Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
A megyei pártbizottság beszámolója Az alábbiakban rövidítve és szerkesztve közreadjuk a »legyei pártbizottság írásos beszámolóját, amelyet a küldöttek elöljáróban kézhez kaptak és tanulmányozhattak. Megyénk társadalmi, politikai, gazdasági, művelődési viszonyai a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megfelelően alakultak. A feladatokat összességében végrehajtottuk a nehezebbé és bonyolultabbá vált nemzetközi és gazdasági helyzetben is. Elsősorban azokon a területeken jutottunk előre, amelyeken gyorsabban tudtunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, amelyeken képesek voltunk mozgósítani a megye szellemi és anyagi erőit a feladatok megoldására. I. A MEGYE TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A megyében a társadalmi élet fejlődését alapvetően meghatározza. hogy a szocialista termelési viszonyok tovább erősödtek. Az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában lévő földterület aránya nem változott (96,1 százalék). Nőtt az állam által tartósan használatba adott terület. Hasonlóan az előző időszakhoz, bővült a lakosság személyi tulajdona. Ezeken a tendenciákon az 1930 óta kibontakozó új vállalkozási formák sem változtattak. A termelőerők ágazati és területi fejlődése segítette a megye társadalmi és gazdasági erőforrásainak ésszerű hasznosítását. A gazdaságirányítási rendszer folyamatos korszerűsítése következtében a termelőerők koncentrációja némileg változott Eltérően az 1980-ig tartó folyamattól, a megyei székhelyű iparvállalatok, ipari szövetkezetek száma 58-ról 64-re nőtt. Az állami gazdaságok száma 8-ról 7- re, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteké pedig 58-ról 55-re, a korábbinál mérsékeltebb ütemben csökkeni. A mezőgazdaságban a termelő- szövetkezetek átlagos földterülete 7024 hektárról 7507-re, az állami gazdaságoké 9091-ről 9991 hektárra emelkedett. A termelés ipari jellege erősödik. Növekszik a megye társadalmi, gazdasági szerepe, termelési súlya, különösen az élelmiszeripari ágazatban. Az elmúlt öt esztendőben húsz olyan beruházást helyeztek üzembe, amelynek értéke 100 millió forintnál nagyobb. A gazdaságfejlesztés üteme néhány területen továbbra is nagyobb volt, mint a hozzá kapcsolódó infrastruktúra növekedése. Emiatt feszültség van a hírközlésben, a rakodásfejlesztésben, a csatornázottságban. valamint a szennyvíztisztításban. Elmaradásunk nem csökkent az út- és hídépítésben. Településeinken folyamatosan gyarapszik a lakásállomány. Bővül a bölcsődei, óvodai helyek, általános iskolai tantermek száma. A lakosság anyagi hozzájárulásával az ivóvízihálózat fejlesztése eléri a kétszeresét annak, amit a VI. ötéves tervre előirányoztunk. Javulnak a lakosság életkörülményei. Az előző öt évhez viszonyítva a megye társadalmi szerkezetében az országoshoz hasonló, ellentmondásos mozgások alakultak ki. A lakosság száma némileg csökkent (1984-ben 441 000), az aktív keresők aránya 1 százalékkal mérséklődött (jelenleg 196 400). A 30 éven aluliak száma a népességen belül öt év alatt 2Í,3 százalékról 20,1 százalékra változott. A nyugdíjasok aránya meghaladja a 20 százalékot. Bővültek a megyében a foglalkoztatási lehetőségek, ezért ma már az aktív keresők több mint 98 százaléka a lakóhelyén, vagy ahhoz közeli településen dolgozik. Közülük 55 százalék munkás, 18,7 százalék termelőszövetkezeti dolgozó, 22,3 százalék pedig szellemi foglalkozású. Üj jelenség, hogy a szövetkezeti parasztság arányának korábbi csökkenése megállt, sőt az elmúlt öt év alatt 1,3 százalékkal emelkedett. A munkások száma 114 ezer. A szakmunkások aránya 40 százalékról 42 százalékra nőtt. A mezőgazdasági dolgozók száma 39 ezer, a nyugdíjasoké 23 ezer. A foglalkoztatottak 43 százaléka nő. a népességen belüli arányuk 51,3 százalék. A munkaképes korú nőknek mintegy 70 százaléka aktív kereső. A kisárutermelők, kiskereskedők száma kis mértékben nőtt, de nem haladja meg az aktív keresők 4 százalékát. A gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődés eredménye, hogy 1980 óta 41 800-ról 44 ezerre emelkedett a szellemi dolgozók száma. Közülük csaknem 16 ezren (1980-ban 13 700-an) rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, 28 százalékuk közvetlenül a termelésben dolgozik. A népesség területi átrendeződése tovább folytatódott a megyében, megerősödtek a munkaerőt vonzó főbb körzetek. Az elmúlt öt évben tovább emelkedett a lakosság iskolázottsági szintje. A 15 éves és idősebb korosztályokban 1980 óta 7 százalékkal (66 százalékra) nőtt a legalább 8 osztályos bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. A hiányos alapmű- veltségűek nagy hányada az idősebbek közül kerül ki. Tizenhat éves korig a fiatalok 94 százaléka befejezi az általános iskolát. A végzetteknek 95 százaléka továbbtanul, közel fele arányban érettségit adó középiskolában. A 18 év felettiek körében 17,7 százalékról 20 százalékra nőtt az érettségizetté^ aránya. A középiskolát végzett fiataloknak közel 30 százaléka tanul tovább felsőfokú intézményekben. A diplomások aránya a 25 éves és az annál idősébb korosztályokban az 1980 évi 4,3 százalékról 5 százalékra nőtt. A szocialista brigádmozgalom hatóköre nem változott, a több mint 5 ezer brigádban 62 ezren dolgoznak. öt év alatt a korábbi 214 ezernél lényegesen többen — közel 240 ezren — vállaltak és végeztek társadalmi muhkát. aminek évi értéke az 1979-es 456 millió forintról 1984- ben 800 millióra nőtt. növekedett a termelés. Az ipar, építőipar együttes teljesítménye megközelíti a 40, a mezőgazdaságé meghaladja a 22 milliárd forintot. Az előző időszakhoz képest 40 százalékkal több kisiparos dolgozik a megyében, számuk eléri a 6 ezret. A munkaviszony melletti ipargyakorlók száma csaknem megkétszereződött. Az 1980 óta kialakuló új vállalkozási formák száma meghaladja az 1150-et, amelynek több mint 40 százaléka vállalati munkaközösség. Nyolcezer dolgozót, az aktív keresők 4 százalékát foglalkoztatják. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ahol megfelelő színvonalú a vállalati szervezettség, az ellenőrzés, ott működésük hasznos. A mezőgazdasági termelési érték közel negyedét állítják elő a nagyüzemekhez szorosan kapcsolódó háztáji és kisegítő gazdaságok. A munkaigényes zöldségkultúrák termelésében és az állattenyésztés egyes területein fontos termelési féladatot látnak el. Az ipari termelés növekedése céljainkkal egyező. A termelés hatékonysága, a gazdaságosság alapján évenként átlagosan 3 százalékkal növekedett, míg a VI. ötéves terv eddig eltelt éveiben évi 3,5—4 százalékkal emelkedett. A követelményeknek megfelelően a gazdaságos, piacképes termékek gyártása került előtérbe. Lendületesen fejlődött a vegyipar, mérsékeltebben a szénhidrogénbányászat. Megkezdődött és az előirányzatnak megfelelő ütemben folytatódik a közép-alföldi nagy inert tartalmú földgázmezők kiaknázása. A gépipari termelés növelése elmarad a tervezettől. Az ipari átlagot meghaladja az élelmiszeripar fejlődése. Javult a megtermelt mezőgazdasági nyersanyagok mennyisége és a helyi élelmiszeripari feldolgozás közötti összhang, de a feszültségeket nem sikerült minden területen feloldani. A könnyűiparban az átlagosnál gyorsabb volt a bútoripar termelésének növekedése. A megye iparának termékszerkezete korszerűsödött, mintegy 150 új termék. bevezetésére került sor, több gazdaságtalan termék előállítása pedig megszűnt. Ennek ellenére a fejlődés elmaradt a szükségletektől és a lehetőségektől. A termékek egy részének gyártása gazdaságtalan, nem felel meg az egyre igényesebb piac követelményeinek. Vállalataink, szövetkezeteink irányításában erősödött a kereskedelmi szemlélet. Több nagyvállalat korszerű marketing követelmények alapján alakította ki belső irányítási rendszerét, néhány helyen új termelésszervezési módszereket vezettek be. Folytattuk az V. ötéves tervben kidolgozott iparfejlesztési elgondolások megvalósítását. A megye 13 települése rendelkezik számottevő iparral. Mérséklődött az indokolatlan centralizáció, központi intézkedések nyomán több megyei vállalat szervezeti felépítése változott: önálló lett a Szolnoki Cukorgyár, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat, a MEZŐGÉP Vállalat, a martfűi Tisza Cipőgyárból kivált a debreceni gyáregység. A GELKA és az AFIT vállalatokból ipari fogyasztói szolgáltató vállalatok jöttek létre. Munkájuk kedvezően alakul, új szolgáltatásokat vezettek be. II. A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA, A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI, SZOCIÁLIS HELYZET Ipari termelés A megye gazdasága a gazdaság- politikai célok teljesítéséhez lehetőségeihez mérten járul hozzá. A VI. ötéves terv területfejlesztési feladatai fő vonásaikban teljesülnek, eredményesen valósulnak meg a társadalmi programok. Növekszik a termelés hatékonysága, erősödik exportirányultsága. A technológiák és a termékszerkezet mérsékelten korszerűsödött. A gazdálkodó egységek egy része nem használja ki maradéktalanul adottságait. Egyes üzemek, intézmények takarékossági intézkedései, illetve a költséggazdálkodás színvonalának javítása nem járnak elfogadható eredménnyel. A tervidőszak második felétől javult a munkaerőgazdálkodás, fejlődött a belső irányítási és érdekeltségi rendszer. Eredményesebb intézkedések történtek a pénzügyi stabilitás erősítésére. A megye szocialista termelőalapjai tovább gyarapodtak. Az állóeszközök bruttó értéke az iparban 37 százalékkal, a kivitelező építőiparban 14,5 százalékkal, a mezőgazdaságban 24,3 százalékkal nőtt. Az állóalapok fejlesztésére az elmúlt öt évben mintegy 32 milliárd forintot fordítottak, ennek több mint 40 százaléka az iparra, egynegyede a mezőgazdaságra jutott. A megyei székhelyű ipar átlagában — a beruházásokat korlátozó központi intézkedések hatására — az állóeszközök műszaki állapota romlott. A beruházások jelentős hányada saját erőforrásból valósult meg. A legjelentősebb állami kiemelt nagy- beruházás a Papíripari Vállalat szolnoki gyárának 6,1 milliárdos rekonstrukciós fejlesztése volt. Az üzembe helyezett beruházások közül jelentősek továbbá a Martfűi Növényolajgyár, a mezőtúri téglagyár, a Tiszamenti Vegyiművek nátrium- tripolifoszfát üzeme, a közép-alföldi alacsony fűtőértékű gáztelepek. Az olcsóbb, gyorsan megtérülő fejlesztések, gépcserék mértéke alacsonyabb a kívánatosnál. A beruházások segítették céljaink elérését. Az építőanyag-iparban erőfeszítések történtek a gyors ütemben növekvő lakossági igények jobb kielégítésére, a termék- választék korszerűsítésére. A magánerős lakásépítések anyagellátásában jelentős a kielégítetlen kereslet. Valamennyi népgazdasági ágban Korszerűsödött a vállalatok belső irányítási, tervezési, érdekeltségi és elszámolási rendszere, de a követelményekkel nem minden területen tudnak lépést tartani. A jövedelmezőség javítására tett intézkedések részeredményeket hoztak. Az ipari munka termelékenysége a termelésnél nagyobb mértékben növekedett. Az ésszerű munkaerő- átrendeződés hatásaként a foglalkoztatottak száma 1979-hez képest mintegy 3500-zal csökkent. A gazdálkodó egységek a termelés jobb megszervezésével, a rendelkezésre álló munkaidőalap eredményesebb kihasználásával ellensúlyozták a munkaidő csökkenését. Az ipari termelés növekedése révén bővült a gazdaságosan értékesíthető termékek köre. A nem rubel elszámolású export öt év alatt több mint kétszeresére emelkedett, leggyorsabban az élelmiszeriparban. Jelentős a kivitel a vegyiparban, a gépiparban, a szénhidrogén- bányászatban. Az építőipar termelése folyó áron számítva az előirányzottnál mérsékeltebben növekedett. Bár 49 százalékról 46 százalékra csökkent Termelékenység a megyei székhelyű építőipari szervezetek termelésének részaránya, ezt a nem építőipari szervezetek tevékenysége ellensúlyozni tudta. A foglalkoztatottak száma 6 százalékkal mérséklődött. Az építőipari szervezetek eszközellátottsága kis mértékben javult. A kapacitások keresletében-kínálatában meglévő feszültségek mérséklődtek, de ez nem járt együtt a kivitelezési idő lényeges rövidülésével. Szervezettebbé váltak a felújítási, fenntartási munkák. Az építőipari szervezetek termeléséből a felújítás részaránya 12 százalékról 19 százalékra nőtt, a korábbi feszültségek mérséklődtek, a megye- székhelyen azonban az átlagosnál nagyobbak a gondok. A mezőgazdaságban a termelés 1980 óta összességében céljainkkal összhangban alakult. A VI. ötéves terv első négy évében az üzemek bruttó termelése 6,9 százalékkal haladta meg az 1976—80-as évek átlagos növekedési ütemét; a kistermelés jelentős bővülése mellett a nagyüzemeké továbbra is gyorsabb volt. A mezőgazdasági termelés biz- tonsájgosabbá vált, az adottságokhoz jobban igazodva, a korszerű technológia rendszerek alkalmazásával. A több éve tartó aszályos időjárás miatt a növénytermelésé csak közel 2 százalékkal, az állat- tenyésztésé pedig mintegy 10 százalékkal volt nagyobb az V. ötéves terv átlagánál. A termelési biztonság fokozásában nagy szerepe volt a korszerűbb, a helyi adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának. Az alaptevékenységen belüli arányok kismértékben módosultak: a növénytermesztés részesedése nem változott, az állattenyésztési ágazaté 1 százalékkal, a mezőgazdasági melléktevékenységé pedig ugyanennyivel csökkent. Bővült a növény- termesztés ipari háttere, növekedett a gépesítettség színvonala és a kemikáliák fel- használása. Céljainknak megfelelően a gabonafélék vetésterülete meghaladta a 60 százalékot. Az őszi búzáé gyorsabban nőtt az előirányzottnál, a kukoricáé viszont elmaradt a tervezettől. Az ipari növények vetésszerkezeti arányai a kedvezőtlen területi adottságok és a közgazdasági szabályozók hatására némüeg átrendeződtek. Nőtt a napraforgó, csökkent az egyéb olajos növények, valamint a cukorrépa termőterülete. Ennek ellenére sikerült a feldolgozó kapacitásokat kihasználni. A terveknek megfelelően csökkent a szántóföldi tömeg- és szálastakarmányt termő terület, a hozamok nagysága azonban nem nőtt, minősége sem javult megfelelően. A rét- és legelőgazdálkodás színvonala alacsonyabb a kívánatosnál. A zöldségnövények vetésterülete tovább mérséklődött, kismértékben csökkent a gyümölcs- és szőlőterület. A termőföld hasznosítása ésszerűbbé vált. Mérséklődött, majd megállt a termőterületek csökkenése, nőtt az újra művelésbe vont területek nagysága. A tervszerű tápanyag-visszapótlás a korszerűbbé váló agrotechnika, valamint a komplex melioráció hatására távúit a talajok termőképessége. Az állattenyésztés fejlődési üteme a népgazdasági célokkal összhangban meggyorsult, a mezőgazdasági nagyüzemi termelés 41 százalékát adja. Javultak a fajlagos mutatók, növekedett a törzsállomány. Legdinamikusabban a sertéstenyésztés bővült. Tovább javult az állategészségügyi helyzet. A nem mezőgazdasági jellegű termelés megkétszereződött, a nagyüzemek összes termelésének több mint egyötödét adja. Az ágazat fejlődése jelentősen javította a gazdálkodás biztonságát, ami fokozta a jövedelmezőséget, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását. A termelési együttműködések, integrációs kapcsolatok szélesedtek, tevékenységi körük bővült. Üj együttműködési formák, gazdasági társulások jöttek létre. A termelési rendszerek igyekeztek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, tevékenységük Javult. Az elmúlt öt évben a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodási színvonala emelkedett, javult a hatékonyság, a termelékenység. A jövedelmezőség színvonala változó, ezért a fejlesztési lehetőségek, a gépi beruházások több üzemben jelentősen szűkültek. A gazdálkodás eredményességét csökkenti a termelési költségek magas és növekvő szintje. Növénytermesztés A termelékenység az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben magasabb a korábbinál A termelékenység emelkedését a javuló üzem- és munkaszervezés mellett az iparszerű termelési technológiák alkalmazása tette lehetővé. A közgazdasági szabályozók, az eltérő időjárási hatások, az elemi károk és az esetenkénti vezetési hibák azonban: tovább növelték a gazdaságok teljesítményei közötti különbségeket. A megye erdősített területei növekedtek. A korszerű erdőművelés módszerei tovább terjedtek, javult a fakitermelés gépesítése. A tanácsok, a vízügyi szervek és a mezőgazdasági üzemek — javuló színvonalon — eredményesen munkálkodnak a komplex vízgazdálkodási feladatok megoldásán. A közlekedési ágazat teljesítménye az igényekkel összhangban alakult. A személyszállításban 1983-tól mérséklődött a távolsági, nőtt a helyi tömegközlekedésben résztvevők aránya. Az árufuvarozás teljesítménye az 1980—81-es növekedés után csökkent. Az úi szállítók belépésével — SZÖVAUT, magánfuvarozók — javult a lakossági szolgáltatások színvonala. Korszerűsödött a fuvarozó szervezetek eszközelilátottsága (MÁV Diesel-bázis. VOLÁN-telepek), előtérbe került az energiatakarékos felhasználás. A szállítási feladatok szervezettebb megvalósítására gazdasági társaságok alakultak. A megyeszékhelyen kiépített közlekedésirányító rendszer segítette az átkelő forgalmat. A 4. számú főútvonal szolnoki átkelő szakaszán gyakori a torlódás, a Tisza-híd maximális áteresztőképességét meghaladja a forgalom. A postaforgalmi szolgáltatás szerény mértékben javult, az elavult kisposták korszerűsítése, felújítása a tervezett ütemben folytatódott. A megye tizenkét településén épült új postahivatal. Korszerűsödött és bővült a jászberényi, illetve a karcagi távbeszélőközpont. Az 1984-ben üzembehelyezett szolnoki új, kétezer számkapacitású központ mérsékelni sem tudta a megyeszékhely hírközlési feszültségét. Megkezdődött az új távbeszélőközpont, valamint a postai hírközlés új megyei forgalmi telephelyének beruházása. A lakosság élet- és munkakörülményei a központi intézkedéseknek és a helyi lehetőségeknek megfelelően javulnak. Növekedtek a munkabérek, a jövedelmek, kedvező intézkedések történtek a minőségi teljesítmények jobb társadalmi elismerésére, a differenciálásra. A lakossági kiadások és bevételek öt év alatt azonosan, 48,5 százalékkal növekedtek. Lelassult a megtakarítások gyarapodása. Az áremelkedések, illetve a reálbér mérséklődése melllett a Jövedelemhez jutás lehetőségei nem mindig gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban alakultak. Egyes rétegek hélyzete — így a pályakezdő fiataloké, a többgyermekes családoké, a szerény nyugdíjjal rendelkezőké — a korábbinál nehezebbé vált. Vannak több szempontból hátrányos hilvzetű családok, magányos emberek, i Jogdíjasok, akik megélhetési gondokkal küzdenek. A társadalombiztosítási kiadások az országoshoz hasonlóan megyénkben is jelentősen nőttek, elérték a 4 milliárd forintot, aminek 68 százalékát nyugellátásra fordítottuk. A megyei társadalombiztosítási tanács a rendelkezésre álló szerény keretek felhasználásával rendszero- sen segítette az alacsony nyugdíjasokat, rendkívüli anyagi támogatást nyújtott a gyógyuláshoz szükséges segédeszközök, gyógyszerek beszerzéséhez. A lakásépítési célokat elértük, megyénk lakásállománya 6 százalékkal gyarapodott. Az elmúlt öt évben felépített mintegy 16 ezer lakás két- vagy több szobás, komfortos, az átlagos aliapterület meghaladja a 70 négyzetmétert. Nem változott az 1980 óta átadott állami célcsoportos lakások átlagos (54 négyzetméter) alap területe. A cél- csoportos lakások aránya csökkent, alacsonyabb a tényleges szükségleteknél. Az új lakásügyi jogszabályok ösztönzően hatottak a magánerős lakásépítésre. A feltételek javítására a tanácsok jelentős központi támogatással 3600 állami telket alakftottak ki, ezzei a megye településeinek nagyrészén az igényeket sikerült kielégíteni. . Élet- színvonal Infrastruktúra
