Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
1985. ÁPRILIS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes beszéde (Folytatás a 2. oldalról.) A terület, és településfejlesztés hosszú távú feladatainak kijelölésében, ebben az igazi nemzeti ügyben okvetlenül szükség van a legszélesebb körű társadalmi egyez, tetésre és a legfelsőbb nép- képviseleti testület állás- foglalására. Ebből kiindulva szerepelnek önálló napirendként most — első ízben —a magyar országgyűlés ülésszakán a terület- és településfej lesztés kérdései — mon - dotta bevezetőbein a kormány elnökhelyettese. — A kormány a tudomány eredményeire támaszkodva készítette elő azt a dokumentumot és határozattervezetet. A munka szoros összhangban folyt az ezredfordulóig kitekintő hosszú távú népgazdasági tervezéssel. Faluvégi Lajos ezután az elmúlt évek változásainak a megalapozó és a jövőre érvényes tanulságairól szólt; fölidézve azt, hogy negyven évvel ezelőtt honnan indultunk elA korszakos társadalmi változások nyomán a hatvanas évek végére jelentékenyen csökkentek — bár a különféle településtípusok között továbbra is számottevőek maradtak — a gazdasági fejlettség és az életszínvonal területi különbségei. Erőteljessé vált a népesség koncentrálódása- Meggyorsult az urbanizációs folyamat. Egyfelől a megnövekedett szükségletek és a harmonikusabb fejlődésnek az igénye, másfelől a gazdaságirányítási reform bevezetésének sikereiből és a hatvanas évek végének lendületéből fakadó várakozás óhatatlanul megkívánta, hogy átfogó terület- fejlesztési stratégiát és településhálózat-fejlesztési koncepciót dolgozzunk ki. Ezeket a kormány 1971-ben fogadta el. Az azóta eltelt időszak hazánk terület- és településfejlesztésében eredményes szakasz volt. Tovább mérséklődtek az országrészek és a megyék között a korábbi nagy különbségek a társadalmi és a gazdasági szerkezetben, a fejlettségben, a tudományos erők területi megoszlásában és lakosságunk életkörülményeiben. Felgyorsult a történelmi Az 197tóben elfogadott irányelvek némely szempontból olyan belső és külső föltételekre épültek, amelyek nem voltak teljességgel előre láthatók, nem bizonyultak helyesnek vagy tartósnak. Bebizonyosodott, hogy nem lehet egyoldalúan csak a nagyvárosokat, a kiemelt településeket fejleszteni, s nem szabad egy- egy település jövőjéről „fölülről” határozni. A települések rendezésig tervei sok helyütt elrugaszkodtak a valóságos anyagi lehetőségektől, sőt a valóságos igényektől is. Egy további tanulság tehát az, hogy mivel a gazdasági és társadalmi körülmények szakadatlanul változnak, erre a gazdaságpolitikában és a terület- és településfejlesztési politikában egyaránt — egymásra is tekintettel — nyitottabbá kell válnunk. Érzékenyebben kell figyelnünk a társadalomtól érkező jelzésekre, az új kérdésekre pedig új válaszokat kell adnunk. Az elmúlt években fokozódó lakosságunk cselekvő részvétele, anyagi részvállalása a településfejlesztésben. A közösség javára végzett társadalmi munka' értéke ebben az ötéves tervidőszakban meghaladja az 50 milliFaluvégi Lajos besaédét mondja okok miatt elmaradott térségek fejlődése. Területileg teljesebbé vált a foglalkoztatás, és azáltal, hogy a lakóhelyhez közeli munkahelyeket teremtettünk, mérséklődött a távolsági ingázás. Miközben Budapest világvá-- rosj jellege tovább erősödött, olyan nagyvároshálózatunk alakult ki. amely megteremtette az eddiginél egyenletesebb és arányosabb településfejlesztés alapjait. A másfél évtized alatt felépült