Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

1985. MÁRCIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy éve alapított varrodát a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz. A közelmúltban bőrdíszmű­ves műhellyel bővítették, ahol különböző típusú táskákat varrnak a Fővárosi Kézműipari Vállalat részére TÖRÖKSZENTMIKLÓSON Az aszályos évben sem csökkent a termelés Új vállalatirányítási forma az állami gazdaságban Ahogyan a termel őszövetkez etekben a vezetőség a tagságinak, illetve azok küldötteinek, ugyanúgy az álla­mi gazdaságokban a vállalatvezetés a szakszervezeti bi­zalmi testületnek az elmúlt hetekben számolt be az elő­ző esztendő gazdálkodásáról. Hogyan alakultak tavaly a termelési mutatók a Töröikszenitmiklósi Állami Gazdaság öt önelszámoló egységében? — tudakoltuk Berczelá István igazgatótól. — A kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült megtarta­nunk a termelés korábbi, színvonalát, 525 millió fo­rintos összes termelésünk valamivel meg ie haladta az 1983. évit. Az úgynevezett szántóföldi kerületeinkben, Surjánban, Szenttamáson és Csorbáin tetemes kárt oko­zott a tartós csapadékhiány, amely a térségünkben légkö­ri aszállyal is párosult. A legnagyobb kiesést, mintegy 30 milliós veszteséget, a hib­ridkukorica-ágazatban okoz­ta az időjárás, ahol a ter­mésátlagok mintegy 70 szá­zalékkal elmaradtak a ter­vezettől. Jó esztendőben a kétezer hektáron, felerész­ben exportra termelt vető­mag értékesítésiéiből szárma­zik vállalati nyereségünk 30 százaléka. — Hogyan sikerült mégis teljesíteni a termelési tervet? — A kiesések egy részét a növénytermesztésen belül a tervezettnél jóval nagyobb búzatermés, valamint a ve­tőmagnak és étkezési feldol­gozásra szánt borsót termő táblákon elért, a gazdasá­gunkban rekordnak számí­tó hozamok ellensúlyozták. A veszteségek pótlásában meghatározó volt az is, hogy tovább nőtt az egy hektárra jutó húsikibocsátásunk, ami 1984-ben 645 kilogramm volt ti a költségtakarékos hizla­lást. — Milyen fejlesztések ja­vították tavaly a termelési feltételeket a gazdaságban? — A búzáiból és hibridku­koricából, átlagos időjárású esztendőben együttesen mint­egy 14 ezer tonna vetőma­got feldolgozó üzemünkben és a szenttamás! kerületünk­ben olajtüzelésről gázfűtés­re állítunk át. a 15 millió forintos beruházással megva­lósított programtól évente ötmilliós költségmegtakarí­tást remélünk. Hasonló ér­tékben vásároltunk az inten­zív gabonaprogram kereté­ben új, korszerű és nagy teljesítményű munka- és erő­gépeket. És az eredményes gazdálkodás révén lehetővé vált az Is, hogy a gazdasá­gunk saját erőből 4.5 száza­lékos bérfejlesztést hajtson végre. — Mire telik idén az 1984- ben elért 32 milliós nyere­ségből? — A tavalyi időjárás át­húzódó gondjai —, a magas termelési költségekkel ter­helt drága takarmány, a szo­kásosnál kevesebb eladható vetőmag — korlátozzák sa­ját fejlesztési lehetőségein­ket. Ha hitel igénybevételé­vel is, de már elodázhatat­lan a szarvasroarhatelepünk rekonstrukciójának és kon­centrálásának megkezdése, amitől jelentős munkaerő- és költségmegtakarítást vá­runk. Tovább kell javítanunk a gabonaprogramban, mint­egy 22 milliós beruházással, a termelés műszaki hátterét. Mindezek nem teszik lehe­tővé az érdemi öntözésfej­lesztést, de azért a bizton­ságosabb vetőmagtermesztés érdekében félezer hektárnyi hibridlkukoocatermő terüle­ten barendezikedünk az in­tenzív öntözésre. — Mikorra tervezték a „zárszámadást", a tavalyi eredményeket \és az idei ter­veket megtárgyaló bizalmi testületi iülést? — Ezúttal már a szakszer­vezeti ülés előtt egy új fóru­mon is sor kerül minderre. Most ért végeit gazdaságunk­ban az új vállalatirányítási formára való átállás előkészí­tése. Megtörtént a küldöttek jelölése, megalakult a 19 ta­gú vállalati tanács, amely­ben a tagok felét maguk a dolgozók választották meg. Ennek a vállalati tanácsnak a joga az idén, hogy megerő­síti-e vagy sem a jelenlegi igazgatót, az elkövetkezendő öt gazdasági' évre. A követ­kező ciklusra pedig már pá­lyázat alapján választ válla­latvezetőt a gazdaság élére a tanács, és ez a testület hagyja jóvá a jövőben az éves és -középtávú vállalati terveiket, a jelentősebb fej­lesztéseket is. T. F. Korszakos jelentőségű, történelmi eredmények (Folytatás az 1. oldalról.) ágazati szerkezetének alaku­lását nagy mértékben befo­lyásolták a központi fejlesz­tési programok (a földgáz-, az alumínium-, a közúti jármű­program, a számítástechni­Kapcsolat a KG: A legutóbbi években len­dült fel a gyógyszer-, a nö­vényvédőszer- és az interme­diergyártás. Megvalósítjuk az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fej­lesztési, valamint az energia- gazdálkodás, az anyagtakaré­kosság és technológiakorsze­rűsítés, a hulladék- és má­sodnyersanyagok újrahasz­nosításának programjait. összes külkereskedelmi forgalmunkban a KGST-or- szágok növekvő hányaddal részesednek, a Szovjetunióval lebonyolított forgalom meg­haladja a 30 százalékot. A Szovjetunióból szerezzük be a népgazdaság, ezen belül az ipar működéséhez szükséges technikai eszközök, energia-, nyers- és alapanyagok jelen­tős hányadát, kivitelünkben pedig erőteljes az ipari ter­mékek aránya. Az áruforga­lom tekintélyes része terme­lési együttműködésből, első­sorban kooperációs és szako­sított termelésből adódik — . hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd az elmúlt 40 év ered­ményeinek megteremtőiről szólt. Kihívás a 70 Az első előadó, Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöke a népgazdaság 40 éves fejlődésének tükrében ele­mezte az ipar eredményeit. Elmondotta: Magyarország a két világháború között Euró­pa leglassabban fejlődő or­szágai közé tartozott. Az ipar a nemzeti jövedelemnek csu­pán 20 százalékát állította elő. A felszabadulást követő négy évtizedet a gyorsabbá vált — bár korántsem töret­len — ipari fejlődés jelle­mezte. Az ötvenes évek gyors, erőltetett ütemű iparfejlesz­tését megtorpanás, majd a hatvanas években egy újabb kibontakozás követte. A vi­lággazdasági válság, a nyers­anyagár-robbanás a hetvenes években olyan kihívást jelen­tett, amelyre csak késve si­került megtalálni a választ, összességében azonban az ipar döntő szerepet vállalt a népgazdaság fejlődésében, abban, hogy 1950 és. 1984 kö­zött a nemzeti jövedelem öt­szörösére emelkedett. Kádár Béla, az MTA Világ- gazdasági Kutatóintézetének osztályvezetője a magyar ipar fejlődésével és a világ­gazdasági környezet hatásá­val foglalkozott előadásában. Rámutatott, hogy a társadal­mi átalakulás szorosan ösz- szefüggött a szocialista iparo­sítással. SA nemzetközi tapasztalatok szerint ezekben az években a növekedés hajtóerői szoro­sabban kapcsolódnak a tudó­kai, a petrolkémiai program) és az ezekhez kapcsolódó nagyberuházások. Ezek hatá­sára nőtt az alumíniumkohá­szat, a közlekedési eszköz^, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar, a szerves és a szervetlen vegyipar sú­lya az iparon belül. ST-országokkal — A visszaemlékezés egy­ben köszönet és köszöntés is. Köszöntöm mindazokat, akik áldozatkész, példamutató munkával, politikai kiállá­sukkal részesei voltak e kor­szaknak. Külön is köszöntőm a hajdani élmunkásokat, sztahanovistákat, a szakmák kiváló dolgozóit, a szocialista brigádokat, a felszabadulási és kongresszusi munkaver­seny résztvevőit. Azokat, akik főszereplői voltak az ipar felszabadulás utáni hely­reállításának. a szocialista ipar megalapításának, az ipar gazdasági alapjai meg­teremtésének, akik kiemel­kedő tevékenységükkel segí­tették és segítik napjainkban is iparpolitikai céljaink el­érését. Köszöntőm azokat a munkásokat, műszaki vezető­ket, az ipar fejlesztésével foglalkozó tudósokat, fejlesz­tő, tervező és kutatóintézeti dolgozókat, akik tudásukkal, elkötelezettségükkel jelentős szerepet vállaltak a 40 év fejlődésében — mondotta vé­gezetül Havasi Ferenc, szín­vonalas, eredményes tanács­kozást kívánva a konferencia résztvevőinek. ■es években mányos-műszaki fejlődéshez. Ezt nekünk is figyelembe kell vennünk, s a magyar ipar megújításához az erő­források összehangolt átcso­portosítására, a meglévő adottságokhoz és a piaci igé­nyekhez igazodó termelési struktúrára, magasabb szak- képzettségű, szakmailag meg­bízható, nagyobb alkotó- és újítókészséggel bíró szakem­bergárdára van szükségünk. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóin- tezetének igazgatója azt ele­mezte, hogy a magyar ipar az elmúlt negyven év során miként alkalmazkodott a nemzetközi követelmények­hez, milyen válaszokat adott a világgazdasági kihívások­ra. Hangsúlyozta: gazdasá­gunk számára sorsdöntő, hoigy az ipar lépést tud-e tartani a műszaki haladás­sal. Ettől függ a vállalatok külpiaci versenyképessége, alkalmazkodása a változó körülményekhez. A technológiai fejlődés gyorsítását Vámos Tibor azért ítélte lényegesnek, mert Magyarország ezen a tépen az elmúlt évtizedben elmaradt a fejlett országok­tól. Az elmaradás pótlására — a hazai adottságok figye­lembe vételével — általá­nos technológiai rekontsruk- cióra lenne szükség. Ehhez pedig az ipari infrastruktú­ra eddiginél gyorsabb, szé­lesebb körű korszerűsítése kiéli, hogy kapcsolódjon. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gazdaságirányítási kérdések­kel foglalkozó előadásában megállapította: már a 60-as években világossá vált. hogy az extenzív fejlesztés lehe­ltőségei beszűkültek, át kell ítérni az intenzív fejlődésre. Az elmúlt 16 év gazdaság- politikáját és -irányítását fellendülés és megtorpanás egyaránt jellemezte. A kez­deti lelkesedést a bizonyta­lanság, majd a kényszer és az elszántság váltotta fel, s most a megújulás a kibonta­kozás kezdődött meg. A gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének prog­ramja igazodik az új köve­telményekhez, iparcentrikus­nak is tekinthető. Igazodva az új követelményekhez A gazdaságirányítási rendszer továbbfej lesztésének prog- lyozás változásai ugyanis el­sődlegesen az iparvállalato­kat érintik, s az irányító szervek ezektől az üzemek­től várják a hatékonyabb gazdálkodást. A gazdaság- irányítás fejlesztése több évig tartó fokozatosan ki­bontakozó folyamat. A ter­vezők most dolgoznak a kö­vetkező években bevezeten­dő új adórendszer, valamint a kétszintű bankrendszer kialakításán, a hatékonyabb irányítás megvalósításán. A konferencia résztvevőit köszöntötte Georgij Szerge- jev szovjet vaskohászati mi- n i szterhelyettes. Délután megkezdődtek a szekcióülések, s a viták ta­pasztalatait ma plenáris ülé­sen összegzik. * « * Kádár János, á Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titká­rának társaságában tegnap este részt vett az ipar 40 éves fejlődéséről rendezett konferencia ünnepi fogadá­sán. A Budapest Kongresszusi Központ aulájában megren­dezett fogadáson Kapolyi László ipari miniszter mon­dott köszöntőt. Ezután Ká­dár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözle­téi a magyar ipar dolgozói­nak, azoknak a munkások­nak, műszaki vezetőknek, iparfejlesztéssel foglalkozó tudósoknak, tervező- és ku­tató-mérnököknek, akik so­kat tettek a magyar ipar há­ború utáni talpraállításáért, korszerűsítéséért, meleg sza­vakkal szólt mindazok ál­dozatos munkájáról, akik ré­szesei voltak az ipar törté­nelmi jelentőségű államo­sításának. Hangsúlyozta, hogy az iparnak ma külö­nösképpen meghatározó sze­repe van abban, hogy meg­gyorsítsuk előrehaladásun­kat. — Az I állattenyésztésnek pedig, közvetve a takarmány­termelő ágazatok révén, szintén nem kedvezett a ta­valyi időjárás. — Az utóbbi száraz eszten- dőkbes különösen megnőtt a jelentősége az állati termé­ket előállító ágazatokban a takarékos takarmánygazdál­kodásinaik. A korábbinál jobb minőségben elkészített szá­las- és tömegtakarmányok etetésével, a tehenenkénti fe- jési átlag növelése mellett csökkenteni tudtuk a tej ön­költségi árát. így a szarvas­marha ágazat az előző évi termelési szintet tartva, egy­millió forinttal nagyobb nye­reséget ért el 1984-ben. Ked­vezően alakultak a fajlagos költségek a sertéságazatban is, ahoi a baromfiipari ta- kíarmányhús és a nedvesen tárolt kukorica etetése jelen­A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat karcagi süteményes üzemében januártól gázzal fűtik a kemencéket. Jelenleg ötféle terméket készítenek. Képünkön Soltész Sándomé képviselő­fánkot szed ki a kemencéből Sokféle hasznosítás Épül a debreceni ciklotron A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atom­magkutató Intézetében a na­pokban megkezdték az or­szág első ciklotronjának ösz- szeszarélését. A nagyszabású munkát szovjet szakértők irányítják. Ez a VI. ötéves terv legnagyobb tudományos célú beruházása Magyaror­szágon. A 60 millió forint értékű egyedi kutatóeszköz elhelyezése különleges fel­adat elé állította mind a tervezőket, mind a kivitele­zőket. A két méter vastag­ságú, speciális sugárvédő fa­lait — a Keletterv szakem­bereinek elképzelései alap­ján — a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat készítette. Az új részecskegyorsító mechanikai egységeinek sze­relése előreláthatóan május végéig tart. Azt követően kezdődhet meg a berende­zés végső üzembehelyezése. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség támogatásával, több hazai intézmény kezde­ményezésére megépülő cik­lotront a leningrádi Jefre- mov Intézetben tervezték és gyártották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom