Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

Hz MSZMP XIII. kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról.) rek alkalmazására; a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban ,iól alkalmazható gépek, berendezések, vegyipari termékek gyártására; a biotechnológiai eljárások kifej­lesztésére és alkalmazására; ter­mészeti kincseink komplex, gazda­ságos hasznosítására; nyers­anyagot megtakarító technológiák bevezetésére. Következetesen foly­tatni kell az energiatakarékosság­ra, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására ki­dolgozott központi programok vég­rehajtását. A vállalatokat és a műszaki szakembereket ösztönözzük jobban a tudományos eredmények és a hasznos újítások gyorsabb alkal­mazására, a korszerű technológiák és munkaszervezési módszerek be­vezetésére. Bővüljön lendületeseb­ben a gazdaságosan előállítható ter­mékek gyártása. Gyökeres fordula­tot kell elérni a nem gazdaságos, tartósan veszteséges termelés gaz­daságossá tételében, illetve korlá­tozásában. Növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya. 3_ Az ipar dinamikus fejlődése megköveteli a műszaki hala­dás további lehetőségeinek feltá­rását, az erőteljes technológiai kor­szerűsítést, új termékek gyors ki- fejlesztését, a versenyképesség fo- rkozását, a munkaerő, a szaktudás és az eszközök jobb felhasználá­sát, a fajlagos anyag- és energia- ráfordítás csökkentését. Az ipar irányítói a jelentősebb célok kiemelésével, a nemzetközi együttműködés szervezésével, ál­lami akcióprogramok kidolgozásá­val segítsék a hatékonyan műkö­dő vállalatok gyorsabb fejlődését, a gazdaságtalan termelés vissza­szorítását. Az ipari szövetkezetek iparpoli­tikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelői keresletnek és a lakosság igényeinek kielégí­tésében, az export, bővítésében. Az építő- és építőanyag-ipar a munka szervezettségének és minő­ségének javításával emelje gazdál­kodásának színvonalát, alkalmaz­kodjon jobban az igényekhez. Fon­tos követelmény az építési — kü­lönösen a lakásépítési — költsé­gek növekedésének mérséklése és a határidők megtartása. 4. Folytatjuk agrárpolitikánkat. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar továbbra is gondoskod­jon a lakosság élelmiszerellátásá­ról és járuljon hozzá az export bő­vítéséhez. Ez megköveteli össze­hangolt fejlesztésüket, termelésük­nek a kereslethez jobban igazodó növelését. Mezőgazdaságunk a ho­zamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fo­kozza jövedelmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anyagi­műszaki feltételeit. A termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok meghatározó sze­repet töltenek be a mezőgazdasá­gi termelés fejlődésében. Nagyobb erőfeszítéseket keU tenni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságú üzemek gazdálkodása eredménye­sebbé váljon. A termelési és érté­kesítési biztonság növelésével ösz­tönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését. Az élelmiszeripar fejlesztésében a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság növelése legyen irányadó. Bővíteni kell a tároló-, a hűtő-, a raktárkapacitást s a csomagolóanyag-gyártást. Rugal­masabb, jobb értékesítési rendszer­re van szükség, a termelők széle­sítsék külpiaci kapcsolataikat. A vízgazdálkodásban a fő feladat az igények jobb kie­légítése. a vizeinkkel való takaré­koskodás, a minőségvédelem és a lakosság ellátása egészséges ivó­vízzel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. Több figyelmet kell fordíta­ni a természeti környezet, a termőföld megóvására, az erdő- gazdálkodásra. a levegő tisztasá­gának és a víz minőségének javí­tására, valamint a hulladékok csökkentésére. 7 A közlekedés fejlesztése tartson lépést a termelés nö­vekedésével. a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bővülésével, a lakosság szükségleteivel. A vasúti és a közúti közlekedést tegyék kul­turáltabbá, emeljék a szolgáltatá­sok színvonalát. Az áruszállításban növelni kell a gazdaságosságot, mérsékelni az jenergi afelhasznál ást. A személy­szállításban. továbbra is kapjon el­sőbbséget a tömegközlekedés, foly­tatódjon a fővárosi metró építése. A személygépkocsi-állomány a népgazdaság lehetőségeivel össz­hangban bővüljön. Kiemelt fel­adatnak kell tekinteni a távközlés, a telefonhálózat gyorsabb fejlesz­tését. 8. Hazánk természeti-gazdasági adottságai, társadalmi és gazdasági érdekeink szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvéte­liünket a nemzetközi munkameg­osztásban. Nemzetközi kapcsolata­inkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának. A jövő­ben is a Szovjetunió lesz legfonto­sabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazda­sági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfoga­dott program megvalósításában. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővít­jük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szor­galmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési, műszaki-tudományos együttműködést. Qs A gazdaságirányítás tovább­fejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, va­lamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén ja­vuljon a központi állami irányítás, növekedjen a vállalatok önálló­sága. felelőssége, kezdeményező­képessége, fejlődjön a vállalkozói magatartás. Az új vállalatvezetési tormákkal fokozottan vonjuk be a dolgozókat az irányításba. A gazdaságirányítás fontos fel­adata az áraknak társadalmi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása, ellenőrzése. A termelői árak fejezzék ki a társadalmilag indokolt ráfordításokat, és ne le­gyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, a hanyag munka költsé­geit a fogyasztókra hárítsák. A fogyasztói áraknak a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalom- és szociálpolitikai szempontból fontos területeken in­dokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének haté­kony módszereit, hogy az árszín­vonal emelkedése társadalmilag el­viselhető mértékű legyen. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szere­pük van a szocialista nagyüzemek­nek. El kell érnünk, hogy a nép­gazdaság minden területén nyere­ségesen. korszerűen gazdálkodó, jól szervezett és irányított, ver­senyképes állami vállalatok és szövetkezetek működjenek. A mezőgazdasági, az ipari, a fo­gyasztási és értékesítési, a taka­rék-. valamint a lakásszövetkeze­tek szolgálják jobban tagságuk ér­dekeit, tökéletesítsék demokratikus működési mechanizmusukat, erő­sítsék a tagok személyes és anva- gi közreműködését, tulajdonosi ér­dekeltségét. A jövőben is támogatjuk az olyan kiegészítő és kisegítő gazda­sági tevékenységet, amely beillesz­kedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe. Az itt tapasztalható kedvezőtlen jelenségeket meg kell szüntetni és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítmé­nyekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltá­rásával. a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a nép­gazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A párt alapvető feladata^ a gaz­daságpolitika meghatározása, ér­vényesítése és végrehajtásának el­lenőrzése. A pártszervezetek a gazdaságpolitikai célok helyi meg­valósítását segítsék és ellenőrizzék, mozgósítsák a dolgozókat. IV. Életszínvonal, élethöríilménvek, szociálpolitika | A következő tervidőszakban a népgazdaság jövedelemter­melő képességének fokozásával, a gazdasági fejlődés élénkítésével, hatékony gazdálkodással, a telje­sítmények növelésével, a munka­idő jobb kihasználásával, a mun­kafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékel­hető emelkedését. Növekedjen a lakosság fogyasztása, javuljanak az élet- és munkakörülmények, bővül­jön az áruellátás, a szolgáltatások jobban elégítsék ki az igényeket. A jövedelmi viszonyok tovább­fejlesztése szolgálja jobban az ered­ményesebb munkára ösztönzést, a népgazdaság lehetőségeivel össz­hangban álló szociális gondosko­dást, a társadalmi igazságosságot. A lakosság jövedelmének növeke­désén belül — az alapvető szociá­lis: ellátás sérelme nélkül — a mun­kából származó jövedelmekre kell nagyobb figyelmet fordítani. Javí­tani kell a gyermekes családok, a kis nyugdíjból élők, a fiatal háza­sok helyzetén. Fontos feladat az életszínvonal- és szociálpolitika hosszabb távra szóló koncepciójá­nak kidolgozása, 2. A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükrö­ződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. A bérek, a keresetek, a munkából származó jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítmét- nyekben levő különbségeket, a munka társadalmi hasznosságát. Az életszínvonal emelkedésiében a fő munkaidőben szerzett kereset legyen a meghatározó. 3 A munkaerő hatékony fog­’ lalkoztatása elsősorban a vállalatok feladata. A munkához való jognak együtt kell járnia a vállalt kötelezettségek teljesítésé­vel, a lelkiismeretes, gondos, fe­gyelmezett munkával. A dolgozók szervezett átcsoportosításában, át­képzésében, az ezzel járó feladatok megoldásában növekszik az állami irányító szervek és a helyi taná­csok szerepe. A gazdasági feltételek megte­remtésével a 40 órás munkahét szé­leskörű bevezetése a feladat. 