Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁRCIUS 13. m ■■ ■ ■ f vw m a ¥ ww m Az ügyintéző intézői Látszatra nincsen siók kö­ze az állampolgárnak hozzá, a valóságban viszont nagyon is befolyásolja az ügymene­tet — annak szakszerűségét, gyorsaságát — az ügyintézőt körülfogó környezet. Ez a környezet sorozatosan vál­tozásokon ment át, javult, tökéletesedett, korszerűsö­dött, de még mindig messze áll a kívánatostól. Csekély súlyú, mégis, érzékletes pél­dát erre. A községi taná­csoknak — a település nagy­ságától és jogállásától füg­gően — 300—400 különböző nyilvántartást kell vezetni­ük. Kell, mert jogszabály ír­ja elő. Nem kellene, ha bát­rabb lenne a korszerűsítés, az egyszerűsítés — így ítél­keznek tapasztalt szakembe­rek. Melyik szélső ponton lelhető az igazság? Vagy ép­pen középen áll? Óvakodjunk a hamari okosságtól, ne tartsuk nap­jaink nyavalyájának a min­dent szabályba foglalást. Régi törekvés ez. Kicsippen­tett eset a múlt akváriumé- - bői: a százkilencven eszten­deje, 1794-ben életbe lépte­tett porosz Allgemeines Landrecht majdnem húsz­ezer törvénycikkelyt tartal­mazott ... ! A mind több és mind részletezőbb jogszabá­lyok — törvények, rendele­tek, irányelvek, végrehajtá­si útmutatások — megalko­tása szinte természetes, kísé­rője az élet bonyolultabbá válásának, a társadalom és a gazdaság többszörös köl­csönhatásokkal átitatódott viszonyai folytonos, módosu­lásának. Amit azonban nem lenne szabad figyelmen kí­vül hagyni: a végrehajtható­ság. Mert igaz az ókori Ró­ma polgárai által reánk hli- gyott bölcsesség, sok tör­vény sok örvény; a túlságo­san sok szabály éppen hogy nem rendet, hanem rendet­lenséget teremt. Rendetlen­séget, azaz akaratlan sza­bályszegést, kiskapu nyitoga- tást, paragrafusok közötti szlalomozást, büntetlenül maradt jogsértést, hiszen az ügyintézőhöz nemcsak akták folyama árad, hanem azok­kal egyidőben új és módosí­tott meg egységes szövegbe szerkesztett jogszabályok is hullámzanak íróasztala, irat- szekrénye, hivatali szobája körül. Megtörténhet éppen ilyen okok következtében, hogy a nagy tapasztalaté, gazdag gyakorlatú ügyinté­ző is. elbizonytalanodik, s mert tétovázni kezd, téved. Akkor az állampolgár azt mondja, na ez sem ért hoz­zá... Am.i nem igaz, ám az állampolgár szemszögéből nézve mégis helytálló, mivel másod- vagy harmadfokon végül is a döntés őt igazol­ja, már amikor ezt teszi. Az állampolgár ugyanis hajlik rá, hogy, amikor nincsen igaza, amikor jogosulatlanul tart igényt valamire és el­utasítják, akkor is hozzá nem értésre gyanakodjon, éppen a valóságos tévedések, a létező melléfogások okán, alapján. Jelenleg hazánkban — az élet valamennyi terepét fi­gyelembe véve, s tudva azt is, hogy a vezető hely a gaz­daságnak jut benne — öt­ezer hatályos jogszabály van. A felszabadulás: éta összesen, a ma hatályosak­kal együtt, huszonötezer kü­lönféle jogszabály jelent meg, volt hosszú ideig vagy átmenetileg érvényben. A huszonötezresre aligha mondhatjuk, csekélység, bár igaz, ezeknek a jogsza­bályoknak az egy része — mint például különböző nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás — a szak­embereknek, a szakigazga­tásnak csupán szűk körét érintette, érinti, azaz a min­dennapos gyakorlatban nin­csen szerepe. Ennek ellenére sem ítélhetjük könnyűnek az ügyintéző dolgát, mert gyakran a jogszabályok ki­bocsátói is nehezen igazod­nak el saját szövegükben — amit az évek folyamán többször módosítottak —, nemhogy azok, akik a taná­csoknál, más hivataloknál, hatóságoknál, közüzemi vál­lalatoknál az íróasztalnál ülnek. S akkor az ügyfelet — akinek bizony önérdeke az eligazodás — még meg sem említettük ... ! Társadalmi igény — és szükségszerű haladási irány — fogalmazódik meg ilyen értelemben is az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára megalkotott irányelveiben, amikor kimondatott, „érzé­kelhető javulást kell elérni a lakosság ügyeinek intézé­sében, a bürokrácia vissza­szorításában.” Gyanítjuk, a közigazgatás átszervezésén túl a lakosság ügyeinek In­tézése minden más terepén is szükséges a korszerűsítés, a kisebb létszám, nagyobb hozzáértés, fokozott megbe­csülés hármas elvének érvé­nyesítése, aminek fejében mindaz hathatósabban szá- monkérhető, ami az ügyin­téző kötelme, joga, lehetősé­ge. Az azonban veszedelmes tévedés lenne, ha úgy hin­nék (bárkik) is, de főként az ügyintéző ügyeinek intézői, hogy ezzel vége a teendők­nek. Mert seregnyi tényező­re az ügyintézőnek semmi befolyása nincsen, s ezen a módon olykor kiszolgálta­tottja és nem szolgálója a jognak, amibe sem az ügy­intéző, sem az ügyfél nem törődhet bele. De elég-e, ha csak ők elégedetlenek ... ?! Veress Tamás Vasúti kertészek Palántaültetés az állomásokon Megszoktuk már, hogy tavasztól őszig virágpom­pával fogadják az utasokat a vasútállomások — ez hozzátartozik a kulturált utazáshoz, a jobb közérzet­hez. A MÁV nem keveset áldoz az állomások, vasúti munkahelyek csinosítására, díszítésére, a fásításra, a parkosításira, a kertápolás­ra. Mindebben döntő szerep jut a vasút kertészeteinek, amelyek Szombathelytől Nyíregyházáig behálózzák az országot, összesen 327 ezer négyzetméteren termesztik a szabadföldi növényeket, emellett 27 ezer négyzetmé­ternyi területen üveg alatt •— üvegháziban, termesztő- ágyakban — folyik a ter­melés. A hosszú, kemény — s az ültetvényekben több százezer forintnyi kárt oko­zó — tél után csak március első napjaiban élénkült meg a munka a kertészetekben. A hideg hónapok alatt, fő­ként az üvegházakban tevé­kenykedtek a kertészek: cserepes és vágott virágokat neveltek, s januártól kezd­ve az egynyári növények palántáit sízaporították. Most azonban már gyors ütem­ben metszik a fákat, a ró- zisákat, ritkítják a cserjé­ket, bokrokat, gereblyézik a füves parkokat. A tervek szerint május közepén kezdődik meg az egynyári növények kiülteté­se a kertekbe. Mintegy másfél millió palánta ke­rül földbe, köztük 300 ezer paprikavirág, 250 ezer pe­túnia, 160 ezer báraonyvi- rág, ugyanennyi begónia. A kétnyári virágokat — körül­belül egymillió árvácskát, nefelejcset, százszorszépet, — már az ősszel földbe tet­ték; ezeknek azonban több mint a fele elpusztult a nagy hidegben. A pótlásról most kell majd gondoskod­ni! Mindezeken túl 40—50 ezer (kevésbé gondos törő­dést kívánó) évelőnövényt, íriszt, lángvirágot, a fais- kolábkan pedig 60 ezer dísz­cserjét, 3000 díszfát nevel­nek a MÁV kertészei. Ezek la virágok, bokrok, fák, másfélezernél több va­súti munkahely, lakótelep, állomás kertjébe, parkjába kerülnek, gyönyörködtetve az utazókat, kellemesebbé téve a környezetet. Fontos a szerepük környezetvédel­mi szempontból is, hiszen megkötik a port, a füstöt, csökkentik a zajt és oxigént termelnek. Csaknem 700 szolgálati hely — főként az utasok áltál használt helyiségek — valamint a kultúrházak belső tereinek díszítésére vágott és cserepes virágo­kat termesztenek. A VÍZENJÁRÓ Találmányát tavaly októ­berben a televízió Felkíná­lom című műsorában mutat­ták be. Már gyermekkorá­ban is kísérletezgetett, min­dig valami újat, vagy leg­alábbis újszerűt próbált csi­nálni a most ötvenes évei­ben járó férfi. Hatévesen, ha zuhanyozni akart, csigán felhúzta a víz­zel. telt locsolót, s úgy borí­totta magára a „magarát”. Ma már vidéki víkend'házá- ban tölti szabadidejének nagy részét. A nyári hajna­lokon, ha nem tud aludni, kiül a vízpartra, s gondol­kodik. Egy álmatlan éjsza­kán született az ötlet: kelle­ne egy szerkezetet építeni, amellyel különösebb nehéz­ség nélkül járni lehet a ví­zen. Az elhatározást tett kö­vette, s két év munkájával elkészült a vízenjáró. A szabadalmi beadvány­ban ez szerepel róla: „Mű­anyagból készült, több célú vízi sporteszköz, amely al­kalmas arra, hogy a víz fel­színén lépegetve, a sítalpak használatához hasonlóan, közlekedjenek vele”. Nemcsak előre és hátra lehet vele haladni, de a for­dulás is „megúszható szára­zon”. Most van szabadalmazta­tás alatt. Hogy mikor lesz kapható? Nem tudni, mivel „igazi” gyártója még nem akadt, de Nyugat-Európá- ból már érdeklődtek iránta. Ma, amikor a vízi sportok reneszánszukat élik. érde­mes lenne jobban odafigyel­ni rá. Annál is inkább, mi­vel a vízenjáró szerkezet al­kotója szolnoki. Varga Imrének hívják. N. T. fotó: H, L. Jászfényszaru, Pusztamonostor és Jászfelsőszentgyörgy minden családja tagja a Jászfény- szaru és Vidéke Takarékszövetkezetnek. Betétállományuk a múlt év végén 115 millió fo­rint volt, amely az elmúlt két hónapban újabb 3 millióval emelkedett Barátságból jeles Egy MSZBT-tagcsoport „titkai” Vetélkedők, találkozók, kiállítások Törökszentmiklósön a Finommechanikai Vállalat 2- es számú gyáregységében április 4-én lesz kilenc éve, hogy megalakult az MSZBT-tagcsoport. Természetesen azzal a céllal, hogy ápolják a két nemzet barátságát, köl­csönösen megismerjék egymás, életét, mindennapjait, kö­zös rendezvényeket, ünnepségeket tartsanak. Noha azóta még egy évtized se telt el, a tagcsoportot már a megye legjobbjai között tartják számon. Vajon mi lehet sike­res tevékenységük titka? — Titokról aligha beszél­hetünk, legfeljebb arról, hogy mint minden kollektí­vának, így a miénknek is ki­alakult egy sajátos, jellemző arculata — mondja Varga Kálmánná, a tagcsoport ügy­vezető elnöke. — Minket úgy tartanak számon, mint akik évente két-három érdekes vetélke­dőt s.zerveznek a magyar és a szovjet nép múltjáról, kapcsolatáról, barátságáról. Ezeken a versenyeken az­után részt vesznek szocialis­ta brigádjaink, kiszeseink csapatai, és a legjobbakat mindig jutalomban részesít­jük. Igaz, a közben megszer­zett tudás, ismeret is felér egy-egy szép díjjal. A témá­nál maradva; korábban pél­dául a Fáklya című hetilap cikkeiből, írásaiból szervez­tünk versenyt, amelyen negyvenöt gyári munkás in­dult. Ezt követően ősszel, a város felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére hir­dettünk újabb, többfordulós, szellemi tornát. A kérdése­ket két — a gyárban dolgozó — fiatal állította össze, és nem szűkítették le az ese­ményre, hanem azok a vá­ros múltját, érdekességeit is érintették. Az egyik „kérdésgyártó” Gulyás László szakmunkás volt, aki az üzemi KISZ-bi- zottságnak is tagja. — Két hétig búvárkodtunk esténként a könyvek között amíg sikerült összeállítani a kilencfordulós' vetélkedő A Videotonból „Családi” komputer Ügyviteli célokra, okta­tásra, játékprogramok ter­vezésére ég futtatására al­kalmas. „családi” komputer gyártását kezdi meg az év második negyedében a szé­kesfehérvári Videoton Elek­tronikai Vállalat. A• tévé­komputer — a gyár mikro­számítógép családjának legújabb tagja — magyar ékezetes billentyűzettel ké­szül majd, bármilyen típusú fekete-fehér és színes televí­zióhoz csatlakoztatható lesz, s programjait kazettás mag­netofonon vagy hajlékony lemezen - lehet majd tárolni. kérdéseit Maros Lacival. Áz indulóknak forrásmunkaként három helytörténeti könyvet ajánlottunk. Volt a felada­tok között keresztrejtvény, hibás szöveg, fotó, „igaz, nem igaz” választási lehető­ség. — Hallhatnánk belőle? — Például: mikor épült Törökszentmiklósön a vas­út? A három dátum 1847, 1857 és 1880 volt. A közép­ső számított találatnak. Vagy egy másik feladvány: hány nincstelen szegény ka­pott földet a felszabadulás után a településen? Ezer, ezerhatszáz, vagy ezerhá­romszázhatvan. Itt az utolsó válasz volt a jó. A döntő — amelyen harminc gyári, dol­gozó indult — a késő esti órákban fejeződött be az if­júsági klubban. Persze, azért van tnég más is, amire büszkék lehet­nek. A szót Csík Miklósné, a tagcsoport elnökségi tagja veszi át. — Az MSZBT Országos Elnöksége tavaly ősszel Ba­ráti szövetséggel címmel ve- télkedősofozatot hirdetett a két nép barátságáról, kap­csolatáról, amelyhez forrás­anyagot is ajánlottak. Már a háziversenyen is tizenkét háromtagú szocialista brigád versengett, és a győztes, az Ifjúság nevű kollektíva á te­rületi döntőben — ahol a fél megye brigádjai indultak — az élen végzett. így a Balogh Erika, Szelei Imre és Pirió Zoltán alkotta trió a békés­A Szövosz összesített ada­tai, tapasztalatai szerint a szerződéses formára áttért üzleteknél a fokozott érde­keltség nyomán általában növekedett a forgalom, bő­vült a választék . s udva­riasabbá vált a kiszolgálás. Különösen a szövetkezeti vendéglátóhelyek közül tért át sok a korszerűbb elszá­molási rendszerre, jelenleg már a 7600 büfé, vendéglő több mint a fele e formában tevékenykedik. A különfé­le élelmiszer- és vegyes- áruboltok körében viszont a vártnál kevesebben vállal­koztak az átállásra, a 15 600 csabai országos középdöntő­be jutott, amelyet ebben a hónapban rendeznek. A vetélkedőkön kívül so­kan személyesen is megis­merkedhettek már a Szov­jetunió nevezetességeivel, városaival, hiszen csak az utóbbi néhány évben több mint negyvenen jártak a ha­talmas országban. Sőt, az üzem bejáratánál, az előtér­ben hatalmas faliújság áll, rajta MSZBT-híradó, ame­lyen jelenleg is a Szovjet­unió életét, dolgozóit bemu­tató újságcikkek, fordítások, képek találhatók. Soltész Lajos, az üzemi pártvezetőség titkára szemé­lyes élményeit sorolja; — A közelmúltban baráti találkozóra hívtunk szovjet elvtársiakat. Bemutattuk nekik az üzemet, majd a vároísi tekepályán tekever­senyt rendeztünk velük. Mit mondjak? Jól szórakoztunk, bár sokszor szólt a csengő, ami azt jelenti, hogy a golyó sehogyan sem arra pörgött, amerre mi szerettük volna, és a bábuk helyett az oldal­falat érte. Viszonzásképpen részt vettünk az ünnepségü­kön, ahol színvonalas kul­túrműsorral kedveskedtek, Az is meglepett, hogy meny­nyire ismerik a magyar tör­ténelmet. Talán mondanunk se kel­lene, de a tagcsoport már javában készül a felszabadu­lás ünnepére, és a győzelem napjára. Május 9. tiszteleté­re természetesen újabb ve­télkedőt szerveznek a gyári kollektíváknak, amelyen negyvennégy szocialista bri­gád indulására számítanak. Azért nem többre, mert eny- nyi a szocialista brigádok száma. D. Sz. M. egységből jelenleg csupán 2000 bolt működik szerző­déses alapon. A vizsgálódás tanulsága szerint különösen a kisebb forgalmú kereskedelmi egy­ségek vezetői szánják el nehezebben magukat a többletjövedelmet kínáló ám nem klis kockázatválla­lással járó szerződéses for­mára való áttérésre. Pedig éppen ezeknek az üzletek­nek a zöme kisebb telepü­léseken működik s kiemel­ten fontos szerepük lenne a falvak népességének meg­tartásában, a megfelelő színvonalú napi ellátás biz­tosításában. Szövosz-összeírós Korszerűbb elszámolási forma

Next

/
Oldalképek
Tartalom