Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

I 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁJUS 11. Kísértetek Bonn a * magas állami vendégeket általában a Gymnich-kastélyban szokta elszállásolni. Az magántulajdonban van. Egy báró adja bérbe az NSZK-kormányának. Ez rendben is van. illetve eddig rendben is volt. A Reagan-látogatás kapcsán azonban az új­ságírók (amerikaiak és nyugatnémetek egymás­sal versenyben) mindent és mindenkit körülszag­lásztak. A derék báróról kiderült, hogy — Hitler Adolf volt a keresztápja, mivel hogy az ő apja Nürnbergben a náci re­zsim egyik magasrangú személyisége volt. Egy amerikai újságíró meg­kérdezte Reagant, tud­ta-e, hogy a kastély olyasvalakinek a tulajdo­na, aki a führer kereszt­gyereke? Reagan azzal vágta ki magát: — Én csak azt tudom, hogy a kastélyban nin­csenek kísértetek! Az amerikai lapok egyikében-másikában er­re olyan megjegyzések láttak napvilágot, hogy — sajnos — az elnök a bitburgi katonai temető­ben sem fedezte fel. hogy ott a fasizmus kísértett. (P) Milyen alapvető különb­ség jelentkezik a 40. évfor­duló keleti és nyugati meg­ünneplése között? A második világháború­nak Európában véget vető fegyverszünetről, a fasiz­mus fölött aratott győzelem 40. évfordulójáról mindenütt megemlékeztek. Keleten .és Nyugaton ünnepségekéi) és, gyűléseket rendezteki , el­hangzottak beszédek, a saj­tóban temérdek írás jelent meg, a televízió képernyő­jén itt is, ott is a 40 évvel ezelőtti eseményeket felidé­ző műsorokat láthattak a né­zők. Alapvető különbség per­sze jelentkezett la kétféle ünneplés között. A mi vilá­gunkban az kapott hang­súlyt, hogy az emberiségnek mekkora szüksége van a bé­kére. amelyet 4<>'esztende­je annyi áldozat, annyi szen­vedés után olyan lelkesen; köszöntött a világ. Odaát viszont nem egy helyen és nem egy vezető szájából olyasmi hangzott el, ami ko­rántsem szolgálta a béke ügyét. Reagan elnök például éppen a megemlékezésre szánt strasbourgi beszédében, a közös piaci országok parla­mentjében egyetlen szót sem mondott a Szovjetunió akko­ri szövetségi szerepéről, an­nál hevesebben támadta vi­szont a szocialista rendszert. „Agresszív magatartással” vádolta a Szovjetuniót, a nyugati, elsősorban amerikai fegyverkezési szándékokat ezzel próbálta igazolni. Mihail Gorbacsov — úgy­szólván egyidőben a stras­bourgi beszéddel — a Kreml kongresszusi palotájában ar­ról szólt, hogy a szovjet hadsereg felszabadító kül­detést teljesített Európában. Az SZKP főtitkára tisztelet­tel adózott az amerikai, an­gol és francia katonák em­lékének, és mindazoknak, akik kivették részüket ahit- lerizmus szétzúzásából. A Szovjetunió háborúik nélküli, fegyverek nélküli világot akar. A mai, bonyolult., sőt veszélyes helyzet ellenére is van reális lehetőség a mili- tarizmus erőinek megféke­zésére. Az események eddigi menetében fordulat állhat be, ha a genfi szovjet—ame­rikai tárgyalásokon sikerül számottevő eredményt elér­ni —• hangsúlyozta Gorba­csov. Milyen az amerikai elnök európai kőrútjának a politi­kai mérlege? , .'Régien volt Reagan szerep­lése ennyire vitatott az ame­rikai sajtóban, mint mostani nyugat-európai körútja so­rán. A Fehér Ház urápak viszont az lett volna a fon­tos, hogy a hazai közvéle­mény többségét nyerje meg magának minden szavával!, minden tettével. A bonni nyugati csúcstalálkozón azt szerette volna elérni, hogy partnerei kapcsolódjanak be az USA „csillagháborús” programjába, de nyílt kiál­lásra egyikük sem volt haj­landó. a francia elnök pe­dig kereken el is utasította a részvételt! Volt még egy igénye az amerikai diplo­máciának: a többiek egyez­zenek bele egy 1986-ban meginduló GATT-forduló, a „Reagan-round” megszerve­zésébe, amelyen a világke­reskedelem amerikai szájíz szerinti megkönnyítéséről lenne szó. (Például az USA mezőgazdasági termékeinek, jobb értékesítéséről, vagy az amerikai szolgáltatások szé­lesebb körű exportjáról.) Megint csak Mitterrand ál­lott Reagan elképzelésének útjába... A bonni csúcstalálkozó után Reagan ■ az NSZK ál­lami vendégévé változott: a nyugat-németországi hivata­los látogatás eseményei egy­részt a megbékélést lettek) volna hivatva jelképezni, másrészt az USA és az NSZK szövetségének erejét. A hítbourgi katonai teme­tőben megfordulva azonban Reagan és Kohl (meg a két világháborús tábornok, Rid- gway és Steinhoff) kevésbé tudta a feledést szolgálni, annál inkább új vihart ka­vart ez a temetői látoga­tás az ottani SS-katonák sírja miatt. Ott is voltak tüntetések, tiltakozások, de még heve­sebb ellenzés fogadta az WELLINGTON Franciaország pénteken újabb nukleáris fegyverkí­sérletet hajtott végre a csen- des-óceáni Mururoa_korall- szigeten. Űj-Zéland és Ausztrália elítélte Francia- országot a legújabb atomkí­sérlet miatt. Az új-zélandi földrengés- jelző állomás mérése szerint ez volt a legnagyobb erejű robbantás a Francia—Poli­néziához tartozó korallszige- ten. ahol 10 éve folynak a föld alatti nukleáris kísérle­tek. ÜJ-DELHI ázélsőséges szikh merény­lők az indiai Pandzsáb szö­vetségi állambeli Hosiarpur- ban megölték az ellenzéki Lók Dal párt helyi szekció­jának vezetőjét. Pandzsábban. a szikh szélsőségesek eddig főleg a kormányzó Kongresz. szusi Párt politikusai, hívei ellen követtek el merényle­teket. NOUMEA Charles Hernu francia hadügyminiszter tegnap Űj- Kaledóniába érkezett. Hernu azt fogja tanulmányozni, ho­gyan erősíthetnék meg a ka­amerikai vendéget Madrid­ban. majd Lisszabonban. Különösen a spanyolországi látogatásnak van jelentős politikai tétje: ott jövőre népszavazást szándékoznak rendezni a NATO-tagság kérdéséről, s a jelek szerint nagy tömegei? utasítják al azzal az Amerikával való szövetséget, amely egy spa­nyol nyelvű, kis közép-ame­rikai nép ellen támad. Mi a visszhangja az Egye­sült Államok Nicaragua el­leni embargójának? Szinte megfoghatatlan, miért rendelte el Reagan a Nicaragua elleni embargót épp nyugat-európai kőrútjá­nak első állomásán. úgy hogy a döntésről szóló köz­lés így kezdődött: „Fehér Ház, Bonn...” talán azért, gyanítja a hírmagyarázók egy része, mert nyomban le akarta mérni a csúcstalálko­zón ennek a kihívó lépésnek a következményeit. A vissz­hang ott annyira negatív volt, hogy az állam- és kor­mányfők — állítólag — ma­guk nem is tárgyaltak róla, hanem átengedték a vitát a külügyminisztereiknek. A francia államfő mindeneset­re ismét csak rendkívül ha­tározottan utasította vissza az embargónak, mint politi­kai eszköznek a használatát. Az olaszok is siettek kife­jezésre juttatni ellenzésüket. Londonban sem talált meg­értésre Reagan közép-ame­rikai politikájának ez az új, az angol szövetségest is meghökkentő eleme. A mos­tani hét végén Belgium is azokhoz csatlakozott, akik — nem csatlakoznak az em­bargóhoz. hanem a Nicara­guával való normális kap­csolatok fenntartása, sőt fej­lesztése mellett állnak ki. A nyugati ellenvélemé­nyekben fel-felbukkan az a gondolat, hogy Reagan „a kommunisták karjaiba ta­szítja Nicaraguát”. A kom­mentátorok közül számosán figyeltek fel Daniel Ortega kőrútjára a szocialista fővá­rosokban. Mindenütt a leg­teljesebb segítségnyújtás szándékával találkozott az új Nicaragua