Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
Hz MSZMP XIII. kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról.) rek alkalmazására; a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ,iól alkalmazható gépek, berendezések, vegyipari termékek gyártására; a biotechnológiai eljárások kifejlesztésére és alkalmazására; természeti kincseink komplex, gazdaságos hasznosítására; nyersanyagot megtakarító technológiák bevezetésére. Következetesen folytatni kell az energiatakarékosságra, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására kidolgozott központi programok végrehajtását. A vállalatokat és a műszaki szakembereket ösztönözzük jobban a tudományos eredmények és a hasznos újítások gyorsabb alkalmazására, a korszerű technológiák és munkaszervezési módszerek bevezetésére. Bővüljön lendületesebben a gazdaságosan előállítható termékek gyártása. Gyökeres fordulatot kell elérni a nem gazdaságos, tartósan veszteséges termelés gazdaságossá tételében, illetve korlátozásában. Növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya. 3_ Az ipar dinamikus fejlődése megköveteli a műszaki haladás további lehetőségeinek feltárását, az erőteljes technológiai korszerűsítést, új termékek gyors ki- fejlesztését, a versenyképesség fo- rkozását, a munkaerő, a szaktudás és az eszközök jobb felhasználását, a fajlagos anyag- és energia- ráfordítás csökkentését. Az ipar irányítói a jelentősebb célok kiemelésével, a nemzetközi együttműködés szervezésével, állami akcióprogramok kidolgozásával segítsék a hatékonyan működő vállalatok gyorsabb fejlődését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelői keresletnek és a lakosság igényeinek kielégítésében, az export, bővítésében. Az építő- és építőanyag-ipar a munka szervezettségének és minőségének javításával emelje gazdálkodásának színvonalát, alkalmazkodjon jobban az igényekhez. Fontos követelmény az építési — különösen a lakásépítési — költségek növekedésének mérséklése és a határidők megtartása. 4. Folytatjuk agrárpolitikánkat. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbra is gondoskodjon a lakosság élelmiszerellátásáról és járuljon hozzá az export bővítéséhez. Ez megköveteli összehangolt fejlesztésüket, termelésüknek a kereslethez jobban igazodó növelését. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokozza jövedelmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anyagiműszaki feltételeit. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Nagyobb erőfeszítéseket keU tenni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságú üzemek gazdálkodása eredményesebbé váljon. A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését. Az élelmiszeripar fejlesztésében a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság növelése legyen irányadó. Bővíteni kell a tároló-, a hűtő-, a raktárkapacitást s a csomagolóanyag-gyártást. Rugalmasabb, jobb értékesítési rendszerre van szükség, a termelők szélesítsék külpiaci kapcsolataikat. A vízgazdálkodásban a fő feladat az igények jobb kielégítése. a vizeinkkel való takarékoskodás, a minőségvédelem és a lakosság ellátása egészséges ivóvízzel. Nagyobb figyelmet kell fordítani a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. Több figyelmet kell fordítani a természeti környezet, a termőföld megóvására, az erdő- gazdálkodásra. a levegő tisztaságának és a víz minőségének javítására, valamint a hulladékok csökkentésére. 7 A közlekedés fejlesztése tartson lépést a termelés növekedésével. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével, a lakosság szükségleteivel. A vasúti és a közúti közlekedést tegyék kulturáltabbá, emeljék a szolgáltatások színvonalát. Az áruszállításban növelni kell a gazdaságosságot, mérsékelni az jenergi afelhasznál ást. A személyszállításban. továbbra is kapjon elsőbbséget a tömegközlekedés, folytatódjon a fővárosi metró építése. A személygépkocsi-állomány a népgazdaság lehetőségeivel összhangban bővüljön. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a távközlés, a telefonhálózat gyorsabb fejlesztését. 8. Hazánk természeti-gazdasági adottságai, társadalmi és gazdasági érdekeink szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételiünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési, műszaki-tudományos együttműködést. Qs A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás, növekedjen a vállalatok önállósága. felelőssége, kezdeményezőképessége, fejlődjön a vállalkozói magatartás. Az új vállalatvezetési tormákkal fokozottan vonjuk be a dolgozókat az irányításba. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása, ellenőrzése. A termelői árak fejezzék ki a társadalmilag indokolt ráfordításokat, és ne legyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, a hanyag munka költségeit a fogyasztókra hárítsák. A fogyasztói áraknak a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalom- és szociálpolitikai szempontból fontos területeken indokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének hatékony módszereit, hogy az árszínvonal emelkedése társadalmilag elviselhető mértékű legyen. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. El kell érnünk, hogy a népgazdaság minden területén nyereségesen. korszerűen gazdálkodó, jól szervezett és irányított, versenyképes állami vállalatok és szövetkezetek működjenek. A mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítési, a takarék-. valamint a lakásszövetkezetek szolgálják jobban tagságuk érdekeit, tökéletesítsék demokratikus működési mechanizmusukat, erősítsék a tagok személyes és anva- gi közreműködését, tulajdonosi érdekeltségét. A jövőben is támogatjuk az olyan kiegészítő és kisegítő gazdasági tevékenységet, amely beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe. Az itt tapasztalható kedvezőtlen jelenségeket meg kell szüntetni és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával. a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A párt alapvető feladata^ a gazdaságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósítását segítsék és ellenőrizzék, mozgósítsák a dolgozókat. IV. Életszínvonal, élethöríilménvek, szociálpolitika | A következő tervidőszakban a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozásával, a gazdasági fejlődés élénkítésével, hatékony gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Növekedjen a lakosság fogyasztása, javuljanak az élet- és munkakörülmények, bővüljön az áruellátás, a szolgáltatások jobban elégítsék ki az igényeket. A jövedelmi viszonyok továbbfejlesztése szolgálja jobban az eredményesebb munkára ösztönzést, a népgazdaság lehetőségeivel összhangban álló szociális gondoskodást, a társadalmi igazságosságot. A lakosság jövedelmének növekedésén belül — az alapvető szociális: ellátás sérelme nélkül — a munkából származó jövedelmekre kell nagyobb figyelmet fordítani. Javítani kell a gyermekes családok, a kis nyugdíjból élők, a fiatal házasok helyzetén. Fontos feladat az életszínvonal- és szociálpolitika hosszabb távra szóló koncepciójának kidolgozása, 2. A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. A bérek, a keresetek, a munkából származó jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítmét- nyekben levő különbségeket, a munka társadalmi hasznosságát. Az életszínvonal emelkedésiében a fő munkaidőben szerzett kereset legyen a meghatározó. 3 A munkaerő hatékony fog’ lalkoztatása elsősorban a vállalatok feladata. A munkához való jognak együtt kell járnia a vállalt kötelezettségek teljesítésével, a lelkiismeretes, gondos, fegyelmezett munkával. A dolgozók szervezett átcsoportosításában, átképzésében, az ezzel járó feladatok megoldásában növekszik az állami irányító szervek és a helyi tanácsok szerepe. A gazdasági feltételek megteremtésével a 40 órás munkahét széleskörű bevezetése a feladat. 4. Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait, megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. Az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális és jövedelmi helyzethez. A gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás arányát fokozatosan növelni kell. Meg kell könnyíteni a családalapító fiatalok lakáshoz jutását. Mérsékelni kell a családok szociális és anyagi helyzetéből adódó esélykülönbségeket és javítani az önálló életkezdés alapfeltételeit. A több tekintetben hátrányos: helyzetű családok életfeltételeinek javítása átfogó foglalkoztatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat. Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egyenetlenségeit. Célunk az, hogy a szükséges pénzügyi fedezet megteremtésével emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fokozatosán elérjük a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Emelni kell a szolgáltatások színvonalát, bővíteni és korszerűsíteni a kereskedelmi hálózatot. Fenn kell tartani a vásárlóerő . és az árualap egyensúlyát, javítani az áruellátást. Figyelembe kell venni az olcsóbb fogyasztási cikkek iránti növekvő igényeket is. Fokozódjon a fogyasztók érdekvédelme. Fejleszteni és bővíteni kell a lakosságot szolgáló nem termelő beruházásokat. A város- és. községpolitikai célok között kerüljön első helyre a lakosság legszélesebb körét érintő alapszükségletek minél teljesebb kielégítése. A megvalósításban növelni kell a tanácsok felelősségét, a lakosság érdekeltségét és részvételét. 0. Különösen fontos társadalompolitikai feladat a lakás- helyzet további javítása, a második 15 éves. lakásépítési program fő céljainak elérésé. Az állami bérlakások építésének arányát növelni kell. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A lakáshoz jutás feltételeinek alakításában jobban figyelembe kell venni a családok közötti anyagi, szociális különbségeket. Az állami lakásépítés és -gazdálkodás tegye lehetővé, hogy a szociális szempontból leginkább rászoruló fiatal házasok, kis. jövedelműek, nagycsaládosok lakáshoz jussanak. A települések lakáshelyzetének javításában növekedjen a tanácsok gazdasági önállósága, ^pénzügyi lehetősége, felelőssége és érdekeltsége. 7_ Javítani kell az egészségügyi alapellátást, a járóbetegek ellátását és a közegészségügyi tevékenységet. Növeljük az egészség- ügyi intézmények munkájának eredményességét, mérsékeljük az ellátás indokolatlan területi különbségeit. Fejleszteni szükséges a szociális otthonok hálózatát és bővíteni a házi beteggondozás intézményes. formáit. 8. A testnevelési és sportmozgalom fő feladata legyen az iskolai testnevelés, a diáksport fejlesztése, a szabadidő kulturált eltöltésének előmozdítása. Szélesíteni kell a turizmust, bővíteni a szerényebb igényeket kielégítő üdülési, kirándulási lehetőségeket. A nemzetközi turizmus ki- terjesztésével járuljunk hozzá a kulturális értékek jobb megismeréséhez, a népek közötti békés kapcsolatok erősítéséhez. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód Az ideológiai munka fejlesztése társadalompolitikai és gazdasági feladataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. Sokrétűen és mélyebben kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak marxista-leninista elméleti általánosításában. Az ideológiai munka reálisan mutassa be a szocialista valóságot, állítsa a közgondolkodás középpontjába, hogy az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósítása összefügg a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyénf formáló szerepével, szocialista és humanista értékeinkkel. Segítse elő a reális nemzeti önismeret kialakulását, a nemzeti önbecsülés és a szocialista hazafiság fejlődését. Lépjen fel a nacionalista és kozmopolita nézetekkel szemben. Ideológiai munkánk segítse elő a szocialista fejlődéssel és a világban végbemenő változásokkal ösz- szefüggésben felmerülő úi kérdések marxista-leninista megválaszolását, késedelem nélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre. Folytassa a harcot az imperializmus antikommunista propagandája ellen. A propaganda és a tömegtájékoztatás reális kritikai elemzéssel, illúziók és egyszerűsítések nélkül mutassa be a tőkés társadalomban végbemenő folyamatokat. A szocialista és a kapitalista rendszer reális bemutatása segítse elő a szocializmus melletti meggyőződéses állásfoglalás erősödését. 2. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus-leninizmus oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építőmunka feladatainak megoldását. Az agitáció adjon meggyőző választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, mozgósítson az előttünk álló feladatok végrehajtására. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a televízióra, a rádióra és. a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a közéleti magatartás és a társadalmi cselekvés kialakításában. 3 A tudomány művelői bevezethető műszaki kutatási eredményekkel, új technológiai eljárások kifejlesztésével és alkalmazásával járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez; vállaljanak részt o/ döntési lehetőségek változatainak kidolgozásában; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. Arra kell törekedni, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható kiadások a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabban emelkedjenek. Erősíteni kell a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés kapcsolatát. A társadalomtudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindinkább igényli a tudományok közreműködését. 4. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését. Az iskola jobban alapozza meg a tanulók általános műveltségét, tudományos világnézetét. Adjon széles alapokra helyezett, tovább építhető szakmai ismereteket. Fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy a tanuló ifjúság meggyőző válaszokat kapjon társadalmi, politikai és ideológiai kérdéseire. Neveljen jobban a munkára, formálja elkötelezettebben az ifjúság jellemét, magatartását, ösztönözze öntevékenységét. Erősítse a családdal, a társadalmi szervezetekkel, a közművelődési intézményekkel való együttműködését. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagógusképzés bővítésével, a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a peda- gógustyiány megszüntetését. 5_ A párt művészetpolitikájának változatlan alapelve az alkotás szabadságának biztosítása, a művészi kezdeményezések, kísérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése. Az irodalomra, a művészetekre jellemző sokszínűség feladása nélkül arra kell törekedni, hogy az értékrendet a szocialista, humanista szellemiségű művek határozzák meg. Nem szabad teret engedni az eszméinktől idegen, szocialista viszonyainkat eltorzító törekvéseknek. A közművelődésben a tartalmi fejlesztés alapkövetelménye a közvetített értékek tudatosabb kiválasztása. Korszerűsíteni kell a művelődési intézmények munkáját. A művelődési igények felkeltésében és kielégítésében különösen fontos szerepe van a televíziónak és a rádiónak. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok munkáját. A művészeti és a kulturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és 'kezdeményező/ szerepét. Ettől elválaszthatatlan a kommunisták egysége, felelősségtudatuk növelése, az irányító munkában az elvszerűség, a szervezettség, a fegyelmezettség fokozása, a marxista kritika erősítése. 0_ Az ideológiai munkát a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. E munka erednjényessége fontos mércéje a pártszervek és pártszervezetek egész tevékenységének. Minden kommunista kötelessége, hogy határozott kiállással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és politikánk mellett a szocializmustól idegen nézetekkel szemben. VI. II párt és a tömegszervezetek |_ A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő követelménye, hogy erősödjön a párt vezető szerepe, tovább szélesedjen eszmei, politikai befolyása. Ehhez arra van szükség, hogy a párt maga is emelje munkájának színvonalát, fejlessze munkastílusát és munka- módszereit. A vezető szerep gyakorlásának alapja a marxista—leninista politika. Ennek érvényesülése 'nagymértékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. Munkánknak ma ez a gyenge pontja. Minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végrehajtásra, és az ellenőrzésre. A párt- szervezeteknek, a kommunistáknak elsőrendű feladatuk, hogy a pár- tonkívülieket bevonják a közös gondolkodásba és cselekvésbe. A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének folyamatos megújítását segíti a demokratikus centralizmus megvalósulása a pártéletben. A párttestületekben, a pártfórumokon folytatott szabad vitának, a pártszerű kritikának és önkritikának lényeges szerepe van a politika formálásában, az egység létrehozásában. Azj egységnek a párt pól(iti|kAja melletti kiállásban és a megvalósításban tanúsított helytállásban kell kifejeződnie. A párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldönté(Folytatás a 3. oldalon.)
