Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

A megyei pártbizottság beszámolója A lakásépítési technológiák kor­szerűsödtek, meghatározóvá vált á paneles és az öntöttfalas épí­tési mód. Ezek növelték az épí­tési költségeket, a lakások drá­gulása rontotta a pályakezdők és a nagycsaládosok otthonte­remtési esélyeit. Ezért kiemelt figyelmet fordítottunk a műm kasok, á nagycsaládosok, a fia­talok és az alacsony jövedel­műek lakásgondjainak megoldá­sára. Az elosztható lakások több mint 60 százalékát a szociális szempontok figyelembe vételével kapták meg. A lakosság • növekvő anyagi hozzájárulásával javult a telepü­lések vízellátása és csatornázott­sága. A tervezettnél nagyobb mér­tékben, 350 kilométerrel gyarapo­dott a vízhálózat, az ivóvízterme­lés napi 55 ezer köbméterrel bő­vült. A megyében a lakásoknak 15 százaléka, az újaknak 32 százaléka csatlakozik a közcsatorna hálózat­ba. Ez az arány alacsonyabb az országos átlagnál. Társadalmi összefogással 1984- ben megkezdődött több település csatlakoztatása a távvezetékes gázhálózathoz. A kereskedelmi árukínálat meny- nyiségileg megfelelő, szerkezete, árösszetétele viszont nincs kellő összhangban a lakosság egyes ré­tegeinek igényeivel. Néhány áru­cikk kifogásolható minősége, át­meneti vagy tartós hiánya gondot okozott. Az alapellátás köre bő­vült, biztonsága javult a kistele­püléseken is. Húskészítményekből és zöldségfélékből az igényeket a kedvező kínálat lehetőségek elle­nére sem tudtuk kielégíteni. A megye idegenforgalmi, ven­déglátási feltételei kedvezőbbé vál­tak. Elkészült a cserkeszéiül Tou­ring Hotel, a szolnoki Pelikán Mo­tel, a berekfürdői kemping. A Ti­sza II. térségében megkezdődött az ifjúsági üdülőcentrum kialakítása. A hatásos idegenforgalmi propa­ganda, illetve színvonalas progra­mok hiánya miatt a megye ide­genforgalma elmaradt a lehetősé­gektől. A kultúra ellátott- sági mutatói ked­vezően alakultak. Az óvodai helyek gyarapodott, az óvodai ellátásban részesülő gyer­mekek aránya 93 százalékra emel­kedett. Az általános iskolai osz­tálytermek száma 286-tal nőtt, így 21-ről 10 százalékra csökkent a váltott rendszerben használt tan­termek aránya. Az általános isko­lai napközis termek száma 26-tal, a tornatermeké 12-vel gyarapo­dott. A középfokú oktatás tárgyi feltételeit 35 új tanterem javította és elkészült Szolnokon egy 200 sze­mélyes szakmunkástanuló otthon, Kisújszálláson pedig a 60 szemé­lyest középiskolai kollégium. Meg­kezdte működését az új Gyermek- város és Gyermekvédő Intézet. Erőfeszítéseink, a közoktatás tárgyi fejlesztésében elért ered­ményeink összességében ahhoz voltak elegendőek, hogy mindenütt megelőzzük a politikai feszültsé­gek kialakulását. Sokhelyütt taní­tanak még szükségtantermekben, korszerűtlen körülmények között. A kollégiumi ellátottságban a mennyiségi és minőségi hiányok nem csökkentek. A társadalmi összefogás, a lehe­tőségek jobb kihasználása révén a közművelődés, a művészetek tár­gyi feltételei szerény mértékben gyarapodtak. Továbbra is gond, hogy a települések egy részében a művelődési hálózat nem teljes kö­rűen kiépített, az intézmények tár­gyi feltételei leromlottak. Skükös és nehéz körülmények között dol­gozik a megyei könyvtár, a me­gyei múzeum és a TIT. A sportmozgalom anyagi, léte­sítményi feltételei társadalmi ösz- szefogással, a lehetőségek szerint tovább javultak. Az egészségügy alapvetően el­képzeléseinkkel összhangban fejlő­dött. Jobbak az egészségügy személyi feltételei, több mint száz orvossal több dolgozik megyénkben most, mint öt évvel ezelőtt. Az üres ál­lások száma a felére csökkent. A körzeti orvosi ellátottság az orszá­gos átlagnak megfelelő. A szakor­vosi ellátásban a fejlődés ellenére egyes szakmákban hiányok mu­tatkoznak. A tárgyi feltételek je­lentősen javultak. Elkészült a He- tényi Géza Kórház-Rendelőintézet 