vezetője. Az európai szocialista államok végiglátogatása után Ortega az öreg földrész olyan „latin” országaiba is elmegy, ame­lyek nyelvi vagy érzelmi kö­tődés folytán sem érzéketle­nek az iránt, ami Közép- Amerikában végbemegy. Közben pedig a Biztonsági Tanács vitájában is fejére lehet olvasni az USA-nak, hogy képtelenek az olyan washingtoni állítások, ame­lyek szerint a kicsiny Nica­ragua a hatalmas USA biz­tonságát fenyegetné! Remélni kell. hogy mind­ez kijózanító hatással lesz az erőpolitika washingtoni megszállottjaira. Pálffy József HÉTFŐ: Reagan NSZK-beli körútja végén Hambachban kommunistaellenes beszédet mondott — Budapesti tár­gyalásai után Prágába uta­zott Daniel Ortega — Szu- dáni—líbiai és szudáni—pa­lesztin megbeszélések Khar- tumban. KEDD: Életbe lépett a Nica­ragua elleni amerikai blokád — Reagant Madridban tünte­tők fogadták, az amerikai— spanyol tárgyalásokon sok ellentét jelentkezett — A csehszlovák főváros felszaba­dulásáról százezres tömeg- gyűlésen ejnlékeztek meg. SZERDA: Mihail Gorbacsov mondott beszédet a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulóján — Reagant a strasbourgi európai parla­mentben a képviselők egy része tiltakozó feliratokkal fogadta — Dániel Ortega Varsóban tárgyal. CSÜTÖRTÖK: Gorbacsov ­távirat Reagannek a győze­lem évfordulója alkalmából — Az amerikai elnök Lisz- szabonban fejezte be európai körútját, itt is tiltakoztak el­lene — A Biztonsági Tanács vitája a Nicaragua elleni amerikai embargóról. PÉNTEK: Arafat vezetésével közös jordán—palesztin kül­döttség tárgyal Pekingben — Belgium sem csatlakozott az amerikaiak Nicaragua elleni embargójához — Reagan ha­zautazott, külügyminisztere, Shultz pedig közel-keleti kör­útra indult. Minden eddiginél hevesebb harcok folytak a libanoni fő­városban a keresztény és a muzulmán erők között. A képen: Bejrut egy utcája az összecsapások után IHeti világhíredé I A Reagan-kormányzat politikája ellen tüntettek Wa­shingtonban is. „Reagan egy másik vietnami háborút akar! Nemet mondunk a Nicaragua elleni szankciókra!” — ez olvasható a transzparenseken, amelyekkel a tilta­kozók a Fehér Ház elé vonultak Az amerikai elnököt nyugat-európai körútja során min­denütt tüntetők sokasága fogadta. A képen: az NSZK- beli Bitburgban tüntetnek ellene Folytatódott a Biztonsági Tanács vitája (Folytatás ,az 1. oldalról.) Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ-fődelegátus felszólalá­sában rámutatott: Dél-Afri­kával szemlsen Washington ellenzi a gazdasági szank­ciókat, fordítva cselekszik viszont Nicaragua vonatko­zásában. Az amerikai kül­dött azt állította, hogy az embargó elrendelése nem törvényellenes lépés. A Biztonsági Tanács a késő éjszakai órákban, lap­zárta után szavazott. Miközben a sandinista fegyveres erők sikeres akció­kat hajtanak végre Nicara­gua északi részén az ellen- forradalmárok ellen, kisebb zsoldosegységek szivárogtak be az ország középső vidé­keire, ahol rajtaütésszerű ak­ciókat hajtanak végre —kö­zölte a Managuától 100 ki­lométerre keletre fekvő Boa- co tartomány katonai veze­tője. Az ellenforradalmárok gyakran intéznek támadást gazdasági létesítmények el­len, igyekeznek meggátolni az országban bármiféle gaz­dasági fejlődést. Búcsúlevél az elnökhöz Véget ért Reagan európai körútja „Az Egyesült Államok el­nöke az általa alkalmasnak tartott időpontban dönt ar­ról, hogy Washington szük­ségesnek tartja-e — vagy nem — teljesíteni a SALT— II-ben vállalt kötelezettsé­geket” — jelentette ki a Fe­hér Ház szóvivője tegnap es­te Lisszabonban. Larry Spea- kes azt mondta, hogy Rea­gant meglepte Gorbacsov „keményhangú” beszéde. Ar­ra számítottunk — tette hozzá —, hogy Gorbacsovval a szovjet politika is módo­sul. Nem így történt. Ronald Reagan európai út­ja lényegében befejeződött. Az elnök tegnap délelőtt indult haza Lisszabonból. Elutazása előtt újságírók­nak „szívélyes, meleg, baráti fogadtatásról” beszélt. Kife­jezte óhaját, hogy ősszel sze­retne találkozni Gorbacsov­val, az SZKP főtitkárával, „mert volna mondanivalónk egymásnak”. Az elnök kíséretében levő Shultz külügyminiszter saj­tótájékoztatóján azt mon#>t- ta, hogy Reagan európai tar­tózkodása során „a legna­gyobb megértést” Lisszabon­ban tapasztalta. A Soares- kormány véleménye szinte mindenben megegyezett a washingtoni állásponttal. Egyedül a közép-amerikai kérdésben volt „árnyalati el­térés”. A portugál kormány­fő — szögezte le Shultz — egyetértett és támogatja az amerikai űrfegyverkezési programot is. Reagan elnök elutazása előtt „búcsúlevelet” kapott Lisszabonban. A portugál irodalmi, művészeti, kultu­rális élet kiemelkedő szemé­lyiségei azt követelték tőle, hogy hagyjon fel a Nicara­gua elleni embargós politi­kájával. Közil Kelet Szudán és Líbia elutasítja a különutas rendezést Szudán és Líbia közös közleményben elutasította a közel-keleti rendezés „rész­leges vagy különutas” vál­tozatait. A dokumentumot Kartumban írták alá egy negyven főnyi líbiai delegá­ció tárgyalásai után. Idézett megállapítását Kairóban nyílt utalásnak tekintik a Camp David-i paktumra és Mubarak elnök háromlép­csős, amerikai védnökséget kereső tárgyalási terveze­tére. A közös közleményt Ab­dusszalam Dzsallud. a líbiai vezetőség második legmaga­sabb rangú személyisége, a küldöttég vezetője írta alá, szudáni részről pedig Tag ed-Din Abdullah Fadl távi bomok, a tizenöt főnyi ka­tonai tanács elnökhely ette íe. A líbiai delegáció hatnapos tárgyalássorozat után tért haza Kartumból. A tanácskozáson napirend­re került a politikai, gazda­sági szociális, kulturális és műszaki együttműködés bő­vítése. tonaságot Franciaország ten­gerentúli területén. Érkezé­sét rendkívüli biztonsági in­tézkedések előzték meg. Az utóbbi napokban ismét föl­lángoltak az ellenségeskedé­sek a Franciaországtól való függetlenséget követelő, és az azt ellenző csoportok kö­zött. PÁRIZS Május 10-én. Francois Mit­terrand elnökké választásá­nak negyedik évfordulóján a jobboldali lapok „katasztro­fálisnak” minősítik a kor­mányzat mérlegét. A szocia­lista Le Matin ebből az al­kalomból arra mutat rá, hogy a kormány még nem nyerte meg a gazdasági csa­tát. s a munkanélküliség to­vábbra is nyomasztó. BUKAREST A legutóbbi szovjet lesze­relési javaslatokat, a Szov­jetunió rakétatelepítési mo­ratóriumát üdvözölve Manea Manescu, az RKP KB PVB tagja, a román államtanács alelnöke reményét fejezte ki hogy a szovjet kezdemé­nyezések „kellő visszhangra találnak az Egyesült Álla­mokban is ami megteremte­né a bizalom légkörét és elő­segítené a genfi tárgyalások sikeres menetét”. KAIRÓ George Shultz amerikai kül­ügyminiszter Portugáliából Izraelbe érkezett és ezzel a látogatással megkezdte közel- keleti körútját. Vasárnapra várják Kairóba — ez rövid látogatásnak ígérkezik —, Egyiptomból pedig Jordániá­ba utazik tovább. BEJRUT A Libanoni Erők nevű jobboldali keresztény milícia ói vezetőt választott, Elie Hobeika személyében. Az or­szág keresztény fegyveres csoportjainak legerősebb mi­líciája szembenáll Amin Dzsemajel elnökkel, aki az utóbbi időben a mohamedá­nokkal való kompromisszum­ra törekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom