Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

1985. MÁRCIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vélemények a kongresszusról Nekem az őszinteség tetszett Figyelem a pályakezdőkre, kritikus felvetések — Rólunk beszéltek (Folytatás a 2. oldalról.) se előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslatokat tehes­sen, jobban részt vehessen a dön­tések előkészítésében. A többségi döntést a fegyelmezett végrehajtás kövesse. Szükséges a pártélet sza­bályainak következetes megtartása, a fegyelem megszilárdítása, politi­kánk védelme mindenfajta torzí­tással szemben. 2 A párt politikájának kidol­gozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a tag­gyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártszervezetek al­kossanak olyan jó szellemű közös­ségeket, amelyek elősegítik, hogy a párttagokat még inkább a példa­mutató helytállás, a szerény, fe­gyelmezett magatartás jellemezze. A párt belső életének, munkastí­lusának fejlesztése elsőrendű fel­adat. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szo­rítani és fel kell számolni a hiva­tali felfogást és stílust, a forma­lizmust. 3. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni an­nak, hogy a társadalom minden ré­tegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocia­lista módon élnek, munkájuk, ma­gatartásuk, társadalmi tevékenysé­gük alapján megbecsülést élveznek. Tudatosabb politikai meggyőző és szervező tevékenységet kell vé­gezni, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok legjobbjai nagyobb szám­ban és arányban kérjék felvételü­ket. Meg kell válni azoktól, akik nem tesznek eleget kötelességeik­nek, s akik alkalmatlanná váltak a párttagságra. 4. A párt politikájának meg­valósításában, a társadalom feladatainak megoldásában ki­emelkedő szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt-, az állami és társadalmi élet különbö­ző területein tevékenykedő veze­tőknek. A párt ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek kivételével — minden beosztást betölthet arra al­kalmas pártonkívüli is. A káder­politikai elvekre alapozva a káder­munka gyakorlatát jobban hozzá kell igazítani a társadalmi-gazda­sági fejlődés követelményeihez, a szocialista demokrácia kibontakoz­tatásához. A káderkérdéseket old­ják meg kellő időben. A pártszervek és -szervezetek tá­mogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendel és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A leghatá­rozottabban fel kell lépni a hata­lommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Szélesíteni kell a kádermunka de­mokratizmusát, növelni nyíltságát, A vezetők kiválasztását, munkáját A Magyar Szocialista Mun­káspártot nemzetközi tevé­kenységében a proletár internacio­nalizmus elvei vezérlik. Részt vál­lal a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében, közös ügyünk előmoz­dításában. Fontosnak tartja az al­kotó szellemű, nyílt elvtársi véle­ménycserét, ennek két- és többol­dalú formáit. Pártunk szorosan együttműködik a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legtapasztaltabb elejével. Fejleszti együttműködé­sét a szocialista országokban tevé­kenykedő testvérpártokkal. Fejlesz­ti kapcsolatait a tőkés országokban működő kommunista és munkás­pártokkal, figyelemmel kíséri alko­tó útkeresésüket, szolidáris velük, és támogatja a monopoltőke hatal­mának korlátozásáért, a demokra­tikus jogok védelméért és kiter­jesztéséért, ír társadalmi haladá­sért vívott küzdelmüket. Bővíti együttműködését a fejlődő orszá­gok kommunista és munkáspártjai­val, különös figyelmet fordít az Áíjomtan létrejött marxista—leni­nista pártokra, segíti őket igazsá­gos harcukban. 2. Pártunk szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadí­tó mozgalmaival, nemzeti demok­ratikus pártjaival, támogatja küz­delmüket népeik függetlenségéért és társadalmi felemelkedéséért. A Magyar Szocialista Munkás­jobban a közvélemény ellenőrzése alá kell helyezni. Állami, gazdasági területen a vezető munkakörök többségét választás, illetve pályá­zat útján kell betölteni; gyakorib­bá kell tenni a meghatározott időre szóló kinevezéseket, megbízáso­kat. A párt a politika kimunkálá­sában és végrehajtásában igényli az önállóan működő tö­megszervezetek és tömegmozgal­mak, szövetkezeti érdekképvisele­ti szervek alkotó részvételét, szá­mít kezdeményezéseikre, épít ta­pasztalataikra, figyelembe veszi véleményüket. A párt a tömegszervezeteket és -mozgalmakat jól bevált gyakorla­tának megfelelően elvileg, politi­kailag irányítja, politikáját az ott dolgozó kommunisták révén érvé­nyesíti. A kommunisták példamu­tató magatartásukkal és megggyőző munkájukkal növeljék a párt be­folyását a tömegszervezetekben és -mozgalmakban. Pártunk támaszkodik a szak- szervezetekre, a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők legátfo­góbb szervezeteire. A magyar szak- szervezetek továbbra is vegyenek részt a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításá­ban. Erősítsék érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenységüket, mert ez a feltétele annak, hogy be­folyásuk fokozódjon. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom megújításával járuljanak hozzá a munka társadalmi megbecsülésé­nek növeléséhez. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság egysé­ges politikai szervezete; a párt irányításával, szervezetileg önálló­an működik. Az ifjúsági szövetség vegye jobban figyelembe az egyes ifjúsági korosztályok és rétegek sa­játosságait, érdeklődését, törekvé­seit, védje érdekeiket, nevelje tag­ságát, a fiatalokat szocialista ha­zánk szeretetére, felelős magatar­tásra és cselekvésre. Segítse elő, hogy a fiatalok ismerjék meg job­ban nemzeti történelmünket, a szocializmus építésének magyaror­szági tapasztalatait. Fokozza erőfe­szítéseit az ifjúság soraiban is ta­pasztalható helytelen nézetek és magatartás leküzdéséért. A párt szervei és szervezetei köz­vetlenül felelősek a hozzájuk tarto­zó KISZ-szervezetek irányításáért, támogatásáért. A Magyar Üttörők Szövetsége a jövőben is tegyen eleget kötelessé­geinek: szervezze a gyermekek kö­zösségeit, segítse az iskolai oktató- és nevelőmunkát. A Hazafias Népfront vállaljon nagyobb szerepet a szocialista épí­tést, a társadalmi viszonyok szo­cialista fejlődését szolgáló erőfe­szítésekben. A szövetségi politikát követve erősítse népünk összefor- rottságát, mozgósítson azi ország feladatainak megoldására. párt tovább építi kapcsolatait a szocialista, a szociáldemokrata pártokkal. Hasznosnak tartja a vé­leménycserét minden olyan párt­tal, mozgalommal, amely felelőssé­get érez a béke ügyéért. Az ideoló­giai ellentétek, a társadalmi fejlő­dés és a nemzetközi élet egyes ese­ményeinek, tényeinek eltérő meg­ítélése nem akadályozhatja, hogy összefogjunk, együttműködjünk ve­lük az emberiség sonsát érintő leg­fontosabb nemzetközi kérdések megoldásában, a világbéke megőr­zésében, a leszerelésért folyó küz­delemben, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és kölcsönösen előnyös kapcsolatainak előmozdí­tásában. • • • Pártunk, forradalmi küldetésé­nek megfelelően, történelmi fele­lősséget vállalt a szocializmus ma­gyarországi felépítéséért. A szocia­lista forradalom győzelemre vitelé­vel népünk bizalmából nemzetünk vezető erejévé vált. Politikája ki-, fejezi, hűen képviseli népünk érde­keit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerves része is, szolidáris a szocia­lizmusért folyó világméretű küzde­lemmel. A szocializmus építésének magyarországi eredményei egy­aránt szolgálják népünk felemel­kedését, a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke egyetemes ügyét. Pártunk XIII. kongresszusra élén­ken foglalkoztatta az ország közvé­leményét, lakosságát. Ez nemcsak