Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 19. Mihail Gorbacsov fogadta a KHDK külügyminiszterét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kreml­ben fogadta Kim Jong Na- mot, a Koreai Munkapárt KB PB tagját, a közigazga­tási tanács (kormány) elnök- helyettesét, a KNDK külügy­miniszterét. Kim Jong Nam átadta Kim ír Szénnek, a KB főtitkárá­nak, a KNDK elnökének sze­mélyes üzenetét. A metoeszélésen véle­ményt cseréltek a kétoldalú baráti kapcsolatok fejlődé­séről, a nemzetközi élet idő­szerű, kölcsönös érdeklődés­re számottartó kérdéseiről. Mihail Gorbacsov és Kim Jong Nam kifejezték meg­győződésüket, hogy a két párt kapcsolatainak erősíté­se, a sokoldalú szovjet—ko­reai együttműködés elmélyí­tése a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internaci­onalizmus alapján megfelel a két ország népei alapvető ér­dekeinek, a távol-keleti bé­ke és biztonság érdekeinek. A felek hangsúlyozták a Ko­reai-félszigeten kialakult feszültség enyhítésére a KN­DK által tett új kezdemé­nyezés jelentőségét. flz NSZK minden területen jő kapcsolatokra törekszik a szocialista országokkal Genscher cikke a Süddeutsche Zeitungban A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya minden szinten, a politika, a gazda­ság és kultúra területén fej­leszteni kívánja a Szovjet­unióval való együttműködé­sét — állapította meg Hans- Dietnich Genscher nyugatné­met külügyminiszter a Süd­deutsche Zeitung tegnapi szá­mában megjelent terjedelmes cikkében. Az NSZK visszavonhatat­lanul a nyugati szövetségi rendszer szilárd tagja, mivel azonban Európa sizívében fekszik, tartós érdeke, hogy megértésre és együttműkö­désre törekedjék a Szovjet­unióval és többi keleti szom­szédjával — írta Genscher. A nyugatnémet külügymi­niszter megerősítette, hogy kormánya tiszteletben tart­ja a szocialista országokkal megkötött szerződéseket. Ezért elutasítja az európai határok kétségbe vonását. Ugyanakkor nem ért egyet az olyan „szemrehányásokkal” sem, amelyek megkérdőjele­zik Bonn szándékait. Genscher szorgalmazta a kedvezően alakuló kulturális csere bővítését. Politikai je­lentőséget tulajdonított az 1985 őszén, Budapesten meg­tartandó kulturális fórum­nak, amelynek sikerre vite­léhez az NSZK kész hozzá­járulni. A nyugatnémet diplomácia vezetője azt a meggyőződé­sét hangoztatta, hogy a gen­fi szovjet—amerikai tárgya­lásokkal kedvező feltételek jönnek létre az európai eny­hülési folyamat egésze szá­mára, amelyből minden or­szágnak ki kell vennie ré­szét. Űrfegyverkezési program Ausztrália után Norvégia is nemleges választ adott A norvég külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy Norvégia nem vesz részt az Egyesült Államok „hadásza­ti védelmi kezdeményezés” néven ismert űrfegyverkezési kutatási programjában. Nor­végia az első NATO "tagál­lam, amely hivatalosan kö­zölte, hogy nem vesz részt az amerikai programban. Torb- jörn Frosness norvég kü­lügyminiszter-helyettes a Reuter hírügynökségnek el­mondta: a döntésről már tá­jékoztatták Lord Carrington NATO-íőtitkárt. A külügyminisztérium írásban közölte a parlament külügyi bizottságával: Nor­végia nem tartja időszerűnek az amerikai űrfegyverkezési katonai programban való részvételt. Attól tart, hogy az ilyen rendszerek kifejleszté­se űrfegyverkezési verseny kialakulására vezethet, már­pedig ezt meg kell akadá­lyozni — hangsúlyozta a kor­mány közleménye. Az Egyesült Államok a múlt hónapban felszólította NATO-szövetségeseit, vala­mint a katonai tömbhöz tar­tozó néhány államot, hogy vegyenek részt az amerikai űrfegyverkezési tervek kuta­tásában. Ausztrália már kö­zölte, hogy nem kíván be­kapcsolódni a kutatásokba. GENF Tegnap Genfben az atom- és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalá­sok keretéiben ülést tartotta közepes hatótávolságú atom­fegyverek kérdésével foglal­kozó munkacsoport. ADEN Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter hi­vatalos baráti látogatásra a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba érkezett. A külügyminisztert fogadta Abu.Bakra Attasz, a Jemeni Szocialista Párt KB PB tag­ja, miniszterelnök és Abdel Aziz ed-Dali külügyminisz­ter. BAGDAD Saddám Húszéin iraki ál­lamfő szerdán Bagdadban fogadta a Palesztina! Felsza­badítási Szervezet vezetését élén Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével. A ta­lálkozón az iraki vezető or­szága teljes támogatásáról biztosította a PFSZ-t a pa­lesztinok jogainak helyreál­lításáért vívott harcban. KAIRÓ Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök Kairóban fogadta Jevgenyij Primakov szovjet akadémikust, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Kelet­kutató Intézetének igazgató­ját, aki az egyiptomi külügy­minisztérium diplomáciai in­tézetének meghívására érke­zett Egyiptomiba. PEKING Tegnap Ausztráliából Új- Zélandra utazott Hu Jao- pang, a KKP KB főtitkára és kísérete. A hatnapos auszt­ráliai látogatás során Hu Jao-pang azt hangsúlyozta, hoey a kínai kapunyitási po­litika hosszú távú. Kína nem kíván viszatérni az elzárkó­záshoz, a kínai üzleti lehe­tőségek az ausztrálok szá­mára is kecsegtetőek. JOGÁSZOK Megalakult a jászsági csoport A Jászságban mintegy het­ven jogász dolgozik az igaz­ságügyi szervekben, az ál­lamigazgatásban, a vállala­toknál és a szövetkezeteknél. A helyi jogászok törekvései­vel találkozott a jogászszö­vetség megyei szervezetének elképzelése, amikor a Jász­ságban (és a Nagykunság­ban) a szellemi kapacitás jobb kihasználása érdekében területi csoport létrehozását javasolta. A közelmúltban, egyelőre harmincnyolc taggal, Jászbe­rényben megalakult a Ma­gyar Jogász Szövetség Szol­nok megyei szervezetének jászsági csoportja. Fő fela­data a szövetség alapszabá­lyának megfelelően a külön­böző szakterületen dolgozó tagok összefogása és szakmai érdekeinek képviselete. A megalakuláskor a vezetőség­választás mellett (elnöke dr. Mihályi István, titkára dr. Wirt Ágnes), a taggyűlés jó­váhagyta az első év munka- programját. A szervezettség növelése érdekében igyekeznek vala­mennyi jogászt bevonni a csoport munkájába, fejlesz­tik a jogpropaganda-tevé­kenységet, a szakmai tovább­képzés és az egységes jogal­kalmazás érdekében pedig előadásokat szerveznek. Magyar—finn tudományos szimpózium A magyar—finn tudomá­nyos napok keretében teg­nap Szegeden, a Magyar Tu­dományos Akadémia bioló­giai központjában magyar— finn tudományos szimpóziu­mot rendeztek a rákkeltő anyagokról. A finn kutatók előadásai a levegőben található rákkel­tő anyagokkal, a dohányzás rákkeltő hatásával, a mér­gező anyagoknak az öröklés­ben kifejtett hatásával fog­lalkoztak, míg a hazai szak­emberek tudományos érteke­zésükben legújabb kutatási eredményeikről számoltak be. Gyermekeink egészsége — jövőnk gazdagsága Gondoskodás, megelőzés Vannak helyzetek, amelyben a gyer­mek hajlamos drog­fogyasztásba mene­külni. Az előző fe­jezetben említett hatásokon kívül veszélyhelyzetet jelent, ha a barátaihoz fűződő kap­csolatrendszerében zavar ke­letkezik, szerelmi csalódások érik, iskolai vagy általában tanulási nehézségek esetén; ha munkanélküli; ha ellentét alakul ki közte és szülei kö­zött; ha egyik vagy mindkét szülője beteg, esetleg meg­halt. A káros szokások elleni küzdelmet elsősorban ifjúsá­gunk következetesebb neve­lésével, ellenállóképességé­nek fokozásával lehet meg­valósítani. A nevelés mellett azonban nagyon fontos a rendszeres ellenőrzés is, A kábító hatású szerek fogyasz­tásának problémáját semmi­képpen nem lehet az ifjúság ellenére, sem helyette, csak vele egyetértésben megolda­ni. Próbálják megelőzni gyér mekük lelki problémáit, vagy ha már léteznek, segítsenek azok megoldásában, ne vár­ják el az iskolától, hogy gyermekeiket megnevelje, alapjaiban nekünk szülőknek kell ezt megtenni. Az okta­tást végző iskola csupán csi­szolni, alakítani képes gyer­mekeinket, azonban, hogy ezt meg is tudja tenni, összhang­ra van szükség szülő—peda­gógus között. Tudatosítani kell, hogy a toxikománia egészségkárosító szenvedély, amely az egész személyiséget súlyosan rombolja. Tájéko­zódni szükséges a drogokról és azok hatásáról, célszerű elolvasni a rendőrségi és egészségügyi felvilágosító ki­adványokat. Igyekezzenek meghitt be­szélgetés során gyermekük­höz közelebb kerülni, gyer­mekük helyzetét megérteni. A kamasz gyermek kritiku­san szemléli a világot, s a legkritikusabban saját szüle­it. A szülő gondolkozzék el a bírálaton, mérlegelje azt, bi­zonyára talál benne igazsá­got. Ha hibázik, ismerje be gyermeke előtt, nem helyes hamisan viselkedni és meg­sértődni. A visszabeszélés a „felnőttszerep kipróbálását” jelenti, amelyben csak az fe­jeződik ki, hogy a serdülő­nek saját véleménye van. A szülő indulatos reagálása leg­feljebb kiélezi a helyzetet, és növelheti a távolságot köz­te és gyermeke között. Szen­teljenek időt arra is, hogy a témáról a tágabb családdal, szakemberekkel, kortárscso- portok szüleivel, a szülők ba­ráti körével is elbeszélgesse­nek. Ha gyermeküknél kiala­kult a droghasználat, keres­sék fel a drogtanácsadással foglalkozó intézeteket. (Ne­velési Tanácsadó, Gyermek­ideggondozó és Lélektani In­tézet, a Hetényi Géza Kórház serdülő és ifjúsági osztálya). Gyermekük gyógyulásá­ról sohasem szabad lemonda­niuk, de számolni kell azzal, hogy a gyógyulás során visz- szaesések is előfordulhatnak. Ne kísérletezzenek gyerme­kük „házilag” történő gyó­gyításával. A tét nemcsak saját egészségük és lelki egyensúlyuk, hanem gyerme­kük egészsége és. élete is. A pedagógusnak fel kell figyelnie a gyermek korábbi jelzéseire, amelyek közül az elhúzódó dacreakció, az ön­célúvá vált szembehelyezke- dés a szülőkkel, a tanárok­kal, a társadalom által elfo­gadott szabályokkal korán megmutatkozik. Elsősorban az iskolatársak, a helyi KISZ- esek azok, akik a droghasz­nálat szempontjából vesizé- lyeztetett tanulónak — a pe­dagóguson túl — segítséget nyújthatnak. A szer hatása alatt a gyer­mek kritikátlanul viselkedik, a pedagógus tekintélyét sér­ti. Ilyen esetekben a fegyel­mi kérdés, a megfélemlítés, az iskolából való .kizárás nem sokat jelentene, csak meg­erősítené a gyermeket abban, hogy nincsen veszíteni való­ja, mert ezt a fajta elutasí­tást életében már többször átélte. Kellő jártasságot és kom­munikációs ügyességet igé­nyel az első találkozás meg­szervezése. Ezen múlik a bensőséges személyes kapcso­lat kialakításának lehetősé­ge. Hasznos, ha erre a be­szélgetésre négyszemközt, nyugodt, csendes helyen ke­rül sor. Többszöri találkozás után el kell jutni oda, hogy a gyer­mek maga próbálja megfo­galmazni a szükséges: változ­tatást. Célszerű közös terv kialakítása is a család bevo­násával. A folyamatot siettet­ni, elhamarkodott terveket rákényszeríteni a tanulóra nem szabad. A megelőzés szempontjá­ból ma az iskola nevelő te­vékenysége megnőtt, mivel a felnőtté válás folyamatában a szülői ház szerepe lényege­sen csökkent. Érthető tehát, hogy az önpusztítás, önsors- rontás jelenségével szemben a szülőn túl a pedagógusok tehetnének a legtöbbet. Min­denkinek tisztán kellene lát­ni, hogy a kóros szenvedé­lyeket fel lehet — fel kell — váltani a társadalom szem­pontjából értékes szenvedé­lyekkel. Társadalmunkban a jogsér­tések, a bűnözés, elleni küz­delem az egész társadalom feladata. Minden felnőtt em­bert mozgósítani kell, hogy cselekedeteivel, munkájával jó értelemben hasson a kör­nyezetében levő fiatalokra. A jogi felelősségnél jóval többet követelő erkölcsi fe­lelősség mércéjének szigorú­nak kell lenni. Szükséges, hogy a pedagógusok képzésé­ben, továbbképzésében kap­janak méltó helyet az ifjúsá­got érintő mentálhigiénés problémák. Ugyanakkor az egészségügyi szakdolgozók ilyen irányú képzéséről, to­vábbképzéséről sem szabad megfeledkezni. A tapasztalatok és vélemé­nyek folyamatos cseréje, a probléma nagyságrendjének feltérképezése, a beavatko­zás formája és az illetékesség meghatározása alkotják az első lépéseket. Illuzórikus lenne azt képzelni, hogy min­den esetet megoldhat a pe­dagógus, az iskola, s az egészségügy. Súlyos toxiko- mániában a gyógyulási szám­arány nem éri el az 50%-ot. Az időben elkezdett terápia viszont nagy mértékben ja­vítja a gyógyulási esélyt. □ A szocialista tár- | sadalom elvárja és feltételezi is min- I den tagjáról, hogy I az ifjúság védelmé­ben cselekvőén vegyen részt. Túl a személyes példamuta­táson, arra is szükség van, hogy mindenki nyitott szem­mel járjon a világban. Köz­üggyé kell válnia annak, hogy az utánunk jövő nem­zedék milyen lesz, hiszen az egészséges, ifjúság a legjobb erőforrásunk. Vége Dr. Parádi Levente Telekné Tóth Anna ÉVADZÁRÓ BEMUTATÓ A SZIGLIGETIBEN Ma este 7 órától évadzáró bemutatóként láthatják a nézők a szolnoki Szigligeti Színházban Lehár Ferenc Luxemburg grófja című nagyoperettjét Éry-Kovács András rendezésében. A há­rom felvonásos mű új szö­vegkönyvét az eredeti nyo­mán Békeffy István és Kel­lér Dezső írta. A darab főbb szereplői: Nagy Sándor Ta­más, Bajcsay Maria, Tóth Tamás, Roczkó Zsuzsa, Phi- lipphovich Tamás, Tóth Jó­zsef, Sashalmi József és Mucsi Zoltán. A fő­szerepeket két vendégmű­vész alakítja: Korcsmáros Péter és Zempléni Mária, a Magyar Állami Operaház tagjai. Velük a fárasztó pró­bák egyik szünetében be­szélgettünk pályájukról, si­kereikről. »— Tíz év­vel ezelőtt végeztem el a főis­kolát Bu­I dapesten, azóta a Magyar Állami Operaház tagja vagyok — mondja Zempléni Mária. Szerepeim számát már nyilván sem tartom, de bizonyára húsz fölött van. A legszívesebben a Bohéméletben, a Bajazzók- ban, a Don Pasqualeban és a Hoffmann meséiben nyúj­Beszélgetés a primadonnával és a bonvivánnal Egy mozgalmas pillanat az operettből, középen Nagy Sándor Tamás — Sir Basil maszkjában. Fotó: Dcde tott alakításaimra emlékszem vissza. — Szolnokra mi „csábí­totta”? — Vágytam új emberek között lenni, új csapattal együtt dolgbzüi. Egyébként ma este itt Szolnokon fogom ünnepelni első vidéki kő­színházi vendégszereplése­met. Eddig csak szabadtéri színpadokon fordultam meg szerte az országban. — Először tesz kirándulást az operett világába? — Nem. Már az első év­adomban A cigánybáró női főszerepét énekeltem. Egyéb­ként egyáltalán nem idegen­kedem az operettől, úgy ér­zem, lehet modernül és igé­nyesen csinálni ezt, a műfajt de szerintem az operett vál­tozatlanul olyan, mint egy múzeumi tárgy. — További tervei? — Nyáron Szentendrén alakítom a Szerelmi báj­ital egyik főszerepét. Szere­tem a nyári fellépéseket, mert ilyenkor lehetőség nyí­lik olyan szerepek eljátszásá­ra, amelyek a színházban „elkerülnek”... Korcsmá­ros Péter­re 1971- ben már bonviván szerepe­ket bíztak Kecske­méten, többek között a Cigányszerelemben, majd négy éven keresztül Debrecen jelentette az ott­hont számára. Itt olyan ope­rákban kamatoztaíta tehet­ségét, mint a Bánk bán vagy a Nabucco. Nyolc éve tagja az Operaháznak, ahol több­nyire lírai hős, illetve karak­terszerepeket kapott. — A következő állomás miért éppen Szolnok? — A mostani darab rende­zője régi barátom — mondja — s az ő meghívására jöt­tem Szolnokra. Ügy hiszem, az itteni közönségnek is van igénye komolyabb zenés mű­vek bemutatására. — Sokszor megjósolták már az operett halálát... — Erről csak az a véle­ményem, hogy aki ezt állít­ja, pillantson be a pesti Ope­rettszínház nézőterére; min­den egyes előadás telt házat vonz. — Szolnokról merre to­vább? — Az Operában A nürn­bergi mesterdalnokok Dávid­ját énekelem, nyáron pedig a Diósgyőri várjátékok alkal­mával a Mágnás Miska te­norszerepe vár rám. — jurkovics —

Next

/
Oldalképek
Tartalom