Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
1985. ÁPRILIS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZOT-ülés Vonzó cselekvési program Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülés résztvevőit Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára tájékoztatta az MSZMP XIII. kongresszusáról. Hangsúlyozta, hogy a párt kongresszusa ' reálisan elemezte társadalmunk helyzetét, és erre alapozva vonzó cselekvési programot dolgozott ki. A tanácsülés úgy foglalt állást, hogy a szak- szervezetj mozgalom egyetért a kongresszus határozatával, és minden erejével segíti megvalósulását. A szervezett dolgozók egyetértésével találkozott, hogy a kongresszuson a tisztességes, minőségileg magasabb színvonalú munka állt a figyelem középpontjában. A szakszervezetek támogatnak minden törekvést, amely hozzájárul a munlkahelyi rend, fegyelem megszilárdításához, a műszaki-technikai fejlődés gyorsulásához, az alkotó erők szélesebb körű kibontakozásához. Az állásfoglalás rámutat: életszínvonalpolitikai, szociálpolitikai céljaink, va-' lamint a dolgozók valameny- nyi jogos, megalapozott igényének kielégítése csakis anyagi alapjaink gyarapításával érhető el. A SZOT ülése ismételten megerősítette, hogy a kongresszusi határozat megvalósításában való eredményes közreműködés a szakszervezeti mozgalom módszereinek továbbfejlesztését is igényli, annak érdekében, hogy a dolgozóknak nagyobb beleszólásuk legyen fontos kérdések eldöntésébe. A szakszervezeték XXV. kongresszusukra való felkészülését is ennek a megújulásnak, a munka minőségi fejlesztésének jegyében, kell végezni — hangsúlyozza a Szákszervezetek Országos Tanácsának határozata. További napirendi pontként Sólyom Ferencnek, a SZOT titkárának beszámolója alapján a tanácsülés megvitatta a szakszervezeti választásokkal kapcsolatos tervezeteket és dokumentumokat. A tanácsülés elfogadta a szakszervezeti választásokról szóló határozatát és a választási szabályzatot. Ennek alapján a szakszervezeti választásokat 1985. szeptember 1. és 1986. március 31. között kell megtartani. A tisztújítások sorozata a bizalmiváíasz- tásokkal kezdődik, s a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusával zárul. A keretjellegű választási szabályzat biztosítja az egységes cselekvést, ugyanakkor lehetőséget ad az iparági-ágazati sajátosságok érvényesítésére is. Megőrzi a szakszervezeti mozgalom választási rendszerének eddigi pozitív elemeit, s egyben, számos új vonással gazdagítja is. Kiterjeszti a titkos választás lehetőségét a bizalmiakra, főbizalmiakra, lehetővé teszi mind a tagság, mind a jelölőbizottságok számára a többes jelölést. Munkásör- kiildöttség utazott Kubába Borbély Sándor országos parancsnok vezetésével mun- kásőr-küldöttség utazott pénteken Kubába, Raul Castro Ruz hadseregtábornok, a kubai forradalmi . fegyveres erők minisztere meghívására. A delegáció részt vesz a kubai népnek a Disznó-öböl- beli győzelme, és a népi milícia megalakulása 24. évfordulóján rendezett ünnepségeken. Propagandisták tanácskozása Tegnap, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán emlékülést tartottak felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából, melyen részt vett Ja- katics Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. A propagandisták előadásokat hallgattak népünk történelmi útválasztásának; a szocialista tulajdonviszonyok uralkodóvá válásának, a megye gazdasági fejlődésének és társadalomszerkezetének főbb jellemzőiről. A korreferátumok között Szolnok megye szellemi életének, a család értékrendjének és a szocializmuskép fejlődésének legfontosabb ösz- szefüggéseiről hangzottak el kutatási beszámolók. A fogyasztói érdekvédelem társadalmi feladat Háromszáz szakszervezeti