Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
6 Nemzetközi körkép 1985. ÁPRILIS 30. Világgazdaság A szocialista országok négy évtizede A kelet-európai szocialista országok fejlődése hosszabb távon nem a szakadatlan sikerek láncolata, de nem is a legyőzhetetlen nehézségek sorozata. Csak kiegyensúlyozott mérlegkészítés teheti érthetővé a háborút követő évek korszakos gazdasági és társadalmi váltását, és a mai, történelmi fordulattal is felérő új fejlesztési korszaknak számos gondját. Rendkívül heterogén: fejlett és elmaradott, ipari és agrárjellegű, túlnyomórészt önmagát ellátni képes, és főként külső szállításoktól függő országok csoportja kezdett neki a háborút követő években a viharos gyorsaságú váltásnak. A szocialista gazdaság állami szektorát kiépítve új iparágak sorát hoz- \ ták létre, a nehézipari központi. fejlesztésekkel növelték az ipar súlyát, különösen a nehézipari ágazatokét, a mezőgazdaság szocialista fejlődésére alapozva pedig lökést adtak az agrárszektor megújhodásának. A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme a KGST tagországaiban százalékban : Viharos fejlődés gondokkal Az elmúlt negyven évben a szocialista országokban az állóeszközök állománya ötszörösére növekedett, megduplázódott az ipari foglalkoztatottak száma, és még ennél is gyorsabban nőtt a szakképzett dolgozók létszáma. Csak két számjeggyel kifejezhető gyorsaságú fejlődésen ment keresztül egyes korszerű vegyipari, kohászati és gépipari ágazat az elmúlt negyven évben, és teremtette meg az életszínvonal fejlődésének anyagi alapját. A kelet-európai szocialista országokban 1938-hoz képest négyszeresére-ötszörösére nőtt a lakosság reáljövedelme és megsokszorozódtak a társadalmi juttatásokra fordított kiadások is. Létbiztonságot teremtettek az országok a teljes foglalkoztatással és a szocialista ellátási rendszer kiépítésével, annak fokozatos kiszélesítésével. A háború előtti években országonkénti eltéréssel a lakosság alig egynegyedére, egyIpar és kereskedelem önellátásra, úgynevezett autark fejlesztésre ösztönzött e gazdaságfejlesztési modell, nem segítette elő kellőképpen a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás hatékony formáinak kialakítását —, sőf igénytelenségre kárhoztatott a termékek minőségével, a határidők betartásával kapcsolatban. A KGST-tagországai közötti együttműködésben mindez abban jelentkezik, hogy késik a magasabb rendű integrációra való áttérés, a nemzetközi kereskedelemben pedig abban, hogy a szocialista országok messze nem töltik be az a szerepet, amely politikai és gazdasági súlyuk alapján megilletné őket. A gazdasági fejlesztés irányainak nagyfokú egyezése miatt nagyjából hasonló a kisebb szocialista országok termelési és külkereskedelmi szerkezete — azonosak a hiánycikkek is — és ugyanúgy vetődik fel a dilemma: a keresett gyártmányokat melyik piacon, milyen árucikkek beszerzése szállítsák. ellenében A KGST-tagországok részesedése százalékban: 1950. 1960. a világ népességéből 1980. 10,7 10,4 9,2 A világ ipari termeléséből 18 28 33 Hasonlóképpen a világon előállított új érték 25, a mezőgazdasági termékmennyiség 20 százalékát adják ezek az országok, a kutatási költségek 20 százalékát finanszírozzák — mindezzel viszont éles ellentétben áll a tény, hogy az integrációs csoport részaránya a világkereskedelemben mindössze 8—9 százalékos, és hosszabb időszakban sem növekedett. A KGST tagországainak termelési súlya tehát a világban mintegy négyszeresen múlja felül a tagországok együttes nemzetközi áruforgalmát — számos megoldandó gazdaságszerkezeti és irányítási gondra figyelmeztetve ezzel. Előtérben a minőség A hetvenes évektől megfogalmazódott középtávú és éves fejlesztési programok valamennyi országban mára minőségi fejlődés követelményeinek megfelelően készültek. Az NDK idei tervtörvénye például már az első mondataiban azt hangsúlyozta, hogy jelentős, mértékben javítani kell az energia- és az anyaghasznosítás hatékonyságát a termékek .magasabb fokú feldolgozottságával, minőségének javítása révén. A ráfordítások, a költségek csökkentésének kell adnia az ipari termelés növekményének jelentős ré*- szét — írja a terv. Konkrét hatékonysági mutatók teljesítését írja elő már évek óta a csehszlovák népgazdasági terv is. A bolgár tervmutatók is számot vetnek az ex- tenzív források kimerülésével. és a technikai lépéstartást, a technikai megújulást tekintik a fejlődés legfőbb eszközének. Az ipar átlagos bővülésén belül a csúcstechnológiának — például a számítógépes rendszerek fejlesztésének kell a felzárkózást biztosítania. Két olajválságra — és nyomában a gyökeres világ- gazdasági átrendeződésre — keresik évtizedünkben a vii- laszt a szocialista közösség országai. A nyersanyagok árdrágulása fokozta a késztermékekkel szembeni piac- és jövedelmezőségi < követelményeket —, amelyeknek gyakran a legfejlettebb országok vállalatai sem kép>esek eleget tenni. Gyors termékcsere, a vállalatok megszűnési, illetve bővülési folyamatának intenzívebbé válása vette kezdetét, aminek fontos kísérőjelensége az is, hogy az iparilag fejlett országok az élen járó iparágakra koncentrálnak, a hanyatló ágazatokat pedig a fejlődő világ termelőinek adják át. Nemcsak a legfontosabb kereskedelmi partnereiknek, a nyugat-európai gyártóknak éleződő konkurrenciájába ütköznek ennek következtében a szocialista országok, de a gyorsan fejlődő ázsiai, egyes latin-amerikai termelőkébe is. Nemzeti 1951—60 1961—70 1971—80 jövedelem 9.7 6.7 harmadára terjedt ki a társadalombiztosítás; ma már általános az egészségügyi ellátás, a nyugdíjrendszer, a munkaképtelenekről, a családosokról való gondoskodás. Szubjektív hibákkal, torzulásokkal, de a gazdaságépítés kezdeti szakaszának történelmi körülményeivel — a katonai fölénnyel rendelkező nyugati országok fenyegetésével — egyaránt magyarázható, miért is szorult hattérbe ekkor a fejlesztés minőségi oldala. Az országok a szükséges védelmi képességet, a nemzeti jövedelem társadalmi osztályok, rétegek és termelőszektorok közti gyors átcsoportosítását, a társadalmi egyenlőség elvének érvényrejutta- tását a gazdasági döntések messzemenő központosításával valósították meg, kevés helyet hagytak a gazdaság „főszereplőinek”, az önálló döntéshozatalra, a piacnak pedig a fogyasztói és a vevői értékítélet érvényesítésére. A gazdasági teljesítmények növekedésének — a nyolcvanas évek elején is folytatódó — lassulását a hátrányos külgazdasági feltételek mellett az is előidézte, hogy a gazdasági feszültségekre még nem sikerült az intenzív fejlesztés módszereivel választ adni. Nem sikerült felszámolni a termelés és a belső felhasználás, az export és az import, a lakossági jövedelmek és azok árufedezete közt -feszülő aránytalanságokat. Közgazdászok, gazdaségirányítók egyaránt felismerték, hogy minőségi fejlődést aligha lehet olyan irányítási módszerekkel elérni, amelyek az extenzív fejlődés irányainak feleltek meg valamikor. Úrrá lenni a pazarláson A szocialista országok a terv és a piaci eszközök országonként eltérő kombinációjával igyekeznek úrrá lenni a prazarláson, gátat vetni a befejezetlen beruházások ál- lorriánya növekedésének, és felszámolni a kínálattól eltérő áruválasztékot. A gazdaság alkalmazkodási folyamatának gyorsulását remélik a Szovjetunióban attól a vállalati kísérlettől, amely szélesebb döntési jogokkal ruházta föl a vállalatvezetést, és amelyet siker esetén szélesebb körben elterjesztenek. Valamennyi ország igyekszik közelebb hozni a termelőt a piachoz, ezért növelik tervszámok között a ráfordítási, hatékonysági mutatók szerepét, még ha nem is helyettesítik a terv- utasítást a vállalatok közvetett irányításával. A KGST legutóbbi csúcstalálkozóján is hangsúlyt kapott az áru- és pénzmechanizmus integrációs szintű fejlesztésének fontossága, és konkrét döntések is születtek a hatékonyabb energetikai és agrár- gazdasági együttműködésről, a vállalatok közvetlen részvételéről az országok közötti kapcsolatokban. Páratlan nagyságú szénmezők a BflM-mentén Marton János A Bajkál—Amur vasúti fővonal építése újabb ösztönzést adott egy egész sor területi-termelési komplexum fejlődéséhez. Ezek köziül az első a Dél-Jakutiai Területi-Termelési Komplexum, az Aldan nevű szibériai folyó eredeténél. Itt igen értékes természeti kincset — kokszolható szenet bányásznak. A ezénkészletek, a legszerényebb számítások szerint is 40 milliárd tonnát tesznek kj. A Nyerjungri város közelében fekvő. „Moscsnij” (Óriási) bánya széntelepje 50 méter vastag, s ez alatt a széntömeg alatt még néhány szénréteg húzódik. Itt már óriási külszíni bányá üzemel, amelynek a tervezett kapacitása meghaladja a 9 millió tonna kokszolható, és a 4 millió tonna energetikai szén mennyiségét. Nyerjungriban, Dél-Jakutia széntermelő komplexumában befejezéséhez közeledik az ország legnagyobb dúsítótelepének építése. A koksz- koncentrátum egy részét Japánba és más országokba exportálják. Bulgária A bolgárok szerint ma falun jobban lehet élni, mint városon. A második világháború előtt a városi ember négyszer többet keresett a parasztnál, most alig lehet különbséget észlelni: a mező- gazdaságban foglalkoztatottak jövedelme az utóbbi 25 évben ötszörösére nőtt. Jelenleg Bulgária a dohány, a paradicsom, a földi- ep>er, a búza, a kukorica, a napraforgó, az alma, a körte, a szőlő egy főre jutó termelésében a világelsők között található. E tények magyarázzák a falusiak mai jólétét. Az 5150 bolgár faluban 5376 könyvtár, 3422 óvoda, 2773 mozi van. Olyan számok ezek, amelyekre méltán büszkék lehetnék. egyre inkább az iparéhoz hasonlít, a falun is mintegy 70 szakmát tartanak nyilván. Leküzdötték a munkaerő idényjellegű foglalkoztatásának problémáját. A nyugdíj, az üdültetési, társadalombiztosítási és egyéb juttatások megegyeznek, vagy csaknem egyenlőek a városiakkal. A bolgár falvak másfél millió tonna kokszolható, és közül 925 ezer az. agrár-ipari komplex-üzemekben dolgozik egynegyedük gépkezelő. A mezőgazdasági munka A melegházak alapterülete az utóbbi 15 évben huszonötszőrösére nőtt, a képen; Purvenets falu (Plovdiv-megye) 60 ezer négyzetméter területű holland minta alapján létesített Uvegháza mm «I Az új otthon 200038, Tallinn Vejmar utca 40. Először hord leveleket, újságokat erre a címre a postás. A nemrég átadott kilenc- venlakásos épületet egytől- egyig fiatalok vették birtokukba, mégpedig az építő- ip>ari vállalat dolgozói. A kilencameletes épület kívülről ugyanolyan, mint a.többi modem lakóház. Belülről azonban egészen más. Minden emeleten tíz lakás található ebből nyolc egyszobás^ kettő pedig kétszobás. A lakásokat nyolcvan négyzet- méteres közös helyiségek — konyha, fürdőszoba — egészítik ki. Kicsit emlékeztet a kollégiumokra. Az építési vállalat főmérnöke R. Prossz és az épület főtervezője L. Didük eleve fiataloknak tervezték a ki- lencemeletes házat. A fészekrakó lakók valamennyien 30 év alattiak, s a kulcsátadással megoldódott legnagyobb gondjuk, megkezdhették önálló életüket, családot ala- píthatnak. A szokatlan házat nem egészen egy év alatt építették fel. Azt tervezik, hogy az idén is építenek hasonló otthonokat Tallinnban, s más városokban is, enyhítik ezzel a fiatalok laikásgondjait. E r 8^ É3I jé*» iF5 ÉC,m rakok