egy és egynegyed millió lakásAz eredményeket az expozé adatokkal is érzékeltette, amelyekből az a fontos tanulság adódik, hogy bár számottevő eredményeket értünk el az elmaradott térségek és települések közelítésében, felzárkóztatásában, e folyamatnak még korántsem jutottunk a végére. A felzárkóztatás tehát időtálló célunk, azt a jövőben is folytatnunk. kell! Miközben eredményeink megszülettek, a gazdasági körülményekben mélyreható változások mentek végbe. A megváltozott külső és belső körülmények miatt lelassult a gazdasági növekedés üteme. Ennek következményei szükségképpen megmutatkoztak a terület- és település- fejlesztésben is. Üj jelenségek mutatkoztak a társadalom szerkezetében, az életmódban és a társadalmi normákban is. Tovább differenciálódtak a szükségletek, s módosult azok szerkezete. Helyenként károsodott, egészében pedig túlterheltté vált a természeti környezet. árd forintot, s ez két és félszerese lesz az előző időszakénak. Népünk helytállása az elmúlt nehéz esztendőkben. az elért eredmények tanúbizonyságát adják annak, hogy a helyi közösségek csakugyan érettek az önkormányzatra. Az expozé ezt követően kiemelte a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai közül a legfontosabb összefüggéseket és célokat. — A területek és a települések fejlesztése, amely magában foglalja a különféle országrészek, a főváros, a megyék, a városok és a községek jövőjének formálását, csakis arra épülhet, hogy a termelőerők és a gazdasági alapok erősödnek. Amilyen mértékben előbbre tudunk jutni munkánk hatékonyságának javításában, s ahogyan a nemzetközi gazdasági viszonyok alakulása megengedi, olyan mértékben fejlődhetnek városaink és fal- vaink, s javulhatnak a lakosság életkörülményei. Tudnunk kell azt is, hogy az úgynevezett intenzív szakaszban a gyarapodás, a növekedés már nem mehet másképp végbe, mint a termelőerők eltérő ütemű fejlődése révén. Ez pedig arra vezethet,. hogy a különféle térségek fejlődési lehetősé-í gei is jobban differenciálódnak. Miközben igent mondunk a gazdaságunkban végbemenő differenciálódásra, társadalmi rendünk lényegéből fakad az, hogy az emberek számára — bárhol éljenek is — egyenlőbb esélyeket teremtsünk az elemi fontosságú ellátáshoz való hozzájutásban. Nem kevés az. amit az objektív adottságok folytán vagy történelmi okok miatt elmaradottabb vidékeknek és településeknek a kedvezőbb adottságúakhoz való közelítéséért tettünk. Mégis. még ma is nagy, helyenként növekvő a lemaradás néhány határmenti és aprófalvas térségben. A közelítés útját a következő években abban látjuk, hogy elsősorban az ilyen adottságú tájegységek. városok és községek gazdálkodó szervezeteit igyekszünk erősíteni, s az eddiginél gyorsabban fejlesztjük az infrastruktúrát. Ehhez a jövőben is lesz állami segítség: egy olyan árnyalt támogatási rendszer működik majd, amely a kedvezőtlen adottságú térségek hátrányainak leküzdésében a tartós megoldásokat szolgálja. (Társadalmunk óhajaihoz igazodóan a jövőben is nagy figyelmet kell fordítanunk a város és a falu viszonyára. A jövőben nagyobb hangsúlyt kap a községek fejlesztése, és ez majd az állaAz önmagunk okozta és elszenvedett környezeti károk orvoslása már most is jókora erőforrásokat von el más fontos célok megvalósításától. Márpedig e feladatok egy része — például az, hogy javítanunk kell a Balaton vízminőségét, enyhítenünk kell a Dél-Alföld vízellátási gondjait, ártalmatlanná kell tennünk a veszélyes hulladékokat — tetemes ráfordításokat tesz szükségessé. S ha nem lépünk föl még határozottabban az újabb károsodások ellen, ha nem tudunk a műszaki haladással egyidejűleg kellő szemlélet- változást elérni környezetünk megóvásában. akkor ebbéli gondjaink csak tovább szaporodnak, s nem utolsó sorban: érvényt kell szerezni az idevágó törvényes előírásainknak! A hosszú távú feladatok közül az évtized végéig kiemelt figyelmet kell kapnia az alaofokú ellátás fejlesztésének. Így annak. hogy mennyiségileg tovább csökkentsük a lakáshiányt, településeinket egészséges ivóvízzel lássuk el, arányosan bővítsük a csatornahálózatot, megteremtsük a nagy létszámú korosztályok oktatásának föltételeit, továbbá javítsuk az időskorúak helyi egészségügyi és szociális ellátását. A lakosságot is szolgáló termelő infrastruktúra fejlesztésében az elemzések azt igazolják, hogy elsősorban a távközlést és a vízminőség védelmét kell kiemelnünk. Folytatjuk az egyoldalúan Budapest- középpontú közlekedéshálózatból fakadó feszültségek feloldását. Ki kell szélesíteni a hatékony helyi foglalkoztatás lehetőségeit, különösen az ország északkeleti térségében. A minderre kiterjedő kormányzati elgondolásokat és cselekvési programokat — a hozzájuk tartozó szabályozási föltételekkel együtt — VII. ötéves tervünk foglalja majd magjában. — Céljaink megvalósításának fontos föltétele az, hogy mi és a megyei fejlesztési eszközök elosztásában is kifejeződik. Be kell látnunk: a városlakóknak is érdekük, hogy javuljanak a környező falvak lakóinak életkörülményei, mert ezáltal mérséklődhet a bevándorlásból a városokra nehezedő nyomás, és tágíthatok a városi ellátás szűk keresztmetszetei. A városok fejlődése ugyanakkor jótékonyan hat a községek lakóinak életkörülményeire is, mégpedig azáltal. hogy közelebbi munka- alkalmat teremt, s hozzáférhetőbbé teszi a magasabb fokú szolgáltatásokat. Reálisan abból indulhatunk ki, hogy a következő évtizedekben folytatódik az urbanizációs folyamat, esetenként a nagyközségek várossá válása. De érdekünk, hogy a jövőben a városokba költözés folyamata lassuljon, a várossá válás tervszerűbbé irányítottaibbá váljon. Az ésszerű városfejlesztés közepette ezért is kell segítenünk a kisebb településeknek népességük megtartását erősítő képességét és kommunikációs Rendszert, a települések közötti közlekedést és távközlést. A lényeg tehát az, hogy a települési viszonyokat és a gazdálkodás rendszerét olyanná formáljuk, amely minden település számára lehetővé teszi az önálló fejlődést, amelyet jobban a helyi anyagi és szellemi teljesítményekre, és az ott élők temniakarására kell alapozni! — A célok közül kiemelésre kívánkozik a természeti, környezeti és települési értékeink megőrzése. a döntéseket azok hozzák meg, és végrehajtásukról azok gondoskodjanak, akik a szükséges ismeretek birtokában vannak, illetőleg akik a döntéseket a legjobban tudják végrehajtani. Evégett növeltük meg a vállalatok önállóságát, s ezért korszerűsítjük most a tanácsi gazdálkodást is. A tanácsi gazdálkodás önállóságának erősítéséről szóló javaslatot a kormány a közeli napokban vitatja meg. Kialakult elgondolásainknak az a lényege, hogy jócskán megnövekszik a helyi tanácsok — a városok és községek — feladata és felelőssége. Bővül az anyagi eszközök fölötti rendelkezési joguk. A következő években fokozatosan nő majd a helyi gazdálkodó szervezetektől származó bevételeik aránya és csökken az állami támogatás. Erősödik a tanácsok érdekeltsége abban, hogy bevételeiket növeljék, mert az elért többlettel szintén szabadon gazdálkodhatnak. A nagyobb önállóságnak az lesz az első próbatétele, hogy a települések fejlesztéséről alkotott elképzelésrendszer harmonikus, egyszersmind a helyi közvélemény által is elfogadott tervvé érlelődik-e, s hogy annak megvalósítása is ilyenformán szerveződik-e meg. A megyei tanácsok 1986 első nedvedében hagyják jóvá hosszú távú fejlesztési elgondolásaikat, a városok és a vonzáskörzettel bíró községek tanácsai pedig 1986 derekáig munkálják ki a maguk fejlesztési terveit. Ezekkei párhuzamosan készülnek el vagy korszerűsödnek a települések rendezési tervei. Azt a követelményt támasztjuk, hogy csak az a tanács hagyja jóvá a saját VII, ötéves tervét, amelynek már kiérlelt elgondolásai vannak a település- fejlesztés hosszú távú irányairól. A készülő tervek megalapozásához igénybe kell venni a tudomány segítségét. — Nagyon is tudatos, hogy közvetlenül az. MSZMP Kill. Nem „fölülről” határoznak Kiemelt figyelem az alapfokú ellátásnak a képviselők felszólalása Horváth Lajos (Baranya m.), a Baranya Megyei Tanács elnöke az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára, a javaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hogy az előterjesztést három bizottság — a jogi, igazgatási és igazságügyi, az építési és közlekedési, valamint a terv- és költségvetési bizottság — együttes ülésen vitatta meg. A vita során a szándékok helyességét és tisztességét senki sem vonta kétségbe, de a végrehajtás itt megfogalmazott eszközeit és feltételeit jónéhányan nem találták eléggé kiérleltnek. A bizottságok úgy vélik a határozati javaslat nyitottsága és rugalmassága lehetőséget teremt arra, hogy a társadalom és a gazdaság általános folyamataihoz és elképzeléseihez menet közben is jól illesszük a területi történések konkrét céljait és a végrehajtás döntéseit. Az előterjesztés erényeinek kiemelése után annak néhány a bizottságok véleménye szerinti — hiányosságáról szólt. — A település- fejlesztési koncepcióban két településcsoport kapott kiemelést. Budapest és agglomerációja, valamint a faluhely, a község. A budapestiek hiába keresték a kerületek szerepének meghatározását, a vidékiek pedig a városok, főként a nagyvárosok és környezetük fejlesztésének hangsúlyozását. Ez utóbbi olyan felfogás- mód-váltásra utal, amely érzékenyen érint jónéhány megyét, és hevíti a néha felizzó véleményeket; nem válik javára a főváros és a vidék kapcsolatának — mondotta. Megemlítette, hogy a közfigyelem és a bizottságok érdeklődése is kissé mostohán bánt az előterjesztés egyik részével, a területfejlesztéssel. Nem véletlen ez — mondotta —, ugyanis ebben a megyei és helyi szervek nem eiéggé érintettek és érdekeltek. A társadalmi viták tapasztalatairól szólva kijelentette: a közösség megelégedésére szolgál, hogy ezt az immár társadalmi közmegegyezésen alapuló előterjesztést és egyáltalán ilyen témát — történelme során első ízben — napirendjére tűzte az országgyűlés. — A tervezet elkészítése jelentős társadalmi és szellemi tenniakarást hozott felszínre. Érdemes ezt együtt tartani, és a feladatok megvalósítására is igénybe venni. Végezetül Horváth Lajos a bizottságok egybecsengő véleménye alapján a javaslatot elfogadásra ajánlotta. A minisztertanács elnök- helyettesének expozéját követő vitában ezután Bihók Istvánná (Csongrád m.), a mórahalmi Vörös. Október termelőszövetkezet kertészeti szakmunkása szólalt fel. Rendkívül fontosnak ítélte a közigazgatási szerkezeti reformot, amely a mechanikusan körülhatárolt járási struktúra helyébe a gazdaságilag. társadalmilag összetartozó településkörzeteket állította. A képviselőnő hangsúlyozta: a helyi tanácsok mellett zeteknek is közvetlenebb módon kell bekapcsolódniuk a településfejlesztési politika alakításába és gyakorlásába. Szurdi István (Budapest) nyugalmazott miniszter az előterjesztésnek azon megállapításával foglalkozott, hogy a terület- és településfejlesztésben megkülönböztetett módon kell kezelni országunk speciális adottságú területeit- Ilyenek azok a tájak és helységek is, amelyek őrzik és felmutatják történelmi. kulturális, ezen belül építészeti hagyományainkat. S. Hegedűs László (Pestm.) a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló előterjesztéssel a népfront- mozgalom sok tízezer aktivistája és a HNF Országos Tanácsa nevében egyetértését fejezte ki. Az előterjesztés — mondta — tartalrpazza azt a soksok javaslatot, amelyet 6— 8 éven át a tanyákról, az aprófalvakról, a kisvárosokról és általában település- rendszerünk helyzetéről folytatott országos vitákon az állampolgárok jószándékkal és felelősen tettek. Elmondta a képviselő, hogy a népfrontmozgalom a kormány felkérésére. — együttműködve a tanácsokkal. a szakszervezetekkel, a KISZ-szel és más társadalmi szervezetekkel — széles körű társadalmi vitát szervezett, amelynek 10 ezernyi résztvevője volt. Szólt ezután arról, hogy az elmúlt évek településfejlesztési gyakorlatának az egyik legtöbbet kifogásolt és bírált eleme , volt a költségvetési források aránytalan elosztása. A város és a falu ellentéte, illetve egymásrautaltsága kapcsán igen fontosnak mondta az előterjesztés azon célkitűzését, amely mind a termelőerők elhelyezkedése, mind a település- hálózat fejlesztése tekintetében kiegyenlített és arányos fejlesztésre törekszik. Igen fontos az előterjesztés azon törekvése, hogy a termelőerők és a települések fejlesztését a lehető legnagyobb önállósággal a közvetlenül érdekelt helyi tanácsokra, az ott működő gazdaságokra és intézményekre, nem kevésbé a lakosságra bízza. Gyulavári Pál (Békés m), a Békés megyei Tanács elnöke összegzésképpen úgy foglalt állást, hogy a koncepció számos ponton előrelépést jelent a korábbiakhoz képest, ezért javasolja elfogadását, több problémára azonban nem ad megoldást, ami szükségessé teszi, hogy időről időre újra elemezzük a fejlődést, és megtegyük a szükséges korrekciódat. * Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első munkanapja — amelyen Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István felváltva elnökölt — befejeződött. A tanácskozás a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat fe- vitával folytatódik. a jövőben a termelőszövetke-letti kongresszusa után ilyen gazdag az országgyűlési ülésszak napirendje. Az oktatásról szóló új törvényt szellemi jövőnkről és az utánunk következő nemzedékekről való gondoskodás jegyében fogadtuk el. A terület- és tele- püléspolitikáról születendő határozat a jövőbeli életföl- tételeinket, a bennünket körülvevő környezet formáló cselekvésnek kíván irányt mutatni. A napirenden szereplő három törvénymódosításra tett javaslat pedig szorosan kapcsolódik gazdálkodási rendszerünk átfogó korszerűsítéséhez, a reformfolyamat továbbviteléhez. Valamennyi előterjesztett javaslat tehát arra irányul, hogy segítsen megvalósítani a kongresszusi határozatban megszabott politikai programunkat — mondotta Faluvégi Lajos, és a Minisztertanács nevében kérte, hogy a beterjesztett javaslatokat vitassák meg és fogadják el.