újabb munkafelajánlásokban, kom­munista műszakok szervezésében nyilvánult meg, hanem abban is, hogy esténként milliók ültek a te­levízió képernyője elé, hallgatták a rádiót, olvasták az újságok bősé­ges beszámolóit, vitatták meg szű- kebb-bővebb körben az elhangzot­takat. Írásunkban különböző fog­lalkozású, életkorú emberek kong­resszussal kapcsolatos véleményét gyűjtöttük csokorba. A kongresszuson megkülönbözte­tett szerepet, jelentőséget kaptak a gazdasági kérdések, elvégre a to­vábbi fejlődésünk, előrehaladá­sunk, életszínvonalunk emelésének a záloga a hatékony, nyereséges termelőmunka. Vajon Maczó Lász­ló, a martfűi Tisza Cipőgyár vezér- igazgatója, mint első számú gazda­sági vezető, hogyan ítéli meg a négynapos tanácskozás jelentősé­gét? — Jó a benyomásom a kongresz- szusról, mivel őszinte, kritikus és önkritikus hangnem jellemezte a számvetést. Ezt barátaink és ellen­feleink is elismerik. Én ezt termé­szetesnek veszem, hiszen nyíltság, vitakészség jellemzi évtizedek óta a párt politikáját. — Én elsősorban Kádár elvtárs beszédére hivatkozom, amelyből két dolgot emelek ki. Az egyik az, hogy tovább folytatjuk a gazdaság- irányítás korszerűsítését, helyet adunk az új próbálkozásoknak, kí­sérleteknek. Még akkor is, ha ezt esetenként jobbról is, meg balról is kritizálják. Véleményem szerint ez a korszerűsítés, összefügg a vál­lalatok önállóságának a további nö­velésével. — A másik; jogos az az igény is, hogy a szabályozók ne változzanak össze-vissza. Legyen egy elfogad­ható idő, mondjuk egy év a tapasz­talatok leszűrésére. Hogy konkrét példát említsek: novemberben megjelent a vállalatokat, így a bennünket is érintő alapszabályo­zás. Ezt december közepén két olyan, a korábbit érintő módosítás követett, amely 10—15 millió fo­rintos veszteséget okozott. Vajon ebben az esetben tervezhet-e, le- het-e elég okos egyetlen vállalati vezető is? Több felszólaló foglalkozott a nyugdíjasok helyzetével, mivel ha­zánkban már több mint kétmillió- an tartoznak azok közé, akiknek hónapról hónapra a postás hozza a fizetést. Nagyon soknak közülük — mint a 77 éves szolnoki Séra Jó- zsefnénak — alacsony nyugdíjat folyósítanak. — Tavaly, november 24-én halt meg az uram, addig jobb volt a helyzetem. Ö havi 2 ezer 437 forin­tot kapott, én pedig 2 ezer 416-ot. Igen ám, de közben bevezettettük a gázt, amire OTP-ihitelt vettünk fel. Sajnos, az uram itthagyott, így megcsappant a bevétel. A fér­jem nyugdíjából 60 forintot tettek az enyémhez, és most a sörös eme­léssel együtt havonta 2 ezer 700 fo­rint jön a házhoz. — Ez mire elég? Arra, ami na­gyon szűkösen szükséges. A rádió­ból hallgattam, figyeltem a vitát: őszinték voltak a felszólalók. Meg­értem az ország helyzetét, azt is tudom, sok helyre kell a pénz, de abban is bízom, hogy a kisnyugdí- jak emelése, vásárlói értéke nem szakad el annyira az árak emelke­désétől. Mert ezek az utóbbi idő­ben nagyon megszaladtak. Én pe­dig már — ahogyan Gáspár Sándor mondta — a ledolgozott életemmel, a 77 esztendőmmel egyre keveseb­bet bírok emellé a kétezer-hétszáz forint mellé előteremteni. Nagyiváni Györgyné, a Tisza- menti Vegyiművek Szakszerveze­ti Bizottságának szervezőtitkára így vélekedett: — A munkatársaimmal minden­nap sokat beszélgettünk a kong­resszuson elhangzottakról, és egy­öntetű volt a vélemény, hogy kü­lönösen Kádár elvtárs beszámoló­ja, válaszadása tetszett mindenki­nek. Kivált azért, mert őszintén reagált azokra a véleményekre, amelyek a kongresszusi irányelvek vitáin alakultak ki. Örömmel hal­lottuk, hiszen nálunk sok. műszaki értelmiségi dolgozik, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani erre az ér­telmiségi rétegre, örültünk, hogy Aczél György a kedvünk szerint úgy fogalmazott, hogy a műszaki értelmiségiek is alkotók. Gáspár elvtárs beszédéből jól megjegyez­tük, hogy a változó gazdálkodási rendszerben milyen szerepet kell vállalniuk a szakszervezeti akti­vistáknak. Hámori elvtárs beszédé­ből kitűnt, hogy a KISZ nagy gon­dot fordít a pályakezdő fiatalokra, az elhelyezkedés és az otthonte­remtés problémáinak megszünteté­sére. Végül hadd tolmácsoljam va­lamennyi kollégám megegyező vé­leményét: a tv sokkal többet ad­hatott volna a kongresszuson el­hangzottakból, nehezményeztük, hogy sok hozzászólást egy-két mondatos összefoglalóval „elintéz­tek”. Mészáros Éva, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tanára: — Mindenekelőtt kiemelésre méltónak találtam, hogy a kong­resszus rendkívül rokonszenvesen nyílt volt, a felszólalók őszintén hozták fel a megoldásra váró gon­dokat. Mint pedagógus, elsősorban Aczél György beszédének azt a ré­szét jegyeztem meg, amelyben ar­ról szólt, hogy a nevelés központi kérdés, és az ifjúság nevelése nem csupán az iskola feladata. Szíve­sen hallottam, hogy Aczél elvtárs több megbecsülést kíván a peda­gógusoknak, és a sajtótól is azt várják, hogy ne csak a problémá­kat vigye a nyilvánosság elé, ne csak „bántsa” a pedagógusokat, hanem sokkal inkább segítse a munkájukat. Kádár elvtárs vitazá­rójából figyelemre méltó volt, ahogyan a fiatalok iránti bizalom­ról beszélt. Hámori Csaba felszóla­lása azért nyerte meg a tetszé­semet, mert végre kendőzetlenül feltárta a bajokat, nyíltan, kertelés nélkül beszélt. Mi fiatal értelmisé­giek nagyon örülünk, hogy Hámo­ri Csabát megválasztották a Poli­tikai Bizottság tagjának. Pczsgay elvtárs szavaiból az tetszett hogy világosabbá tette, mi a Hazafias Népfront szerepe, feladata társa­dalmunkban. A kőtelki Ady Termelőszövetke­zet nagykörűi kerületében a gép­üzem dolgozói a héten minden reg- |gel, munkakezdéskor megbeszél­ték az előző nap látott-hallott kongresszusi eseményeket. Rimó- czy László, 33 éves gépjármű-vil­lamossági műszerész televízióban is nézte, újságban is olvasta a kül­döttek vitáját. — Az élet minden fontos kérdé­séről szó volt. Engem például na­gyon megkapott, amit a műszaki­ak bérezéséről mondtak. Nézze, én csak azt tudom, hogy én havonta a szakmámban keveset tudok ke­resni, három és félezer forint a bé­rem. Elgondolkoztam, jó lenne-e, ha a munkások és műszakiak bé­re között olyan különbség lenne, amiről többen is szóltak. Nem saj­nálom a műszakiaktól, sokat tanul­tak ők, s végső soron, ha a mun­ka szervezésére, a termelés felté­teleinek biztosítására több időt fordíthatnának, nekijnk is több jut­na munkasikerből, meg pénzből is. Engem különben az élet- és mun­kakörülmények kérdései, az őszin­te felvetések érdekeltek a legjob­ban. Nagy is a várakozásom, s tu­dom, idő kell, amíg a határozatok szerint dolgozunk, élünk. Kiss Istvánná a szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet mi­nőségi ellenőre különösképp ér­deklődött a pártkongresszus ese­ményei iránt. — Az a megtiszteltetés ért. hogy küldött voltam a városi és a me­gyei pártértekezleten. Pártvezető­ségi tag vagyok, pártmunkám so­rán sok emberrel váltok szót a jö- tvőről, tervekről, elképzelésekről. Ügy gondolom, a kongresszus meg­mutatta a jövőt, az elkövetkező évek sok fontos feladatát felis­merhette, aki rendszeresen nézte a tévét, olvasta az újságokat. Ahogy a munkatársaimmal is megbeszél­tük, sok vitás belpolitikai kérdés­re választ is adott már a kongresz- szus. — Mivel negyvenen még innen vagyok, átérzem a fiatalok gond­jait. Magam is nyolc évig vártam, amíg saját otthonhoz, lakáshoz ju­tott a családom. Jogosnak tartot­tam a fiatalok felvetését: akinek a szülő nem tud segíteni, hogyan jut a mostani, s egyre növekvő árak mellett lakáshoz? Nagyon re­mélem, hogy ebben is várható vál­tozás, hisz az élet sürgeti. Kongresszusi pillanatok Köszöntik a kongresszus legfiatalabb kül­döttét, a Fejér megyei Paksi Zoltánnét Szünetben a Szolnok megyei küldöttek egy csoportja VII. II párt nemzetközi tevékenysége

Next

/
Oldalképek
Tartalom