Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

1985. MÁJUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkaerőmozgás és a jogi garanciák Kelemen Zoltán a UTÁSZ mezőtúri kirendeltségének művezetője — Eredmény? — kérde­Kelemen Zoltán eléggé iz­gő-mozgó energikus fiatal­ember, de a mondatokat na­gyon is körültekintően, meg­fontoltan formálja. Csak ép­pen a munkahelye, a Titász mezőtúri kirendeltsége ré­vén izeg-mozog, hiszen a hálózatszerelési csoportok Imiűvezietőjfe (Persze ő sem művezetőiként kezdte a szak­mát). Harmincéves korában Jett országgyűlési képviselője Kétpónak Mezőtúrnak, Túr- kevének. 1983-.ban interpellált Ko­vács Antalhoz, az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez ”a térség állandósult magas ta­laj vízszin tjének csökkentése, A szennyvíz • és csapadékvíz megnyugtatóbb elvezetése” érdekében. zem. — Kaptunk némi támoga­tást, s így 1984-ben néhány utcában megoldott a csapa­dékvíz elvezetése Mezőtúron, a kétgátközi kertben. Máskor meg a vitában szó­lalt föl Kelemen Zoltán, ami­kor a kormány eocénprog­ramját tárgyalták. „Kemé­nyen” fogalmazott, mert ta­pasztalata szerint a gázprog­ram nem úgy valósult meg, ahogy eltervezték; hiánycikk a tolózár, a cső, a nyomás­csökkentő. 'Elmondta .azt is, ■hogy a lakásépítésben leg­nagyobb aránnyal szereplő magánerős építkezésekhez — a családi házakhoz — nincs elegendő építőanyag. Erős visszatetszést kelt, az embe­rekben, hogy a Mezőtúron — az Európa egyik legkorsze­rűbb téglagyárában — gyár­tott téglát a nyíregyházi központú Kelet-magyaror­szági Tüzép osztja el. Ezekre a felvetésekre, véleményekre mostanában várható a vá­lasz, az intézkedés. Ám nem elégszik meg a (képviselő egy válasszal, újabb és újabb megoldandó feladatokat talál. Hogy mennyire valós problémát jelzett a/. építőanyag-ellá­tással kapcsolatban, igazolja az a közel 800 lakás, ami a VI. ötéves tervben épült, épül Mezőtúron, legnagyobb részt magánerőből,. Aztán itt a szennyvízelvezetés gondja, mert ahová a vizet bevezetik, onnan a szennyvizet illik el­vezetni és az volna a jó, ha erre nem évtizedek múltán dobbenénk rá, amikor már jelentős károkat okozott a szennyvíz a talajban, az élő­világban. a környezet higié­niájában. A kórházi rekonstrukció is már hosszabb ideje húzódik. „Tol dozg at t a le, föl d ozgattaik”, hamarosan elodázhatatlan­ná válik. — Rengeteget kilincseltem a megyei tanácsnál, az Egészségügyi Minisztérium­ban, hónom alatt a tanul­mánytervvel, Némi ígéretet kaptam arra, hogy a VII. öt­éves tervben megkezdődik a rekonstrukció. Akármelyikünk nyeri is el a választók, bizalmát, tenni­valója lesz bőven. Ozsváth András a túrkevei Vörös Csillag Tsz csoportvezetője Ozsváth András négy év­vel fiatalabb országgyűlési képviselőjelölt-társánál, 31 éves. Csoportvezető a túr­kevei Vörös Csillag Terme- Ulpiszovdtikezgt kerámia üze­mében. Neki is két lánya vám, mint Kelemen Zoltán­nak és a felesége is éppen úgy előadó, csak éppen nem a mezőtúri városi tanácsnál, hanem Túrkevén, az Áfész- nél. Tizenöt évig kézilabdázott Ozsváth András — nem is akárhogy —, aztán lesérült, végleg. De nagyon büszkén említi a kézilabdás lányokat, a Petőfi téri Általános Isko­lából, akik úgy lettek hato­dikok az úttörőolimpián, hogy még tornatermük sincs. Persze, hogy kellene. És az ilyen, meg az ehhez hasonló „kíyánságokalt” — egyálta­lán nem alaptalanokat — bőven hallja a KlSZ-alap- szenvezetek tagjaitól. Hall­hatja, mert ő a propagandis­ta. Túrkeve legnagyobb „szív- fájdalmát” az elzártságot, a mostoha közlekedési lehető­séget említi elsőként. Mező­túr felé még csak-csak, ám Kisújszállásról — ahová sű­rűbben érkeznek vonatok a fővárosból — este 6-kor el­jön az utolsó autóbusz. Tud­ja, hogy vasútállomásról ál­modni Túrkevén igencsak ultópia, a közlekedés jobbítá­sát azonban hangoztatja, a helyi autóbusz közlekedést meg egyenesen szorgalmazza. — Volna rá egyáltalán igény? — mutatok a falhoz támasztott rengeteg kerék­párra. — Hogyne volna! Az isko­lás gyerekek gyalog bandu­kolnak, vagy kerékpárral a járművek között cikáznak egész messziről, a város szé­léről. Ha a közlekedésről, Túrke­ve elzártságáról esik szó Zoltán is, András is egyet vail;utat kellene nyitni Túr- kevéről Békés megye felé is. Rengeteg mindent szolgál­hatna; üzemanyagot lehetne megtakarítani, közelebbi úton jöhetne-imehetne az áru mindkét megyébe, még a mentőautó is hamarabb ér­kezne onnan ide, innen oda. A túrkevei strand befeje­zését már elsősorban András sürgetné és mondja, hogy éppen a fiatalok összefogá­séval gyönyörű, kulturált kemping telepühetne a strand környékén. Föllendül­hetne az ifjúsági turizmus, hiszen látnivaló is- van a közelben Ecsegpusztán, a tájvédelmi területen. A strandról a krónikásnak a szabad víz, a Berettyó jut eszébe. Mondja Ozsváth András, hogy azt sajnos Haj- dú-Bihar fővárosának, Deb­recennek szennyvize veszé­lyezteti. Nemesebb halat már nem is fogni benne. Igaz, hogy Túrkeve látványosan fejlődött az utóbbi években., akad még tennivaló bőven. Düledező épületiben van a könyvtár, sok éve termel a Május 1. Ruhagyár a mű­velődési központ épületében. A következő ötéves tervben talán a kultúra is megérde­melne egy új hajlékot. — Terv és teendő tehát van, egymást segítve fogunk dolgozni, bármelyikünk jut be . a Parlamentbe — teszi hozzá búcsúzóul. I— E —; Felmentések, kinevezések az Ipari Minisztériumban Oz akadémia új tisztségviselői A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Berend T. Iván akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöki tisztségében megerősí­tette. A Minisztertanács Láng Istvánt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia rendes tag­ját az MTA főtitkárává; Kulcsár Kálmánt, a Magyar Tudományos Akadémia ren­des tagját ésl Csurgay Árpá­dot, az MTA levelező tagját — a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének ja­vaslatára — főtitkárhelyet­tesekké kinevezte. A Minisztertanács Soltész István ipari miniszterhelyet­test nyugállományba vonulá­sára való tekintettel, érdemei elismerése mellett, dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyet­test más fontos megbízatá­sára tekintettel e tisztségük alól felmentette. A népközársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Imrét ipa­A Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat megkezdte a különféle zöldborsó-betakarító, illetve -cséplőgépek folyamatos szál­lítását hazai és külföldi meg­rendelőinek. A betakarítási idényre valamennyi a ren­deltetési helyén lesz. ri minisztériumi államtitkár­rá kinevezte. A kormány egyidejűleg dr. Bognár Sándort, az Ipari Műszergyár vezérigazgatóját, dr. Cseh Józsefet, az Ipari Minisztérium főosztályveze­tőjét és Sós Gyulát, a Bakony Fém- és Elektromoskészulek Művek vezérigazgatóját ipa­ri miniszterhelyettessé ki­nevezte. A legtöbbéi, összesen het­venötöt az erőgép által von­tatott berendezésből készíte­nek, ebből 35-öt belföldre, 40-et pedig külföldi, főként szovjet megrendelésre, A vállalat makói gyárában már csaknem valamennyi gép el­készült, Borsóbetakarító gépek „Jó lelt volna helyettük másokat, kevesebbet érőket elküldeni, de nem mertük a munkaügyi vitát vállalni. Gondoltunk mi efféle „minő­ségi cserére”. A vállalat jog­tanácsosával elmentünk tá- jékozódni a szolnoki munka­ügyi bíróságra, érdeklődtünk, mi van, hanem a munka nél­küli üzemben állományban levőket küldjük el. hanem azokat, akikkel elégedetlenek vagyunk. Helyükre tehettük volna azokat, akikre bizto­san számíthatunk. Sajnos, semmiféle biztosítékot nem kaptunk rá. hogy ha csak azért küldünk el valakit mert van nála jobb, azt a munkaügyi bíróság nem he­lyezi vissza munkakörébe. Márpedig a létszámcsökken­Érdenies a munkaügyi ve­zető panaszának konzekven­ciáját egy kicsit mélyebben boncolgatni. Adhat-e az ál­talánosságban érdeklődő jog­tanácsosnak, munkaügyi ve­zetőnek biztosítékot bármi­re is előre a bíróság? Kiál­líthat-e egy olyan bianco- ítéletet, amit az érdeklődő, ha úgy gondolja, alkalmasint beválthat? Égyáltalán mit csinálhat a bíró, ha jogász kollegája szakmai tanácsot kér tőle? Dr. Kis István, a Szolnoki Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke szerint: — Olyan tanácsot adhat, amely a kétszer kettőre korlátozó­dik. Felhívhatja a figyelmét azokra a jogszabálycsopor­tokra, amelyek körében a törvényes megoldást érde­mes keresni. Ezt is csak ak­A törvény Pedig a Munka Törvény- könyve éppen elég támpon­tot ad, és túlzás lenne azt ál­lítani, hogy irreálisan szigo­rú feltételeket szab. A mun­kaügyi bíróság elnökének az a véleménye; Nagyon is rugalmas a jogszabály. Csak azt írja elő, hogy a munkál­tató írásban foglalt, indokolt határozattal mondhat fel a dolgozónak. Az indoklásból a felmondás okainak világosan ki kell derülni. Mik lehetnek ezek az okok ? Nincs a törvény­ben felsorolás. Hangsúlyo­zom, hogy az a törvényes fel­mondás, amelyből egyértel­műen kitűnik az ok, a té­nyek, körülmények, amelyek­re a felmondást alapozták. A bírói gyakorlatból mond­hatok példákat, amelyek lésre nálunk feltétlenül szük­ség vök”. Olvasom a munkaügyi ve­zetők panaszát. Nem akarok rcplikáv.ni. sem a munkaügyi bíróság fogadallan prókátora lenni, egyszerűen csak fur- csálom, a hivatkozást. Bi­zonytalanságot érzek mögöt­te, s a felelősség áthárítása- sának vélem. Mosom kezei­met magatartásnak, amely azt sugallja: mi ugyan tud­nánk, hogyan kell a munka­erővel jól gazdálkodni, de sajnos a jogszabályok gátol­nak bennünket. A bíróság bizonyára azért nem adhatott biztosítékot, mert ésszerű és gazdaságilag indokolt törek­véseinket a jogszabályok ke­resztezik. kor teheti meg, ha az érdek­lődőnek, vagy a munkahelyé­nek nincs a bíróságon folya­matban konkrét ügye. Per­sze az lenne a legbiztonsá­gosabb / és legkényelmesebb, ha döntéseink helyességére, törvényességére valaki más előre garanciát adna, és ez­zel egy füst alatt a felelős­séget is átvállalná. Ha nem, akkor megvan a mentség és első hallásra még úgy is tűnhet, hogy vitathatatlan a jó szándék, az ésszerűség és a hozzáértés. Hát ennyit a bíróságtól el­várt biztosítékokról, ami ezek szerint egyik-másik munka­helyen a munkaerőgazdálko­dás, a minőségi csere feltéte­le lehet — a jogszabályi fel­tételek helyett! rugalmas azonban a világért sem te­kinthetők á lt alá n ossá gba n használható receptnek, mert nincs két egyforma eset. Le­het a felmondás" oka alkal­matlanság, minőségi csere, feleslegessé vált munka, át­szervezés, munkakörök ösz- szevonása, de nem elég ezek­re csak hivatkozni, a körül­ményeket le kell írni. Törté­netesen azzal az indokkal, hogy átszervezés volt az ad­minisztrációs vonalon, nem lehet felmondani a gépkocsi- vezetőnek. Sokak hiedelmével ellentétben humanitásból, méltányosságból a hibátlan felmondó határozatot nem hatálytalaníthatja a bíróság. A bíróságnak nem kell méltányosnak lenni, mert méltányos volt a törvényal­kotó, amikor meghatározta a felmondási tilalom alá esők körét (sorkatona, beteg, gye­sen levő, terhes...), és kü­lön csoportba sorolta azokat, akiknek csak különösen in­dokolt esetekben tehet fel­mondani (4—5 családtag el­tartója, gyerekét egyedül ne­velő anya, 5 évvel a nyugdíj ejött álló). Csak mellékesen: az átszervezés tehet különö­sen indokolt eset. A tilalom szűk körre érvényes A tilalom éppúgy, mint a valamelyest szigorúbb felté­telekhez kötött felmondás, ü.'sak szűk körre érvényes. Aligha lehetne bebizonyítani, hogy ezek, a dolgozót védő jogi garanciák gátolják, a munkaerőmozgást, a gazda­sági kényszer vagy esetleg az előrelátás, a piachoz való alkalmazkodás, a termékvál­tás, a termelékenység meg­követelte átszervezést, átcso­portosítást, létszámcsökken­tést, minőségi cserét* Nem új vállalati magatar­tás az önkritika, a tartalmi­lag, vagy lehet, hogy pusztán formailag hibás döntés kor­rigálása helyett, a bíróság „dolgozópárt iságának” han­goztatása. A bíróság senki­nek a pártján nem állhat és nem áll. Akik ítélkeznek, azok csak törvénypártiak le­hetnek. Érdemes a kijelentést té­nyekkel szembesíteni. 1980- ban a munkaerőtoborzással kapcsolatos jogszabály ar­ra törekszik, hogy tervszerű, szervezett m un kaer ő -á t cstof- poctosítás esetén kötelesek a dolgozóknak állást keresni, át helyezésükről gondoskodni. Ha a felajánlott munkát nem fogadják el az érintettek, a munkaviszony felmondással megszűnhet. A munkaerőmogást (moz­gatást) ezidáig nem követ­te a munkaügyi viták szapo­rodása pedig a bíróságok felkészültek rá). A felmon­dást sérelmezők általában ugyanezért perelnek ma is, mint évekkel ezelőtt. Semmi új vonás nincs a felmondás miatt indult perekben, ame­lyeknek sem a száma, sem az aránya nem változott: a munkaügyi pereknek mind­össze 7—8 százalékát alkot­ják. Tavaly Szolnok megyé­ben a 656 munkaügyi perből 34, az idén eddig 273-ból 21 volt felmondással kapcsola­tos. Kovács Katalin A bíróság nem adhat biztosítékot Az alkonyaiban messzire világítanak Szeged határában az algyői földgáztermelő üzem fé nyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom