Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
xxxvi. évf. 9i. sz. 1985. április 19., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Gondoskodás, megelőzés Évadzáró bemutató a Szigligetiben A Jövő heti rádió- és teieviziómüsor Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Oktatás, terület- és településfejlesztés—Törvényjavaslatok a parlament előtt Tegnap délelőtt összeült az ország- gyűlés. A Parlament üléstermében jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tavaszi ülésszakot Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Gosztonyi János országgyűlési képviselőről. A törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, s érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. Ezt követően a képviselők tudomásul vették a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről: 1. az oktatásról szóló törvényjavaslat; 2. a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat; 3. törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 4. a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben törvényjavaslat az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint törvényjavaslat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról ; 5. felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Köpeczi művelődési miniszter expozéja — A Magyar Népköztársaság legfelsőbb állam- hatalmi és nép- képviseleti szerve — mondotta bevezetőjében — tavaly elfogadta a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, amely az 1972-ben elkezdett reformfolyamat egyik lényegi mozzanata, s 15— 20 esztendőre határozta meg a fejlődés irányát. Most a Miniszter- tanács felhatalmazása alapján beterjesztett ok- tttetási törvényjavaslat az említett Köpeczi Béla expozéját mondja reformfolyamat részeként elvégzi a jogi szabályozást a fejlődés említett szakaszára. A törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az MSZMP XIII. kongresszusának határozata fogalmazott meg; nevezetesen, hogy folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését amelynek középpontjában a tartalmi megújítás, az oktató-nevelő munka minőségének javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A jelenlegi oktatási törvény 1961-ben született, s azóta lényeges változások mentek végbe. Az eddig megjelent törvényi szintű jogszabályok nem határozták meg az oktatásban részt vevők jogait és kötelességeit. Jelenleg mintegy 800 jogszabály van hatályban, ez a nagy mennyiség önmagában is zavarja az áttekinthetőséget. Az oktatás fejlesztési programja olyan változtatásokat irányzott elő, amelyek újabb jogszabályok megalkotását teszik szükségessé. Sok ezer vélemény A törvényjavaslatot szakmai vitára bocsátottuk. Sok ezer pedagógus szólt hozzá az óvodák és a közoktatási ■intézmények nevelőtestületeiben, sok száz oktató és hallgató az egyetemeken és a főiskolákon. A szakemberek véleményét meghallgatva javítottunk a tervezeten, s ma egy lényegesen átdolgozott szöveget terjesztünk elő. A törvényjavaslat tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Meghatároztuk benne a művelődéshez való állampolgári jog érvényesülésének módozatait, a nevelésben-okta- tásban részt vevők jogait és kötelességeit. Jogi eszközökkel is biztosítani kívántuk az óvónő, a tanító, a tanár, a főiskolai, egyetemi oktató és kutató helyét és szerepét önállóságát és felelősségét hivatása ellátásában. Fontosnak tartottuk a diákönkormányzat működésének jogi biztosítását is. Külön törekedtünk arra, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók sajátos helyzetét, felnőtt voltukat és egyben hallgatói státusukat egyszerre vegyük tekintetbe, és ezen az alapon határozzuk meg tanulmányi, szociális, művelődési viszonyainkat és lehetőségeinket. A törvényjavaslat nyomatékkai szól a család, a szülők jogairól és kötelességeiről. A család funkciója (pótolhatatlan a nevelésbén. A javaslat utal a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. Látnunk kell, hogy á nevelés nem egyedül az iskola ügye, de mi itt hangsúlyozni akarjuk, hogy az iskoláé is. A javaslat kiemeli a fejlesztési programoknak azt a szándékát, hogy az általános iskolát állítsuk a munka középpontjába, mint az alapozó képzés intézményét. amelynek nevelés-oktatási munkáját színvonalasabbá eredményesebbé, hatékonyabbá kell tennünk, mert ez a fejlesztés alapfeltétele. A törvényjavaslattal először szabályozza oktatási törvény a nemzetiségi nyelven való oktatást. Egész nemzetiségi politikánk szempontjából alapvető fontosságú a nemzetiségek alkotmányunkban biztosított jogainak érvényesítése az oktatás eszközeivel. A javaslat humanista szellemének egyik megnyilvánulása'a fogyatékos és hátrányos helyzetben lévő gyermekekkel, fiatalokkal való törődés, gondoskodás jogi kereteinek meghatározása. E szempontból is újítunk, nemcsak a jogok meghatározása, hanem a továbbtanulási lehetőségek megadása tekintetében is. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban a törvényjavaslat az óvodák, közoktatási intézmények felelősségét hangsúlyozza, s meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemről rájuk háruló feladatokat. A törvény- javaslat által előirányzott szervezeti intézkedések egyik lényeges célja a köz- és felsőoktatás demokratizmusának fejlesztése. Ezt szolgálja a nevelőtestületek jogkörének kiszélesítése, a tartalom, a módszerek, de az intézmények vezetése szempontjából is. Új mozzanatok Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként érvényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — az intézmények önállósága. A demokrácia érvényesítése nemcsak az adott intézmény ügye, hanem a szélesebb tudományos és szakmai közvéleményé is. Ezért az egyetemi kinevezéseknél és megbízatásoknál a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai és testületéi véleményét kérjük ki. E vélemények alapján egyes esetekben a Minisztertanács, más esetekben az illetékes miniszterek a kinevezők, illetve megbízók. A javaslattétel joga továbbra is az egyetemeké és a főiskoláké, s ezt a velük együtt a beterjesztett módosítás szó szerint is kimondja — hangsúlyozta Köpeczi Béla. (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozik az országgyűlés A Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetőinek találkozója Az előzetes megállapodásnak megfelelően a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői április végén Varsóban találkozót tartanak. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a magyar—seovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság magyar tagozatának elnöke tegnap Moszkvába érkezett. A repülőtéren Nyi- kolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, a bizottság szovjet tagozatának elnöke fogadta. Elutazott Budapestről Gheorghe Petrescu Maróthy László miniszterelnök-helyettesnek, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozata elnökének meghívására április 15—18. között Magyar- országon tartózkodott Gheorghe Petrescu, miniszterelnökhelyettes, a bizottság román társelnöke, aki küldöttség élén részt vett a bizottság 18. ülésszakán. A román vendég látogatást tett a Videoton székes- fehérvári gyárában, a Csepeli Szerszámgépgyárban és a főváros nevezetességeivel ismerkedett. Georghe Petrescu és az általa vezetett delegáció tegnap elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László búcsúztatta. Jelen volt Ni- colae Veres, Románia budapesti nagykövete. Nemzeti zászló Jászapátinak Elismerés a társadalmi munkáért Gar am völgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára átnyújtotta a nemzeti zászlót a jászapáti tanács elnökének, Török Sándornak Tegnap délután Jászapátin a nagyközségi tanács dísztermében, a helyi tanácsi végrehajtó bizottsága és a népfront ünnepi rendezvényt tartott abból az alkalomból, hogy a nagyközség lakói az elmúlt évben is jelentős eréd- ményeket értek el az országos, és a megyei településfejlesztési versenyben. A rendezvényen megjelent Szabó István, a Központi Bizottság tagj$, a jászberényi városi pártbizottság első titkára, Szabó László, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának titkára. Török Sándor tanácselnök Ünnepi köszöntőjében szólt arról, hogy tavaly a nagyközség 10 ezer 600 lakosa 53 millió 313 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesített a „szűkebb haza” javára. Ezt követően Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a társadalmi munka, a településfejlesztés kimagasló eredményei elismeréseképpen átnyújtotta Török Sándornak, nemzeti zászlóját, oklevelét és a díjjal járó másfél millió forintot. Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese pedig a megyei tanács és a HNF megyei bizottsága nevében a nagyközségek közötti településfejlesztési versenyben elért első helyért járó megyei vándorzászlót, és a 600 ezer forintot adta át a jászapáti tanácselnöknek. Ezután a kiváló társadalmi munkát végző kollektívákat, közösségeket, személyeket tüntettek ki. Dr. Gulyás Éva, a nagyközségi tanács vb-tit- kára és Rédl Jenő, nyugalmazott gimnáziumi tanár a „Jászapáti Nagyközségért” kitüntető díjat vehette át. „Kiváló Társadalmi Munkás” kitüntetést kapott Elekes Ferencné, Réz Istvánná, Gyárfás Mátyás, Juhász Sándor és dr. Vecsésy Sándorné. Több kollektívát és személyt a „Társadalmi Munkáért” kitüntető plakett és jelvény különböző fokozataival, illetve az Érdemes Társadalmi Mun- kitüntetéssel jutalmazkás a HNF Országos Tanácsa tak. Marjai József Moszkvában
