Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 11. Erő, rugalmasság, csekély fogyasztás „Takarékos” Diesel-motor Műtrágyázás, urbanizációs hatás Nitrátok felszín alatti vizeinkben Már néhány évvel ezelőtt is késő lett volna annak vizsgálata: hogyan lehetne csökkenteni a föld alatt lévő vizek nifcrátosodását, illetve milyen védekezési módszerek kidolgozása szükségszerű ennek érdekében... Mi is a lényege ennek a — ma már világjelenségnek számító — folyamatnak ? Egyebek között erről tájékoztatott dr. Fekete Jenő, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője. — Röviden a következőről van szó. Mindenütt, ahol műtrágyát alkalmaznak, ahol az urbanizáció megkezdődik, [vagy megkezdődött, gyárak létesülnek, s mindenütt, ahol állattenyésztés van: gyorsul a föld alatti vizek nit- rátosodási folyamata. Ha a kelleténél több műtrágyát szórnak el a földeken, a növény csak a neki szükséges mennyiséget dolgozza fel, hasznosítja, a többi a felszín alatt marad, s növeli a talaj szennyezését. A mezőgazda- sági szervestrágya, a kommunális eredetű és az ipari üzemekben keletkező — nitrátosodást előidéző — szennyező anyagok helytelen kezelése, tárolása és hasznosítása következtében ugyancsak megnövekedhet a felszín alatti vizek szennyezettsége. Ésszerű kezeléssel, hasznosítással azonban ezek a káros hatások elkerülhetők. A felszín alatti vizek mozgása eredendően lassú, így a szennyezettség csak helyi elterjedésű. Kutak fúrásával az áramlás megindul, a szennyezettséget viszi magával, és egy lokális eredetű szennyeződés nagyobb területen veszélyforrást jelenthet. — Milyen — káros >— fo- lyamat frajlik a talajban? — A nitrát, mint oxidációs végtermék lehet szerves és szervetlen eredetű. A szerves anyagokban lévő fehérje rothadási és lebomlási termékeként kanbamid, majd annak el bomlása után ammónia keletkezik, amely az oxidációs lánc eredményeként nitráttá alakul. Hasonló átalakuláson mehet át a műtrágyák vagy egyéb vegyszerek útján talajba kerülő ammónia is. Ez a folyaZsírszövet átültetése Az ember zsírszövete a szervezet különféle részein ún. zsírtestekbe tömörül. A zsírtestek nemcsak tartalék tápanyagai a szervezetnek, erre az is mutat, hogy hosz- szabb éhezéskor sem tűnnek el teljesen. Szerepük inkább az, hogy védők, támasztok és hézagkitöltők legyenek. Ilyen zsírdepó, azaz zsírlerakat a talp zsírpárnája is. Ennek nemcsak vegyi összetétele, hanem a szerkezete is különleges. A talpi zsír kötőszöveti sövények közé préselt kocka alakú zsírlebenyekből áll. A zsírpárna szövetének igen nagy a szakítás! szilárdsága és a rugalmassága. E mechanikai sajátosságoknak is köszönhető, hogy a láb egyenetlen talajon is biztosan támaszkodik. E kedvező tulajdonságok adták az ötletet arra, hogy a talpi zsírt a plasztikai sebészetben szövetátültetésre használják fel. Ezt az eljárást a Szovjetunióban Ufa városának szemészeti klinikáján alkalmazták először, megfelelő állatkísérletek után. Kedvező eredménnyel járt az a műtét, amellyel a szemhéj eltávolított daganatos helyére — támasztó és hézagkitöltő szövetként — talpi zsírt ültettek át. mat mikroorganizmusok által előidézett kémiai reakció során megy végbe, a mikroorganizmusok katalizáló hatása nélkül a folyamat lassul. Az oxidációs lánc egyes tagjai: az ammónia, a nitrit, a nitrát vízbe kerülve az élő szervezetre különböző koncentrációban és különbözőképpen hatnak, ezért különbözőképpen veszélyeztetnek. Készítettünk tehát egy olyan összefoglaló elemző tanulmányt, amely a legújabb kutatási eredményeket felhasználva összefoglalja azokat az ismereteket, amelyek a nitrátosodás összefüggéseire vonatkoznak, de vizsgáljuk a nitrátmentesítés műszaki lehetőségeit is. — Milyen mennyiségű nitráttartalom veszélyes? — Egészségügyi vizsgálatok szerint literenként 40 mg-nál nagyobb nitráttartalom káros vagy életveszélyes lehet a csecsemőkre, de egészségkárosító hatást fejt ki a gyermekekre is. A különböző nagy nitráttartalmú víz már állatok itatására sem alkalmas. (Nitrátszennyeződés leggyakrabban csatornázatlan települések kommunális szennyvizeinek szabálytalan elszikkasztásából származik. Csak egy-két adat: 1980-ban 1573 község nem rendelkezett közműves vízellátással, és ezek közül 944 községben nem volt megfelelő minőségű víz nyerésére alkalmas ásott vagy fúrt kút, ezért ezeket közegészségügyileg veszélyeztetettnek tekintjük. A veszélyeztetett települések jelentős részén a vízföldtani adottságok lehetővé tennék a megfelelő minőségű és helyi igényeket kielégítő vízfeltárást.). — Hogyan lehet védekezni a níitrdtosodás ellen? < — A nitrátképződés korlátozásával, és a víz nitrát- 'tartalmának eltávolítására irányuló beavatkozásokkal. Az első úgy valósítható meg, ha ésszerűen alkalmazzák a nitrogéntartalmú műtrágyákat, ha fejlesztjük a közműhálózatot, ha a nitrátos szennyezést okozó hulladékokat megfelelő helyen lehet tárolni. Szemgolyónk nagyobbik részét a csontos szemüreg óvja, elölről az alsó és. felső szemhéjunk borítja, mégis érhetik olyan hatások, amelyekkel szemben védtelen. Ilyenek például a különféle sugárzások. Régebben — egyebek között — úgy vakították meg a foglyokat, hogy a szemük elé felizzított fémdarabot tartottak. Az izzó fém hősugárzása tudniillik nemcsak a szaruhártyát égeti el, hanem a szemlencsét is zavarossá teszi, s ilyenkor a szem szürkehályogossá válik. Manapság — hála a védőüvegeknek — ritkaságszámba megyr hogy valaki hősugárzás, okozta szemsérüléssel fordul orvoshoz. Annál gyakoribbak a napsugárzástól, ívfénynek vagy kvarclámpának nem előírásszerű használata miatt támadó heveny szemgyulladások. A Napba hosszasan nézők sajátos ideg- hártya-gyulladással fizetnek felelőtlenségükért, ami maradandó látótérkieséssel is járhat. A védőszemüveg nélA nitrátmentesítéshez azoknak a. vízkezelési eljárásoknak a fejlesztése és széles körű elterjesztése szükséges, amelyek konkrét műszaki beavatkozással részben vagy egészben nitrátmentesítik a kitermelt felszín alatti vizeket. Természetesen a műszaki - agrotechnikai intézkedéseket sem lehet nélkülözni. Azokon a településeken, ahol csatornázás nincs és még hosszú ideig nem is várható, ott a megfelelő szennyvíz- gyűjtéssel, szennyvíziszapgyűjtéssel, annak elszállításával kell a nitrátképződést korlátozni. Nagyon hosszú lenne azoknak az eljárásoknak, kísérleteknek az ismertetése. amelyeket ennek a problémának a megoldására dolgoztunk ki más szervekkel. A lényeg az: a kísérletek megkezdődtek, és szeretnénk rövid időn belül' eredményt is felmutatni ebben a kérdésben. — Említettük: ez a folyamat világjelenség. Nyilván felhasználják a nemzetközi tapasztalatokat is. — A nemzetközi szemináriumokon mindig részt veszünk. A magyar szakemberek szinte kezdettől fogva dolgoztak e probléma nemzetközi feltárásán és a nemzetközi konferenciákon számos dolgozattal képviselték a hazai tudományt. A hazai tapasztalatokkal minden tekintetben összhangban vannak, és a hazai feladatok is hasonlóak a nemzetköziekéhez. A már elnitrátosodott vizek nitráttartalmának