Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-24 / 95. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 24. Frontországban Nyugtalanító hírek érkeznek a Közel-Keletről. Az iraki —iráni háború kirobbanása, 1981 májusa éta nem tapasztalt offenzívába kezdett a két egymással szemben álló ország, most már nemcsak a határvidéken folynak a harcok, hanem támadják, bombázzák a városokat, a fővárosokat, a polgári célpontokat is. Nyugtalanítóak ezek a hírek, mert a Perzsaöböl 'térsége évek óta a világ békéjét fenyegető rendkívül veszélyes válsággóc, mert már több mint 750 ezer emberéletet követelt az esztelen vérontás, és különösen nyugtalanítóak számunkra azért, mert a front közelében magyar munkások, közöttük szolnokiak is dolgoznak. Néhány napja tért haza Irakból Treffler Tamás, aki eddig a Kőolajkutató Vállalat bagdadi munkálatainak üzemvezetője vólt. —1 Berendezésünk jelenleg Bagdad közelében, a Nahra- tvani alájmüző 2-es fúrási pontján, egy 4100 méter mély olajkútnái végez lyukbefejezési, kútjavítási munkálatokat. Az elmúlt hetekben egyszer tapasztaltuk a háború közvetlen jelenlétét, amikor a fúrótorony felett, nagy magasságban egy repülőgép húzott el, és ezt az iraki légierő erősen lőtte. Hallottuk, és a helyi lapokban olvastuk, hogy Bagdadban plasztikbombát dobtak egy aluljáróra, ahol az elnök szokott áthajtani. Ezt követően letartóztattak 1200 katonatisztet. Felrobbantották a Bafi- dián Bank székházát, de a helyi jelentések szerint a merényletet a belső ellenzék irányításával terroristák követték el, miként ők robbantottak fel két időzített bombát is a miniszterelnöki palota közelében. Az akciók hatására nagyon megszigorították a főváros ellenőrzését, megsokszorozták a szolgálatot teljesítő katonák, rendőrök számát. Mást eddig nem tapasztaltunk, a kint dolgozló olajbányászok biztonságban vannak. • * * A kelet-bagdadi olajmező 56-os fúrási pontján állunk, átszereléshez készülnek az olajosok. Minden olyan, mint otthon, azzal a kivétellel, hogy itt fegyveres őr vigyáz a berendezésre. — Mi csak dzsundinak becézzük őket — mondja Szűcs Károly üzemvezető-helyettes, — természetesen az őrség is a háború miatt van, de szerencsére még soha semmi dolguk nem akadt, semmiféle segítséget nem kellett kérnünk tőlük. — Mennyire érzik a háború jelenlétét? — Természetesen érezzük, de hál’istennek nem úgy, ahogy ezt otthon gondolják, — szól közbe Török Zoltán fúrómester. — Bagdadban is a város környékén is, szerte az országban mindenütt vomás stílusban dolgozunk, negyedórás elszámolásban vagyunk. A rizikót meg, hogy itt háború van és bármi is lehet, vállalni kell. Aki ide a jövőben ki akar jönni, mindig azt tartsa szem előtt, hogy egy kicsit el kell felejteni az otthoni életet, az otthon megszokott körülményeket. Irak békében sem könnyű munkaterület. Legnagyobb része sivatagos vidék, a hőmérséklet nyáron eléri az 50—55 fokot, skorpiók, viperák riogatják az embereket, gyakran tombolnak homokviharok. A szolnoki olajosok szerény, de kényelmes körülmények között élnek, apró bádogházakban, ahogy ők nevezik képtárakban. Saját szakácsuk van, úgyhogy a hazai ízek azért nem hiányoznak, és a tábor a piheolaj. Vfannak közöttük nagyon jól felkészült szakemberek. de akadnak olyanok is, akik tőlünk lesik el a mesterfogásokat. — Most itt a talpunk alatt is olaj van? — Igen. Ez a mező körülbelül 80 kilométer hosszú. Itt volt olyan réteg, amely a vizsgálatok során napi 600 köbméter olajat adott. Ilyen hozamról otthon mi nem is álmodhatunk. De itt mi csak lyukbefejezést csinálunk, termelésbe állítani egy későbbi időpontban, egy másik berendezés, lehet, hogy éppen a miénk fogja. Sipeki János, főfúrómestert a hangulatról, faggattam. — A