4. Társadalmi juttatási rend­szerünket — alapvető vívmá­nyait, megőrizve — jobban össz­hangba kell hozni anyagi lehetősé­geinkkel, és fokozottan kell érvé­nyesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. Az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális és jövedel­mi helyzethez. A gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás arányát fokozatosan növelni kell. Meg kell könnyíteni a családalapító fiatalok lakáshoz jutását. Mérsékelni kell a családok szociális és anyagi hely­zetéből adódó esélykülönbségeket és javítani az önálló életkezdés alapfeltételeit. A több tekintetben hátrányos: helyzetű családok életfeltételeinek javítása átfogó foglalkoztatási, kul­turális, egészségügyi és szociális feladat. Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egye­netlenségeit. Célunk az, hogy a szükséges pénzügyi fedezet megte­remtésével emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fokozatosán elér­jük a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Emelni kell a szolgáltatások színvonalát, bővíteni és kor­szerűsíteni a kereskedelmi hálóza­tot. Fenn kell tartani a vásárlóerő . és az árualap egyensúlyát, javítani az áruellátást. Figyelembe kell ven­ni az olcsóbb fogyasztási cikkek iránti növekvő igényeket is. Foko­zódjon a fogyasztók érdekvédelme. Fejleszteni és bővíteni kell a la­kosságot szolgáló nem termelő be­ruházásokat. A város- és. községpo­litikai célok között kerüljön első helyre a lakosság legszélesebb kö­rét érintő alapszükségletek minél teljesebb kielégítése. A megvalósí­tásban növelni kell a tanácsok fe­lelősségét, a lakosság érdekeltsé­gét és részvételét. 0. Különösen fontos társada­lompolitikai feladat a lakás- helyzet további javítása, a máso­dik 15 éves. lakásépítési program fő céljainak elérésé. Az állami bér­lakások építésének arányát növel­ni kell. A lakáshoz jutás fő formá­ja továbbra is a személyi tulajdo­nú lakások építése, vásárlása le­gyen. A lakáshoz jutás feltételei­nek alakításában jobban figyelem­be kell venni a családok közötti anyagi, szociális különbségeket. Az állami lakásépítés és -gazdálkodás tegye lehetővé, hogy a szociális szempontból leginkább rászoruló fiatal házasok, kis. jövedelműek, nagycsaládosok lakáshoz jussanak. A települések lakáshelyzetének ja­vításában növekedjen a tanácsok gazdasági önállósága, ^pénzügyi le­hetősége, felelőssége és érdekeltsé­ge. 7_ Javítani kell az egészségügyi alapellátást, a járóbetegek ellátását és a közegészségügyi te­vékenységet. Növeljük az egészség- ügyi intézmények munkájának eredményességét, mérsékeljük az ellátás indokolatlan területi kü­lönbségeit. Fejleszteni szükséges a szociális otthonok hálózatát és bő­víteni a házi beteggondozás intéz­ményes. formáit. 8. A testnevelési és sportmoz­galom fő feladata legyen az iskolai testnevelés, a diáksport fej­lesztése, a szabadidő kulturált el­töltésének előmozdítása. Szélesíteni kell a turizmust, bő­víteni a szerényebb igényeket ki­elégítő üdülési, kirándulási lehető­ségeket. A nemzetközi turizmus ki- terjesztésével járuljunk hozzá a kulturális értékek jobb megismeré­séhez, a népek közötti békés kap­csolatok erősítéséhez. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód Az ideológiai munka fejlesz­tése társadalompolitikai és gazdasági feladataink megoldásá­nak nélkülözhetetlen feltétele. Sokrétűen és mélyebben kell ele­mezni társadalmi viszonyainkat, előre kell lépni a szocialista fejlő­dés hazai és nemzetközi tapaszta­latainak marxista-leninista elmé­leti általánosításában. Az ideológiai munka reálisan mutassa be a szocialista valóságot, állítsa a közgondolkodás közép­pontjába, hogy az értelmes és tar­talmas emberi élet megvalósítása összefügg a munka megbecsülésé­vel, a társadalmi igazságosság ér­vényesítésével, a dolgozók közössé­gének társadalmat és egyénf for­máló szerepével, szocialista és hu­manista értékeinkkel. Segítse elő a reális nemzeti önismeret kialaku­lását, a nemzeti önbecsülés és a szocialista hazafiság fejlődését. Lépjen fel a nacionalista és koz­mopolita nézetekkel szemben. Ideológiai munkánk segítse elő a szocialista fejlődéssel és a világ­ban végbemenő változásokkal ösz- szefüggésben felmerülő úi kérdések marxista-leninista megválaszolását, késedelem nélkül reagáljon az el­veinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre. Foly­tassa a harcot az imperializmus antikommunista propagandája el­len. A propaganda és a tömegtájé­koztatás reális kritikai elemzéssel, illúziók és egyszerűsítések nélkül mutassa be a tőkés társadalomban végbemenő folyamatokat. A szocia­lista és a kapitalista rendszer reá­lis bemutatása segítse elő a szocia­lizmus melletti meggyőződéses ál­lásfoglalás erősödését. 2. A korábbinál többet kell ten­ni a politikai tudat formálá­sáért. A marxizmus-leninizmus ok­tatása eszméink, világnézetünk ter­jesztésével segítse a szocialista építőmunka feladatainak megoldá­sát. Az agitáció adjon meggyőző választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, mozgósítson az előt­tünk álló feladatok végrehajtására. Nagy és felelősségteljes feladat há­rul a televízióra, a rádióra és. a sajtóra a párt politikájának meg­ismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvéle­mény formálásában, a közéleti ma­gatartás és a társadalmi cselekvés kialakításában. 