csökkentésére vonatkozó technológiák kidolgozására például világszerte folynak kísérletek.. Az ioncserélő gyanta használatával végrehajtott n i tr át tálán ításra már hazai technológiákat is sikeresen kipróbáltunk. Ez persze csak egy a sok kísérlet közül, melyek természetüknél fogva nem olcsók. Ennek ellenére az illetékes szervek, az OMFB-t is beleértve, anyagilag támogatják ezeket a nagyon fontos kísérleteket... — szatmári -— kül dolgozó hegesztők és az óvatlanul kvarcolók ellenben heveny kötőhártya-gyulladásban és szaruhártya-vizenyő- ben betegszenek meg. Erre az jellemző, hogy az ultraibolya fény hatását követő három- négy óra múltán a szem vérMind nagyobb az utóbbi időben a Diesel-motorok iránti kereslet, s ezt nem is nehéz megérteni, lévén ez az erőforrás hossizú életű, takarékos üzemű, robusztus és még környezetkímélő is. A felélénkülő kereslet egyik időszerű oka azonban a környezetvédelmi törvényekkel összefüggő intézkedésekben is keresendő, amelyek erősen korlátozzák a gépjárművek üzemanyagának az ólomtartalmát. A könnyű nyersolajból átlagosan 20 százaléknyi benzinpárlatot és 20 százalék könnyű fűtőolajat nyernek ki. Ez utóbbi voltaképpen a Diesel-olaj. Sokáig jobbára csak teherautóknak, autóbuszoknak, mezőgazdasági járműveknek stb. volt Dieselmotoruk. Míg másfél évtizeddel ezelőtt a DaimlerBenz gyár egyedül uralkodott a Diesel-piacon, ma már közel 20 nagy autógyár állt rá az egész világon e takarékos motortípus előállítására. E kihívásra a DaimlerBenz olyan új konstrukcióval állt elő, amely nyomban megkapta a motorszakma teljes elismerését és csodálatát. A Mercedes 190-es típus- jelzésű, középkategóriájú személygépkocsiról van szó, amelynek két liter lökettérfogatú motorja 53 kW (72 LE) teljesítményű, s amely álló helyzetből 18 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/óra sebességre. Ráadásul rendkívül takarékos is ez az új típus: Díszöltós, ábécével Számjegyvezérlésű varrógép Svéd mérnökök számjegyes vezérlésű, házi használatra szánt varrógépet készítettek. A gépbe az alapöltések programja van beépítve, ezenkívül öt cserélhető kazettát adnak hozzá. Ezek közül négy különböző diszöl téseknek a programját tartalmazza, míg az ötödik az ábécét. így ez utóbbinak az utasítására a varrógép iniciálékat vagy egész szó- kombinációkat kivarr. bővé válik, szúrni kezd, könnyezik, fájdalmas szem- héjgörcs alakul ki, s pislogáskor fokozódik a fájdalom. Vérbőséget csökkentő, érzéstelenítő anyagot és A- vitaminos olajat tartalmazó szemcseppel az ilyen ok miatt kialakuló kötőhártyagyulladás néhány óra, legfeljebb egy-két nap alatt szövődmény nélkül meggyógyul. Legjobb persze megelőzni az ilyen kellemetlenségeket. Ezért például a hegesztő védőszemüveget vagy megfelelő szűrő- és visszatükröző hatású üveggeL ellátott pajzsot használ. Ám a sugárártalom nemcsak a hegesztőt, hanem annak segítőtársát és a közelben dolgozókat is veszélyezteti. Képünk egy új típusú 3 mm vastag, 300 mm széles PVC-szalagokból álló csíkfüggönyt mutat. A kétféle zöld árnyalatban készülő, résében átlátszó függöny a hegesztési folyamatok során keletkező valamennyi káros sugárzást kellően megszűri. Függöny a szűréshez A szem sugarzasserulesei száz kilométeren mindössze hat-hét liter Diesel-olajat fogyaszt, ami részben az elő- kamrás hengerkonstrukciónak köszönhető. Ez utóbbi egyébként a kocsi zajszintjére is hatással van: halkabb járásúvá teszi a motort, melyet teljesen bezártak egy hangszigetelő tokba. Ennek köszönhetően a motor legmagasabb zajszintje nem lépi túl a 75 decibelt, ami Dieselmotornál „világrekordnak” számít. A mindössze 4,42 méter hosszú Mercedes Benz 190 D aerodinamikailag példásan kiképzett karosszériá- jú, ami nagyban hozzájárul az üzemanyag-fogyasztás alacsony szinten való tartásához. Képünkön: az új konstrukciójú motorblokkot láthatjuk, amelynél az erő párosul a rugalmássággal és a csekély fogyasztás a halk járással. Cél: ne égjen Oxigénindex Életvédelmi szempontból fontos cél, hogy a jövőben minden új anyag gyártásakor — nemcsak műanyagokról van szó — ügyeljenek rá: minél kevésbé legyen az gyúlékony. Az Osztrák Műanyagkutató Intézetben a különféle anyagok gyúlékonyságát jelző ún. oxigénindexes eljárás kidolgozásán munkálkodnak. Az óxigénindex olyan mérőszám, amely százalékban jelzi, hogy a vizsgált anyag egy oxigén—nitrogén keverékben az oxigén milyen töménységben képes még égni. Minél nagyobb az oxigénindex (minél több oxigén kell az égéshez), annál kevésbé tűzveszélyes az anyag. (A levegőben 21 százalék oxigén van). Az indexet úgy állapítják meg, hogy egy meghatározott méretű anyagdarabot a mesterséges oxigén—nitrogén gázkeverékben meggyújtanak s az oxigéntartalmat addig csökkentik, amíg az égés meg nem szűnik. A lángok kialvása előtti pillanat oxigéntöménysége adja meg az oxigénindexet. Folyadókkeverék csecsemők hasmenése ellen Ázsia, Afrika és Latin- Amerika országaiban a csecsemő- és gyermekhalálnak egyik gyakori oka a heveny Ihasmenés, amely a tastfo- llyadékok és sók elvesztése révén okoz halált. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az említett területek 5 éven aluli gyermekeinek körében évenként 500 millió hasmenéses megbetegedés történik, s a megbetegedettek 3—4 százaléka életét veszti. A folyadékot hagyományosan a vénába szúrt injekcióstűn át pótolják. Ez azonban csak kórházban, szakemberek közreműködésével valósítható meg. Az injekciót pótolhatja az a folyadékkeverék, amely ivóvízben oldott nátrium- 'kloirid.ból, nátrium-bikarbo- nátból, kálium-kloridból és szőlő, vagy répacukorból áll, s amelyet a betegnek meg kell innia. E keverék olcsó, s ami nagy előnye, bárki megitathatja vele a beteget. Az esetek többségében ez elegendő ahhoz, hogy a szervezet saját védekező erői legyűrjék a bajt. így lehetővé válik, hogy a kórházi ápolást és az intravénás folyadékpótlást azoknak tartsák fenn, akik sokkos állapotban vannak, s emiatt nem lehet őket megitatni. Védőoltás fogszuvasodás ellen A fogszuvasodásnak egyik legfőbb okozója az ember szájában élő Streptococcus mutans nevű baktérium. E baktérium hatására a szájba kerülő cukrok erjedésnek indulnak, s az ennek során képződő savak megtámadják a fogzománcot, szuvasodást. okoznak. Már régebben próbálkoztak azzal, hogy előbb baktériumok kivonatát a kísérleti állatok szervezetébe juttatva magát a szervezetet késztessék a baktériumokat lekíizdő ellenanyagok képzésére. Az első ilyen anyagokkal kapcsolatban azonban alapos gyanú támadt arra, hogy a vakcina károsítja a szívet. Újabban sikerült a baktérium sejtfalából egy kisebb jmolekulasúlyú és tisztított fehérjéket tartalmazó anyagot készíteni.. Állatkísérletekben rhesusmajmoknak olyan táplálékot adtak, amelyben hozzávetőleg any- nyi cukor volt. mint az átlagos európai felnőttek táplálékában. E majmokban 70 százalékkal kevesebb szuvasodás fordult elő, mint az azonos módon táplált, de nem oltott állatokban. Az anyag hatását figyelve eddig sem kóros mellékhatást, sem utóhatást nem tapasztaltak.
