Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

1985. ÁPRILIS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Képviselők a településfejlesztésről Országgyűlési bizottságok ülése Maradjunk realisták Az országgyűlés tavaszi ülésszakát megelőző képvi­selői munkaülések sorában (tegnap a Parlamentben együttes tanácskozást tartott az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi, a terv- és költségvetési, valamint az építési és közlekedési bi­zottsága. A napirend szerint a képviselők először a terü­let- és településfejlesztés (hosszú távú feladatairól tár­gyaltak, annak a terjedel­mes anyagnak alapján, ame­lyet az ország ezredforduló­ig kialakítandó arculatáról állított össze az Országos Tervhivatal, közösen az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériummal. A tervezet vitájában el­hangzott: szükséges, hogy a 'terület- és településfejlesz­tés szolgálja még fokozot­Éppen, másfél évtizede, hogy a KSH Számítástechni­kai és Ügyvitelszervező Vál­lalat az akkor népszámlálási tennivalókat segítendő lét­rehozta a szolnoki számító­gépközpontot. Ez volt a re­gionális hálózat hatodik tag­ja. Az eltelt tizenöt év alatt jelentős változások követ­keztek be életében, tenniva­lói igencsak megszaporod­tak. Fontos fejlesztés zajlott le 1973-iban, üzembe he­lyezték az R—20-as számí­tógéprendszert, majd 1977 végén átadták a még na­gyobb teljesítményekre ké­pes R—22-es rendszert, s mindezek mellett ami a leg­lényegesebb: a SZÜV szolno­ki számítógépközpontja is meghonosítója lett a számí­tástechnikai kultúrának. Az említett fejlesztések persze azzal jártak, hogy a rendelkezésre álló épület minden cseppnyi területét >— a korábban oktatóterem­nek, klubnak, büfének szánt helyiségeket is — kénytele­nek voltak a ..termelés” szol­gálatába állítani. Szó ami szó, a hely hiá­nya végül is akadályává vált a munkának, a további fejlődésnek, öt esztendővel ezelőtt így született meg a megállapodás a megyei ta­nács, a Központi Statisztikai Hivatal és a SZÜV között arról, hogy együttesen hoz­nak létre egy új székházat, amely helyet ad majd a nö­vekvő gépparknak. E meg­állapodást tanulmánytervek, tervek követték, s ma már egy új épület színfoltja dí­szíti a megyeszékhely város­képét. > S ami igen lényeges, a külcsín mellett új számító- gépes szolgáltatások lehe­tőségeivel ott a színvonalas belbecs. De ne vágjunk a dolgok elé. A beruházás, — amelynek megvalósítása két esztendővel ezelőtt kezdő­dött el — tervezője a Szol- nokterv, kivitelezője a Szol­nak megyei ÁÉV volt. A fel- szabadulásunk jubileumára elkészült létesítmény 75 mil­lió forintba került, s határ­időre a tervezett költségeken belül adták át megrendelői­nek az építők. Általa 3200 négyzetméternyi területen dolgozhat a SZÜV számító­gépközpontja, s az épület legfelső szintjén, új helyen tevékenykedhet a KSH me­gyei igazgatósága. A világ­tól úgymond elzárva az épü­let magjában kaptak helyet — zajtól, rezgésektől, portól megvédve — a számítógé­pek, kialakították az okta­tótermeket — ezek jelentő­ségéről még később szólunk — és a kor követelményei­nek megfelelően alakították ki a kiegészítő berendezések termeit. Kulturált körül mé­tabban legfőbb társadalmi és gazdasági céljainkat, teremt­sen kedvezőbb körülménye­ket a népgazdaság intenzív fejlődéséhez, a területi és te­lepülési aránytalanságok to­vábbi mérséklődéséhez, a lakosság életkörülményeinek és a társadalom közérzetének javulásához. Egyetértésüket (nyilvánították atekintetben, hogy a településrendszert a gazdaságossági követelmé­nyekkel és a helyi önrendel­kezés kibontakoztatásával összhangban, arányosabban kell fejleszteni, jobban elő­térbe helyezve a közép- és kisvárosokat, valamint a községeket. Többféleképpen, de egyér­telmű igényként fogalmaz­ták meg a vitában, hogy az urbanizáció, a korszerűbb nyék között tárgyalhatnak az ügyfelekkel a ^rendszer- szervezők, és külön terem­ben, úgynevezett terminálo­kon keresztül teremtenek kapcsolatot a gépekkel a programozók. A bővülő szolgáltatásokról: megduplázták az R—22-es számítógéprendszer teljesít­ményét, s még tavaly, az építkezés folyamán helyére került egy Siemens gyártmá­nyú közepes kategóriájú, de már negyedik generációs, magas színvonalú technoló­giát reprezentáló géprend­szer. Ez utóbbi alkalmas ar­ra, hogy a számítógépköz­pont megyénkben új szol­gáltatásokkal rukkoljon ki, vagyis a megrendelők élhet­nek az úgynevezett távadat­feldolgozás lehetőségével. Az ügyfél két kilométeres kör­zeten belül közvetlen kábe­len, postai vonal kiépítése nélkül — az említett termi­nállal kapcsolódhat a gép­hez, s „társaloghat vele”. A számítógép teljesítménye olyan, hogy több tucatnyi partnerrel képes az egyide­jű munkára. (Mindennek haszna, hogy az ügyfél ren­delkezésére áll a nagy tel­jesítményű gép, jelentős be­ruházása költséget, szerviz- költséget, bért takaríthat meg, s ugyanígy tekintélyes mértékű szellemi kapacitást is. A postai vonal kiépítésé­ről azért nem beszélünk, mert az ilyen jellegű kap­csolat a legminimálisabb hi­bát sem tűri meg, s a je­lenlegi telefongondok, infra­strukturális problémák mi­att a posta bekapcsolása a gép és a távolabb lévő part­ner közé, úgy tűnik, még igencsak a jövő zenéje.). Az új szolgáltatásra egyébként már megvannak a megren­delők, közöttük található a SZÜV-vel szomszédos Vas­ipari Vállalat vagy például a Kunság Füszért is. A SZÜV, mint említettük, eddig is úttörő szerepet vál­életfeltételek a települések mind szélesebb körében ter­jedjenek ki. folytatódjék a városok és a falvak közötti különbségek mérséklődése. Hangot kapott az a véle­mény, hogy a munkahelyek választékának bővítésével, az alapfokú ellátás javításá­val erősíteni kell a falusi térségek, illetve az arra al­kalmas községek népesség- megtartó képességét, mérsé­kelni a városba áramlást. A három bizottság egyet- értőleg elfogadta az előter­jesztett tervezetet. Ezt követően a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság a terv- és költségvetési bizottsággal együtt magas szintű jogszabályok módosí­tásának tervezetéről tár­gyalt. Iáit a számítástechnikai kul­túra elterjesztésében. A me­gyei tanáccsal közösen most új. nem is csekély hordere­jű lépésre készül a vállalat, hiszen a közeli Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakkö­zépiskolában új számítás- technikai tagozat kezdi meg a 86—87-es tanévben mun­káját. Számítástechnikai szakemberek iránt igen je­lentős a kereslet, elegendő csak arra gondolni, hogy több nagyüzem rendelkezik a megyeszékhelyen is nagy­teljesítményű számítógépek­kel. A számítógépközpont mikrogépekkel, az oktatók (felkészítésével, szervizzel s nem utolsó sorban az okta­tási lehetőségek megteremté­séhez anyagi hozzájárulással is segíti a tagozat munkáját Ugyanígy az elkövetkezendő hónapok feladata a felnőtt- oktatás vagyis a számítás- technikai ismeretek bővíté­se, elterjesztése a felnőttek számára. Eddig is indult tanfolyam jelentkezőknek, s mindaddig napirenden tart­ja e kérdést a SZÜV, amed­dig igény lesz rá. Érdekes­ség, nyílt napokat szervez a számítógépközpont, vagyis bárki, aki számítógépet sze­retne látni, legyen az kisdi­ák vagy felnőtt, vagy aki szakmai kérdésekre akar vá­laszt kapni, a kijelölt idő­pontban rendelkezésére áll­nak a SZÜV ügyfélszolgálati szakemberei. Ennyit dióhéjban az új szolgáltatásokról, amelyek persze csekély hányadát érintik az új központ felada­tainak, hiszen a szervizszol­gálat bővítéséről, szakmai tanácsadásról még nem is beszéltünk. A vadonatúj épületben már „termelnek”, úgy zajlott le a költözés egy hétvégén, hogy a megrende­lők a szolgáltatások minősé­gében a változást észre sem vették. H. J. Baráti találkozó A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Pi- zottsága tegnap baráti talál­kozót rendezett a XIII. párt- kongresszus megszervezésé­ben és lebonyolításában köz­reműködők tiszteletére. A találkozón Kádár Já­nos. az MSZMP főtitkára köszönte meg a közreműkö­dők eredményes munkáját. Pozsgay Imre egyházi vezetőket fogadott A magyarországi egyházak vezető képviselőivel talál­kozott tegnap a népfront székházában Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára. A találkozón jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A nyílt és szívélyes lég­körű összejövetelen ,a nép­front főtitkára időszerű po­litikai kérdésekről tájékoz­tatta a magyarországi egy­házfőket és a jelenlévő tiszt­ségviselőket. Gyorsak, pontosak Robotok a Csepeli Vasműben Robotokkal kiszolgált auto­matikus gyártórendszert te­lepítettek a Csepeli Vasmű csarnokába. így lényegesen megkönnyítik az ott dolgozók eddigi nehéz fizikai munká­ját, számottevően növelik a termelékenységet és a ponto­sabb méretezéssel, megmun­kálással javítják a különféle alkatrészek minőségét. Az új technológiával hat­féle alkatrész, köztük a Győ­ri Mezőgépnek készülő kar­dántengelyek, a Csepel Au­tógyárnak szállított lengőka­rok és fogaskerék jellegű al­katrészek, csőkötő elemek préselését, siorjázását végzik el. Az új technológiát már korábban kipróbálták az Egyedi Gépgyárban, ahol ja­pán licenc alapján állították elő a robotokat. A sikeres próbatermelés után szerelték fel az élénkpirosra, sárgára, festett gépeket a Vasmű csar­nokában. A robotokat auto­mata kiszolgáló egységekkel, például szerszámbefogókkal is felszerelték. A Vasműben ezentúl az alapanyagul szolgáló acél- kockákat automata osztályoz­za, adagolja a szállítórend­szerbe, ahonnan válogatás után az indukciós kemencé­be kerülnek, s a felizzított kockákat a robotok manipu­látorok segítségével sorjáz­zák, préselik. A kész munka­darabokat automatikus egy­ségek szállítják a minőség­ellenőrökhöz. rássál készüli idomokat, sző- nyegszerűen.- a kívánt nagy­ságúra kapcsolhatják egy­máshoz. A találmány alkalmas a belvízi és öntözőcsatornák burkolására, mivel hajlítha- tósága révén jól alkalmazko­dik a csatornák medréhez és partoldalához. Lehet belőle flz 1984-es esztendő eredményességét méltatva az illetékes nyilatkozott az egyik központi napilapban. „A ma­gyar gazdaság szerelvénye ki­ért az alagútból. A fényt már korábban is láttuk, ,de most rpáil (biz^okra tudjuk, hogy nem szembejövő for­galom volt.” Az alagút vége? Bizonyos értelemben. A fizetőképesség megőrzésével járó napi iz­galmakon túl vagyunk. Meg­szűnt a világméretű pénz­ügyi válság, s a szocialista országokkal szembeni hitel­bojkott. Ismét szükség sze­rint lehet kölcsönhöz jutná, bár a kamatok változatlanul magasak. Nem csekély ered­mény: az ország fizetőképes­ségét immár napjainkban nem fenyegeti közvetlen ve­szély. Sokat javult az ország ál­talános gazdasági és egyen­súlyi helyzete is. Két év óta hazánk összes külföldről származó bevételei fedezik valamennyi kinti kiadásait, a hitelek kamatterheit is bele­értve. Elkezdődött az adós­ságállomány szerény mérté­kű csökkentése. Élénkült va­lamelyest a termelés növe­kedési üteme. A népgazdasá­gi terv több év visszalépései után az idén először irányoz­za elő az évi reálbér-színvo­nal megtartását. Az alagút példa annyiban tehát igaz, hogy kedvezőbb helyzetben van a népgazda­ság, mint néhány évvel ez­előtt. De van valami megté­vesztő is benne. A hirtelen világosság lehet szemet káp­ráztató, de azért azt ne fe­ledjük, hogy a látási és a haladási viszonyok merőben mások, mint az alagút előtt. Mintha rendezőpályaudvarra futott volna be a vonat. A haladási sebesség nem lehet a régi. Sőt, a vagonok jó része sem mehet tovább, megállásra vagy útirányvál­toztatásra kényszerül. Az ország, amely nagy te- herpróbán ment keresztül, [jelentős áldozatokat hozott, most méltán önbizalomra, si­kerre vágyik. Van rá oka és indoka. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók, az ered­ményekre büszkék lehetünk. De nem mondhatjuk, bár­mennyire is szeretnénk, hogy az előttünk levő út könnyebb lesz, mint amit magunk mö­gött hagytunk. Nem vagyunk túl a nehezén, csupán egy igen kritikus és kockázatos útszakaszon. ' Nem lehetünk tehát túl­zottan optimisták. Elkezdtük a gazdaság intenzív fejleszté­si pályára állítását, de még távolról sem oldottuk meg ezt a korszakos feladatot. Je­lentősen mérséklődött, de a kívánatos szinttől még mesz- sze elmarad a fajlagos ener­gia- és anyagfelhasználás. A termelési szerkezet korszerű­sítésének feladataival sem birkózott meg az ország. Fejlett szocialista mezőgaz­daságunk sikereire például joggal vagyunk büszkék. Ki­négyszög alakú, ideiglenes közműalagutat, utat, járdát, tereplépcsőt, térburkolatot kialakítani. A hajlítható be­ton gazdaságosan is gyártha­tó, előállítására harmadrész annyi idő kell mint a hagyo­mányos merev betonéhoz. Mivel takaréküreges változa­ta is kialakítható négyzetmé­terenkénti költsége is csupán egyensúlyozott, megbízható a lakosság élelmiszerellátása, dinamikusan bővülnek az ex­port árualapok. De az élel­miszerek külpiaci ára — kü­lönösen a húsé — erőtelje­sen csökkent. Furcsa ellent­mondás: a világ egy része éhezik, az élelmiszerárak vi­szont csökkennek. Mert ahol áruhiány van, ott nincs fize­tőképesség. Ahöl lenne fize­tőképes kereslet, ott pedig az élelmiszer-túltermelés gond­jaival küszködnek. Túlter­melés van Nyugat-Európá- ban is a magyar mezőgazda- sági termékek hagyományos felvevő piacain. Ezért nyo­mottak a világpiaci árak, s lényeges javulásra sem szá­míthatunk a következő esz­tendőkben. A lecke tehát a sikeres (magyar mezőgazdaság szá­mára is feladatott. Megtalálni a piacon azokat a réseket, ahová magas feldolgozottsá­gé, ízléses csomagolású ké­szítményekkel, specialitások­kal még versenyképesen be­hatolhatunk. Indokolatlan tehát a túl­zott optimizmus. De ne le­gyünk pesszimisták sem. Ma­radjunk reálisak. A szélsősé­ges hangulati elemek. elural­kodásától már csak azért is óvakodni kell, mert megne­hezíti, hogy tárgyilagos hely­zet- és önismerettel, nagyfo­kú igényességgel határozzuk meg tennivalóinkat, és iga­zodjunk a világ gyors válto­zásaihoz, növekvő követel­ményeihez. A szélsőségek könnyen átcsaphatnak egy­másba. A túlzottan derűlátót hideg zuhanyként éri a kel­lemetlen intézkedés, vagy más negatív hatás, és letar­giába süllyedhet. A borúlátó pedig könnyen átbátorodhat a másik végletbe, amikor dramatizált előérzetei nem válnak valóra. A hatékonyabb szabályo­zóktól, mechanizmustól na­gyobb különbségek kialaku­lását várjuk a vállalati és a személyi jövedelmekben. Egyeseknek jobbra, mások­nak rosszabbra fordul a sor­sa. Az előrehaladás meg­gyorsításához vezetnek, ered­ményesebb munkára ösztö­nöznek, és kényszerítenek a szélsőséges, ám forgáhdó helyzetek. II sorsok akaratlanul hatnak az érzelmekre, a han­gulatokra, de a nézetek az értelem szűrőjén átjutva már nem . lelhetnek szélsőségesek és változékonyak. Fogadjuk el — az induló hasonlatnál maradva —, hogy a magyar gazdaság vonata kikerült az alagútból. De a hirtelen fény nem lehet annyira elkápráz­tató, hogy ne vegyük észre: a külvilág megváltozott. A rendező pályaudvaron átha­ladva vagonok maradnak le és irányt változtatnak, de a vonat azért halad. Igaz, nem túl gyorsan. A mozdony tel­jes erővel dolgozik az emel­kedő pályaszakaszon. egyharrriada a beton sejtido­ménak. A találmány haszno­sításának különböző változa­tait a vízügyi igazgatóság Ti- sza-parti tanműhelyének te­rületén létesítendő úgyneve­zett referenciatelepen ismer­tetik meg a vízügyi és az építőipari vállalatok szakem­bereivel. Utazhat az információ ZZZMunkában az új számítógépközpont Társalgás két kilométerről — Jövőre számítástechnikai tagozat — Nyílt napok Ezeken a sornyomtató berendezéseken készülnek a megren­delők számára a tablók, a különböző eredményközlő kimuta­tások Kovács József A gazdaságosságot segítő találmányt alkotott Törőcsik Ignác a Kötivízig építésvezetője. A fiatal szakember előregyártható mobil, „hajlítha­tó” betonburkoló elemet kísérlete­zett ki. A .szaba­dalmi oltalom alatt lévő módszer lényege, hogy sab­lonban, könnyen hajlítható beton­vassal 120x60 cen­timéteres nagysá­gú elemeket önte­nek ki és kötnek össze. A beton merev jellegét megszüntető eljá­Találmány . Hajlítható beton

Next

/
Oldalképek
Tartalom