3 A tudomány művelői beve­zethető műszaki kutatási eredményekkel, új technológiai el­járások kifejlesztésével és alkal­mazásával járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez; vál­laljanak részt o/ döntési lehetősé­gek változatainak kidolgozásában; segítsék a kulturált, egészséges em­beri élet jobb formálását. Arra kell törekedni, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható kiadások a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabban emelkedjenek. Erősíte­ni kell a kutatás, a műszaki fej­lesztés, a termelés és az értékesí­tés kapcsolatát. A társadalomtudományok műve­lőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai fel­dolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindin­kább igényli a tudományok közre­működését. 4. A következő években folytat­ni kell az oktatás elhatáro­zott korszerűsítését. Az iskola job­ban alapozza meg a tanulók álta­lános műveltségét, tudományos vi­lágnézetét. Adjon széles alapokra helyezett, tovább építhető szakmai ismereteket. Fordítson nagyobb fi­gyelmet arra, hogy a tanuló ifjúság meggyőző válaszokat kapjon tár­sadalmi, politikai és ideológiai kérdéseire. Neveljen jobban a mun­kára, formálja elkötelezettebben az ifjúság jellemét, magatartását, ösztönözze öntevékenységét. Erősít­se a családdal, a társadalmi szerve­zetekkel, a közművelődési intéz­ményekkel való együttműködését. A közoktatás javításának felada­tait és feltételeit társadalmi-gazda­sági program keretében kell meg­határozni. A pedagógusképzés bő­vítésével, a pedagóguspálya tár­sadalmi megbecsülésének növelé­sével is elő kell segíteni a peda- gógustyiány megszüntetését. 5_ A párt művészetpolitikájá­nak változatlan alapelve az al­kotás szabadságának biztosítása, a művészi kezdeményezések, kísérle­tezések támogatása, az alkotóműhe­lyek önálló, felelős működésének segítése. Az irodalomra, a művé­szetekre jellemző sokszínűség fel­adása nélkül arra kell törekedni, hogy az értékrendet a szocialista, humanista szellemiségű művek ha­tározzák meg. Nem szabad teret en­gedni az eszméinktől idegen, szo­cialista viszonyainkat eltorzító tö­rekvéseknek. A közművelődésben a tartalmi fejlesztés alapkövetelménye a köz­vetített értékek tudatosabb kivá­lasztása. Korszerűsíteni kell a mű­velődési intézmények munkáját. A művelődési igények felkeltésében és kielégítésében különösen fontos szerepe van a televíziónak és a rádiónak. Helyezzük szélesebb ala­pokra az öntevékeny művészi, mű­velődési csoportok munkáját. A művészeti és a kulturális élet­ben erősíteni kell a párt elvi irá­nyító és 'kezdeményező/ szerepét. Ettől elválaszthatatlan a kommu­nisták egysége, felelősségtudatuk növelése, az irányító munkában az elvszerűség, a szervezettség, a fe­gyelmezettség fokozása, a marxista kritika erősítése. 0_ Az ideológiai munkát a po­litikai, gazdasági és kultu­rális feladatok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. E mun­ka erednjényessége fontos mércéje a pártszervek és pártszervezetek egész tevékenységének. Minden kommunista kötelessége, hogy ha­tározott kiállással, meggyőző érve­léssel lépjen fel eszméink és poli­tikánk mellett a szocializmustól idegen nézetekkel szemben. VI. II párt és a tömegszervezetek |_ A szocialista építőmunka si­keres folytatásának fő köve­telménye, hogy erősödjön a párt vezető szerepe, tovább szélesedjen eszmei, politikai befolyása. Ehhez arra van szükség, hogy a párt maga is emelje munkájának színvonalát, fejlessze munkastílusát és munka- módszereit. A vezető szerep gyakorlásának alapja a marxista—leninista poli­tika. Ennek érvényesülése 'nagy­mértékben függ a határozatok vég­rehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. Munkánknak ma ez a gyenge pontja. Minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végre­hajtásra, és az ellenőrzésre. A párt- szervezeteknek, a kommunistáknak elsőrendű feladatuk, hogy a pár- tonkívülieket bevonják a közös gondolkodásba és cselekvésbe. A párt eszmei, politikai, szerve­zeti és cselekvési egységének fo­lyamatos megújítását segíti a de­mokratikus centralizmus megvaló­sulása a pártéletben. A párttestü­letekben, a pártfórumokon foly­tatott szabad vitának, a pártszerű kritikának és önkritikának lénye­ges szerepe van a politika formá­lásában, az egység létrehozásában. Azj egységnek a párt pól(iti|kAja melletti kiállásban és a megvaló­sításban tanúsított helytállásban kell kifejeződnie. A párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb hord­erejű társadalmi kérdések eldönté­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom