben, a régebbi típusúak fekete-fehérben sugározzák a városi tévé kísérleti műsorát.