ellenőr A szóbeli előterjesztésben az osztályvezető elmondta azt is; a fogyasztói érdekvédelem helyzetének vizsgálatát, a jelentés készítését széles körű társadalmi vizsgálódás, elemzés előzte meg. Részanyagot készített a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a Mészöv, a Teszöv, és a Ki- szöv. A tervezethez véleményt mondott a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa, a NEB, valamint néhány város tanácsának elnöke. Megvitatta a jelentést a fogyasztók megyei tanácsa és a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága is. A fogyasztók érdekvédelmét szolgáló állami és társadalmi szervezetek összehangoltan végzik munkájukat. A fogyasztók megyei tanácsa és A határozati javaslathoz, a jelentéshez nyolcán fűztek véleményt. Szabó Lászlóné, a szolnoki, háziipari szövetkezet dolgozója a tartós fogyasztási cikkek garanciális javításának alkatrészhiányait bírálta, és javasolta azt is, hogy a hiánycikkek csökkentése érdekében a helyiipar, is kapjon, s adjon lehetőségeket. Fekete István, az SZMT titkára a társadalmi ellenőrzés kiterjesztésének szükségességét hangsúlyozta, valamint indítványozta, hogy kapjanak nagyobb sajtónyilvánosságot a társadalmi munkások, akik a fogyasztók érdekeinek védelmében dolgoznak. Gulyás József né kereskedőből tanácsi dolgozó lett Abádszaló- kon. Mint megyei tanácstag .így kétszeresen is szükségesnek tartotta elmondani: az üdülőkörzet ellátása már megfelelőnek mondható, de az ellátásért felelősök szakadatlan munkáját, ellenőrzését is igényli. Benedek Gáaz Állami Kereskedelmi Felügyelőség mellett 300 szak- szervezeti társadalmi ellenőr dolgozik. Tavaly — tehát csak egy év alatt kereskedelemben 438, szolgáltatásban j450 felelősségrevonást alkalmaztak a tanácsok. — A jelentés készítésének időszakában a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a megye egész területén átfogó ellenőrzést végzett — mondta Tóth András osztályvezető. — Százhetven helyen vizsgálódtak, kifogásolták az építőanyagok, a bútorok, a cipők minőségét, és zöldséget, gyümölcsöt vontak ki a forgalomból. A szabálysértők közül tizenhármán 23 ezer forint bírságot fizettek, s a laboratóriumi vizsgálati) (k eredménye után további intézkedések várhatók. borné törökszfentmiklós;i 'helyzetképe^ adott,1 bírjálta az iskolai étkeztetést — pontosabban azt mondta, az áfész konyhái jól, a vendéglátó vállalaté nem megnyugtatóan látják el a tanulókat. Vajda Jenőné dr. a fogyasztók megyei tanácsának elnöke a testület hároméves tevékenységéről számolt bé a megyei tanácsnak. Elmondta, hogy 14 városban, a tanács 300 tagja már nemcsak az áruellátást, az áru útját is figyelemmel kíséri. Három év alatt 40 javaslatuk valósult meg. Polónyi Szűcs Lajos szolnoki nyugdíjas a gyakori árváltozások nehézségeit elemezte; bírálta, hogy a konzerv- és félkészáruk szavatossági ideje rosszul vagy egyáltalán nem ellenőrizhető. A szolgáltatás rossz példáját saját tapasztalatából, említene. Pacsek János, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője elmondta, hogy a fogyasztói érdekvédőiéin mindennapos munkát ró a rendőri és igazságügyi szervezetekre is. Giltner László, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség' vezetője többek között hangsúlyozta: a termelő nem azzal az. igénnyel gyárt, amilyennel vásárolni, megy, s a kereskedő nem olyan igényességgel szolgál ki, ahogyan elvárja, amikor ő a vásárló. Éppen ezért mondható, hogy a fogyasztók védelme társadalmi érdek, s benne mindenkinek feladata van. Felmentés, kinevezés A vitazáró után a tanács elfogadta a határozati javaslatokat. Kuti György előterjesztésében tárgyalták meg a tanácsi ügyintézés alakulásáról, a hatósági tevékenység helyzetéről szóló jelentést az ülésen. A témához Bányai János az ügyrendi és jogi bizottság nevében fűzött véleményt, dr. Zsmurin Lajos az ügyészség vizsgálatainak tapasztalatait tárta fel. Végül dr. Horváth Ferenc a Minisztertanács Tanácsi Hivatala országos helyzetfelmérése szerint rangsorolta a Szolnok megyei munkát, kiemelve, hogy a korszerű ügyfél- szolgálat, a hatósági osztályok létrehozása, az ügyintézés1 gyorsítása eddig is a Szolnok megyei Tanács jó hírnevét öregbítette. A megyei tanács ezután több előterjesztést is jóváhagyott. Mohácsi Ottó megyei tanácselnök javaslata alapján személyi ügyben is döntött. Matúz Jánost, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetőjét felmentette tisztségéből, egyúttal Zelenyánszki Andrást kinevezte osztályvezetőnek. A tanácsülés végén Mohácsi Ottó meleg szavakkal köszönte meg a testület tagjainak ötéves önzetlen munkáját. S. J. Tartalmas vita Érték, kongresszus, jövő Közismert, hogy az emberek jellemére. lelkűk arculatára szándékaikra elég jó megközelítéssel lehet következtetni gondolataiknak beszédben megjelenő vizsgálata, de akár a szóhasználatok gyakorisága alapján is. Hasonlóan minősítenek írásműveket is, az elemzések pontosan és megcáfolihatatlanul feltárják a mű belső tartalmát, a mondanivaló téziseinek fontossági sorrendjét. Sokat mondó eredményt kapunk, ha az előzőekhez hasonlóan elemezzük a XIII. kongresszus anyagának, a felszólalók fogalom és szó- használati gyakoriságát. A tévénézőknek, a rádió hallgatóinak, az olvasóknak is bizonyára feltűnt, hogy az érték, az értékrend, értéktévesztés fogalma hányszor elhangzott a kongresszuson, illetve milyen sűrűn szerepel az írásos dokumentumokban. De mindez csupán a fogalom szinonimái, gondolati párhuzamosai még többször előfordulnak. Anélkül, hogy a különböző rokonértelmű szavak fogalmát összemosnánk, megállapítható, hogy alapvetően a minőség tartalmához vezethető az értékkor bármelyik cikkelye. Nem kell különösebb fantázia, sem köz- gazdasági ismeret ahhoz, hogy egyszerű nyelvi megközelítés útján felismerjük az érték és a hatékonyság összefüggéseit. A hatékony munka ugyanis — ellentétben a látszattevékenységgel — értékteremtés. De netán más „párosítást” is érdemes megemlíteni. Kádár János elvtárs tisztán, világosan és meggyőzően beszélt anyanyelvűnk védelméről. A nyelv érték, a pusztuló nyelv értékvesztés. A nyelvi pongyolaság ugyanis gondolattévesztés, az érté- , kék zavara lehet. Elismerést kaphat a látszattevékenység, háttérbe kerülhet a minőség, s a pontosíthatatlan, pongyola meghatározások alapján célszerűtlen, vagy egyenesen rossz döntésék születhetnek. A szocializmus alapértékei köziül semmit sem adhat el. De az értékek hordozója — közvetlenül, vagy közvetve maga az ember, kinek élete jobbítását szolgálja a szocializmus. Ha az nem így lenne akkor a szocializmus nem volna érték, — értelmét veszítené. De a szocializmust önmaga számára építő embert fel kell készíteni az értékek befogadására, „hordozására”, gazdagítására. Valójában minden, a minőséget hangsúlyozó eszmefuttatás alapja e gondolat volt. Ebből a megközelítésből nézve bizonyára méginkább érthető, az iskola, a nevelés értékadó és értkékiképző szerepének hangsúlyossága. Amikor Aczél György a korszerű és kulturált szocialista Magyarországot jelölte elérendő célként, nem véletlenül tette a kérdés középpontjába az iskola minőségét. Meghatározása szerint társadalmi rendünk örököse az emberiség történelme során létrejött minden értéknek; de egyúttal — a szocializmus — az emberi lét. új minőségét is jelenti. De azt talán meg sem kell említenünk, annyira kézenfekvő, hogy a szellemi örökségre, annak továbbfejlesztésére fel kell készíteni az új generációkat. Tudatos jövőtervezés ez tehát, a társadalmi tudat minőségének célszerű kialakítása. Ez döntő kérdés, hiszen a történelmi analógiák ismeretében könnyen meggyőződhetünk arról, hogy hazánk gazdasági és szellemi állapota között milyen szoros az összefüggés. Mindez persze feltételezi az értékgyarapítás folyamatosságát. Köpe- • czi Béla művelődési miniszter is a haladás és a minőség elválaszthatatlanságáról beszélt. s ezen belül a kulturális életben mutatkozó értékzavarokról szólott. Természetes igény, hogy az emberek szórakozni akarnak, de az értéktelent a tömegigények mögé bújtatni, több mint kár... Nagy hiba lenne, elfeledni a lényeget, ha csak csupán a kulturális élet átmeneti sajátosságának vélnénk a meglévő értékzavarokat. A kongresszus dokumentumai, küldöttei az érték fogalmát sókkal nagyobb horizonton vizsgálták, s érték tetten az értékzavarokat. A XIII. kongresszus határozatainak megvalósításához minden eddiginél nagyobb szükség lesz az egész társadalom összefogására, a népben rejlő alkotó erő és kezdeményezőkészség kibontakoztatására. A jövőbe mutató megállapítás ez. A következő sem kevésbé: „az alkotó értelmiség munkája többlet eredményeket hozhat, hiszen az egyetemeken, a kutatóintézetekben és a vállalatoknál sok olyan magasan képzett mérnök és más szakember van, akinek tudását és tenni akarását feltétlenül jobban lehet hasznosítani.” Ténykérdés, Ugyanakkor értékvesztésre utalt Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, amikor példának azt tette szóvá, kongresszusi felszólalásában, hogy a kisvállalkozásokban résztvevő mérnököknek csak egyharmada végez kifejezetten mérnöki munkát. De hasonló jelenséget más értelmiségi területről is idézhetnék. Mindez — főleg értelmiségi körökben — már régebben elégedetlenség forrása, s éppen a nép boldogulásáért legjobb szaktudásuk szerint dolgozni kész értelmiségiek körében keltett legnagyobb, teljesen egyetértő visszhangot, hogy a párt legmagasabb fóruma is az ebbélj változtatás szükségességét szorgalmazza. Nem kevesebbről van itt szó, mint a munka valós értékének megbecsüléséről. Mindez persze -nem csupán a szellemi tevék enységet f oly ta tokra vonatkozik, hiszen az értékek előállítása nem szűkíthető le, szélesebb társadalmi kérdés. A Dunai Vasmű esztergályos küldöttje, Do'lezisál Károly bizonyára okkal szólott arról, hogy milyen idézet van üzemük falán: „Hirdessük: itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás.” E költői gondolat, amelynek maradéktalan érvényesüléséért a mindennapok során még igen sok a tennivalónk, értékmérő kell, hogy legyen számunkra. H XIII. kongresszus határozatában mindezek az eléggé nem hangsúlyozható szándékok nagy súllyal kerültek megfogalmazásra. * Amikor a határozat a kollektívák és az egyének jövedelmi viszonyaira utal — „jóbban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági értéke” — a valós értékrendet szorgalmazza. Nem az óhaj szintjén teszi ezt, hiszen hangsúlyozza hogy a „népgazdaság minden területén, a foglalkoztatottak minden csoportjálban következetesebben érvényesüljön a munka minőségének javítására ösztönző anyagi érdekeltség”. Vagyis, a bérek, a keresetek, a munkából származó jövedelmek az eddigieknél jobban fejezzék ki a teljesítményekben lévő különbségeket, az értéket, a munka társadalmi hasznosságát. A munka általában is érték de minőségében eltérést, szóródást mutathat. A párt- kongresszus egésze a minőséget hangsúlyozta, s az azt előállító emberek értékét, becsületét a jövő tervezés fontos tényezőjévé tette. Tiszai Lajos Ültetik a palántákat A tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet kertészeti üzemében megkezdték a fólia alá a palánták kiültetését. Jelenleg 4 ezer négyzetméter területen paprika-, paradicsomés uborkapalánta kerül a földbe
