Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Szovjet elismerések megyei üzemeknek Zászló a Tisza Cipőgyárnak — Oklevél a Micoopnak Munkásnagygyűlést tartottak tegnap a martfűi Tisza Ci­pőgyár művelődési házában. Az ünne­pélyes eseményen részt vett Palotai iKároly, a SZOT alelnöke és Csikós Pál, a SZOT elnökségének tag­ja, a Bőripari Dol­gozók Szakszerve­zetének főtitkára, Sándor János, a szolnoki városi pártbizottság tit­kára és Fekete István, az SZMT titkára. A meg­nyitó után Csikós Pál méltatta a Tisza Cipőgyár munkáskollektí­vájának kimagas­ló munkáját és el­ismeréseként át­nyújtotta az Ipari Jevgenyij Vlagyimirovics Litvihov kö­vettanácsos (balról), átadja a zászlót Maczó László vezérigazgatónak Egy mondat a határozatból Erősíteni a tulajdonosi tudatot Minisztérium, va­lamint a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének elismerő oklevelét. Ezután egy másik magas kitüntetés átadására került sor. Jevgenyij Vlagyimiro­vics Litvinov, a szovjet nagy- követség kereskedelmi ta­nácsosának első helyettese átadta a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának, a Szovjetunió címerével éke­sített vörös zászlaját a nem­zetközi munkaversenyben el­ért sikereiért, a baráti or­szágba irányuló cipőexport folyamatos és példás teljesí­A munkásosztály nemzet­közi ünnepe, május elseje al­kalmából tegnap délután ki­tüntetési ünnepséget rendez­tek Szolnokon, a Szakszer­vezetek megyei Tanácsának székházában. Ünnepi kö­szöntőt Tóth László, az SZMT titkára mondott, az elismeréseket Árvái István, az SZMT vezető titkára adta át. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát Fenyvesi Józsefné, az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központjának gazdasági ve­zetője és Galambos József, a Szakszervezetek megyei Tanácsának tagja, áz SZMT osztályvezetője kapta meg. A kitüntetés ezüst fokozátát Rontó Károlyné, az SZMT munkatársa és Cselényi Jó­zsef, az SZMT Központi Könyvtárának könyvtárosa vehette át. Szakszervezeti Munkáért Oklevél kitüntetés­ben öten részesültek. Á hagyományokhoz hí­ven a tegnapi ünnepségen adták át a Szakszervezetek megyei Tanácsának Művé­szeti Díjait. Több évtizedes művészeti alkotómunkája, Tegnap délután együttes ülést tartott a szolnoki vá­rosi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Nép­front városi bizottsága. A három testület tagjait, Mohá­csi Ottó megyei tanácselnö­köt, a város sok vállalatá­nak, szövetkezetének, intéz­ményének meghívott képvi­selőjét, a társadalmi munká­ban kitűntek -népes csoport­ját Varga Sándorné. a vá­rosi pártbizottság első tit­kára köszöntötte. Bekénvi Istvánná, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának titkára ünnepi- be­szédében arról az önzetlen, s folyamatos, évek óta egy^e nagyobb tömegeket- vonzó társadalmi munkáról szólt, amely tavaly is gazdagítot­téséért kapta a gyár kitün­tetést. A Tisza Cipőgyár a VI. ötéves tervben 7 és fél mil­lió pár cipőt exportál a Szovjetunióba. A termékek divatosak, minőségileg jók, kedveltek a vásárlók köré­ben. Ebből következik, hogy a múlt évben terven felül majdnem 400 ezer pár ci­pőt exportált. Ez az év is jól indult, április 20-ig majd­nem félmillió pár férfi— és női cipőt, gyermeklábbelit szállítottak külföldre. Az idei szovjet megrendelés aligha­nem rekordot jelent, eléri az közéleti tevékenysége elis­meréseként „a Jászság festő­je” Gecse Árpád festőmű­vész és a Szolnoki Művészte­lepen élő Nagy István szob­rászművész vehette át a dí­jat. Ugyancsak Művészeti Díjjal ismerték el a szolno­ta a megyeszékhelyt. Elmond­ta, hogy a város fejlesztésé­ben, szépítésében 1984-ben 44 322 városlakó vett részt, öt év alatt a társadalmi mun­kások száma tizenötezerrei nőtt. A társadalmi munka értéke tavaly 163 millió fo­rint volt, s mellette jelentős a szellemi, pénzben ki se fejezhető társadalmi segít­ség. Mohácsi Ottó megyei ta­nácselnök arról a munkaver- senyről szólt, amelyet a me­gyei tanács a települések fejlesztéséért hirdet meg év­ről évre, s amelyben az 1984. évi eredmények alapján most már másodszor Szolnok ke­rült a városok között az él­re. A társadalmi munkások köszöntése után átadta a 1,8 millió párat. A Tisza- cipők a moszkvai nemzetkö­zi cipőipari kiállításon is nagy sikert arattak, különö­sen a textil íelsőrészű női szandálok iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés. A gyűlésen kitüntetéseket adtak át a vállalat dolgozói­nak, az exporttervek teljesí­tésében élenjáróknak. A Braun Éva Szocialista Bn - gád a Nemzetközi Munka­versenyben Élenjáró Brigád címet kapta meg. öten mi­niszteri kitüntetést, tizenha­tan pedig a szakszervezeti elismerés különböző fokoza­tait vehették át. Tizennégy kollektíva megkapta a Vál­lalat Kiváló Brigádja címet. A jászberényi Műszeripari Szövetkezet dolgozói a múlt évi eredményeik alapján az Okisz elnöke és az ipari mi­niszter elismerő oklevelét kapták a tegnap délutáni ünnepi közgyűlésen. Az ok­levelet Szabó István, a jász­berényi városi pártbizottság első titkára adta át, a kitün­tetést a kollektíva nevében Rabóczi Mihály elnök kö­szönte meg. A tavaly 256 millió forint árbevételt elért Micoop termelésének csak­nem a felét szovjet piacon értékesítette. A szovjet part­nerek megelédését — a jó minőségért és a pontos szál­lításért — Kalugin Alekszej Fodorovics, a Mspriborintorg budapesti műszaki központ­jának igazgatóhelyettese el­ismerő oklevél átadásával fejezte ki­ki Áfész Kodály kórusának az előadóművészet, a dalkul­túra terjesztésében elért ed­digi eredményeit. A kitüntetettek nevében Buday Péter, a Kodály kórus karnagya mondott köszöne­tét. megyei tanács vándorzász- laját, az első helyezést elis­merő oklevelet és a megyei tanács 800 ezer forintos ju­talmát Fenyvesi József ta­nácselnöknek. Az együttes ünnepi ülés kitüntetésekkel zárult. A Társadalmi Munkáért kitün­tetés arany fokozatát nyoic- vanhatan kapták meg, arany- plakettet 52 kollektíva ve­' zetője vett át, negyvenketten tárgyjutalomban részesültek. . A társadalmi munkások el­ismerése a jövő héten a munkahely; ünnepségen foly­tatódik: a kitüntetés' ezüst fokozatát 56 személy, illetve kollektíva, a bronz fokoza­tot hatvanam elismerő okle­velet ötvenhármán kapnak. Szándékosan éles, végletes a szembeállítás: egy eszten­dő alatt — 1984-ben — az Összes közvádas bűncsefek- mény — 157 ezer — hatvan százaléka tartozott a vagyon elleni bűnesetek közé. Ezen belül kétharmad a személyek javait, egyharmad a társa­dalmi tulajdont károsította, Vajon tényleg csupán így. ezekkel az esetekkel károso­dott, rövidült meg közös jó­szágaink tárháza? Avagy — tetszik, nem tetszik — ide tartozik ezer minden más is, a fölös, rosszul fölmért hasz­nú beruházás, a szervezet­lenség, a kapkodás miatí tétlenségre kárhoztatott gép. berendezés, az elpocsékolt műtrágya, alapanyag, az ér­telmetlenül elillantott ener­gia úgyszintén? Váljék világossá Elkerülve a sértett hangú tiltakozást: nem arról van szó, hogy tolvajokkal, sik- kasztókkal, csalókkal, rongá- lókkal, orgazdákkal, a társa­dalmi tulajdon sokféle más megvámolójával egy sorba állítanánk azokat, akik aka­ratlanul — de korántsem ár­tatlanul — rossz sáfárai a közös birtoktárgyak egy-egy csoportjának. Az éles szem- beállítással mindössze azt szerettük volna elérni, hogy világossá váljék a közgon­dolkodásbeli képtejenség. Annak képtelensége, hogy a társadalmi tulajdon értő óvása, megőrzése egyenlő a korábban említett minden rendű-rangú csirkefogók le­fülelésével, szoros pórázra fogásával a vagyonvédelmi rendszabályok betartatásával. Ez a szemlélet — és az annak nyomán kialakult gyakorlat messzire gyűrűző veszedelmes hatások gerjesz­tője, hiszen azt sugallja, ahol {tincsen. csaló, tolvaj, sik­kasztó, ott a társadalmi tulaj­donnal — annak védelmével, kamatoztatásával, gyarapítá- val — minden rendben van. Hazánkban a termelő- eszközöknek szinte a teljes egésze állami, szövetkezeti, azaz, szocialista tulajdon. A védelem — csupán az ipar­ban gz '/állóeszközök nettó értéke 900 milliárd forint fe­lett van —, azután a gyara­pítás — 1981 és 1984 között a szocialista szektorban 744 milliárd forintot adtait ki be­ruházásokra —, továbbá az adottságokban rejlő előnyök maradéktalan — kamatozta­tása szoros egységet alkot. A három tényező közül egyik sem a másik ellenében való­Tanácskozás a mellkassérSltek ellátásáról Hazánkban évente körülbe­lül tízezer esetben történik olyan mellkassérülés, hogy a beteg kórházi ápolásra szo­rul. Közülük mintegy ezer beteg állapota olyan súlyos, hogy csak több szakorvos — mellkassebész, baleseti se­bész, aneszteziológus (altató­orvos) — összehangolt mun­kája mentheti meg az életét. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy a kórházakban mindenütt maradéktalanul megvalósuljon e három szak­ma képviselőinek együttmű­ködése. .E gondolatok jegyében szer­veztek szakmai továbbképző konferenciát. Szolnokon. A ta­nácskozás mintegy százötven résztvevőjét Fábián Péter- a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A szakmai megnyitót dr. Kulka Frigyes profesz- szor, a Magyar- Sebésztársa- ság alelnöke tartotta meg A tanácskozás előadásokkal, hozzászólásokkal folytató­dott, sül — valósulhat meg, hanem logikus összefügéssek, köl­csönhatások láncolata tapint­ható ki itt. Mégis, a tapasz­talatok azt mutatják, ezekre az összefüggésekre, kölcsön­hatásokra jut a legkevesebb figyelem, egy-egy részténye­zőre még igen, a háromra együtt azonban csupán sza­bályt erősítő kivételként. Nemcsak szavakban Ezeknek a logikus össze­függéseknek, törvényszerű kölcsönhatásoknak a legfon­tosabb csomópontját a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának hatá­rozata ígv jelölte meg: „Erő­síteni kell a dolgozók tulaj­donosi tudatát, növelve ér­dekeltségüket a termelőesz­közök hatékonyabb működte­tésében, fokozottan bevonva őket a döntések előkészítésé­be és a végrehajtás ellenőr­zésébe”. Ne födje az emlékezés megszépítő pudere a múlt esztendőit: a tulajdonosi tu­datról évtizedek alatt sok milliónyi szó esett beszédek­ben, cikkekben, tudományos tanácskozásokon és gyűlése­ken. Fokozatosan és lassan ismertük fel, hogy a szavak mellé más is kell. Olyan tár­sadalmi-gazdasági, politikai­szabályozási környezet, mód­szertár, amely megteremti a szavak igazolhatóságának feltételeit a gyakorlatban. Ennek a felismerésnek a valóságban való érvényesíté­sét — ne maradjon az igaz­ságnak ez a darabja sem háttérben — egyre sürgetőb­bé teszik, tették a gazdálko­dás gondjai. Az olyan gond például,- mint az, hogy az állóeszköz-állomány a 80-as évtized eddig eltelt eszten­deiben átlagosan négy száza-, lékkai bővült tizenkét hóna­ponként, a termelésnél — egy-két százalékkal — na­gyobb mértékben. És ez rend­kívül kedvezőtlen folya-' mat, mert egyre na­gyobb ráfordítások fejében egyre kisebb fajlagos jövede­lemhez juttatja a< népgazda­ságot. Sajnos, nem ez az egyetlen, elgondolkoztató jel arra, hogy a szocialista tulajdon­ban rejlő lehetőségek na­gyobbak. mint amekkorák a tényleges eredmények. Ver­senyképességre, korszerűségre, a tartalékok — a megerősödő itulajdonosi tudat által fel­tárható tartalékok — hasz­(Folytatás az 1. oldalról.) Erzsébet-ligetben majálissal folytatódik a program. Az MSZMP városi Bizott­sága, a városi tanács, a HNF város; Bizottsága Törökszent- miklóson felvonulást rendez az ünnep tiszteletére. Utána majális lesz a sportpályán és a strand területén, ahol nép­dalkörök, néptáncegyüttesek adnak műsort. A gyerekek játékokat készítenek, a fia­talokat medence-diszkó, MHSZ modellező-bemutató várja. Túrkevén a hagyományok­nak megfelelően felvonulás­sal kezdődik a program. Reg­gel a gimnázium és szakkö- zéDiskola fúvószenekara éb­reszti a város lakosságát. A felvonulás után a városi strandfürdő területén színé­szek műsora, iskolások torna­bemutatója szórakoztatja a túrkeveieket, a KISZ városi bizottsága pedig VIT-majá- list rendez. Kisújszálláson az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek dolgozóinak felvonulá­sa délelőtt 10 órakor kezdő­dik. Ezután a ligeti színpa­don színes kultúrműsor lesz, délután pedig sportprogram a városi sportpályán. Majálissal köszöntik az ün­nosítására vet fényt az a ke­serves tény, hogy négy év alatt, 1981 és 1984 között a kiviteli és a behozatali árak számunkra kedvezőtlen vi­szonya okán, 47—48 milliárd forintot tettek ki cserearány­veszteségeink . . .! Most a mérleg másik serpenyőjéből emelve ki példát. Bizonyos, hogy nem pusztán műszaki, szervezési intézkedéseknek, 'hanem a tulajdonosi tudat közvetlenebb érvényesülésé­nek is köszönhető: a mező- gazdaságban 1981 és 1984 között huszonöt százalékkal csökkent a fajlagos energia­felhasználás. A talajművelés, a terményszárítás új, ener­giakímélő módszereinek tér­hódításában nagy valószínű­séggel az is közrejátszott, hogy a népgazdaságnak ezen a terepén a tulajdonosok fo­lyamatosan érzékelik tulaj­donosi lehetőségeiket, azt, hogy érdemes beleszólni a döntésekbe, a végrehajtás mikéntje senkinek nem ma­gánügye, s hogy az ellenőr­zés nem bizalmatlanság, ha­nem a munka természetes része. Szükséges kamatok A legutóbbi két-három esztendőben már érzékelhe­tő, bizonyos értelemben lát­ványos jelei vannak az ér­dekeltség fokozásának a ter­melőeszközök célszerű ka­matoztatásánál. Amit nem­csak a jövedelemszabályozás korszerűsítése fémjelez — mert e kamatoztatás koránt­sem attól függ, kinek meny­nyit fizetnek! —, hanem pél­dául az új vállalkozási for­mák, lehetőségek, az egysé­ges érdekeltségi alapok ugyanezt teszik. A tulajdo­nosoknak a döntések előké­szítésébe történő bevonása olyan újdonságokkal társít­ható, mint a vezetői kine­vezések pályázati rendszere, az új vállalatirányítási for­mák, az előzetes konzultá­ciók előírása a többi között a bizalmi testülettel. A vég­rehajtás, annak ellenőrzése szintén gazdagodó eszköztár­ral mutatkozik meg- nap­jainkban — utalunk itt az ellenőrzés jogilag megsza­bott, és annál még tágabb ke­reteire egyaránt, — a*az né­hány év alatt több történt, mint korábban évtizedek alatt. A gyakorlatban, az érzé­kelhető valóságban történt ez a több. S ez a lényeg. Ez a ha­ladásnak az egyetlen lehet­séges további útja, módja. nepet Karcagon. A Barátság parkban az ünnepi köszöntő után zenekarok bemutatójá­val, játékos sportvetélkedő­vel, magyarnóta-, táncdal-, operetténekesek műsorával szórakoztatják a városlakó­kat. A sportpályán repülő- gép-modelleket és a munka­kutya-bemutatót nézhetik meg az érdeklődők. Tiszafüreden a Kis-Tisza- part üdülőterületj sportpá­lyáján fél 11-kor kezdődik a felvonulás és a nagygyűlés. Kitüntetéseket adnak át tár­sadalmi munkáért, majd a KISZ városi Bizottsága VIT- tombolát sorsol ki. Az ün­nepség után a Kis-Tisza-par- ton majális lesz, amelyen a művelődési központ kulturá­lis csoportjai táncos, zenés műsort adnak. A martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói április 30-án, az ün­nep előestéjén'fáklyás .felvo­nulást, tábortüzet, diszkót rendeznek. Május 1-én ünne­pi megemlékezést tartanak. Megyénk más településein felvonulással. ünnepség­gel, majálissal köszöntik má­jus elsejét. A szórakoztató programok résztvevőinek el­látására felkészültek a ven­déglátó, kereskedelmi egyse­gek. Átadták az SZMT Művészeti Díjait Felvételünkön a Művészeti díjasok: Gecse Árpád festőmű­vész, Nagy István szobrászművész és Buday Péter karnagy, , a Kodály kórus képviseletében Vándorzászló Szolnoknak Kitüntették a társadalmi munkásokat Május elsejére készül a megye

Next

/
Oldalképek
Tartalom