Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

I 6 Nemzetközi körkép 1985. MÁRCIUS 30. Szovjetunió Dinamizmus és folyamatosság Megfigyelők, hír- és hely­zetelemzők. egyszóval mind­azok, akik a szovjet főváros­ban a jelent, de méginkúbb a jövő kilátásait fürkészik, az utóbbi napokban legfő­képpen azt vizsgálták: vajon az a tény- hogy Konsztan- tyin Csernyenko elhunyta után Mihail Gorbacsovot vá­lasztották meg az SZKP fő­titkárává. hoz-e valamilyen fordulatot vagy Változást a szovjet politikában. Az ér­tékelés felettébb gyorsan ki­alakult: a szovjet bel. és külpolitika folyamatossága, a vezetés kollektivitása alap­ján változatlan volt és marad az a stratégiai irányvonal, amelyet az SZKP XXVI. pártkongresszusán és az utá­na következő központi bi­zottsági üléseken kidolgoz­tak. Gazdasági teendők Mi a lényege ennek a stra­tégiának? Hatalmas, egymás­sal kölcsönhatásban álló feladatok megoldásáról van szó: egyfelől az erőfeszítések arra irányulnak, hogy meg­gyorsítsák az ország gazda­sági-társadalmi fejlődését, másfelől emelni kell a szov­jet emberek anyagi jólétét, kulturális színvonalát. Mind ezt hogyan? A szovjet vezetés kollektiven kimun­kált álláspontjának adott különleges nyomatéket Gor­bacsov, amikor az SZKP KB rendkívüli ülésén rámuta­tott: a Szovjetunióban dön­tő -fordulatot kell elérni ab­ban. -hogy a népgazdaságot az intenzív fejlesztés vágá­nyára állítsák. Az SZKP minden utópizmus nélkül, teljesen reális célként veti fel a legkorszerűbb tudomá­nyos-műszaki szint, a ter­melékenység világszínvona­lának elérését, mégpedig rö­vid időn belül. A szovjet ve­zetés tudatában van annak is. hogy ez a feladat meg­követeli a gazdasági mecha­nizmus és az egész irányí­tási rendszer tökéletesítését. Mindehhez alkotóan kell alkalmazni a szocialista gaz­dálkodás alapelveit, vagyis következetesen meg kell va­lósítani a gazdaság tervszerű fejlesztését, erősíteni kell a szocialista tulajdont, fokozni kell a vállalatok önállósá­géit és bővíteni jogkörüket, növelni teljesítményérde­keltségüket. Ezzel egyidejű­leg az SZKP egyik alapvető feladatának tekinti a demok­rácia és a szocialista népi önigazgatás egész rendszeré­nek fejlesztését, amelyet ösz- székapc.sol a társadalmi tu­dat erősítésével. A genfi próbakő Gorbacsov a temetésre Moszkvába érkezett küldött­ségek vezetőinek sokaságá­val tárgyalt. Ezek a találko­zók rövidek- de tartalmasak voltak, a nézetek tisztázását szolgálták. A legfőbb közös érdek: megszüntetni a fegy­verkezési hajszát a Földön, elejét venni a fegyverkezési versenynek a világűrben, megállapodni — becsületes, egyenjogú alapon — a nuk­leáris fegyverek teljes fel­számolásáról és betiltásáról, a háború veszélyének elhá­rításáról. Mindebből Moszk­va vendégei leszűrhették a külpolitikai folyamatosság érvényesülését, azt- hogy a Szovjetunió határozottan folytatni kívánja a békés egymás mellett élés politi­káját. Senkit nem fenyeget, nem törekszik katonai fö­lényre. ám azt sem engedi meg, hogy bármely más or­szág vagy állam,csoport ilyen fölényhez jussom. Gorbacsov megerősítette azt -is, hogy kölcsönösség esetén a Szovjetunió kész. gyakorlati lépéseket tenni a szovjet—amerikai kapcsola­tok javítására. Bush alel nők nagy általánosságban helye­selte ezt. de homályban hagyta: vajon az Egyesült Államok ténylegesen kész-e a Gorbacsov felkínálta lehe­tőséget valósággá, érlelni, mindenekelőtt a genfi tárgya­lásokon. A genfi megbeszélések ki­meneteléért — szovjet véle­mény szerint — felelősség terheli földrészünk nyugati felét is. A nyugat-európai magatartás ugyanis gyengít­heti az Egyesült Államok csillaghú borús er őf esz í té.s e i t. Ezért is öltött különleges je­lentőséget- hogy a párbeszéd fontossága* az enyhülési po­litikához való visszatérés gondolata szőtte át az SZKP főtitkárának Mitterrand el­nökkel, Thatcher kormány­fővel. Kohl kancellárral és más, nyugat-európai politi­kusokkal folytatott. véle­ménycseréjét. A moszkvai külpolitikai horizonton változatlanul első helyen szerepelnek a szocia­lista országok. Itt kell emlí­tést tenni arról, hogy Gor­bacsov kinyilvánította: a Szovjetunió komolyan szeret­né javítani kapcsolatát Kí­nával és kölcsönösség esetén ezt teljesen lehetségesnek tartja. Megkülönböztetett hangsúlyt, kap a szovjet kül­politikában a kapcsolatok ápolása és erősítése a világ fejlődő országaival. Moszkva továbbra is minden támoga­tást megad a felszabadult országoknak a függetlensé­gükért küzdő népeknek. Testvéri barátság Aligha véletlen, hogy az SZKP főtitkára elsőként a Varsói Szerződés tagállamai­nak küldőttségvezetőivel tár­gyalt. A világ megtudhatta ebből is. hogy a Szovjetunió változatlanul elsődlegesnek tekinti a testvéri barátság szilárdítását a legközelebbi harcostársakkal és szövetsé­gesekkel. A kapcsolatok el­mélyítése magában foglalja a sokoldalú polifiikai-gazdar sági együttműködést, a Var­sói Szerződés politikai és védelmi tevékenységének fo­kozását, a diplomáciai tevé­kenység összehangolásának erősítését. Ez is kifejezi, hogy Moszk­vában a folyamatosságot nem helybenjárásnak, hanem dinamizmusként, az eddig elért eredmények meghala­dásaként értelmezik. Hável József Kambodzsa, a világ „legfiatalabb” állama Újjászületik a lerombolt ország Az utóbbi hetekben meg­szaporodtak a jelentések, amelyek a kambodzsai népi forradalmi hadsereg sikerei­ről számolnak be. A hadse­reg egységei a vietnami ön­kéntesek támogatásával egy­más után semmisítik meg az ellenforradalmárok bázisait az ország nyugati határán. Közben folytatódik a rom­jaiból' feltámadt ország új­jáépítése. Minden, a legki­sebb előrehaladás is nagy áldozatokat igényel, mert a népi Kambodzsa még min­dig érzi a Pol Pót klikk nép­irtó uralmának gyászos kö­vetkezményeit. Az 1975-töl 1979-ig tartó rémuralom több mint 3 millió ember­életet követelt, szinte meg­semmisült az ipar, a közle­kedés. A rizstermő terület kétharmadát nem művelték meg, a kaucsukültetvények tönkrementek. Az azóta el­telt hat esztendő alatt azon­ban a kambodzsai kormány­nak sikerült- megbirkóznia a szörnyű pusztítás legsúlyo­sabb következményeivel. A kambodzsaiak ma már hisz­nek a jövőben, amit a szü­letések számának nagyará­nyú növekedése is bizonyít. A kambodzsai polgárok több, mint fele 18 éven alu­li, joggal nevezhetjük tehát az országot a világ egyik „legfiatalabb államának”. Nem kevesebb, mint 1.7 millió a tanulók, és 41 ezer az oktatók száma. Jelentős eredmények szü­lettek a mezőgazdaságban. A lakosság 90 százalékát kite­vő parasztság erőfeszítései nyomán ismét művelés alá került a felhasználható föld­terület négyötöde. Évről-év- re növekvő termést takarí­tanak be: ma már a rizster­melés csaknem fedezi a- la­kosság szükségletét. Foko­zatosan helyreállítják az ipari üzemeket. Ezek első­sorban a mezőgazdaság ré­szére termelnek ekéket, szer­számokat, de gyártanak ház­tartási eszközöket, kerékpá­rokat, lábbelit és gyógysze­reket is. Az újjászületett Kambod­zsa politikai, gazdasági és kulturális konszolidációjá­hoz alapvetően hozzájárult a testvérországok segítsége: mindenekelőtt az együttmű­ködés Vietnammal és Laosz - szal, nemkülönben az a tá­mogatás, amelyet á Szovjet­unió és a többi szocialista ország nyújtott és nyújt a kambodzsai népnek. Ma­gyarország a szakemberhi­ány leküzdésére segíti a kambodzsai fiatalok felsőfo­kú képzését. Tárgyalásokat folytatunk helyi nyersanyag­választások Urnák és fegyverek Ha a közép-amerikai vál­ságról esik szó. legtöbbször a Nicaragua körül kialakult feszültségre, a managuai kor­mányzat ellen folytatóit bél­és külföldi támadásokra gondolunk. Valamivel keve­sebb szó esik az elmúlt idő­ben a sa 1 vadőr i krízisről, pedig az összetűzések heves­sége' a polgárháborús hely­zet robbanékony volta e ka­ribi országban sem sóikat csokiként. S nem módosult jelentő­sen az. az aggodalom sem, amit az Egyesült Államok­nak a fegyveres harcokba történő fokozottabb beleke­veredésétől tartva számos amerikai politikus érez. ..Az USA Salvadorban egyre in­kább egy Vietnamra emlé­keztető. háborúba bonyoló­dik” — állapította meg pél­dául alig egy hónapja egy olyan kongresszusi jelentés, amelynek kidolgozásában re­publikánus és demokrata képviselők és szenátorok egyaránt részt vettek, A je­lentés szerint a Reagan -ka­binet a törvényhozás által engedelyezettnél nagyobb összegeket nyújtott gazdasá­gi és katonai segélyként Jó­sé Napoleon Duarte elnök kormányzatának, illetve a hazafias erők ellen küzdő kormányhadseregnek. A fel- tetelezések alapján a Fehér Ház túllépi a katonai ta­nácsadók létszámhatárát is és az engedélyezettnél több ,'kiképző és kisegítő” tisztet küld a gerillaellenes harc segítésére. Az elmúlt esztendők azt bizonyították, hogy még a növekvő amerikai elkötele­zz.'!'só g, s a salvadori jobb­oldal minden erőfeszítése sem volt. elegendő a polgár­háborús állapotok felszámo­lásához. Ez. az ingatag hely­zet az. ultra reakciós halál- br ig á dók e r ősz akcse le k me­nyei. a leromlott gazdaság sűrűsödő problémái pedig nyilvánvalóan nem kedvez­tek a .'demokratikus kibon­takozás” jelszavát zászlójára tűző Duartének pozíciója megszilárdításában. Nem ve­zetett eredményre az a kez­detben sokat ígérő fejle­mény sem, hogy —1 hosszú évek merev elzárkózása után — végre közvetlen párbe­szédbe bocsátkoztak egymás­sal a felkelők vezetői, illet­ve a salvadori kormány kép­viselői. jóllehet a tavaly Ok­tóberben tartott első meg­beszélésen a kapcsolatfelvé­tel kivételesen magas szin­ten történt: Duarte elnökkéf szemben Guillermo Ungó. a Farabundo Marti Nemzeti Fe lsza báli tás i Front (FMLN) és Rubén Zamora, a Forra­dalmi Demokratikus Front (FDR) vezetői foglaltak he­lvet tárgyalópartnerként. A kezdeményezés — amint azt a november végi máso­dik. forduló is jelezte — nem termett sok babért. Du­arte eleve elzárkózott a je­lentősebb engedményektől' s csak amnesztia javaslatát helyezte kilátásba a megkö­vetelt fegyverletételért cse­rébe. Jobboldali ellenzéknek viszont már ez, maga a tény — mármint, hogy eszmecsere alakult ki a legyőzendő ellenféllel — elviselhetetlen­nek. bizonyult. Megszaporod­tak a támadások az amúgy Lángoló teherautó a gerillák egyik országúti támadása után séről. együttműködésről a szója- és kukoricatermesz­tésben, továbbá termelési együttműködésről gumicik­kek előállítására. A magyar ipari szövetkezetek segítik a kis_ és kézműipar korszerű­sítését, a nyersanyagforrá­sok felkutatását, átadják munkaszervezési és társulá­si tapasztalataikat. A kam­bodzsai kormány háláját fe­jezte ki a magyar fiatalok által épített gyermekváros létesítéséért. Több szocialista országgal együtt támogatjuk a Kam­bodzsai Népköztársaság bé­kés külpolitikáját, minde­nekelőtt azt, hogy végre el­foglalhassa- az őt illető he­lyet az ENSZ-ben. A Ho Si Minh-városban nemrég meg­tartott konferencián Kam­bodzsa, Vietnam és. Laosz külügyminiszterei ismétel­ten kifejezték készségüket a párbeszédre az ASEAN-or- szágokkal a délkelet-ázsiai béke és stabilitás megte­remtése érdekében. Megis­mételték javaslatukat, hogy a kambodzsai—thaiföldi ha­táron egyenlő mélységű biz­tonsági övezetet hozzanak létre, nemzetközi ellenőrzés­sel. A bizalom erősödését jel­zi, hogy egyre több, a Pol Pót klikk által megtévesz­tett, elmenekült kambod­zsai tér vissza hazájába. Az ország következetes békepo- litikája eredményeképpen ma már 34 állam ismeri el a Kambodzsai Népköztársasá­got. G, 1. is szorult helyzetben tevé­kenykedő elnökkel szemben, aki a hazafiak szerint, túl gyenge ahhoz, hogy saját, valamelyest engedékenyebb irányvonalát érvényre jut­tassa. .-A jobboldal támadásban tan és Duarte képtelen el­lenállni” — magyarázta pél­dául a közvetlen párbeszéd kudarcait Rubén Zamora. Va­lóban, a beígért harmadik forduló megtartására eddig nem is került, sor. A jobb­oldali többségű parlament ráadásul az év eleje óta egy sor olyan törvényt fogadott el. amely megkérdőjelezi Duartének a kormány felett gyakorolt hatalmát. A bo­nyolult kötélhúzás kimene­telét valószínűleg jelentősen befolyásolják a március utol­só napján a sorra kerülő par­lamenti választások. A jobb­oldali előretörés folytatódá­sa — amit jó néhány szak­értő egyáltalán nem tart ki­zártnak — teljes sikertelen­ségre kárhoztatná az éppen csak megindult tárgyaláso­kat, megfosztaná hitelétől a ..nemzeti megbékélés elvét hirdető eLnököt és minden bizonnyal ú.i csúcsokat hoz­na az immár több- mint. öt éve folyó véres polgárhábo­rúban. (A harcokban eleset­tek. illetve a polgári lakos­ság köréből követelt halálos áldozatok száma az óvatos becslések szerint is 'megha­ladja az 50 ezret, s egyelőre nincs jele. hogy a kormánv- ha dse r eg félkész ü ltség é nek állandó javítása ellenére pusztán katonai eszközök­kel döntést tudna kierősza­kolni.) Most is hétről-hétre érkez­nek a jelentések az egyre Duarte elnök — hogy marad nyeregben? átfogóbb tisztogató hadmű­veletekről. 'büntető manőve­rekről csakúgy, mint a ge­rillaegységek új meg új ak­cióiról. A felkelők célja ál­talában az ország gazdasá­gának gyengítése, a kormány megingatása. Ezt szolgálja a közlekedés, a teherszállítás megbénítása, az energiahá­lózat, hidak, országutak el­leni gyakori támadások. Ami pedig a küszöbön álló vá­lasztásokat illeti, a hazafias erők nyilvánvalóan nem fo­gadják el azók törvényes jel­legét. Bojkottfelhívásuk nyo­mán tagadják, hogy azok va­lóban a lakosság véleményéi tükröznék. Mindennek fényében ért hető. ha a kormányellenes FMLN—FDR vezetői kétség­be vonják a választások ér­telmét, s azt hirdetik, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött a puskáknak változatla­nul legalább akkora, ha nem nagyobb szerepük van, mint a nem egyszer manipulált vokBoknak. Mégsem jelenti az részükről a fegyveres küzdelem kizárólagosságát, sőt a Duarte-Jkabinet képvi­selőivel történt- előbb emlí­tett közvetlen tárgyalásokon olyan, részletesen kidolgozott rendezési tervet terjesztet­tek elő, amely tényleg biz­tosítaná a békés, demokra­tikus kibontakozást, s esélyt kínálna fel a gazdasági-tár­sadalmi válság leküzdésére. A javaslat szerint először az állami függetlenség és a pol­gárjogok helyreállítására lenné szükség, vagyis ki kel­lene vonni a kis karibi or­szágból a külföldi katonai tanácsadókat' fel kellene ol. dani a rendkívüli állapotot, s felszámolni a terrorbrigá- dokat. A második lépcsőben a kiterjedt ellenségeskedések megszüntetésére kerülhetne sor — kellő biztosítékok megteremtésével és a kor­mány összetételének megvál­toztatásával. A harmadik szakaszban pedig létre kel­lene hozni a ,.nemzeti egyet­értés kormányát”, népszava­zással módosítani az alkot­mányt. átszervezni a hadse­reget és általános nemzet­közileg ellenőrzött választá­sokat kiírni. Kétségtelen- mindez ma­ximális 'követelésnek tűnik, de a tárgyalások során va­lószínűleg elérhető lenne kompromisszumos megegye­zés is. Már amennyiben egy­általán lesznek még tárgya­lások. Ha ugyanis az addig is kisebbségben kormányzó Duarte helyzete a mostani választáson valóban meginog, akkor kétséges, hogyan ma­radhat nyeregben a keresz­ténydemokrata politikus? Ugyancsak nem egyértelmű, hogyan reagálna Washington a fejleményekre, melyik fe­let támogatná inkább — fi­gyelembe véve. hogy a Fehér Ház újabban a nicafaguai sandinistákkal szemben is a lehető legkeményebb fellé­pést pártolja. Nem kevés te­hát a kérdőjel. Ám egy do­log biztosnak tűnik: az. hogy a salvadori események átala­kulását a közeljövőben' a fegyverek csakugyan éppúgy meghatározzák, mint a sze- va/ócédulák. Szegő Gábor ü.neAlllwtU: CnanUQUn L»JÜ*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom