Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 19. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Erősíteni kívánjuk az oktatási intézmények és a külső világ közötti kapcsolatokat. A törvényjavaslat meghatározza az irányítás alapvető szabályait. — Az oktatási ágazati felelőse a művelődési miniszter, ami azt jelenti, hogy biztosítja az oktatáspolitika egységes érvényesülését, a nevelési és az oktatás tervszerű fejlesztését, elvi egységét. Az irányításban a szakmai oktatás szempontjából osztozik közép- és felsőfokon más miniszterekkel. Minden szak- miniszternek egyetértési joga lesz a szakoktatás tartalmi kérdéseiben és a szakmunkásképzési alap megfelelő részének felhasználásában; a szakok, szakmák, a szakmai követelmények meghatározásában. , Új mozzanat, hogy a szak- miniszter dolgoztatja ki a szakmai tantárgyak tanterA szakmai viták szóvá tették az oktatás ingyenességének kérdését. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya arról rendelkezik, hogy az állam a művelődéshez való jogot — többek között — az ingyenes és kötelező általános iskolával valósítja meg. A javaslat az ingyenesség fogalmát fenntartja, feltételezve, hogy az állam az iskö- láztatás költségeiből a jelenleginél többet vállalhat magára, ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi. A javaslat fenntartja azt a gyakorlatot, hogy minden gyermek a 16. életévéig tanköteles. A tankötelesek 95 százaléka végzi el az általános iskolát, és a végzettek ugyanennyi százaléka továbbtanul középfokú iskolában. Akik nem jelentkeznek középfokú oktatásra — a javaslat alapján, engedéllyel — más oktatásban való részvétellel is teljesíthetik tankötelezettségüket, tanfolyamokon és gyakorlati foglalkozásokon vehetnek részt, illetve indokolt esetben felmentésit kaphatnak. A minisztertanács a fejlesztési program elfogadása kapcsán vállalta; a közoktatás fejlesztésére társadalmigazdasági programot dolgoz ki, amelynek feladata — Gárdái Zoltánná (Komárom m.) az esztergomi Hell József szakközépiskola igazgatója a törvényjavaslat bizottsági előadója arról a megkülönböztetett társadalmi figyelemről beszélt, amely a felnövekvő nemzedék nevelésének és oktatásának kérdéseit kíséri. — Az oktatásról szóló törvényjavaslat a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság együttes ülésén is nagyító alá került: megfelel-e a jogalkotók szándékainak. A képviselők többsége elismerően szólt a törvénytervezet nyílt, demokratikus előkészítéséről, — a sokszor éles kritikai észrevételek tüzében is — a türelmes, alakító, módosító, vagy magyarázó jogalkotói hozzáállásról. A mintegy fél évvel ezelőtt vitára bocsátott törvénytervezet tiszta, világosan átteSzurgyi Istvánná (Szolnok m.), a rákóczifalvi általános iskola igazgatója hangsúlyozta: megelégedéssel, örömmel fogadták a nevelő- testületek, hogy a szakmai viták valamennyi oktatási intézményre kiterjedtek. A közéleti demokratizmus érvényesülését látják abban, hogy a törvényjavaslatban érvényesített módosítások veit, tankönyveit, meghatározza a vizsgáztatás és a képesítés szakmai követelményeit. A középfokú szakoktatás irányításában a szakminisztériumok és a vállalatok együttműködése az egyik alapfeltétele annak, hogy az oktatás és nevelés munkája megújuljon. A minisztertanácsi végrehajtási rendelet lehetőséget nyújt arra is, hogy vállalatok szakmunkásképző iskolát tartsanak fenn. A felsőoktatási intézmények irányítása megoszlik, mert több miniszter közvetlenül irányít felsőoktatási intézményeket. Irányító jogkörüket önállóan gyakorolják, abban a művelődési mi niszter csak az egész oktatást érintő fő kérdésekben kap egyetértési, illetve véleményezési jogot. A sízakkép- zési célok meghatározásában, a tantervi irányelvek kidolgozásában az eddiginél nagyobb szerepet kap a Magyar Tudományos Akadémia. többek között — biztosítani a megfelelő számú tantermet, most már nemcsak az általános iskolában, hanem a középfokon is. Gondoskodni kell arról is, hogy legyen elegendő pedagógus; ennek érdekében már most jelentősen növeltük a beiskolázási létszámokat a pedagógus- képző intézményekben, és igyekeztünk javítani a pedagógusok élet- és munkakö- külményeit, erkölcsi, társadalmi