Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

1985. MÁRCIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kiemelkedő gazdasági építőmunka, nívós politikai tevékenység A KISZ KB Vörös Vándorzászlajával tüntették ki a Kötivizig KISZ-szervezetét Társadalmi szervezetté vált a TIT Bővülő kapcsolatok, nagyobb önállóság Beszélgetés Nyáry László megyei titkárral Hálás feladata volt tegnap Szolnokon Köpf Lászlónénak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának. Nem kellett ta­karékoskodnia dicsérettel, amikor átadta a KISZ Köz­ponti Bizottságéinak Vörös Vándorzászlaját a Kötivizig KlSZ-szervezetének. az SZMT művelődési hazáiban rendezett ünnepségen, hiszen a gazdasági építőmunkában nyújtott teljesítményéért és a színvonalas politikai tevé­kenységéért egyaránt meg­illette az ifjúsági szövetség közösségeknek járó legmaga­sabb elismerése a kollektí­vát. Érezni lehetett ezt például mindjárt az előtérben, ahol az Alkotó Ifjúság pályázat idei pályamunkáiból rendez­tek kiállítást. Évente átlago­san 30 pályamunka kerül ki a vízügyes fiatalok kezéből, amelynek nagy többségét közvetlenül hasznosítani tud­ja az igazgatóság. Érthetően ez az egyik legszínvonala­sabb területe az ifjúsági munkának. Éppen az utóbbi évek egyre színvonalasabb pályamunkáinak köszönhető­en, folyamatosain jó munkát végez az Alkotó Ifjúság ta­nács, korrektebbé, egyértel­műbbé vált a pályamunkák értékelése. A szakmai vetél­kedők színvonalát jellemzi, hogy a ,'házi” versenyek legjobbi ai rendszeresen részt vesznek és megállják a he­lyüket a városi, a megyei és országos vetélkedőkön. Az igazgatóság különböző munkahelyein hét ifjúsági szocialista brigád tevékeny­kedik, szoros összhangban a KlSZ-alapszervezetekkel. Az alapszervezetek műveltségi vetélkedőket kezdeményez­nek a szocialista brigádok bevonásával, a KISZ-tagok közül sokan vesznek részt olvasópá'lyázatokon. népsze­rűek az olyan családi prog­ramok. mint pélrául a millé- ri majális a gyermeknap, vagy az országjáró kirándu­lások. A munkahelyi olimpi­ákon, az ágazati tömegsport- napokon való sikeres szerep­lés után már a városi tömeg­sport-versenyeken is részt vesznek a vízügyis fiatalok. A KISZ-alapszervezetek mindegyike kapcsolatot tart a város valamely úttörőcsa­patával. A környezetvédelmi feladatok tudatosítása, a kör­nyezetvédelemre való neve­lés érdekében vízvédelmi út­törőrajt; szerveztek a Beloia- nisz úti Általános Iskolában és a vízi úttörőszázad mun­kájának segítése is kiemelke­dő jelentőségű. Mindez csupán néhány mondatos ízelítő lehet abból a sokféle munkáiból, ame­lyért immáron hatodik alka­lommal nyerték el a fiatalok a zászlót. Az ünnepségen az alapszervezetek képviselői, az igazgatóság vezetői mellett részt vett Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese. Bálint Ferenc, a megyei párbizott­ság osztályvezetője, Vlvecz- ki Tibor' a megyei tanács el­nökhelyettese és Hegyi Ist­vánná, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. Együtt a lakótelep közösségével Három iskola közös ünnepi műsora Szolnokon Felszabadulásunk közelgő negyvenedik évfordulója tisz­teletére három általános is­kola művészeti csoportjainak részvételével emlékünnepsé­get rendeztek tegnap délután Szolnokon, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban. Az ünnepségen — amelyen jelen volt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára is — Sándor László, a Ha­zafias Népfront Szolnok me­gyei Bizottságának titkára mondott beszédet, majd a Tallinn Általános Iskola ta­nulóinak műsora követke­zett. Benjámin László Béke című versét Tanács Krisztián negyedik osztályos tanuló mondta el, ezután az iskola kórusa lépett pódiumra. Az énekeseket a Tallinnka nép­táncegyüttes követte a szín­padon. Nagy sikerrel mutat­ták be műsorukat, köztük a Dudás Juló dalait, amelyet Felszabadulásunk 40. év­fordulójának tiszteletére fel- szabadulási stafétát szerve­zett a KISZ Központi Bi­zottsága honvédelmi nevelé­si tanácsa. A staféta több útvonalon követi a felsza­badító csapatok útját, majd április 3-án Nemesmedvesen, az utolsóként felszabadult magyar településen központi ünnepséget tartanak a fia­talok. A megyébe holnap délben érkezik meg a staféta Békés megyéből. Mezőtúr és Gyo- maendrőd között megyénk fiataljai várják társaikat, akik a hazánkat felszaba­dító szovjet alakulatok zász­lóit hozzák. Délután rövid ünnepséget tartanak Mező­túron a szovjet hősök em­lékművénél, ahol megemlé­keznek a felszabadító har­cokról, majd a megyeszék­helyre indulnak. A stafétá­ban 34 ifjúgárdista, 10 kato­nai főiskolai hallgató, 3 mun­kásőr, 3 tűzoltó és 4 rendőr Molnár Lajos koreografált a Tallinnkának. Bemutatkozott a közönségnek az iskola ka­marakórusa is, így az em­lékünnepség résztvevői ízelí­tőt kaphattak az oktatási in­tézmény kulturális életéből. Az iskola a Vésztők lakóte­lep pártalapszervezetével, a népfront körzeti bizottságá­val, valamint a szülői mun­kaközösséggel közösen, ép­pen azért rendezte meg az ünnepséget a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban, hogy munkájuk ered­ményének a város közönsége előtt történő bemutatásával emlékezzenek meg felszaba­dulásunk évfordulójáról. A műsorban sikerrel ven­dégszerepeit a Corvinka, a Mátyás király úti Általános Iskola néptáncegyüttese, va­lamint a Szandácska. a Szan- daszőlősi Általános Iskola tánccsoportja is. fiatal vesz részt. Vasárnap délután a szolnoki temető­ben megkoszorúzzák a szov­jet hősök síremlékét. A me­gye különböző városaiból ér­kező ifjúgárdisták ott csat­lakoznak a csoporthoz. Üt­jük során kegyelettel adóz­nak a szovjet hősök és a ha­zai ellenállók emlékeinek az emléktábláknál, síroknál. Este veteránokkal találkoz­nak a fiatalok a Tiszaliget- ben, a KISZ megyei bizott­ságának politikai képzési központjában és a megye fel­szabadításáról, az ország új­jáépítéséről szóló f ilmeket te­kintenek meg. Hétfőn a KlSZ-védnökség- gel készült papíripari beru­házást nézik meg a Szolnoki Papírgyárban, délután lab­darúgó villámtomát, rendez­nek szovjet és magyar ka­tonafiatalok részvételével. A megye fiataljainak képviselői április 3-án utaznak Nemes- medvesre, a központi ünnep­ségre. Tudományos tanácskozás Falvak, mezővárosok az fllföldön Falvak, mezővárosok az (Alföfdön. címmel háromna­pos tudományos tanácskozás kezdődött tegnap Nagykőrö­sön. Az Arany János Múze­um által szervezett és a Mű­velődési Központban tartott rendezvényre szociológusok, muzeológusok, régészek, nép­rajzosok, a településfejlesz­téssel foglalkozó szakembe­rek érkeztek, hogy töréneti összefüggéseiben is áttekint­sék az alföldi településháló­zat kialakulását, sajátos jel­lemzőit. a közös vonásokat, a mai településfejlesztés kö­zös gondjait. Kulcsár Kál­mán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkár-helyettese megnyitójá­ban elmondotta, ez az első olyan konferencia, amely egy tájegység településfeilődéss- nek múltját jelenét és jövő­jét több tudományáé együt­tes eredményeinek bevoná­sával vitatja meg. A tanács­kozás része annak a törek­vésnek. hogy a településfej­lesztésben is erősödjék az önkormányzat; azaz a tele­pülések formálásában a la­kók. a helyi sajátosságokat és hagyományokat is figye­lembe véve döntsenek falu­juk. városuk fejlődéséről. A tudományos konferenciának otthont adó Nagykőrös egyi­ke azoknak az alföldi tele­püléseknek, ahol hagyomá­nya van a helyi társadalom feltárásának, az értékek fel­kutatásának. Slovakoturist­tájékoztató Üj létesítmények várják a magyar turistáikat, új üdülő­körzetekben pihenhetnek, új útvonalakon kirándulhatnak a jövőre Szlovákiába látoga­tók — jelentették be tegnap a Csehszlovák Testnevelési Szövetség szlovákiai közpon­ti bizottságának utazási iro­dája, a Slovakoturist képvi­selői. A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban tartott sajtótájékoztatón el­mondták: tavaly mintegy 30 ezer magyar vendéget foga­dott az utazási iroda. A tu-, risták elsősorban télen láto­gattak el az Alacsony- és a Magas-Tátra vidékeire, síe- lési lehetőségeket keresve. Felszabadulási staféta Holnap érkezik megyénkbe Hazánk „legidősebb” — 1841-ben alapított — értelmiségi szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ma az ország „legfiatalabb” társadalmi szervezete. Működésének új rendjéről a Minisztertanács 30 1984. számú határozata intéz­kedett. Arról, hogy mi a jelentősége és milyen változások várhatók a határozat nyomán, Nyáry Lászlóval, a TIT Szol­nok megyei szervezetének titkárával beszélgettünk. — A TIT jogállásáról és állam.« felügyeletéről szóló határozat január 1-én lépett életbe. Megyei elnökségünk, valamint városi szervezete­ink épp ezekben a hetek­ben tárgyalták, illetve tár­gyalják meg a határozatból következő új feladatokat. Az, hogy a társulat társadalmi szervezetté vált s állami fel­ügyeletét a továbbiakban a Minisztertanács látja el, va­lóban jelentős változásokat hozott. Mindenekelőtt nö­velte a szervezet önállósá­gát s ez tartalmi munkájára, gazdálkodására egyaránt kedvező hatással lehelt. S, ami nagyon lényeges, meg­teremtette a lehetőségét a korábbinál demokratikusabb szervezeti élet kialakításá­nak. — Ez nyilván kedvező ha­tással lehet az értelmiség körében végzett munkájukra is. — Egyik legfontosabb fel­adatunk valóban az ér­telmiség, „.mozgósítása/’, ha úgy tetszik az ismeretter­jesztő társulatban való „tö­mörítése”. A társadalmi szervezet, mint a szervezeti élet egy demokratikusabb formája nyilván nagyobb te­ret enged az értelmiség „be­leszólásának”, véleménye, öteleteú felszínre kerülésé­nek, érvényesülésének, s ez­zel együtt úgy vélem hozzá­járulhatunk a társadalom demokratizálódási íolyhmb1- tának gyorsulásához is/ Szer­vezetünk a megye értelmi­ségének tíz százalékát tömö­ríti. S, noha ennél magasabb azoknak az aránya, akik be­kapcsolódnak tevékenysé­günkbe. fontos, hogy az ér­telmiség újabb és újabb cso­portjaihoz jussunk el. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy növekedjék a TIT tár­sadalmi presztízse, nagyobb elismerésben részesüljenek azok, akik feladatot vállal­nak munkájában. Mi arra törekszünk, hogy „gazdájá­vá” váljunk az értelmiség­nek. Más tudományos szer­vezetekkel közösen részt ve­szünk továbbképzésükben, szakosztályaink is lehetősé­get adnak szakmai ismerete­ik rendszeres, folyamatos „karbantartására”, kamatoz­tatására. A szervezeti élet változása remélhetőleg jóté­kony hatással lesz közmű­velődési feladataink ellátá­sára. ismeretterjesztő mun­kánkra is. — Melyek azok a legfon­tosabb feladatok ,amelyeket el kell végezniük ahhoz, hogy a lehetőségből gyakor­lat váljon? — A szervezet „társadal­masításának” szándéka alap­vetően meghatározza ezeket. Például bővíteni kelt — a szervezeti élét minden szint­jén, a városokban községek­ben is — társadalmi és mun­kakapcsolatainkat. Átgon­doltabb, gyümölcsözőbb jegyüttműködésre Beeil töre­kednünk az országos és te­rületi tudományos szerveze­tekkel emelni szükséges, i,szolgáltatásaink” színvona­lát és ugyanez vonatkozik szakosztályi munkánkra is. Mindezek alapvetően azt a célt szolgálnák, hogy a TIT valóban „gazdájává” és le­hetőleg jó „gazdájává” vál­jék mindazon tudományos és ismeretterjesztő területek­nek, amelyeken tevékenysé­gét kifejti. T. E. Kiadatlan gyűjtések, élénk külföldi kapcsolatok A megyei kórusélet közelről A minap megkérdezte tő­lem egy ismerősöm; ugyan nem tűnt fel nekem, hogy milyen kevés ünnepségen, megemlékezésen hallható a magyar Himnusz énekelve? A közelmúlt ünnepségeit fel­idézve valóban arra döbben­tem rá, hogy énekkar híján egyik-másik rendezvényün­kön — talán kényelemből? — inkább hangszeres zene szól. Vajon nem jut elég kó­rus az ünnepségek színeseb­bé tételére? (Vagy talán nem tudunk énekelni?) Nos, a helyzet az, hogy 10 évvel ezelőtt 206 kórus mű­ködött a megyében, azonban ez a szám mára 188-ra apadt, ugyanis a hajdani 135 általános iskolai énekkarból mindössze 115 maradt. De még így sincsenek kevesen az amatőr énekkari-zenekari mozgalomban tevékenyke­dők; számuk a megyében 10 ezerre tehető. Az adatok a KÓTA Szolnok megyei szer­vezetének a napokban tar­tott elnökségi ülésén kerül­tek szóba. Buday Péter me­gyei titkár többek között be­számolt arról, hogy a tava­lyi év eseményekben megle­hetősen gazdagnak bizonyult az amatőr ének-zenei mozga­lom számára. Ősszel me­gyénk felszabadulásának 40., tavasszal az Éneklő ifjúság mozgalom 50. évfordulóját ünnepelték, és ugyanakkor megemlékeztek Bárdos Lajos születésének 85. évfordulójá­ról. Megyénk kóruséletére módfelett serkentően hatott a már említett Éneklő ifjú­ság mozgalom félévszázados jubileuma, hiszen az előző évhez képest 99-ről 106-ra emelkedett a mozgalomba bekapcsolódott iskolák szá­ma. Sok ez vagy kevés? Ha országosan összehasonlítjuk a kórusokat, az derül ki. hogy a megyék közötti sor­rendben második, míg a gim­náziumok és szakközépisko­lák vonatkozásában első he­lyen állnak iskoláink. Napjainkban megélénkül­tek kórusaink külföldi kap­csolatai. Tavaly finn, bolgár, csehszlovák és nyugat-berlini énekkarok utaztak kölcsönö­sen egymáshoz fellépésekre; az idén ugyancsak ellátogat­nak hazánkba cseh, bolgár, valamint osztrák és nyugat­német kórusok. A ’85-ös év meglepetése: Szolnokon ad hangversenyt a tallinniak kórusa, akiket mellesleg a világ legjobbjának tartanak sokfelé. A kétségkívül szép ered­mények, sikerek árnyékában azonban kóruséletünk né­hány problémája is meghú­zódik. A szakmunkásképzők változatlanul elhanyagolják az énekkari munkát, nemegy esetben a karvezető távozá­sa állítja nehéz helyzet elé az intézményeket. (Pedig aki ifjúkorában nem énekel, fel­nőttként sem fog.) A Damjanich Múzeumban húsz(!) éve hever asztalfiók­ban a lektorált „88 Szolnok megyei népdal” (Paulovics- gyűjtés), de kiadása érdeké­ben mindmáig nem történtek lépések. Hasonló sorsra ju­tott és mielőbb sajtóra vár a Kodály-centenárium alkal­mából meghirdetett pályáza­ton díjazott népdalgyűjtés anyaga. E két kiadvány min­den bizonnyal hozzájárulna a megye népzenei hagyomá­nyainak fokozottabb ápolá­sához, népszerűsítéséhez, a népdaléneklő körök műsorá­nak felfrissítéséhez. — jurkovics — > I ! B f I > « m — -m sm V*- 1« Tegnap Szolnokon,, a Kassai úti’ Általános Iskolában felszabadulásunk 40. évfordulója tisz­teletére orosz nyelvi vetélkedőt rendeztek. Városi szinten 8 iskola küldte el nevezését. A mintegy százötven tanuló vers, próza, ének és báb kategóriában mérte össze tudását. Ké­pünkön a Kassai úti' iskolások egy csoportja egy jelenetet ad elő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom