Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁRCIUS 13. m ■■ ■ ■ f vw m a ¥ ww m Az ügyintéző intézői Látszatra nincsen siók köze az állampolgárnak hozzá, a valóságban viszont nagyon is befolyásolja az ügymenetet — annak szakszerűségét, gyorsaságát — az ügyintézőt körülfogó környezet. Ez a környezet sorozatosan változásokon ment át, javult, tökéletesedett, korszerűsödött, de még mindig messze áll a kívánatostól. Csekély súlyú, mégis, érzékletes példát erre. A községi tanácsoknak — a település nagyságától és jogállásától függően — 300—400 különböző nyilvántartást kell vezetniük. Kell, mert jogszabály írja elő. Nem kellene, ha bátrabb lenne a korszerűsítés, az egyszerűsítés — így ítélkeznek tapasztalt szakemberek. Melyik szélső ponton lelhető az igazság? Vagy éppen középen áll? Óvakodjunk a hamari okosságtól, ne tartsuk napjaink nyavalyájának a mindent szabályba foglalást. Régi törekvés ez. Kicsippentett eset a múlt akváriumé- - bői: a százkilencven esztendeje, 1794-ben életbe léptetett porosz Allgemeines Landrecht majdnem húszezer törvénycikkelyt tartalmazott ... ! A mind több és mind részletezőbb jogszabályok — törvények, rendeletek, irányelvek, végrehajtási útmutatások — megalkotása szinte természetes, kísérője az élet bonyolultabbá válásának, a társadalom és a gazdaság többszörös kölcsönhatásokkal átitatódott viszonyai folytonos, módosulásának. Amit azonban nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni: a végrehajthatóság. Mert igaz az ókori Róma polgárai által reánk hli- gyott bölcsesség, sok törvény sok örvény; a túlságosan sok szabály éppen hogy nem rendet, hanem rendetlenséget teremt. Rendetlenséget, azaz akaratlan szabályszegést, kiskapu nyitoga- tást, paragrafusok közötti szlalomozást, büntetlenül maradt jogsértést, hiszen az ügyintézőhöz nemcsak akták folyama árad, hanem azokkal egyidőben új és módosított meg egységes szövegbe szerkesztett jogszabályok is hullámzanak íróasztala, irat- szekrénye, hivatali szobája körül. Megtörténhet éppen ilyen okok következtében, hogy a nagy tapasztalaté, gazdag gyakorlatú ügyintéző is. elbizonytalanodik, s mert tétovázni kezd, téved. Akkor az állampolgár azt mondja, na ez sem ért hozzá... Am.i nem igaz, ám az állampolgár szemszögéből nézve mégis helytálló, mivel másod- vagy harmadfokon végül is a döntés őt igazolja, már amikor ezt teszi. Az állampolgár ugyanis hajlik rá, hogy, amikor nincsen igaza, amikor jogosulatlanul tart igényt valamire és elutasítják, akkor is hozzá nem értésre gyanakodjon, éppen a valóságos tévedések, a létező melléfogások okán, alapján. Jelenleg hazánkban — az élet valamennyi terepét figyelembe véve, s tudva azt is, hogy a vezető hely a gazdaságnak jut benne — ötezer hatályos jogszabály van. A felszabadulás: éta összesen, a ma hatályosakkal együtt, huszonötezer különféle jogszabály jelent meg, volt hosszú ideig vagy átmenetileg érvényben. A huszonötezresre aligha mondhatjuk, csekélység, bár igaz, ezeknek a jogszabályoknak az egy része — mint például különböző nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás — a szakembereknek, a szakigazgatásnak csupán szűk körét érintette, érinti, azaz a mindennapos gyakorlatban nincsen szerepe. Ennek ellenére sem ítélhetjük könnyűnek az ügyintéző dolgát, mert gyakran a jogszabályok kibocsátói is nehezen igazodnak el saját szövegükben — amit az évek folyamán többször módosítottak —, nemhogy azok, akik a tanácsoknál, más hivataloknál, hatóságoknál, közüzemi vállalatoknál az íróasztalnál ülnek. S akkor az ügyfelet — akinek bizony önérdeke az eligazodás — még meg sem említettük ... ! Társadalmi igény — és szükségszerű haladási irány — fogalmazódik meg ilyen értelemben is az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára megalkotott irányelveiben, amikor kimondatott, „érzékelhető javulást kell elérni a lakosság ügyeinek intézésében, a bürokrácia visszaszorításában.” Gyanítjuk, a közigazgatás átszervezésén túl a lakosság ügyeinek Intézése minden más terepén is szükséges a korszerűsítés, a kisebb létszám, nagyobb hozzáértés, fokozott megbecsülés hármas elvének érvényesítése, aminek fejében mindaz hathatósabban szá- monkérhető, ami az ügyintéző kötelme, joga, lehetősége. Az azonban veszedelmes tévedés lenne, ha úgy hinnék (bárkik) is, de főként az ügyintéző ügyeinek intézői, hogy ezzel vége a teendőknek. Mert seregnyi tényezőre az ügyintézőnek semmi befolyása nincsen, s ezen a módon olykor kiszolgáltatottja és nem szolgálója a jognak, amibe sem az ügyintéző, sem az ügyfél nem törődhet bele. De elég-e, ha csak ők elégedetlenek ... ?! Veress Tamás Vasúti kertészek Palántaültetés az állomásokon Megszoktuk már, hogy tavasztól őszig virágpompával fogadják az utasokat a vasútállomások — ez hozzátartozik a kulturált utazáshoz, a jobb közérzethez. A MÁV nem keveset áldoz az állomások, vasúti munkahelyek csinosítására, díszítésére, a fásításra, a parkosításira, a kertápolásra. Mindebben döntő szerep jut a vasút kertészeteinek, amelyek Szombathelytől Nyíregyházáig behálózzák az országot, összesen 327 ezer négyzetméteren termesztik a szabadföldi növényeket, emellett 27 ezer négyzetméternyi területen üveg alatt •— üvegháziban, termesztő- ágyakban — folyik a termelés. A hosszú, kemény — s az ültetvényekben több százezer forintnyi kárt okozó — tél után csak március első napjaiban élénkült meg a munka a kertészetekben. A hideg hónapok alatt, főként az üvegházakban tevékenykedtek a kertészek: cserepes és vágott virágokat neveltek, s januártól kezdve az egynyári növények palántáit sízaporították. Most azonban már gyors ütemben metszik a fákat, a ró- zisákat, ritkítják a cserjéket, bokrokat, gereblyézik a füves parkokat. A tervek szerint május közepén kezdődik meg az egynyári növények kiültetése a kertekbe. Mintegy másfél millió palánta kerül földbe, köztük 300 ezer paprikavirág, 250 ezer petúnia, 160 ezer báraonyvi- rág, ugyanennyi begónia. A kétnyári virágokat — körülbelül egymillió árvácskát, nefelejcset, százszorszépet, — már az ősszel földbe tették; ezeknek azonban több mint a fele elpusztult a nagy hidegben. A pótlásról most kell majd gondoskodni! Mindezeken túl 40—50 ezer (kevésbé gondos törődést kívánó) évelőnövényt, íriszt, lángvirágot, a fais- kolábkan pedig 60 ezer díszcserjét, 3000 díszfát nevelnek a MÁV kertészei. Ezek la virágok, bokrok, fák, másfélezernél több vasúti munkahely, lakótelep, állomás kertjébe, parkjába kerülnek, gyönyörködtetve az utazókat, kellemesebbé téve a környezetet. Fontos a szerepük környezetvédelmi szempontból is, hiszen megkötik a port, a füstöt, csökkentik a zajt és oxigént termelnek. Csaknem 700 szolgálati hely — főként az utasok áltál használt helyiségek — valamint a kultúrházak belső tereinek díszítésére vágott és cserepes virágokat termesztenek. A VÍZENJÁRÓ Találmányát tavaly októberben a televízió Felkínálom című műsorában mutatták be. Már gyermekkorában is kísérletezgetett, mindig valami újat, vagy legalábbis újszerűt próbált csinálni a most ötvenes éveiben járó férfi. Hatévesen, ha zuhanyozni akart, csigán felhúzta a vízzel. telt locsolót, s úgy borította magára a „magarát”. Ma már vidéki víkend'házá- ban tölti szabadidejének nagy részét. A nyári hajnalokon, ha nem tud aludni, kiül a vízpartra, s gondolkodik. Egy álmatlan éjszakán született az ötlet: kellene egy szerkezetet építeni, amellyel különösebb nehézség nélkül járni lehet a vízen. Az elhatározást tett követte, s két év munkájával elkészült a vízenjáró. A szabadalmi beadványban ez szerepel róla: „Műanyagból készült, több célú vízi sporteszköz, amely alkalmas arra, hogy a víz felszínén lépegetve, a sítalpak használatához hasonlóan, közlekedjenek vele”. Nemcsak előre és hátra lehet vele haladni, de a fordulás is „megúszható szárazon”. Most van szabadalmaztatás alatt. Hogy mikor lesz kapható? Nem tudni, mivel „igazi” gyártója még nem akadt, de Nyugat-Európá- ból már érdeklődtek iránta. Ma, amikor a vízi sportok reneszánszukat élik. érdemes lenne jobban odafigyelni rá. Annál is inkább, mivel a vízenjáró szerkezet alkotója szolnoki. Varga Imrének hívják. N. T. fotó: H, L. Jászfényszaru, Pusztamonostor és Jászfelsőszentgyörgy minden családja tagja a Jászfény- szaru és Vidéke Takarékszövetkezetnek. Betétállományuk a múlt év végén 115 millió forint volt, amely az elmúlt két hónapban újabb 3 millióval emelkedett Barátságból jeles Egy MSZBT-tagcsoport „titkai” Vetélkedők, találkozók, kiállítások Törökszentmiklósön a Finommechanikai Vállalat 2- es számú gyáregységében április 4-én lesz kilenc éve, hogy megalakult az MSZBT-tagcsoport. Természetesen azzal a céllal, hogy ápolják a két nemzet barátságát, kölcsönösen megismerjék egymás, életét, mindennapjait, közös rendezvényeket, ünnepségeket tartsanak. Noha azóta még egy évtized se telt el, a tagcsoportot már a megye legjobbjai között tartják számon. Vajon mi lehet sikeres tevékenységük titka? — Titokról aligha beszélhetünk, legfeljebb arról, hogy mint minden kollektívának, így a miénknek is kialakult egy sajátos, jellemző arculata — mondja Varga Kálmánná, a tagcsoport ügyvezető elnöke. — Minket úgy tartanak számon, mint akik évente két-három érdekes vetélkedőt s.zerveznek a magyar és a szovjet nép múltjáról, kapcsolatáról, barátságáról. Ezeken a versenyeken azután részt vesznek szocialista brigádjaink, kiszeseink csapatai, és a legjobbakat mindig jutalomban részesítjük. Igaz, a közben megszerzett tudás, ismeret is felér egy-egy szép díjjal. A témánál maradva; korábban például a Fáklya című hetilap cikkeiből, írásaiból szerveztünk versenyt, amelyen negyvenöt gyári munkás indult. Ezt követően ősszel, a város felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére hirdettünk újabb, többfordulós, szellemi tornát. A kérdéseket két — a gyárban dolgozó — fiatal állította össze, és nem szűkítették le az eseményre, hanem azok a város múltját, érdekességeit is érintették. Az egyik „kérdésgyártó” Gulyás László szakmunkás volt, aki az üzemi KISZ-bi- zottságnak is tagja. — Két hétig búvárkodtunk esténként a könyvek között amíg sikerült összeállítani a kilencfordulós' vetélkedő A Videotonból „Családi” komputer Ügyviteli célokra, oktatásra, játékprogramok tervezésére ég futtatására alkalmas. „családi” komputer gyártását kezdi meg az év második negyedében a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A• tévékomputer — a gyár mikroszámítógép családjának legújabb tagja — magyar ékezetes billentyűzettel készül majd, bármilyen típusú fekete-fehér és színes televízióhoz csatlakoztatható lesz, s programjait kazettás magnetofonon vagy hajlékony lemezen - lehet majd tárolni. kérdéseit Maros Lacival. Áz indulóknak forrásmunkaként három helytörténeti könyvet ajánlottunk. Volt a feladatok között keresztrejtvény, hibás szöveg, fotó, „igaz, nem igaz” választási lehetőség. — Hallhatnánk belőle? — Például: mikor épült Törökszentmiklósön a vasút? A három dátum 1847, 1857 és 1880 volt. A középső számított találatnak. Vagy egy másik feladvány: hány nincstelen szegény kapott földet a felszabadulás után a településen? Ezer, ezerhatszáz, vagy ezerháromszázhatvan. Itt az utolsó válasz volt a jó. A döntő — amelyen harminc gyári, dolgozó indult — a késő esti órákban fejeződött be az ifjúsági klubban. Persze, azért van tnég más is, amire büszkék lehetnek. A szót Csík Miklósné, a tagcsoport elnökségi tagja veszi át. — Az MSZBT Országos Elnöksége tavaly ősszel Baráti szövetséggel címmel ve- télkedősofozatot hirdetett a két nép barátságáról, kapcsolatáról, amelyhez forrásanyagot is ajánlottak. Már a háziversenyen is tizenkét háromtagú szocialista brigád versengett, és a győztes, az Ifjúság nevű kollektíva á területi döntőben — ahol a fél megye brigádjai indultak — az élen végzett. így a Balogh Erika, Szelei Imre és Pirió Zoltán alkotta trió a békésA Szövosz összesített adatai, tapasztalatai szerint a szerződéses formára áttért üzleteknél a fokozott érdekeltség nyomán általában növekedett a forgalom, bővült a választék . s udvariasabbá vált a kiszolgálás. Különösen a szövetkezeti vendéglátóhelyek közül tért át sok a korszerűbb elszámolási rendszerre, jelenleg már a 7600 büfé, vendéglő több mint a fele e formában tevékenykedik. A különféle élelmiszer- és vegyes- áruboltok körében viszont a vártnál kevesebben vállalkoztak az átállásra, a 15 600 csabai országos középdöntőbe jutott, amelyet ebben a hónapban rendeznek. A vetélkedőkön kívül sokan személyesen is megismerkedhettek már a Szovjetunió nevezetességeivel, városaival, hiszen csak az utóbbi néhány évben több mint negyvenen jártak a hatalmas országban. Sőt, az üzem bejáratánál, az előtérben hatalmas faliújság áll, rajta MSZBT-híradó, amelyen jelenleg is a Szovjetunió életét, dolgozóit bemutató újságcikkek, fordítások, képek találhatók. Soltész Lajos, az üzemi pártvezetőség titkára személyes élményeit sorolja; — A közelmúltban baráti találkozóra hívtunk szovjet elvtársiakat. Bemutattuk nekik az üzemet, majd a vároísi tekepályán tekeversenyt rendeztünk velük. Mit mondjak? Jól szórakoztunk, bár sokszor szólt a csengő, ami azt jelenti, hogy a golyó sehogyan sem arra pörgött, amerre mi szerettük volna, és a bábuk helyett az oldalfalat érte. Viszonzásképpen részt vettünk az ünnepségükön, ahol színvonalas kultúrműsorral kedveskedtek, Az is meglepett, hogy menynyire ismerik a magyar történelmet. Talán mondanunk se kellene, de a tagcsoport már javában készül a felszabadulás ünnepére, és a győzelem napjára. Május 9. tiszteletére természetesen újabb vetélkedőt szerveznek a gyári kollektíváknak, amelyen negyvennégy szocialista brigád indulására számítanak. Azért nem többre, mert eny- nyi a szocialista brigádok száma. D. Sz. M. egységből jelenleg csupán 2000 bolt működik szerződéses alapon. A vizsgálódás tanulsága szerint különösen a kisebb forgalmú kereskedelmi egységek vezetői szánják el nehezebben magukat a többletjövedelmet kínáló ám nem klis kockázatvállalással járó szerződéses formára való áttérésre. Pedig éppen ezeknek az üzleteknek a zöme kisebb településeken működik s kiemelten fontos szerepük lenne a falvak népességének megtartásában, a megfelelő színvonalú napi ellátás biztosításában. Szövosz-összeírós Korszerűbb elszámolási forma