családtól való távollétet, az itteni körülményeket csak jó közösségben lehet elviselni. Nyilván az egymásra utaltság, a kényszer miatt is, de itt nagyon jó csapat kovácsolódott össze. Mindenki igyekszik a másikon segíteni, odafigyelünk egymásra a munkában is, a munkán kívül is. Ha valaki rossz hírt kap otthonról, akkor a társaság megpróbálja biztatni, magával vinni. Mi itt eléggé veszélyes munkafolyamatokat végzünk, elég egy pillanatnyi kihagyás, és súnuló katonákat látni, mennek a frontra, jönnek vissza, a fontosabb épületeknél, hi- idakon légvédelmi ütegállások vannak, a város különböző részein ellenőrző pontok, a levegőben állandóan helikopterek cirkálnak, szóval mindebből látszik, hogy ez tényleg háborús ország, de közülünk még senkinek semmiféle baja nem esett. — De azért gondolom, hogy otthon nagyon aggódnak magukért? — Persze! De másmilyen ez a háború, otthon a hírek és a híradó alapján, mint itt, benne élve. Ha egy hétig kimarad a posta, a következő 'levélben már kétségbeesetten kérdezik, hogy nem tör- tént-e valami bajom, mi van, velem. — Akkor azért nem kevés áldozattal jár Irakban dolgozni? — Mi itt sokkal jobban keresünk, mint otthon. Szakmailag is fejlődik az ember, nés mellett a szórakozásra, sportra is lehetőséget biztosít. Kezdetben, 1974-ben még a déli részeken dolgoztak, Amarp térségében. Amikor a háború kitört, a fúróberendezés éppen a front területén állt. Szinte néhány óra alatt hagyta el minden külföldi az országot, és közülük azóta csak nagyon kevesen tértek vissza. A magyarok igen, 1982 óta dolgoznak a Bagdad környéki olajmezőkön. — Ez egyfajta szakmai elismerés? — Már az is elismerés, hogy tíz esztendeje itt vagyunk — mondja Treffler Tamás. — Az irakiak a háború kitörése után sok országgal nem újították meg a szerződéseket. — Itt az olajforrásnál mennyire értenek az olajhoz? Ezt nehezen tudjuk megítélni, mert igyekeznek mindent titokban tartani. Gondolom, ez érthető is, mert Irak életében meghatározó az lyos baleset történhet. Volt olyan, hogy valaki megbetegedett. A többié^ helyette is dolgoztak, hogy mihamarabb rendbe jöjjön, és ne kelljen hazamennie, mert akkor nem biztos, hogy visszakerül. A szolnoki olajosok számára — a nehézségek ellenére — tisztes nyereséget hoz az iraki munka. — Az irakiak most elég nehéz anyagi helyzetben vannak, — mondja Szűcs Károly, — az ittenieknek mégis az a véleménye, hogy bennünket mindenféleképpen szeretnének megtartani és foglalkoztatni az olajmezőkön. Az elmúlt egy évtizedben itt Irakban szereztük meg azt a szakmai hírnevet, amelynek eredményeként ma már más országokban is, például Tunéziában és Görögországban, vagy a közeli jövőben Indiában dolgozunk. Forró Tamás Mit ér az ember, ha öcsödi? A mindig elegáns, őszhajú, ritkuló halántékú Pan tó Antal — aki 1911—12-ben József Attilával egyidőben koptatta az öcsödi elemi iskola padjait — a kérdést hallva elmosolyodott. Akinek mindenki köszön — Mit ér? Például több, mint nyolcvan esztendőt, bár azt is tudom, a hosszú élet önmagában nem érdem. Itt születtem, nőttem fel, dolgoztam, és nem volt szívem elhagyni ezeket a dacos íájú, vastagnyakú, hajdani kálor mistákat, hiszen ők az én fajtám, én meg az övéké. Évtizedekig vezettem színjátszó szakkört, kilenc esztendeje pedig létrehoztuk. és azóta is gyaraptíjuk a hely- történeti gyűjteményt. Valamikor 154 kubikostalicskát tartottak számon a községben, azóta jó, ha hírmondónak maradt belőlük néhány. Szóval változott az élet, én is más lettem, és már hosz- szú idő óta mint nyugdíjas villanyszerelőnek a postás hozza a járandóságot. Igaz, szerintem az értéket azért más is méri. Például az, hogy ha végigsétálok az utcán, nincsen olyan ember, akinek ne köszönnék, vagy ő ne üdvözölne. A településnek akad egy nagyon érdekes üzeme, röviden csak úgy hívják az itt tevékenykedőket: szőnyegszövők. A háziipari szövetkezet öcsödi részlegében százhuszonkilenc nő talált munkát. Közéjük tartozik egy fiatalasszony, Kerekes Gáborné is, aki már tizenöt esztendeje itt keresi a kenyerét. — Három, három- és félezer forintot viszek havonta haza. de bizony használni kell a körmünket, mert itt kézi szövéssel készülnek a szőnyegek. Jól érzem magam a közösségben, a párt- alapszervezetben titkárhelyettesi feladatokat látok el, a Vöröskeresztnek gazdasági vezetője, a szövetkezeti bizottságnak pedig a tagja vagyok. A férjem eljáró munkás, nehézgépkezelő. — Miért ingázik? — Mert a munkája Tatabányán többet ér, mintha itt dolgozna. Ha itthon maradna, ketten keresnénk annyit, mint most ő. Hívtak is bennünket a bányászvárosba, de maradtunk, mert én ott idegen lennék. Bővítettük, felújítottuk a lakást, ez pedig már idevonz bennünket. A szövetkezet lányai, asz- szonyai igyekezetéről el lehet mondani, mindez sokat ér, hiszen a kézi szövésű szőnyeg ára négyzetméterenként 15—20 ezer forint. Legutóbb is a felújított Operaház aulájába dk készítettek két csodaszép darabot. A település furcsa népességmozgást mulat. Míg 1902-ben nyolcezer lelett volt a lélekszám, most 4 ezer 700. Bizony, jelentős a vérveszteség. Az okokat sokféleképpen magyarázzák: - messze van a község mindentől, hol Békés, hol Szolnok megyéhez tartozott. Mások véleménye szerint az is fokozta az emberek mozgását, hogy a jó közepesnek ítélt termelőszövetkezeten l*ívül nincsen egyetlen olyan, sok embert foglalkoztató cég sem, amelynek itt lenne a székhelye. Mégis úgy tűnik, lelassult az elvándorlás, sőt „idegenek" is költöznek a Körös környéki településre. A 28 éves Tóth Endre, a községi KISZ-bizottság titkára — aki az Uniszöv autókarosszéria lakatosa — például Pápáról érkezett. Máshol is bizonyítanak — Idevaló lány lett a feleségem, és így alakult az életünk, sorsunk, hogy itt vertünk gyökeret. Ügy érzem, befogadtak a helybeliek. Hogy mit ér az ember, ha öcsödi? Forintra átszámolva a munkája máshol többet. És ez nem utolsó szempont, hiszen mindenki a keresetéből meg a piacról él. Nem beszélve arról, hogy senkinek sem közömbös, hogy négyezer, vagy hétezer forintot visz haza a borítékban. — ön mégis marad. — Ideköt a munkám, idekötnek az emberek. Van célunk. tervünk, elképzelésünk. Most mi, KISZ-esek. társadalmi munkában lebontjuk a József Attila iskolát. Az építésre egy napi segítséget, meg egy napi keresetet ajánlottunk. Nem sok. Meglehet, de most ennyire futja. Ügy tűnik Tóth Endre mondatában, miszerint az öcsödiek igyekezete máshol többet ér, lehet némi igazság, hiszen mintegy hélszáz eljáró akad a településen. Szinte kivétel nélkül a jobb kereset miatt vállalják a napi, heti utazgatást Mezőhékre, Szentesre, Szolnokra, Pestire. A község jelenlegi vezetői jól látják: az ipartelepítés délibáb, és erre az elképzelésekre nem is építhetnek légvárakat. De a s?.ő- nyegszövéshez, a varrodába még kellenének munkáskezek. és azt is tudják, legjobban a termelőszövetkezet segítségével tarthatják m_g az embereket. Mégpedig a háztáji gazdaság erőteljes támogatásával, a kézi művelésű. munkaigényes növények, hibridkukorica, paprika. paprikamag. stb. termesztésével. Mert ha ezek „sikerülnek”, nem fizetnek rosszul, megérik a fáradságot. A községben évente 25— 30 új ház jelenti az építkezési kedvet, igaz, sokat le is bontanak. Úgy tűnik, az általános iskola sem néptele- nedik el. A négyszázkilencvennyolc tanulót negyven- nyolc nevelő oktatja, közöttük a négy képesítés nélküli a gyermekgondozási segélyen !