Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

A salak építőanyaggá lép elő Érettségi előtt az árokszállási „skálában” Örülni boldog társnak Nemzetközi körkép m ■ r a w m Budavári séta Házunk tája Amerikai embargó Nicaragua ellen Folytatódott a Biztonsági Tanács vitája A tanácsok születésnapja Történelmi nagyság le­származottja volt. A törté­nelmi nagyság: a Magyaror­szági Szocialista Szövetsé­ges Tanácsköztársaság. A leszármazott: a tanácsrend­szer. A tanácsok országos gyűlése fogadta el — 1919. június 14—23-a között ülé­sezett — a haza első. iga­zán demokratikus alkotmá­nyát, amelynek érvényessé­gét azonban vérrel, kínnal 'körítve elnapolta a fehér­terror, az ellenforradalom. Majdnem kereken harminc esztendő elteltével, 1949. május 15-én választotta meg az ország azokat az ország- gyűlési képviselőket, akik jóváhagyták az 1949. évi XX. törvényt, a Magyar Népköz- társaság Alkotmányát. Joga­ink, kötelességeink ezen alapforrására támaszkodott azután az 1950. évi I. tör­vény. Ma harmincöt éve, 1950. május 11-én fogadta el az országgyűlés a tanácstör­vényt. A felszabadulástól egészen a tanácsok megalakulásáig nem voltak választott ön- kormányzati testületek ha­zánk településein — a fővá­rost kivéve —, közigazga­tási területegységeiben, A pártok által delegált tagok — ezek voltak a kiküldöttek — alkották az önkormány­zatot még korábban a nem­zeti bizottságokat. Az 1950. évi I. törvényre alapozva, június 15-én meg­alakul, a főváros és tizenki­lenc megyeszékhely tanácsa — de: nem a testület, ha­nem az, amit ma szakigaz­gatásnak nevezünk! —, júli­us 25-i ülésén rendeletet hoz a Minisztertanács a buda­pesti kerületi, a járási, a városi tanácsok felállításá­ról — augusztus 15-én kez­dik meg munkájukat —, ok- ^ tóber 20-án határoz a Mi­nisztertanács a községi ta­nácsok tevékenységéről.... Az 1950. október 22-én le­bonyolított, a ma harminc- ' öt éve elfogadott törvényt a valóságba átültető tanács- vállasztásokon a szavazásra jogosultak 96,9 százaléka megjelent az urnák előtt, a voksolók 97,8 százaléka a Magyar Függetlenségi Nép­front jelöltjeire mondott igent. Véljük mai okossággal, az akkori tapasztalatok nem lehettek teljesen egyértel­műek, mert bár az október 26 és november 8 között megalakult helyi tanácsi tes­tületek, a november 8-án alakuló ülést tartott megyei tanácsi testület igyekeztek becsülettel tenni a dolgukat, a következő tanácsválasztá­sokkor — az 1954. évi IX. törvény alapján — eltűnt a lajstrom, a jelöltnek, a megválasztottnak egyéni vá­lasztókerülete lett... Innét, 1954-től már nem az alapok formálása, hanem a folya­matos korszerűsítés jellemzi a tanácsokat körülvevő po­litikai, társadalmi, gazdasá­gi környezetet, azaz a ma harmincöt esztendős törvény jónak, az érdekek kifejező­jének, a történelmi változó- j sok helyi önkormányzatbeli1 J rögzítőjének, és egyben to­vábbi serkentőjének bizo- | nyúlt. Annak bizonyult, s i nemcsak akkor, ma is. Va- ; lóban új út első jelzőköve volt, nem a törvény monda­tain múlott, hogy egy bizo­nyos időszakban ez-az más­ként történt a tanácsok ese­tében is, mint kellett volna, ez a végrehajtókat diktálok lelkiismeretét terheli. Ezért, hogy az első tanácstörvényre jó szívvel gondolhatunk ma: valóban első lépés volt egy történelmi úton. K. S. Közép-európai idő szerint csütörtökön a késő esti órák­ban újra összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa Nicara­gua ellen életbe léptetett amerikai kereskedelmi em­bargó ügyében. Nicaragua eredeti javasla­ta határozottan elítéli az em­bargót, s támogatja a Con- tadora-csoport tagállamainak közvetítő erőfeszítéseit. A tervezet javasolja az Egye­sült Államoknak, hogy újít­sák fel az amerikai—nicara- guai kétoldalú tárgyaláso­kat. Hírügynökségi jelentések szerint később az eredeti Csikós Ferencnek, a szö­vetkezet elnökének az ünne­pi beszédében, az 1984. évi eredményeket illusztráló számadatok közül figyelemre méltó a termelésnek az elő­ző két esztendő átlagához hasonlított 17 százalékos nö­vekedése. Annál is inkább, mert a felső-jászsági földek egyáltalán nem mondhatók jó minőségűnek, mindössze 15,8 az aranykorona értéke a Béke Tsz-beliek által mű­velt 6 ezer 830 hektárnak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokat és a rendkívüli időjárást a korábbinál jobb költség, és eszközgazdálko­dással sikerült úgy ellensú­lyozniuk, hogy a tavályi 186 milliós termelési értékből 35 millió forintnyi, a szövetke­fogalmazást enyhítették, hogy elfogadhatóbb legyen a nyugati államok számára. Az új változat csupán „sajná­latosnak” nevezte az ameri­kai embargót, mindazonáltal szintén követeli megszünte­tését. Bírálta Washingtont az embargó miatt többek között Franciaország, Ausztrália, Algéria, Tanzánia, Dánia, Peru és Mexikó küldötte is. Az el nem kötelezettek or­szágcsoportja nevében az in­diai képviselő ítélte el az embargót. (Folytatás a 2. oldalon.) zetben rekordnak számító nyereséget képeztek. Növeli a főbb gazdasági mutatók ér­tékét, hogy elsősorban a ha­tékonyság fokozásával érték el őket. A 95 ezer forint egy dolgozóra jutó nyereség pél­dául csaknem 10 ezer forint­tal volt jobb az 1983. évinél. A korábbi esztendőkben is jó színvonalon végzett agro­technikával, a gép. és esz­közkapacitások maximális kihasználásával érték el, hogy a szárazság ellenére egyetlenegy növénytermelé­si ágazat sem volt vesztesé­ges tavaly a Béke Tsz-ben. Az állattenyésztés gazdasá­gosságát 2 ezer tonnás ned- veskukorica-tároló építésé­vel, azaz jelentős fűtőolaj megtakarításával javították. Hirosimába és Nagaszakiba Japán békemenet Tokióból útnak indult az immár hagyományosnak számító hirosimai és naga- szaki békemenet. Az atom- és hidrogénfegyverek ellen küzdő japán országos tanács felhívására mintegy ezer békeharcos gyűlt össze, hogy három hónap alatt eljusson az amerikai atomtámadások által sújtott két városba. A békemenet az atomtámadá­sok 40. évfordulójának, nap­ján érkezik mind Hirosimá­ba, mind Nagaszakiba, s közben a résztvevők száma — csakúgy, mint az elmúlt években — várhatóan több ezerre növekszik. A nagyüzemben és az általa integrált, évente csaknem 30 milliós árbevételt hozó ház­táji ágazatban egyaránt to­vább fokozza majd a jószág- tartás jövedelmezőségét az óránként 5 tonna friss tápot helyben előállító új keverő­üzem. Nem vallottak szé­gyent azzal sem, hogy év­közben „felvették a kalapot”, azaz vállalkoztak a hazai könnyűiparból majdhogy­nem kivesző kalapgyártásra. A tavalyi év végéig készített 190 ezer. zömében a Szovjet­unióba exportált nyári kalap értékesítése 20 millió forint­tal növelte a szövetkezet ár­bevételét. Emellett az alap- tevékenységen kívüli ágazat­tal biztosították, hogy több mint nyolcvan jászfénysza- ruinak, nagyobbrészt lányok- nak_asszonyoknak nem szűnt meg a helyi munka, és kere­seti lehetőségük A gazdálkodás hatékony­ságának javulásához — hangsúlyozta