Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

1985. MÁJUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lázár György fogadta Alfonso Gazdaságosabban lehet felhasználni — Az Aprítógépgyár a beruházók között A gyár berendezései közül igen sok, így a képen látható ki­lenc, 36 méter hosszú és 60 tonna súlyú autokláv is, a jászbe­rényi Apritógépgyárban készült. A gázbetonblokkok ezekben nyerik el végső szilárdságukat Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Al­fonso Guerra spanyol mi­niszterelnök-helyettest. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, jelen volt Jósé Maria Ullrich y Rojas Spanyolország bu­dapesti nagykövete. A Parlament delegacies termében Marjai József és (Folytatás az 1. oldalról.) lékát egyesítő 15 szocialista brigád, a kongresszusi-fel­szabadulási munkaverseny­ben 800 ezer forinttal túltel­jesítette a többlettermelésre és a fokozott takarékosságra tett kétmilliós vállalását. A szocialista kollektívák ezen kívül több mint 3 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kával segítették a nagyköz­ség településpolitikai céljai­nak elérését. Az ünnepi közgyűlésen szót kért dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese. Elismeréssel szólt a Béke Tsz tagjainak azokról az erőfeszítéseiről, amelyekkel sikerült ellensú­lyozniuk a mostoha termelé­si és időjárási körülménye­ket, majd átadta az adomá­Berend T. Iván akadémi­kust választották meg — öt­éves megbízatással — a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökévé az MTA tegnap délután befejeződött 145. — ezúttal tagváilaszitó és tiszt­újító — közgyűlésén. Alel- nök Márta Ferenc, Straub F. Brúnó és Űjfalussy József lett. Az Akadémia a várbeli kongresszusi termében meg­tartott zárótanácskozáson az MTA vezető tisztségviselőd­nek személyéről, az elnökség választott tagjairól titkos szavazással döntöttek, s ugyanígy tett javaslatot a közgyűlés a Minisztertanács­nak, hogy nevezze ki Láng Istvánt az Akadémia főtit­kárává, illetve Csurgay Ár­pádot és Kulcsár Kálmánt az MTjA főtitkárhelyettesévé. Az elnökség tagjává vá­lasztották Beck Mihály, Be- rényi Dénes, ,Bognár József, Fülöp József, jKlaniczay Ti­bor, Pach Zsigmond Pál, Pásztor Emil, Stefanovits Pál, Szentágothai János, Vaj­da György és Vámos Tibor akadémikusokat. A tisztújí­tást követő délutáni zárt ülésen a tudományos élet legfontosabb kérdéseit mély­rehatóan elemző vita után jóváhagyólag tudomásul vet­ték az elnökség és a főtitkár beszámolóját, és határozatot hoztak az MTA előtt álló feladatokról. A__ Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése —■ csütörtöki zárt ülésén •— rendes tagnak vá­lasztotta Antoni Ferencet, Berényi Dénesi, Czibere Ti. bort, Csikai Gyulát, Dénes Gézát, Falusné Szikra Ka­talint, Garas \Klárát, Halász Bélát, {Hardy Gyulát, Her­mann Istvánt, Imre Samut, Jermy Tibort, Kapolyi Lász­lót, Kátai Imrét, Kiss De­zsőt, \Kliburszkyné Vogl Má­riát, |Kosáry Domokost, Láng Istvánt, Lovász Lászlót, Lu. kács Józsefet, Magyar Já­nost, Nagy Ferencet, Nász Istvánt, Papp (Ferencet Pán- di (Kardos) \Pált, Prékopa Andrást, Simái Mihályt, Szé­kely Györgyöt, Tökei Feren­cet ;és Űjfalussy Józsefet. Guerrát Alfonso Guerra jelenlétében dr. Borics Gyula igazságügy­minisztériumi államtitkár és •Jósé Maria Ullrich y Rojas nagykövet aláírta a két or­szág közötti kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyez­ményt. A nap folyamán Alfonso Guerra találkozott Várko- nyi Péter külügyminiszter­rel. nyozó szervek nevében a MÉM és a TOT kitüntetését dokumentáló oklevelet. Ugyancsak ő nyújtotta' át a kongresszusi-felszabadulá­si munkaversenyben élen já­ró kollektíva három tagjá­nak — Hurubán Zoltán üzemgazdásznak, Zsámboki Ferenc traktorosnak és Rusai Sándor rakodónak — a MÉM Kiváló Munkáért kitünteté­sét, valamint Papp Ottó fő- ágazatvezetőnek a TOT Ki­váló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést. Csi­kós Ferenctől, a szövetkezet elnökétől pedig hármincha. tan — köztük a nyári beta­karítási munkában több éve jó partnerként segítkező szlovákiai testvérszövetkezet három kombájnosa — a Ki­váló Dolgozó elismerést vet­ték át. A választást követően foly­tatódott az elnöki és a fő­titkári beszámoló feletti vita. A hozzászólók — az alapku­tatásoknak a korábbi vitá­ban is hangsúlyozott fontos­sága mellett — ismételten emlékeztettek az, alap- és célkutatások közötti kapcso­lat javításának szükségessé­gére. Felmerült, hogy az akadé­miai kutatóhelyek szűkös eszköz- és műszerellátottsá­gán valamelyest javíthatna regionális műszercentrumok életrehívása. Ezek az adott körzetben működő kutatók számára egyformán lehetővé tennék a legfontosabb nagy- és ' özépműszerek használa­tát. Szentágothai János és Láng István vitaösszefoglalója után került sor a közgyűlés határozatának elfogadására. A közgyűlés által egyhan­gúlag elfogadott — és végső megfogalmazásra a soronkö- vetkaző elnökségi ülés elé utalt — határozat leszögezi: a Magyar Tudományos Aka­démia feladatának tekinti, hogy a törvényben és az alapszabályaiban biztosított lehetőségek és eszközök fel­használásával kezdeménye- zően és tevékenyen köz­reműködjék az MSZMP XIII. kongresszusa által kijelölt célok megvalósításában. Az Akadémia a következő ötéves időszak legfontosabb teendői közé sorolta olyan alapkutatások kezdeménye­zését és támogatását, ame­lyekben választ keresnek változó világunk, korunk társadalmunk égető kérdései­re. Különösen fontosnak tart­ja a magyar társadalmi vi­szonyok elemzését, a szoci­alista nemzeti kultúra, a tör­téneti tudat, a humanista műveltség megalapozását szolgáló kutatások támoga­tását. Lényegesnek tekinti a gazdaság intenzív fejleszté­sét szolgáló kutatásokat, kü­lönös figyelemmel a magyar társadalom, valamint a vi­lággazdaság fejlődésére, to­vábbá a nemzetközi — min­denekelőtt a szocialista or­szágok közötti — együttmű­Szolnokon Közoktatási vezetők konferenciája Az MSZMP XIII. kong­resszusának határozataiból adódó közoktatási feladatok­ról tartott előadást tegnap dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára az alsó-, közép- és felsőfokú ok­tatási intézmények vezetői­nek. az oktatásügy megyei irányítóinak a Kereské'delmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán. Az elő­adáson —, melyet a megyei tanács művelődési osztálya és a Pedagógiai Intézet ren­dezett — részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizott­ság titkára is. Hazaérkezett Prágából a magyar gárt- és kormány­küldöttség Tegnap hazaérkezett Prá­gából az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Övári Miklósnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottsága tagjának a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével részt vett a Csehszlovákia felszabadulá­sának 40. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken. ködiésre, és a műszaki hala­dás irányaira. Feladatának tartja az egészséges emberi élet feltételeinek, a termé­szeti környezet fenntartásá­nak; kutatását. A határozat fontosnak tart­ja a kutatás országos finan­szírozási rendszerének olyan továbbfejlesztését, amely elő­segíti az anyagi eszközök ha­tékonyabb felhasználását, ér­zékenyebben reagál a telje­sítményekre, és ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egy-egy tudományos témára adott tá­mogatás megkötések nélkül legyen felhasználható. A határozat aggasztónak tartja a tudományos könyv - és folyóirat-kiadás romló helyzetét, és helyteleníti, hogy a tudományos publiká­ciók szelektálásánál a nye- reségességi szempontok ér­vényesülnek. A továbbiakban a megfe­lelő szakember-utánpótlás, illetve a tudományos tevé­kenység személyi feltételei­nek biztosítására kívánatos­nak tartja, hogy az Akadémia tegyen további kezdeményező lépéseket az egyetemi okta­tásban való részvételére, és szorgalmazza az oktatók be­kapcsolódását az akadémiai Intézeti kutatásokba. A ha­tározat elfogadásával befe­jeződött az MTA 145. köz­gyűlése. Hogy az alacsony fűtőér­tékű tőzeg milyen hasznos alapanyag, azt már hazánk­ban is közel két évtizede bi­zonyítja a gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőmű. Am, hogy az eltüzelt gyenge minőségű szén salakja js értékes, ez csak néhány éve kezdte fog­lalkoztatni a szakembereket. Az ő kutatásaik eredménye­ként kezdődött 1983 január­jában az erőmű tőszomszéd­ságában egy új gyár építése. A beruházás gondolatának fogamzása idején a Köny. nyűbeton és Szigetelőanyag­ipari Vállalat .szakemberei­nek két ok miatt is érdemes volt egy új gyár megvalósí­tásának ötletével komolyan foglalkozni. Egyre több csa­ládi ház készült az ország­ban, az építőanyagipar vi­szont csak igen nagy nehéz­ségek árán volt képes a fa. lazóanyagök iránt megnöve­kedett keresletet kielégíteni. Ráadásul a fűtött épületek hővédelmére vonatkozó elő­írások is nagyabb követel­ményeket támasztottak az építtetőkkel szemben (a szabvány első módosítása 1981-től érvényes, újabb szi­gorítás ’86-tól lesz) — érde­mesnek tűnt tehát egy, a ha­gyományosnál jobb hőszige­telő képességű anyagok gyár­tására képes üzemre pénzt áldozni. A célnak megfelelő, a KO­SZIG profiljába is illő ter­mék, az úgynevezett gázbe­ton készítésének technológiá­ja nem volt ismeretlen ko­rábban sem hazánkban ( a válalatnaik szilikátbetongyá- ra dolgozik Kazincbarcikán), a beruházás előkészítői a szak­ma élvonaléiba tartozó NSZK-beli cégnél alkalma­zott eljárás megvétele mel­lett döntöttek. A német partner ugyanis garanciát vállalt a receptúrája szerint készülő falazóanyagok kü­lönlegesen jó minőségére. (A Hebel technológiáival a vi­lág több részén dolgozik gyár, tulajdonosai és a termékek használóinak megelégedésé­re.) Hogyan került az új üzem Gyöngyösvisontára? A He­bel termékei máshol például őrölt homokból készülnek, ám gázbeton gyártására alkalmasnak bizonyult az erőműben elégett lignit per­nyéje is. Ebből pedig bőven van Visontán, ma még in­kább a természetet leginkább kímélő elhelyezése okoz gon­dot. Az értéktelen salak meg­felelő „válogatás” frakeioná- lás után a KÖSZIG Mátra Gázbeton Gyára éven­te 250 ezer tonná­nyit (a melléktermékké előlépett összes ilyen hulla­dék mintegy negyede ez) hasznosít. A termék 70 szá­zalékát kitevő legfőbb alap­anyaghoz, a pernyéhez 20 százalék cementet, 10 száza­lék meszet, és az ezt az iszap szerű anyagot duzzasztó, „ke- lesztő” adalékot testnek. Az előírt receptora szerint elké­szített keveréket öntőfor­máikba ömlesztik, és 24 órán át „előérlelik”. Amikor el­érte a megfelelő szilárdsá­got, igen pontosan dolgozó speciális vágógépen megfele­lő méretűvé (a blokkok mé­reteit széles skálán akár 2,5 milliméterenként változtat­hatják) darabolják, majd a félkész termékkel megtartott kocsikat autoklávokba tolják. Itt 20 percig vákuumban tart­ják (itt veszíti el a beton víztartalmát), majd 12 órán át 13 bar nyomású, 200 Cel­sius fokos gőzben. Amikor a gázbeton blokkok elnyerték az előírt szilárdságot, rak­lapokon „egységcsomagokat” képeznek belőlük, és máris vihetik őket egy-egy készü­lő otthonhoz. A technológiai folyamat néhány állomását kiemelve éppen csak érzékeltethető, hogyan is készül a korszerű falazóanyag. De az olvasók többségét biztosan jobban is érdekli a végeredmény: „Miért olyan jó ez a gázbe­ton?” — tehetik fel a kér­dést. Persze a termék jel­lemzésekor is csak néhány összehasonlításra vállalkoz­hatunk. A gázbetonéhoz ha­sonló hőszigetelés eléréséhez úgynevezett kisméretű téglá­ból háromszor olyan vastag falat kell építeni. A blokkok igen „mérettartók”, ez elő­írt tűrést tizedimilliiméterek- ben határozták meg, így a falat összetartó kötőanyagból lényegesen kevesébbet kell felhasználni, mint tégláiból építkezve. A méretpontosság a külső és belső vakolat vé­konyabbá tételét is segíti — így lehetőséget ad anyaggal és munkával takarékoskod­ni. A közel 2 milliárd forin­tos berházás megvalósítására négy cég az Építésügyi Ter­vező Intézet, (tervezés, terve­zői művezetés), az Építőipari Beruházó Vállalat (import gépek beszerzése, technoló­giai szolgáltatások), az Aprí- tógépgyár (technológiai sze­relés, gépgyártás), az Észaik- magyarországi Állami Építő­ipar; Vállalat (építési és sze­relési munkák) kötött fővál­lalkozási szerződést. A meg­rendelővel, a KOSZIG-gel együtt állítják, a gyárban a próbaüzem 1985. június.3-án megkezdődik, az üzem tel­jes átadása pedig 1985. no­vember 30-án lesz. Akkorra biztosan választ kapunk a legfontosabb kérdésre is: mennyi lesz az új falazó­anyag ára. Mert ma még csak az tudható biztosan, hogy köbméterenként biztosan többe kerül, mint a hagyo­mányos tégla. Csak hát — a szakemberek szerint — en­nek ellenére a mainál gaz­daságosabban lehet gázbeton blokkból építkezni, mert a falak kevesebb munkával húzhatók fel, és pucolhatok be, és igen jelentős lesz az anyagmeigtakarítás is. y. sz. j. A Mezőgép tószegi gyárában már készül az új közép- kategóriájú rendfelszedő az RC—2,7. A 20 darabos nullsorozat piacbevezetés céljából a nyugat­európai tőkés országokba kerül Kiválóan gazdálkodik a Béke Téesz Berend T. Ivánt választották elnökké I ^ aw e|lítcaiivaytjá lép elő

Next

/
Oldalképek
Tartalom