é' őket helyettesíti. — Semmivel sem gyengébbek, rosszabbak a tanulóink rr.ás községbeli lányoknál fiúknál — mondja Veres István igazgató. — Az idén az ötvenhét nyolcadikosból mind tovább tanul: közöttük hat-nyolc kiváló is akad, aki talán a diplomáig is eljut. Mint Nemes Lajos, aki az agrármérnöki egyetemet elvégezve, hazajött dolgozni a téeszbe. Amennyit a szorgalma, a munkája Mit ér az ember, ha öcsödi? — kérdeztük az írás elején. Annyit, amennyit képes küzdeni a létért, mindennapjaiért, a településért. És ez a vidék, a szívós, fekete föld, a nehezebb, mostohább megélhetési viszonyok, körülmények erre kényszerítették, az egykori kubikosok gyerekeit, unokáit. Ezért is mondják, az öcsödi ember bárhová is kerül, életrevaló. Hiszen ezt hozta, hozza magával generációk óta D. Szabó Miklós A utók/ub-kézikönyv Hasznos tanácsok külföldre utazóknak 25 millió korszerűsítésre Bővülő tv-adóhálőzat A Magyar Posta az idén tovább javítja a televíziós műsorok vételének minőségét: összesen 25 millió forintot fordít az adóhálózat bővítésére. Jelenleg huszonegy nagyteljesítményű gerincadó szolgál a műsorok továbbítására, ebből tizenkettő az első, kilenc pedig a második programot sugározza. A nagy adók által be nem sugárzott területek tv-műsorral való ellátását az úgynevezett átjátszóadók biztosítják, ezekből ötvenkettő az egyes, huszonnyolc pedig a kettes műsort továbbítja. Ez azt jelenti, hogy az ország területének 93, illetve 78 százalékán lehet kifogástalan minőségben élvezni a televízió egyes, illetve kettes adását. A terv az, hogy az ország teljes területén lehetővé tegyék ezt. Az idén nem épül új gerincadó az egyes műsor szórására. de megkezdték az előkészületeket a Nyugat- Dunántúlon lévő hegyhátsáli adó felállítására, az építkezés a jövő évben kezdődik. Ezzel teljessé válik majd a hazai egyes műsort továbbító gerincadó-hálózat, a nemzetközi egyezmények nem adnak módot további adók építésére. Megjelentek a Magyar Autóklub Autóval-motorral külföldre című utazási kézikönyvei. A korábbi évektől eltérően most nem májusban vagy júniusban kerül az Autóklub irodáiba a két kötet, hanem már áprilisban, vagyis jóval a szezon beköszönte előtt. A nyári utazásra készülők így pontosabban, körültekintőbben tervezhetik meg programjukat. Az Autóval-motorral külföldre egyik kötete Bulgáriába. Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, az NDK-ba és a Romániába utazók részére nyújt hasznos információkat. A másik kötetből az Ausztriába, Franciaországba, Görögországba, az NSZK-ba, Olaszországba, Spanyolországba, Svájcba és a Törökországba utazók tájékozódhatnak. Nemzetközi immunológiai kongresszus kezdődött a napokban Budapesten. A Magyar Immunológiai Társaság rendezte egyhetes tanácskozáson, amely szombaton ért véget, az immunrendszer műAz útrakelők egyebek között megtudhatják ezekből a könyvekből, hogy az említett országokba milyen határátkelőhelyeken tanácsos átmenni, hol lehet tankolni, s milyen módon lehet az országúti segélyszolgálatot igénybe venni. Ugyancsak tájékozódhatnak az üzletek, bankok nyit- vatartásának idejéről, a közlekedési szabályokról, s a különböző szervizek címéről. A két kötet címjegyzéket közöl az országok szállodáiról, kempingjeiről, az igénybe vehető szolgáltatásokról. Mindezeken túl hasznos tanácsokat kapnak az autósok arról, hogy hol kell fizetni az alag- úthasznáLatért, s mi a teendő baleset esetén. A kézikönyveket a Magyar Autóklub irodáiban lehet megvásárolni. ködését befolyásoló természetes anyagok mibenlétével, szerkezetével, hatásmechanizmusával és a gyógyászatban való alkalmazásuk kérdéseivel foglalkoznak a magyar és a külföldi szakemberek. Nemzetközi immunológiai kongresszus Képeink a helyszínen készültek