ünnepi beszé­dében az elnök — nagyban hozzájárult a szövetkezetben több évtizedes hagyományok­kal bíró munkaverseny. A dolgozók több mint 80 száza­(Folytatás a 3. oldalon.) Megkezdték a lucerna első vágását a jászladányi' Egyetértés Tsz-ben. Az értékes ta­karmánynövényt 500 hektáron termeszti az idén a szövetkezet A felső-jászsági földeken Kiválóan gazdálkodik a Béke Termelőszövetkezet Ünnepi közgyűlés Jászfényszarun Két aszályos esztendő előzte meg a tavalyit, ennek elle­nére a hasonlóan csapadékszegény 1984-es évben is átlagon felüli eredményeket ért el a megye legészakibb csücskében, a jászfényszarui határban gazdálkodó Béke Termelőszövet­kezet. A jól végzett munka örömével ünnepelhetett együtt tegnap délután a közös gazdaság mintegy 600 aktív és nyug­díjas dolgozója abból az alkalomból, hogy kollektívájukat a tavalyi gazdálkodási eredmények alapján a MÉM és a TOT Kiváló Szövetkezet címmel tüntette ki. Az országos elisme­rés átadása alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen részt vett és felszólalt dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, jelen volt Simon József, a megyei pártbi­zottság titkára és dr. Kuti György, a megyei tanács vb-tit- kára. Az Elnöki Tanács ülése Tegnap ülést tartott a Nép. köztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Miniszterta­nács előterjesztése alapján megtárgyalta és megerősítet­te a Varsói Szerződés időbeli hatályának meghosszabbítá­sáról április 26-án, Varsóban aláírt jegyzőkönyvet. A jegy­zőkönyv értelmében a szo­cialista országok politikai­védelmi szövetsége, az 1955- ben megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölqsö- nös Segítségnyújtási Szerző­dés újabb 20 évig érvényben marad, további tízéves meg­hosszabbítás lehetőségével. A Varsói Szerződés hatá­lyának meghosszabbítását a NATO léte és tevékenysége,, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Az Elnö­ki Tanács megállapította, hogy a Varsói Szerződés to­vábbra is alapvető tényezője a tagállamok biztonsága'erő­sítésének, az európai és az egyetemes béke megőrzésé­nek. A Magyar Népköztársa­ság hozzájárul politikai és védelmi szervezetünk műkö­désének tökéletesítéséhez, vé­delmi képességének fejlesz­téséhez, szolgálva ezzel a magyar nép érdekeit és a szocializmus közös ügyét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Daniéi Ortega Saa_ vedrával, a Nicaraguái Köz­társaság elnökével folytatott tárgyalásairól, amelyeknek során véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű, kérdéseiről, és áttekintették a magyar—nicaraguai kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségét. A testület a tájékoz­tatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: fej­lődnek a magyar—nicaraguai államközi kapcsolatok, s bő­vül az együttműködés, fejlő­dik a két nép barátsága. Üd­vözölte ugyanakkor az Elnö­ki Tanács azokat a kezdemé­nyezéseket is, amelyeket Ni­caragua kormánya tesz a fe­szültség enyhítéséért, a pár­beszéd fenntartásáért a kö­zép-amerikai térségben. II Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek találkozója Az előzetes megállapodásnak megfelelően a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői a közeli napokban Budapesten találkozót tartanak. xxxvi. évf.io9.Bz., 1985. május íi., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA *. « SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜUETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom