Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1985. ÁPRILIS 27.

lArckepvázlat I

Elve: a vevővel foglalkozni kell

Valamikor, a húszas esztendők táján Kisújszálláson, a Malom utca ' környékét Dühöngőnek, Sóhajnak nevezték. A titulus azért illett a városrészre, mert főleg cselédek, szegény emberek lakták, akiknek a gyerekei a kocsiutat használták játszótérnek: egy-egy nyári zápor után klottgatyában gyúrták a sarat, dobálták egymást, meg a verebeket. Titkon sóhajtoztak folt nélküli nadrág, cipő. vagy éppen a földi boldogság netovábbját jelentő süvegcukor után.

Ebben a környezetben nőtt fel egy nádfedeles, redőzött homlokú házban Bacsó János. Korán belekóstolt a munkába. A módosabb gazdáknak a környékbeli boltosoktól háti kosárban hordta a cukrot, a sót, a lisztet, mikor mit rendelt a téns’asszony, vagy a

gazd’uram. Esetenként a

degeszre tömött kosár tere- bélyesebfo volt a gyereknél, szinte az egyik vitte a másikat, holott a kis János pipaszár lábai akkor még a

tizedik esztendőt sem taposták.

Azért akadt ezekben a dögnehéz, cipelős utakban valami jó is: a napszámos, a kerti munkás fiát megragadta az üáUetek félhomályos világa, sokfiókos fali szekrénysora, a kereskedők pergő, gyors szava és elhatározta: ha törik, ha szakad, boltos lesz.

— Mindez csak 1938-ban sikerült — emlékszik vissza a kezdeti esztendőkre. — Az inaskodásom is beleszámítva 47 éve megszakítás nélkül ez a szakmám. Felvettem és azóta is viselem ezt a képzeletbeli, nehéz puttonyt, amely ma is nyomja a vállam. Nem panaszként említem, csupán azért, mert a kereskedés nem mindig diadalmenet.

Érdekes az életútja: a város apró boltocskáiban állt legelőször a pultok mögé, majd egyre beljebb, egyre nagyobb üzletekbe került. Nem gyorsan, hiszen egy- egy helyen esztendőkig is bizonyítani kellett azt, hogy gyors, udvarias, figyelmes, egyszóval igazi kereskedő. Ez az évek folyamán olyannyira sikerült, hogyha valahol, valamelyik üzletben baj, leltárhiány adódott, gyenge volt a forgalom, általában őt tették oda helyrehozni a szakma megtépázott tekintélyét. Nem tiltakozott soha, igyekezett megfelelni a bizalomnak.

Huszonnégy éve viszont már az Ideál Kereskedelmi Vállalat, illetve jogelődje a kenyéradója. Szó se róla, nem azért lett hűtlen a szövetkezethez, mert kitelt neki, hiszen megkapta a Kiváló Dolgozó, a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetéseket is. Más oka adódott a búcsúzásnak: a városban ez a vállalat vette át az áfésztől a vas- műszaki cikkek árusítását. Bizony, ez jó néhány átvirrasztott éjszakát okozott: nem akart ő, dehogy akart megválni a szövetkezettől, de hát kényszerhelyzetbe került. A döntést soha nem bánta meg, itt is megbecsülik, elismerik a fáradozását. Igaz, hű társa felesége, akivel közel negyed- százada együtt dolgozik, mindenben segít neki.

Vezérelve: becsületesen

kell dolgozni, és ezt boltvezetőként a beosztottjaitól is megköveteli. Arra, hogy ebben az üzletben ő a vezető, kevés jel utal, mivel a keze éppen olyan olajfoltos, ma- szatos. akár a többieké. Hogy miért? Segít, a társainak ha áru jön, ha sok a vevő, és bizony a vasas eladói szakma jóindulattal sem sorolható a patikatiszta- bágiú tevékenységek közé. Alapelve: hogy a vevőkkel (foglalkozni kell: nála nem tiltott terület a raktár sem, bemehet, szétnézhet a kedves vásárló kiválaszthatja, amire szüksége van.

— Hatvan év után illik számot vetni azzal, mire is vitte az ember. Ami engem illet, sokra is, meg nem is. Ha az anyagiakat nézem; egy hosszúkás, régi parasztházban lakunk a feleségemmel, meg az anyósommal. Van egy kocsink, meg egy kiskertünk. Ennyi az egész. A lányom felnőtt, férjhez ment nagyapa lettem, és büszke vagyok az unokámra. De arra talán még jobban, hogy félszáz leltár után is nyugodtan alszom. A boltba bármikor jöhetnek ellenőrizni, nincsen titkol-, ni valóm.

Bacsó János a közéletből sem húzza ki magát, éppen ezért városszerte ismert. Harminckét éve párttag, több mint két évtizede népi ellenőr, és hosszú idő óta a Lenin Szocialista Brigád vezetője. Sőt, tíz évig a helyi focicsapat szakosztályvezetői tisztét is ellátta, ami ugye köztudomású, nem éppen mindig nyugodt, ideg- pihentető kikapcsolódás.

A fociért azért -még ma is rajong. Egyetlen hobbija: ahová a magyar labdarúgó válogatott, vagy a Fradi utazik, ha teheti és jegyet kap, velük tart. Ily módon járt már Bukarestben, Szófiában, Prágában, Zürichben Lipcsében. Most is nagyon készült a világbajnoki selejtezőre Bécsbe, a „sógorokhoz”, de betörtek az üzletbe.

— Úgy tűnik, annyira népszerűek vagyunk, hogy még zárás után is „meglátogatják” a helyiségeinket — jegyzi meg némi akasztófahumorral.

Azért erről az éjszakai, rendhagyó „látogatásról” mi tagadás, szívesen lemondott volna. Hiszen emiatt leltározni kellet, kell. ami nem kis munka. De hát ehhez is hozzászokott már, és azt vallja: a leltár olyan, akár az iskolában a vizsga. Az ember akkor tudja meg úgy istenigazában, hányast is ér az éves, féléves munkája. És ahogy korábban írtam, ő ebből a ..tantárgyból” is eddig még mindig jó osztályzatot kapott.

D. Szabó Miklós

A Mátra lábánál

Megtelt a Markazi-tó

Ismét helyreállt a Mátra lábánál elterülő Markazi-tó vízszintje. A Gagarin Hőerőmű vízszolgáltatását ellátó tározóban az aszály miatt évek óta kevés volt a víz, ám az elmúlt hónapok csapadékos időjárásának köszönhetően a mintegy hatvan négyzetkilométernyi vízgyűjtő térségében felduzzadt vízfolyásokból, erdei forrásokból naponta 20—25 ezer köbméter víz áramlik a mesterséges tóba.

A Markazi-tó az üdülést is szolgálja, körülötte halásztanyák, üdülőházak épültek, ahol a visontai bányászok és energetikusok, s a környékbeliek töltik pihenőnapjaikat.

Beszélgetések az SOS Gyermekfalu megnyitása előtt

Békésben, Battonyán

tesen szerepelnek az általános működési körülményektől és feltételektől kezdve a szervezeti felépítésen keresztül a szervezés és a működés konkrét feladatai is.

— Menjünk ki a helyszínre — indítványozza Zsom Lajos. A vasútállomáshoz közel, a Micsurin utca folytatásában épül a gyermekfalu. Az itteniek csak Fakert néven emlegetik, mert régen gyümölcsös volt.

— Egymillió egyszázezer dollárt adott a, nemzetközi szövetség erre — mutat körbe a faluvezető. A négy hektáros, gyümölcsfákkal tarkított területen félig kész házak körvonalai rajzolódnak ki. Földtúrásokon lépünk át, tégiarakások között baktatunk Kicsit odább árkot ásnak, amott meszet oltanak, az ácsok a tetőn dolgoznak.

— Jó hónapja kezdtünk — Tógád bennünket Bihercz Zoltán építésvezető. — Az idei kemény télen nekünk is le kellett állni, mivel csonttá fagyott minden. Tavaly tavasszal itt csak cserje meg bozót volt. A bokrokat kiirtottuk, s valamikor május végén kezdtük az alapozást. Lassan haladunk, mivel itt minden kézi munkát kíván. Az építtetők kérésére még a iákat se vágtuk ki. Előregyártott elemekből nem is lehetne ilyen falut felépíteni, hiszen minden ház más. Például az egyik épületnek kör alakú, a másiknak szögletes, a harmadiknak boltíves áz ablaka.

— Hatvanmillió forintos munka ez — veszi át a szót Peregi László művezető. —■ Tizenhat épületből áll majd a falu. Ebből 12 a családoknak, egy a faluvezetőnek, külön van egy gazdasági és egy közösségi épület és a vendégház.

Tavaly megjelent az SOS Gyermekfalu pályázati felhívása, amelyben 25—35 éves, egyedülálló, gyermekszerető nőket kerestek, akik élethivatásként választják az apróságok nevelését. Kilencve- nen jelentkeztek, de közülük soka'n nem feleltek meg a feltételeknek, s így végül tizennyolcán maradtak. Öten visszaléptek. Most tizenhármán 10 hónapos tanfolyamon készülnek új életükre.

Szegeden az Egészségügyi Főiskola egyik szobájában négyen gyűltek össze. Először vonakodnak, amikor elmondjuk jövetelünk célját, de aztán mégis kötélnek állnak.

— Annyit írtak mostanában rólunk, s volt olyan cikk, amelyik nem a valóságot mutatta, igy érthető is, hogy tartózkodóak vagyunk — magyarázza Ilona. — Nem tudom miért kell erről annyit beszélni. Tulajdonképpen ez is hivatás. Három hónapja vágyónk itt. Volt idő megismernünk egymást. Ügy érzem — s ezt a többiek nevében is mondom — csak akkor vagyunk kiegyensúlyozottak, ha gondoskodhatunk másokról.

— A gyereknek valaki fontos — kapcsolódik a beszélgetésbe Margit. És higy- gye el, nem attól fontos, mert ő szülte, hanem attól, hogy fontossá tudja tenni magát. Mi Battonyán nem idegen gyerekek- jkel, hanem gyerekekkel foglalkozunk majd. Bízom benne, hogy megszeretnek bennünket. Mert nemcsak nekik van szükségük ránk — nekünk is rájuk!

Az SOS' gyer- tmekfalvakiból már több mint kétszáz működik a világ 72 országában.

Ősztől pedig egy- gyel több: Magyarországon, a |Békés megyei Blat- tonyán.

Nagy Tibor

Fotó:

Hargitai

Lajos

Ez is hivatás

1968. Huszonhat országban negyvenegy gyermekfalu benépesült, tizenegy épül, s további tizenkettő létesítését tervezik. Ezekből harmincnyolc Európában, tizenegy Ázsiában és tizenöt Latin- Amerikában található.

1985. áprilisa. Épül a Békés megyei Battonyán az első magyarországi SOS Gyermekfalu.

— Miért tartjuk jelerítős- nek. hogy éppen itt épül a gyermekfalu? — kérdez visz- sza Takács Dezső, a nagyközség meglepően fiatal tanácselnöke. — Nézze, ezt a települést

Az SOS gyer- ímeklfalvak létne- !h ázásainak gondolata nem mai keletű. Herman Gmeiner elgondolása terjed az egész világon, s az emberek százezrei vállalnak áldozatokat az elhagyott gyermekekért. Hiszen már 1963-ban a Bécsiben megtartott nemzetközi tanácskozáson többek között ott volt a gazdag müncheni gyógyszerész, a luxemburgi építész, az amerikai páter s a magyar kommunista.

De ne vágjunk a dolgok elé- Zsom Lajos: „Küldetésre vállalko- be. A családi ne- zom”...

Ívelés fontosságát ---------a pedagógia mindenekelőtt a kisgyermekeknél. mindig újra és újra hangsúlyozza. Különösen nagyjelentőségű annak a gyermekiek a családba kerülése, aki szüleit elvesztette.

Röviddel a második világháború befejezése után Herman Gmeiner — akkor még fiatal medikusként — megkezdte Ausztriában az SOS Kinderdorf eszméjének megvalósítását. Ehhez volt hatszáz schillingje és egy jól csengő jelmondata: „Jót tenni könnyebb, ha mindenki segít” És segítettek.

1949. Herman Gmeiner megalapítja az osztrák SOS Kinderdorf Egyesületet és megkezdik az első gyermekfalu építését Imstben.

1955. Elkészül az első ta- nonc- és diákotthon Innsbruckban, hogy a gyermekfaluból kinőtt fiatalokat felvegyék oda, s a szakoktatás idején is otthont adjanak nekik.

1959. Tíz évvel az első falu alapkőletétele után már 100 családban 900 gyermeket gondoznak Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban.

hé’tezerhétszázan lakják, s közülük több mint kétezren nyugdíjasok. Úgy gondoljuk, ha ezek a házak valóban otthonukká válnak a gyerekeknek, és kellő szeretettel nevelik majd őket, akkor itt is maradnak vagy tanulmányaik befejezése után visszajönnek, és szülőföldjüknek tekintik Batto- nyát. Pedagógiai szempontból is jelentős a kezdeményezés. Hiszen Magyarországon először újszerűén próbáljuk megoldani a nevelést. így nagyobb esélyük lesz a gyerekeknek. hogy lelki törés nélkül beilleszkedjenek a társadalomiba. Ez a dolog emberi oldala. Másrészt itt megvannak azok a feltételek, amelyeket a nemzetközi szövetség támasztott. Ilyenek, hogy a gyermekfalu a település szerves része legyen. Ugyanakkor a községben évtizedek óta van nevelőotthon, s így az árva gyerekekkel való foglalkozás nem új dolog.

— Érdekes módon minden országban eddig a perifériákon, határ menti településeken épültek gyermekfalvak.

— Igaz. Ez azért alakult így, mert egy ilyen községben is — mint Battonya — több nemzetiség él együtt,

1964. Megalakul az SOS Kinderdorf Nemzetközi Szövetség, melynek főtitkársága Béc&ben van.

tehát nem annyira zárt közösség. Hiszen itt megtalálhatók magyarok, románok, szerbek. Nyitottabbak az emberek, így könnyebben befogadnak másokat is.

Az SOS gyermekfalvak elvi nyilatkozatában többek között ez olvasható: „Olyan gyermeken segítenek, akik a szülők elvesztése, vagy kudarca folytán szükséghelyzetbe jutottak. A gyermekfaluban élő családokban 6— 10 fiatalkorú van. Ok egymás testvéreiként nőnek fel. A vér szerinti testvérek együtt maradnak. Minden család a saját házában lakik. A család feje az SOS gyermekfalu — anya, aki egyedülálló nő. Ö nyújtja a reá bízott apróságoknak azt a biztonságöt, védettséget, és szeretétet, amelyre mindegyikőjüknek szüksége van egészséges fejlődésük érdekében. Az anya önálló háztartást vezet, ezért nincs is a gyermekfaluban közétkeztetés, üzemi konyha. Egy SOS gyermekfalu általában 15— 20 családi házból áll, a faluvezető irányításával. A faluvezető az anyák tanácsadója, őt terheli a felelősség a a szervezésért, az igazgatásért, valamint felügyel a gyermekek nevelésére”.

A battonyai SOS Gyermekfalu vezetője Zsom Lajos. Ezt megelőzően a Komárom megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet igazgatója volt.

— Megtiszteltetés számomra, hogy rám bízták ezt a feladatot — mondja. — Küldetésre vállalkozom. „Helyzetbe hozni” a gyerekeket úgy, hogy fejlődjenek és alkotó kapcsolatba kerüljenek a környezettel. Azt hiszem ez ennek a küldetésnek a leikéből lelkedzett lényege. Jól tudom, nagyon sok múlik a faluvezető rátermettségén, egyéniségén. Bízom benne, hogy a feladat nagysága idővel az alkalmasságot is meghozza. Remélem, lesz elég erőm hozzá. Elkészítettük a szervezeti és működési szabályzat első tervezetét is. — S hogy szavainak nyomatéket adjon, elém tesz egy hatoldalas írást. Abban részleA leendő anyák egy csoportja