408 ágyas pavilonja. Eddig több mint százzal nőtt a szociális ott­honi helyek száma. Az idén foly­tatódó fejlesztésekkel további ja­vulás várható, mérséklődik a szo­ciális otthoni elhelyezésre várako­zók száma. Az egészségügyi dolgozók nagy többsége hivatástudattal, eredmé­nyesen látja el feladatait. A tervidőszak végére 36 telepü­lésen 2728 gyermek — a korosz­tály 15,7 százalékának — bölcső­dei ellátását tudjuk biztosítani. Ideológiai életünket a sokszí­nűség, a vélemények sokrétűsége jellemzi. A túlnyomó többség reá­lisan ítéli meg gazdasági, társa­dalmi fejlettségünk jelenlegi szint­jét, becsüli vívmányainkat. Bízik benne, hogy közös erőfeszítésekkel meg tudjuk valósítani céljainkat. A XII. kongresszus óta valóság- hűbb, árnyaltabb lett a szocializ­musról alkotott kép, a korábbi il­lúziókat lehetőségeink, jövőnk jó­zanabb, bizakodóbb mérlegelése váltja fel. Ritkábban tapasztalha­tók' a kapitalizmussal kapcsolatos leegyszerűsítések, mindinkább reá­lis, sokoldalú megítélése válik jel­lemzővé. Mind többen ismerik fel, hogy a szocialista építőmunka si­keres folytatása a termelésben dől el, s így kedvező változás tapasz­talható a munkához való viszony alakulásában, a váratlan felada­tok gyors, rugalmas megoldásában. Ezzel együtt erősödött az érzé­kenység és a kritikus magatartás a kedvezőtlen, káros társadalmi jelenségekkel, különösen az elke­rülhető hibákkal, erkölcsi visszás­ságokkal szemben. A lakosság többségének élet­módját, tetteit, felfogását az alap­vető szocialista értékek vezérlik. Erősödött a közérdek tiszteletben tartása, nőtt azok megbecsülése, akik egyéni boldogulásukat a kö­zösségen belül keresik és érik el. A szocialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus érzése, eszméje tartalmában gazdagodott. A munkában való helytállás, a politikai célok megvalósításában kibontakozó nemzeti egység és ön­becsülés erősödése bizonyítja a szülőföldhöz, a kulturális, vala­mint a történelmi hagyományok­hoz való kötődést, szocialista tár­sadalmunk cselekvő támogatását. Az elmúlt öt évben az agitáció, a propaganda politikailag érzéke­nyebbé, gyakorlatiasabbá vált. Erősödött a törekvés a propagan­da, az agitáció és a tájékoztatás eszközeinek összehangolására, tar­talmi egységük javítására. Az agitáció a megújulás képes­ségének szerényebb jeleivel, lé­nyegében eredményesen működött, de a politikai szükségletekkel nem mindenkor tudott lépést tartani. A politikai információ rugalma­san követte a közvélemény, a köz­hangulat alakulását, a döntések elfogadtatását és végrehajtását, se­gítette a politikai elemző munkát. Nehézkesebb volt a felvetett prob­lémákkal kapcsolatos intézkedések hatásának visszajelzésében. A tömegtájékoz­tatás reálisan, őszintén és el­kötelezetten informálta a köz­véleményt a megye és az or­szág életéről, a nerr\zetközi eseményekről. A Szolnok megyei Néplap helyesen igazodott a poli­tikai 'igényekhez. Tartalmasán, eszmei magabiztossággal terjesz­tette eredményeinket, bátrabban bírálta a nemkívánatos jelensége­ket. A Magyar Rádió szolnoki stú­diója műsoraival jól szolgálta po­litikai céljainkat. Elismerésre mél­tóan dolgoznak a televízió, a rá­dió és az MTI megyei munkatár­sai. A Jászkunság társadalompoliti­kai arculata szándékainknak meg­felelően határozottabbá vált, té­mavilága gazdagodott. A Politikai Szemle, a megyei pártbizottság megújult tájékozta­tója eredményesen tölti be szere­pét az eszmei, politikai nevelő­Szolnok megyében a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. A párt és a dolgozók kapcsolatát a köl­csönös bizalom határozza meg. A nehezebb helyzetben is szilárd a politikai-cselekvési egység, a la­kosság meghatározó többségének 'politikai érettsége és. felelősségér­zete jó alapot biztosít a bonyolul­tabb feladatok megoldásához. Megyénk munkássága, paraszt­sága szoros és szilárd szövetség­ben él és dolgozik. Szervezettebbé és eredménye­sebbé vált a környezetvédelem, fo­kozott figyelmet fordítottunk a le­vegő-, víz- és földvédelemre, ter­mészeti értékeink megóvására. A lakókörnyezet rendezettebb, tisz­tább lett, nőtt a zöldterületek, parkok aránya. Az új lakótelepe­ken a környezet szépítése lassúbb a kívántnál, nem kísérj kellő fi­gyelem a zöldterületek megóvását, fejlesztését. munka tartalmi és módszertani segítésében. A közoktatás lényegében lépést tart a megnövekedett követelmé­nyekkel. A pedagógusok nagy többsége áldozatkészen, jól dolgo­zik, eredményesen alkalmazkodik a feladatokhoz. Az új dokumentu­mok, az ötnapos tanítási hét kap­csán az oktató-nevelőmunkát je­lenleg is belső feszültségek, el­lentmondások jellemzik és terhe­lik. Intézményeinkben nyugodt, fe­gyelmezett munka folyik. Követ­kezetesebben támasztanak köve­telményeket a tanulókkal szem­ben. Csökkentek az intézményve­zetők gazdasági és adminisztrációs feladatai. Bővült a szakmai közös­ségek mozgástere. A pedagógusok, illetve az intézmények jól építet­tek a politikai évfordulók megün­neplésében rejlő nevelési lehetősé­gekre. Az ifjúsági szervezetek — különösen a közösségi nevelésben és .a politikai ismeretek terjeszté­sében — jól egészítik ki az iskola munkáját. A megyében működő felsőfokú intézmények tudatosabb értelmi­ségivé nevelő munkával, a szak­emberek magas szintű képzésével és továbbképzésével jelentősen hozzájárulnak a szellemi élet fel­lendítéséhez, az új iránti fogé­konyság erősítéséhez. A közművelődés fejlődése a nehe­zebbé vált kö­rülmények hatására a korábbinál szerényebb és ellentmondásosabb. A változó társadalmi szükségletek és az egyéni igények új helyzetet teremtettek, amihez a közművelő­dés intézményei, valamint a mű­velődő közösségek nem minden­ben tudtak alkalmazkodni. így a becsülendő eredmények mellett egyes területeken visszaesés ta­pasztalható. Kedvező, hogy a művelődési in­tézmények munkájában fokozó­dott a politikai tudatosság, az igé­nyek diff erenciált kielégítésére va­ló törekvés. Az új kezdeményezé­sek elsősorban a munkásság és a fiatalok művelődésének előmozdí­tását szolgálták. A TIT megyei szervezetei betöl­tik hivatásukat. Művészeti életünk a megye gaz­dasági, társadalmi viszonyainak fejlődésével összhangban alakult, alapvetően szocialista értékek te­remtője, hordozója és közvetítője. Az elmúlt esztendőkben újabb vo­násokkal gazdagodott, átütő vál­tozások azonban e területen nem következtek be. Továbbra is a színház és a kép­zőművészet — mint a legnagyobb múlttal rendelkező művészeti ágak — határozzák meg arculatát. A népművészeti hagyományok ápo­lása és gazdagítása — különösen a fazekasságban és a néptáncban — jelentős értéke megyénk kultúrá­jának. A megyében a művészek politi­kai, közéleti magatartására a szo­cializmus iránti elkötelezettség a jellemző. A tudományos élet az elmúlt években megélénkült. A kutatási eredmények szélesebb körű gya­korlati alkalmazása ösztönzően ha­tott vissza a tudományos munká­ra. A termelő egységekben javul­tak a kutatásfejlesztés, az alkal­mazás feltételei. A társadalomtu­dományi kutatások terén növeke­dett az elméleti műhelyek szere­pe, eredményesebb az ott dolgo­zók tevékenysége. A munkásság betölti vezető sze­repét a megye életében, munkája és kezdeményező készsége megha­tározza, jó irányba befolyásolja a lakosság szemléletét és- magatar­tását. A szövetkezeti dolgozók szocia­lista fejlődése meggyorsult, a munkásság szilárd szövetségesei az építőmunkában. A megye . értelmisége cselekvő részese a szocializmus építésének. Nagy többsége tudatosan vállalja és szolgálja a párt, a munkásosztály politikáját. A nők társadalmi, közéleti te­vékenysége tovább fejlődött. Me­gyénk ifjúságának döntő többsége vállalja és támogatja társadal­mi céljainkat, becsülettel dolgo­zik, tanul, önmagáért érzett fele­lőssége, társadalmi aktivitása, esz­mei, politikai, erkölcsi állapota kedvezően változott. A tanácsi szervek a párt politi­kájának szellemében növekvő ön­állósággal és felelősséggel, javuló színvonalon tevékenykedtek. A magasabb követelmények azonban oly módon differenciálták mun­kájuk színvonalát, hogy egyes te­rületeken jobban kiütköztek az irányítás és a végrehajtás gyen­geségei. Korszerűsödtek a tanácsi szer­vek működésének szervezeti ési jo­gi keretei. A járások átszervezé­se rendben lezajlott, a tanácsi munkában nem történt visszaesés. Működésükben meghatározóvá vált a testületi irányítás, a kollek­tív érdekképviselet. A tanácsta­gok többsége felelősséggel, a köz javára, és megelégedésére teljesí­ti megbízatását. Az ügyintézésben érvényesül a szocialista törvé­nyesség. Csökkentek a bürokrati­kus vonások, de még előfordul in­dokolatlan késedelem, türelmet­lenség és mulasztás is. Lehetőségeik szerint eredménye­sen járultak hozzá a gazdasági és társadalompolitikai célok elérésé­hez. Nagy figyelmet fordítottak a terület- és településfejlesztésre, a lakossági szükségletek kielégítésé­re, a kiemelt társadalompolitikai programok megvalósítására. Sike­res társadalmi munkaakciókat szerveztek a lakosság körében. Jelentős erőfeszítéseket tettek a művelődéspolitikai feladatok vég­rehajtására. A testnevelési és sportmozga­lom céljainkkal összhangban fej­lődött, a tanulóifjúság testnevelé­sének helyzete javult. A tömegsport formái tovább bő­vültek, a résztvevők száma nőtt. A versenysport több sportágban fej­lődött,. az utánpótlás-nevelés szín­vonala javult. A sportegyesületek A párt vezető szerepének érvé­nyesülésében meghatározó jelentő­ségű, hogy eszmei-politikai és szervezeti egysége szilárd. A párt és a dolgozók, a lakosság kapcso­lata a korábbinál nehezebb körül­mények között is kiállta a próbát. A pártszervek és -szervezetek ki­emelten foglalkoznak a gazdaság pártirányításával, az ideológiai és kulturális élet különböző terüle­teivel. A pártszervek és -szervezetek javuló színvonalú tevékenysége, a. párttagok példamutató munkája és magatartása erősítette a párt po­litikája iránti bizalmat. Dinamikusan fejlődött a párt belső élete, szervezettsége erősö­dött a megyében. Jelentősen gya­rapodott a párttagság eszmei, po­litikai, szakmai és általános mű­veltsége. A szervezeti változások a politikai munka minőségi jegyeit erősítették és további kedvező fo­lyamatokat indítottak meg. A megyei pártbizottság testüle­téi, munkabizottságai, rendelteté­süknek megfelelően, eredménye­sen dolgoztak. A pártfegyelem tovább szilár­dult. A pártszervek és -szervezetek irányító tevékenységük folyama­tos javítása érdekében nagy fi­gyelmet fordítottak munkamód­szerük helyes megválasztására, korszerűsítésére. A pártmunká­ban nagyabb hangsúlyt kapott a folyamatos, közvetlen eszmecsere a dolgozókkal. A tervezőmunka színvonala ja­vult, egységesebb, a demokratikus centralizmust és az önállóságot jobban szolgáló módszerek ala­kultak ki... A pártszervek és -szervezetek megfelelően alkalmazzák a gya­korlati pártmunkában a kádermun­ka alapelveit. A társadalmi, gaz­dasági és kulturális élet különbö­ző területein jelentős számban töltenek be vezető funkciót pár- tonkívüliek is. Kedvező változás tapasztalható a nők és a fiatalok vezetővé nevelésében és előlépte­tésében. A megyében a tömegszerveze­tek és -mozgalmak, a szövetkeze­tek érdekképviseleti szervei min­dennapi tevékenységükkel nélkü­lözhetetlenek a párt és a tömegek kapcsolatának erősítésében, poli­tikánk megértetésében, elfogadtatá­között jelentős minőségi különb­ségek vannak a munka tartalmát, eredményességét illetően. Megyénkben a szocialista de­mokrácia fejlődése tovább szélesí­tette a munkahely és a köz ügyei­ben való részvétel lehetőségeit, a dolgozók érdekeinek felszínre