megbecsülésüket. A kormány vállalta a felsőoktatási intézmények rekonstrukciójának folytatását, a kutatáshoz és az oktatáshoz is szükséges gép- és műszer- beszerzés javítását, a kollégiumi férőhelyek növelését. Nem a törvény feladata az, hogy konkrétan meghatározza a feltételeket, de a törvény kimondja, hogy a feltételek biztosítása az állam feladata. Köpeczi Béla végezetül a következőket mondotta: a tavaly elfogadott fejlesztési program és az erre épülő jogi szabályozás alkalmas arra, hogy a magyar nevelés és oktatás tovább fejlődjék a pedagógusok, szülők, a társadalom aktív közreműködésével. A minisizter kérte az országgyűlést, hogy mindezt figyelembe véve fogadja el a törvényjavaslatot. kinthető, jól érthető változata a mostani javaslat, — megfelel a célokban, elvekben kimondott követelményeknek — és erénye, hogy egyúttal több száz különböző szintű jogszabály eddig kialakult rendszertelen szövevényében teremt egységet, rendet — mondotta. A tervezet részletesen és egységesen rögzíti a jogok és kötelességek rendszerét. Ezzel nemcsak megerősíteni szándékozik az intézmények demokratikus elvű működését, valódi alkotóműhellyé válását, hanem felkészíti a .fiatalokat későbbi állampolgári kötelességük teljesítésére és jogaik gyakorlására. — Az együttes bizottsági ülés úgy foglalt állást, hogy az oktatásról szóló törvény- javaslatot — a beterjesztett módosításokkal együtt — elfogadásra ajánlja az ország- gyűlésnek. tükrözik a nevelőtestületek véleményét, javaslatait. A szakmai közvélemény — hangsúlyozta a képviselő — jelentősnek tartja a nevelés fogalmának előtérbe kerülését, a nevelés-oktatás együttes megjelölését. Ugyancsak elégedettséget váltott ki a pedagógusok körében, hogy a törvényjavaslatban kellő hangsúlyt kapott személyiségük tisztelete, a jogok és a kötelességek pontosabban, árnyaltabban fogalmazódtak meg. Utóbbiak sorába bekerült a továbbképzésben való részvétel meghatározása is, ami régi, jogos igényt lóg magas szinten elismerni, szabályozni. Szurgyi Istvánné felhívta a figyelmet a törvényjavaslat több olyan új vonására, amely egyrészt az eddigi oktatáspolitikai törekvések eredményeit, másrészt a továbbfejlesztési koncepció tudatos kialakítását bizonyítja. Nagy jelentőségűnek értékelte. hogy a magyar oktatásügy történetéhen először emeli jogi normává a törvényjavaslat a nevelés-oktatás alapelveit, s azt, hogy a jogszabályok következetesen építenek az iskolák társadalmi kapcsolataira. Utalt arra az elismerésre méltó tényre is, hogy a törvény- javaslat' — az elmúlt évtizedben történt jelentős óvodai hálózatfejlesztés és a társadalmi támogatás eredményeként — az óvodád nevelésre való jogosultságot minden N gyermek számára biztosítja. — Az eddigi túlszabályozottság megszűnésével jelentős idő, energia szabadul fel, amit a nevelési-oktatási intézmények vezetői alapvető feladataik jobb ellátására, az álkotó pedagógusközösség/íki kialakítására, összetartására és a nevelőmunka hatékonyabb irányítására fordíthatnak — hangsúlyozta. A továbbiakban a nevelő-oktatómunka feltételrendszerérői szólt, s ezzel kapcsolatban megjegyezte: a pedagóguspálya vonzóbbá tétedének első jeleként szá- montartott — a javuló társadalmi megbecsülést is jelző — tavalyi rendkívüli fizetésrendezés kedvező hatása e’sősorban a pályakezdő pedagógusok körében vált érzékelhetővé. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye) a megyei tanács elnöke felszólalásában a többi között arról beszélt, hogy napjainkban a társadalmi. gazdasági igények változása miatt egyre nagyobb szükség van a korszerű képzettségű szakemberekre. Miután az új oktatásfejlesztési elképzelések hatása csak hosszabb távon lesz érzékelhető majd, javasolta: mielőbb kezdődjék meg a jelenleg már pályán dolgozó szakemberek át- és továbbképzése országos program alapján. Czibere Tibor (Borsod m.) akadémikus, egyetemi tanár, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora kiemelte a nevelési oktatási intézmények működésének azt az alapelvét, miszerint feladataikat a tanulók és hallgatók cselekvő részvételével, azok közösségeivel együttműködve látják el. Így érhető el — mondotta, — hogy a nevelésben, oktatásban részesülők ne csak befogadói legyenek az ismeret- közlésnek, hanem képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, önművelésre, tehát alkotó közreműködésre a nevelő-oktató folyamatban. Dr. Vámos Marietta (Pest m.) tóalmási körzeti orvos véleménye szerint a törvény egyik legnagyobb értéke, hogy egységben szemléli az oktatási rendszert az óvodától a felsőoktatásig. Igen jelentős az is, hogy a demokratizmus erősítése benne foglaltatik a törvényjavaslatban, és ezt egyik elsődleges célként jelöli meg az oktató-nevelő munka minden szintjén. Mint orvos, örömmel tapasztaltam — mondotta, — hogy a törvényjavaslat egyik paragrafusa az egészségneveléssel foglalkozik. Ez rendkívül fontos, hiszen a gyermekek szellemi fejlődése mellett nem elhanyagolható testi nevelésük sem. Pál József (Győr-Sopron m.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa elsősorban a törvénytervezetnek a szakemberképzéssel, a szakember-utánpótlással, a vállalati tanműhelyi oktatással kapcsolatos részével foglal- koaott. Egyetértett azzal, hogy a munkásosztály utánpótlásának biztosítása nem lehet csak az iskola feladata, e nevelőmunkába be kell vonni a vállalatokat is. Réger Antal (Pest. m.), a Magyar Rádlió főosztályvezető-helyettese, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke megállapította, hogy a nemzetiségek továbbélésének, fejlődésének, a művelődési esély- egyenlőség maradéktalan megvalósulásának egyik legfőbb eszköze, — s egyben biztosítéka — a tartalmában és szervezetében korszerű, hatékony nemzetiségi oktatás. A képviselő véleménye szerint nemzetiségi politikánknak egyetlen, tartósan kritikus pontja éppen az oktatási volt. Mint mondotta, ezt a tényt felismerve az MSZMP Politikai Bizottságának 1978- as, majd az abban meg jelölt feladatok időszerűségét megerősítő 1983-as nemzetiség- politikai határozata nyomatékkai hívta fel a figyelmet a nemzetiségi oktatási-nevelés fejlesztésére, a kétnyelvű óvodák és iskolák szélesebb körű elterjesztésére. Ebben a szellemben fogalmazódott meg a most előterjesztett törvényjavasltat 7. paragrafusa is, amely a felszabadulás óta először szabályozza teljes körűen a nemzetiségi nevelés és oktatás rendszerét. Puskás Andrásné (Békés m.), a Mezőgép mezöberényi gyáregységének betanított lakatosa elsősorban megyéje gondjairól szólt. Elmondta, hogy a megye lakosságának iskolázási szintje az átlaghoz viszonyítva alacsony. Ennek oka az iskolahálózat történelmileg kialakult elosztása. Javasolta; létesítsenek Békéscsabán tanítóképző főiskolát vagy főiskolai tagozatot, amely megfelelő létszámú pedagógust képezve hozzájárulna a délkelet-alföldi régió szellemi fejlődésének meggyorsításához. Orlovácz György (Tolna m.), általános iskolai tanár örömmel nyugtázta, hogy viszontlátja a törvényjavaslatban azokat a javaslatokat, amelyek az előzetes szakmai viták során az őszi nevelési értekezleteken hangzottak el a pedagógusok részéről. Szóvá tette, hogy a gyakorlatban érvényt kell szerezni a közoktatásfejlesztési program azon törekvésének, hogy csökkenjenek az egyes intézmények működési feltételei közötti nagyfokú különbségek. Nehezményezte, hogy az OTP megszüntette az úgynevezett pedagógus kölcsönt. Káli Ferenc (Fejér m.), bicskei Vajda János Gimnázium igazgatóhelyettese kiegészítést javasolt a törvény szövegéhez. Mint mondta, javaslata azt a célt szolgálná, hogy a törvény korlátokat állítson a tanulók túlterhelésének egyik lényeges forrása elé. Oly módon, hogy a törvényben is megfogalmazA miniszter örömmel fogadta azt az egyetértést, hogy, a nevelést a képviselők is a» jskola, egész iskola- rendszerünk fontos tényezőjének tartják. Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy változások után egy bizonyos stabilitást igyekeznek érvényesíteni az oktatásban. Az 1972-es reform elhatározta a tartalmi korszerűsítést, elkezdődött az új tantervek, tankönyvek bevezetése — és ezután született a határozat az ötnapos tanítási hét bevezetéséről. Az óraszám szoros kapcsolatban áll a tantervi, tankönyvi követelményekkel. — Ilyen körülmények között tehát mi azt tudjuk vállalni, hogy a tantervek. tankönyvek korrekciója során térünk vissza olyan kérdésekre is, mint a kötelező óraszámok témája. A miniszter véleménye szerint a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás nem zárja ki szükségszerűen a tehetségek ápolását. Az oktatásban, a nevelésben mind a két szempontra figyeleméi kell lenni. Egyetértett azokkal, akik hangsúlyozták a szakoktatásban a megújítás, a továbbfejlesztés szükségességét,. az együttműködést a szakminisztériumokkal és a vállalatokkal. A nemzetiségi oktatással kapcsolatban emlékeztetett a párt XIII. kongresszusának ama határozatára, hogy a nemzetiségek egyenjogúságának biztosítását, anyanyelvűk ápolását, kultúrájuk fejlesztését fontos feladatunknak tartjuk. Ezt vállalni kell az oktatásban és a nevelésben is. Meg kell vizsgálni, hogy a rosszul ellátott területeken milyen pedagógusképző intézetekre, avagy meglévő intézmények fejlesztésére van szükség; elsősorban Budapesten, Pest megyében, Békés megyében. A továbbképzésre vonatkozóan kidolgoztak egy tervezetet, amely ősztől kezdve életbe lép, s így megkezdődik először mintegy 2300—2500 pedagógus rendszeres továbbképzése. A felsőoktatás demokratizmusáról így fogalmazott: — szeretnénk, ha ez a demokratizva: „a nevelési-oktatási intézmények tanulóinak napi kötelező elfoglaltsága nem haladhatja meg a jogszabályban előírt mértéket”. Végh György (Zala m.) a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kiemelte: a törvényjavaslat helyesen fogalmazta meg az iskolatípusok oktatási célját és feladatait. Nagyon fontos, hogy az egyes osztályok számára meghatározott tananyag kövesse a mai kor tudományostechnikai szintjét, kellően szelektált legyen, s messzemenően vegye figyelembe az érintett korosztály befogadó- képességét. Reidl János (Somogy m.), a Videoton tabi gyáregységének meo-csoportvezetője a szakmunkásképzés gondjairól szólva szorgalmazta: az üzemek az eddiginél sokkal nagyobb propagandamunkát fejtsenek ki annak érdekében, hogy megszerettessék a gyári munkát, a szakmát. Rámutatott: célszerű pontosítani az ágazati minisztériumok szerepét, eszköz- és pénzbeni támogatásuk mértékét a szakmunkásképzés segítésében. Gyurkó László (Budapest) író felszólalását a békéhez kapcsolódó gondolatokra építette. Mint mondotta: az iskolának, a pedagógusoknak, egész nevelési-oktatási rendszerünknek törekednie kell arra, hogy a fiatalokat a békére neveljük. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett. A vitában elhangzottakra Köpeczi Béla válaszolt. mus nemcsak abban jelentkezne, hogy a jogok és a kötelességek érvényesüljenek, hanem abban is, hogy a minőségi követelményeket teljesíteni tudjuk, hogy felsőoktatásunk állni tudja a nemzetközi versenyt, és megfeleljen a hazai szükségleteknek. A tankötelezettséget illetően elmondotta: Az általános iskolát nem tudjuk felmenteni ama kötelezettsége alól, hogy volt tanulója sorsát is figyelemmel kísérje. Szólt arról, hogy a VII. ötéves terv előkészítése kapcsán már sor került azoknak a koncepcióknak a kidolgozására, amelyek az általános és középiskolai tantermek számának gyarapítását tűzte ki célul. Egyetértett az országgyűlés kulturális, illevte jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának beterjesztett módosító javaslataival, s hozzátette, hogy több más képviselői észrevételre pedig más jogszabályi szinten, illetőleg a fejlesztési program végrehajtása során kell figyelni. Végezetül megállapította: mind a fejlesztési program tekintetében, mind a törvényjavaslat tekintetében jó irányban haladunk. Természetesen a végrehajtás feltételeitől függ, hogy milyen gyorsan, milyen ütemben. Szeretnénk a munkát reálisan, konkrétan és következeteken megszervezni. Ehhez a végrehajtáshoz kérem az országgyűlés segítségét is — mondotta végezetül. Határozathozatal következett: az országgyűlés előbb a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a törvényjavaslathoz tett módosító indítványát egyhangúlag, majd az oktatásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben, egy tartózkodás mellett, elfogadta. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon.) A törvényjavaslat vitája Megszűnik a túlszabályozottság Lázár György miniszterelnök és Kádár János, az MSZMP főtitkára az ülésteremben Köpeczi Béla válasza Tantermek és pedagógusok
