Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
1985. MÁRCIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 lA.tévé i | rr m m *1 A A |K£| peri nyoj ie eioic i Véget ért az elmúlt héten a Ki miben tudós? idei versenysorozata, eldőlt mert eldöntötték., méghozzá színvonalas kerekasztal-beszélge- tésen, hogy végül is irodalom dolgában ki a legtalpra- esettebb, ki tudja a legtöbbet a versengő középiskolás diákok közül. A mindvégig 'egyenletes jó teljesítményt nyújtó Polgár László került ki végül is győztesen, egy pápai gimnazista diadalmaskodott a siófoki Kalafatícs Zsuzsával szemben. Ki miben tudós? S itt ezúttal szeretném felhívni a figyelmet a helységekre is, ahonnan a versenyzők érkeztek. Ugyanis a két döntőbeli dunántúli diák mellett még további öten szerepeltek vidékiek a legjobbak televíziós mlezőnyé- ben, s a nyolc döntős között csupán egyetlen leány képviselte a fővárost. Mindez, mondhatnánk lehet véletlen, én azonban mégis figyelemre méltónak érzem ezt a véletlent. Hisz ha arra gondolok, hogy manapság irodalmi, művészeti ismeret megszerzésében, élményekben mennyivel bővebbek a lehetőségek Budapesten, mint mondjuk Siófokon vagy akár Pápán is avagy Hatvanban, Hódmezővásárhelyen mennyivel szegényesebb a felkészülés lehetősége, akkor azt kell hinnem, hogy az irodalom elsajátításában vidéken mintha nagyobb lenne a szorgalom és odaadóbb az igyekezet — ezt mutatja a látszat —, mint a fővárosban. Tévedés ne essék,- nem holmi vidék—főváros ellentétet szeretnék kibányászni e verseny eredményeiből, csupán rámutatni egy érdekes jelenségre, aminek magyarázata nyilván többféleképp lehetséges. Egy másik tanulság már inkább pedagógiai, sőt szakmai. Kiderült ugyanis ezen a versenyen is, hogy az irodalmat nem elég tudni, érezni is kell; azaz, ahogy Király István akadémikus mondotta: ezúttal igen fontos a szív tehetsége is. A művészi érzékenység képessége, nem azért, hogy bele- érezzünk valamit egy költeménybe vagy akár egy elbeszélésbe, hanem hogy meg- érezhessük bennük az emberi szív s az erek lüktetését. Sajnos, a racionális ismeretközlés mámorában irodalomtanításunk mintha megfeledkeznék erről a fontos feladatról, s nem számolna eléggé azzal, hogy az irodalom nem csupán megismerendő tárgy, szellemi élvezetek gyönyörűséges forrása is. Még az elsődíjas Polgár László lefegyverző intellektusa is valahol híjával volt ennek az érzékenységnek, a gondolkodó erő benne is elnyomta a szív hangjait. Ezért érezhettük őt kissé hidegnek, száraznak, holott gondolkodásbéli nagyvonalúsága rokonszenvesen egyénivé avatta szereplését, tudását — egyéniségét. A harmadik megjegyzésem a zsűrit illeti: régen láttam ilyen megértő és „kol- legális” bírálóibizottságot, élén az apai jóságú Király akadémikussal. Méltó társuknak bizonyult a fiatal irodalomtudós, Tarján Tamás, aki maga is tapintatos türelmével, de szakszerű irányító tevékenységével szinte otthonos, irodalomotthonos légkört varázsolt a szigorú stúdiófalak közé. Külön is érdem, hogy a feladatok a nem szakember számára, a kívülállónak is szórakozásul szolgálhattak, hogy egy-egy bemutatott szemelvény művészi hatásával átlépett a képernyő-verseny határain. Különösen a döntő volt ebből a szempontból példásan szemléletes, élvezetes. A kitűnő „négyesnek” sikerült elérnie, hogy a versengés bár az iskolában tanultakra épült, mégsem vált iskolaszagúvá; ellenkezőleg, mindvégig „illatozott” benne az irodalom. S ez nem kis dolog. Végül már nem először mondom: ezekben az ifjú emberekben, akik tehetségük és szorgalmuk révén válnak ki társaik közül, én a mindennapok hőseit látom. Ezért jó nézni őket — a képernyőn is. S ha már az irodalom került szóba, hadd szóljak egy másik nemes kezdeményezésről, immáron hagyományáról a televíziónak: a különböző művészeteket, testvéri múzsákat egybefogó Szó, zene, kép című magazinról, a színes szavú Bara- nyi Ferenc műsoráról. És elismerőleg is arról, hogy [következetesen törekszik a személyes hang megütésére, vállalva azt is, hogy egy- egy órára neves művésznek, jeles személyiségnek adja „bérbe” a képernyőt, aki ízlése, gondolkodásmódja szerint hívhat azután társakat magának baráti beszélgetésre. Petrovics Emil — legutóbb ő töltötte be a „bérlő” házigazda szerepét — keresetlen, őszinte, természetes társa volt nemcsak a meghívottaknak, a nézőknek is. És ugyanakkor értő kalauz is a művészetek világában. Közelebb hozott bennünket Rófusz Ferenc kétperces animációsi rendekéhez, megismerhettük a kürt mesterét, a tánc sajátosan egyéni nyelvezetét. És különlegességgel is szolgált ez a találkozás, Petrovics jóvoltából láthattuk Gaál István talán eddig nem is forgalmazott kisfilmjét, s a munka himnuszát éneklő Pályamunkásokban megcsodálhatunk zene és kép tökéletes összhangját. Az ilyen ritkaságok felfedezése külön is varázst adhat a Szó, zene, kép műsorának. S mindezekből kirajzolódott egyúttal a házigazda művészi ízlése is. Ettől vált sajátosan egyedivé ez a találkozó. Bárcsak más műsorokban is tapasztalhatnánk ezt a fajta személyességet, akkor kevesebb lenne az egymásra oly hasonlítói, személytelen és megjegyezhetetlen televíziós program! Röviden Nem volt szerencsénk a hétvége filmjeivel, sem a Szombat esti filmkoktéllal, sem Az utazással, melyet vasárnap sugárzott a televízió. Alma Bennett, a csábos csalafinta címmel feltálalt bur- leszkparádé negyedórája alatt például még mosolyogni se támadt kedve az embernek, nemhogy bruhaház- ni. Ennél sótlanabb filmbohózatot életemben nem láttam. Nem hozott több örömet az amerikai tévéfilm sem, amely azt szerette volna elmondani, humorosan, hogy miként lehet megszabadulni a nem kívánt nejtől. Kiderült: sehogysem. A tanulság ennyi, meg a lényeg is, mármint a film lényege. A következő áldozat sem sorolható a műfaj kiemelkedő képviselői közé, ez a krimi szadizmusával még taszított is. És Az utazás? Ajándék, jutalomjáték két kitűnő színésznek, ugyanakkor soványka élmény a nézőnek. A lassú, öreges tempójú filmben valóban parádézott a szép, szenvedő fekete özvegy szerepében Sophia Loren, mellette az aranyembert vonzóan játszó Richard Burtonnal, ki-ki kedvére elnézegethette őket, de aki valami mást, mélyebbet vár,t, az valószínű csalódott: üresjárataival hasznos munkát nem adott értelmünknek Victorio de Sica láthatóan „szórakoztató” filmje. y. m. Ismeretterjesztés a szükebb hazán túl is 11 természettudományok szolnoki otthona Multimédiás programok — „Logi”-kiub Sorsfordulót idéző Népszava- kiadványok A Népszava Lap- és Könyvkiadó hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója alkalmából könyveivel is tisztelegni kívánt nemzeti történelmünk kiemelkedő idátuma, népünk sorsfordulója előtt. A Magyarországot felszabadító szovjet tisztek, közkatonák negyven év előtti benyomásait tárja elénk a moszkvai szakszervezeti kiadó irodalmi vezetőjének, Zaharikovnak a Csillagos tavasz volt című kötete. A hajdani tavasz valóban csillagai volt, hiszen a vöröscsillagos sapkát viselő katonák a reményt, villantották fel az óvóhelyeken tép ad tan megbúvó öregeknek, gyerekeknek. Az írásokat a korabeli fotók, rajzok teszik még átélhetőbbé A Módszertani ajánlás felszabadulásunk negyvenedik évfordulójának megünneplésére című kiadvány az általános tudnivalókon kívül beszédvlázilatokat, dokumentumokat, ajánlott verseket,, regényeket sorakoztat fel, amellett filmbibliográfiát isi kínál. Valamennyi korosztály haszonnal forgathatja a Sorsfordítás című kötetet is amelyben az eseményeket megélők saját élményeikkel találkozhatnak, de az öt- ven évnél fiatalabbak számara sem száraz kiadvány. A dr. Fodor László által szerkesztett könyv negyven esztendő történelmét fogja át, négy fejezetbe tömörítve a szinte könyvtárnyi anyagból válogatottakat. A kiadványt eredeti fotók és dokumentumok teszik teljessé. A közölt anyagok némelyike ebben a kötetben kerül először a széles nyilvánosság elé. Filmjeink külföldön Gyarmatihy Lívia „Együttélés” című alkotása képviseli a magyar filmművészetet azon a nemzetközi filmfesztiválon, amelyet március 12—19. között rendeznek meg a franciaországi Stras- bourgban. Ugyanezen a a szemlén Bacsó Péter film- jteiből vetítenek válogatást. Láthatja a közönség a „Nyár a hegyen” a „Fejlövés” a „Kitörés” a „Jelenidő” á „Forró vizet a kopaszra” az „Ereszd el a szakállamat” a „Zongora a levegőben” „A tanú” a „Ki beszél itt szerelemről” a „Tegnapelőtt” és a „Te rongyos életi” című produkciókat. Bacsó Péter „Te rongyos élet” című művét mutatják be az Antwerpeni Nemzetközi Filmfesztiválon is, amelyet március 13-tól 25-ig tartanak a belga városban. Néhány évvel ezelőtt megtisztelő megbízatást kapott a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Eredményei alapján a természettudományos ismeretterjesztés regionális központja lett. A megbízást a TIT természettudományos stúdiója adta, miután 1982-ben a Népművelési Intézettől átvette a terület módszertani irányítását, segítését. Szolnokon kívül még az ország hat városát, többek között Nyíregyházát, Debrecent, Kecskemétet, Veszprémet jelölték ki hasonló feladatok ellátására. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Heves, Békés és Nógrád megye intézményeivel, szakembereivel tart kapcsolatot, ám regionális központ szerepe elsősorban arra kötelezi, hogy olyan példákat adjon, olyan módszereket dolgozzon ki, kezdeményezzen, amelyeket társintézményei is jól hasznosíthatnak természettudományos ismeretterjesztő munkájukban. Szolnok különösen három szakterületen jeleskedik; a csillagászati, a környezet- és természetvédelmi, valamint a számítástechnikai ismeretterjesztésben vívott ki rangos helyet magának. Nem kis része van ebben a megyei művelődési központ természettudományos munkabizottságának, amelynek tevékenységébe a népművelők mellett a témakörök legjobb szakemberei is bekapcsolódtak. Az égbolt faggatása Az amatőr csillagászatnak nagy hagyományai vannak a megyében. A mozgalomra támaszkodva eredményes ismeretterjesztő munka bontakozhatott ki. A csillagászati napok rendezvénysorozata évről évre az érdeklődők százait ismerteti meg az égbolt titkaival, a csillagászat legújabb eredményeivel. A hagyományos rendezvények mellett azonban mindenképpen új, úttörőjellegű volt a Hogyan ismerjük meg a csillagos eget? illetve a Csillagfény vallatása című multimédiás programok létrehozása. A két bemutató nem csupán megyénk településeit, de az ország számos városát is „bejárta”. A tervek szerint a TIT szolnoki csillagdájában állandó bemutató- termet alakítanak ki, így — az egyszerre több érzékünkre ható, a befogadást megkönnyítő — multimédiás programok továbbra is jól szolgálhatják a csillagászati ismeretterjesztést. Mindemellett a megyei művelődési központ szakemberei egy olyan médiatárat is létrehoztak, amelynek hangosított diasorozatait, diaprogramjait kölcsönzéssel igény- bevehetik Szolnok, de más megyék intézményei is. Regionális szerepköréből adódóan ugyancsak Szolnok rendezte meg a csillagászati szakkörvezetők országos minősítő tanfolyamát, s legutóbb a város adott otthont a csillagász baráti körök országos találkozójának is. A csillagászati ismeretterjesztés bázisa a Tiszamenti Vegyiművek évtizedek óta eredményesen dolgozó szakköre, amely többek között bemutató, foglalkozásokkal, munkamódszereinek átadásával vesz részt a regionális feladatok ellátásában. Környezetünk védelmében Hasonló szerepet töltenek be a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ természet- védelmi, madártani szakkörei is. A két szakkör rendszeresen tart bemutató foglalkozásokat, nyitott napokat és szervez úgynevezett „nyitott” túrákat is, amelyeken a „kívülálló” érdeklődők is résztvehetnek. Ezek többnyire a megyei környezetvédelmi napok rendezvényeihez kapcsolódnak. Idén május végén, június elején kerül sor a rendezvénysorozatra, amely számtalan programot kínál. Előadások, kiállítások, diabemutatók, túrák, üzemlátogatások — és még sorolhatnánk — hívják fel a figyelmet természeti értékeink, környezetünk védelmére. Lényegében hasonló céllal szerveződnek a nyári természetbarát és madártani táborok, amelyek munkájában diákok és felnőtt környezetvédők egyaránt részt vesznek. Igen sikeresek a két évenként meghirdetett országos — jövőre talán már nemzetközivé bővülő — környezetvédelmi fotópályázatok is. A pályázatokra érkező legjobb alkotásokat kiállításon láthatja a nagyközönség, a díjnyertes munkákat pedig a megye több településén is bemutatják. Környezet- és természetvédelmi kiállítások egyébként is rendszeres időközönként láthatók a megyei művelődési központban, de a népművelők időről időre összeállítanak úgynevezett ..minikonténer” programokat is, amelyek elsősorban a kisebb művelődési házak ismeretterjesztő munkáját segítik. A „minikonténer” tíz tablóiból álló kiállítást és hangosított diasorozatot tartalmaz. A diasorozat „kiállításvezető” is, ugyanakkor teljesebb ismeretanyagot közöl az adott témáról, mint a kiállítás. Idén három ilyen programot készítenek a szakemberek. A médiatárból — hasonlóan a csillagászati témákhoz — környezet- és természetvédelmi ismereteket feldolgozó hangosított diasoro- zatolk is kölcsönözhetők. A megyei művelődési központ a szakkörvezetők képzéséről, továbbképzéséről is gondoskodik. A debreceni művelődési központtal és a TIT természet- tudományos stúdiójával közösen olyan továbbképzési rendszert dolgozott ki, amely nem csupán szakmai, de vezetés- és művelődéselméleti felkészítést is ad. A megyei művelődési központ számítástechnikai ismeretterjesztő munkája valóban példaadó. Nem csupán szőkébb régiójának, de az ország úgyszólván valamennyi megyéjének szakemberei megfordultak már Szolnokon, hasznosítható tapasztalatokért. A művelődési központ gyorsan válaszolt a kor kihívásáras számítás- technikai ismeretterjesztő munkáját ma is a lépéstartás, a változásokhoz, az újabb és újabb igényekhez való „rugalmas” alkalmazkodás jellemzi. Megszüntette például a számítógépépítők klubját — hisz ennek működtetése csak addig volt célszerű, amíg nehezen lehetett hozzájutni a személyi számítógépekhez — de rögtön helyette létrehozta a szisztematiküsabb ismereteket adó basic-tanfolyamok rendszerét. (A korábbi rendszert a számítógépépítők nyári, országos tábora zárta.). Az általános iskolák végzős tanulói például a művelődési központban kapnak számítógépes alapképzést középiskolai tanulmányaikhoz. Gyakorlási lehetőség biztosításával kapcsolódtak a tv basic-tanfolyamához is. Az érdeklődőket szakemberek segítik az ismeretek elsajátításában. Ugyanakkor azok számára, akik rendelkeznek saját személyi számítógéppel — egyébként meglepően sokan vannak — vagy munkahelyükön azzal dolgoznak, létrehozta a „Logi”-klubot. A klub három stúdióval működik és igen népszerű. Az Országos Közművelődési Tanács pályázatának elnyerésével lehetőség nyílt egy olyan modell-kísérlet folytatására is, amely a számítógépek közművelődésben való felhasználásának lehetőségeit kutatja. A témát egyébként a közelmúltban — a szolnoki nép mű ve l)ő ki kezdeményezésére — országos konferencián is feldolgozták a szakemberek. Cseppet sem mellékes,, hogy elsőként saját népművelőinek gazdasági szakembereinek rendez számítógépes tanfolyamot a megyei művelődési központ. Tapasztalatcsere más megyékkel A helyi vagy országos rendezvények mellett évente 2 —3 alkalommal más megyékbe is ellátogatnak a szolnoki szakemberek átadni tapasztalataikat és természetesen átvenni a máshol látottakat. Tervezik, hogy nem csupán a szakkörvezetőket, de azokat a népművelőket is bevonják a't évközi továbbképzésekbe, akik a természettudományos, a számítástechnikai ismeret- terjesztés „gazdái” egy-egy településen. T. E. A Jászság népe a szabadság útján című kiállítás látható a jászberényi Jász Múzeumban. A felszabadulás időszakának dokumentumai1 és a mai Jászságot bemutató fotók április közepéig tekinthetők meg