ke­rülését, védelmét. Hatékonyabbá vált az állami szervek és a mun­kahelyi vezető testületek tevé­kenységének társadalmi ellenőr­zése. Szélesedett a kollektív rész­vétel az előkészítésben, a dönté­sekben, a végrehajtásban, és az ellenőrzésben. Az üzemi és szövetkezeti de­mokrácia működését biztosító fel­tételek, intézmények kialakultak, tartalmukban gazdagodtak. Megyénkben a szocialista tör­vényesség szilárd, a közbiztonság, a közrend megfelelő. Az ügyész­ségek, a bíróságok és a belügyi szervek jól töltik- be hivatásukat; őrködnek a törvényesség követke­zetes megtartásán; védik a köz­rendet és biztosítják az állampol­gárok alkotmányos jogainak érvé­nyesülését. A megyei igazságügyi és bűnül­döző szervek munkájában érvé­nyesülnek a szocialista jogpoliti­ka elvei. Tovább szélesedett a megelőzésre irányuló bírói, rend­őri tevékenység, az utógondozás. Nem tudatosult még kellően, hogy a megelőzés össztársadalmi érdek és feladat. A munkásőrség teljesíti hivatá­sát, állománya politikailag szilárd, fegyelmezett és áldozatkész. A tes­tület magas színvonalon oldja meg kiképzési és szolgálati feladatát. A munkásőrök köztiszteletnek ör­vendenek. A megyében működő népi el­lenőrzési bizottságok központi és megyei célvizsgálatai eredménye­sen segítik a társadalmi és gazda­ságpolitikai feladatok megoldását, a rendellenességek feltárását. A megyében állomásozó fegyve­res erők és testületek — a lakos­ság együttműködésére építve — megbízhatóan, szilárdan védelme­zik vívmányainkat, békénket, mél­tóak a bizalomra és a megbecsü­lésre. sában, a feladatokra történő moz­gósításban. A szakszervezeteknek erősödött befolyásuk politikai, társadalmi és gazdasági életünkben. Fejlődött szervezeti életük, növekedett aktí­váik száma, bővült a bizalmiak feladat- és jogköre. A szakszervezetek, szakmaközi bizottságok egyre megalapozottab­ban és önállóbban részesei a te­rületi és helyi politika alakításá­nak, a munkahelyi demokrácia fejlesztésének. A párt ifjúsági szervezete, a KISZ eredményesen dol­gozik. Képviseli az ifjúság érdekeit, közvetíti vélemé­nyét, javaslatait a megye párt- és állami szerveihez. Javult a KISZ pártirányítása, az alkalmazott mód­szerek a fiatalok önállóságának erősödését is szolgálták. A KISZ-szervek és -szervezetek sikeresen járultak hozzá a párt- határozatok megvalósításához. Erősödött a gyermekszervezetek önállósága, felelőssége; színeseb­bé, gazdagabbá vált az úttörők szövetsége szerveinek és. szerveze­teinek munkája. A mezőgazdasági, fogyasztási és az ipari szövetkezetek területi szö­vetségei eredményesen segítették a gazdasági építőmunka megyei feladatainak megvalósulását, a szövetkezeti mozgalom erősödését. A Hazafias Népfront-mozgalom fontos szerepet tölt be a megyé­ben a párt szövetségi politikája és a nemzeti összefogás erősítésé­ben. Rétegpolitikai tevékenységé­nek eredménye: növekedett befo- folyása a munkások, a termelőszö­vetkezeti dolgozók, az értelmiség és más lakossági rétegek körében. A mozgalom a lakóhelyi köz­élet fejlesztésében tevékenyen vesz részt. Jó eredményekkel járt a te­lepülésfejlesztést szolgáló társa­dalmi munkamozgalom és a kör­nyezetvédelem területén kifejtett tevékenysége. A megye vöröskeresztes szerve­zetéi egészségügyi felvilágosító, tudatformáló munkájukkal hozzá­járultak a lakosság egészségi álla­potának megőrzéséhez, az egész­séges életmód fejlődéséhez. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei és területi szervei a lakos­ság, különösen az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelését segítették eredményesen. III. TUDATFORMÁLÁS, MŰVELŐDÉS Gyermek­intézmények száma 1485-tel Tájékoztatás IV. A TÁRSADALMI VISZONYOK VÁLTOZÁSA, AZ ÁLLAMI SZERVEK MUNKÁJA Közmüvelűdés V. A PÁRT- ÉS A TÖMEGSZERVEZETEK, MOZGALMAK TEVÉKENYSÉGE KISZ­szervezetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom